Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 856. szám AHA: 80 FILLÉR 1971. október 30-, szombat Tanácskozik az országos nőkonferencia Az egészséges embeiéit nleghezdödteh a hatvani opvosnapoh A Parlament kongresszusi termében péntektől megkezd­te tanácskozását az országos nőkonferencia. A magyar nő- társadalom minden rétegét, korosztályát képviselő 600 meghívott nagy tapssal kö­szöntötte társadalmi és poli­tikai életünknek az elnök­ségben helyet foglaló neves személyiségeit, köztük Benke Valériát, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle főszer­kesztőjét, Pullai Árpádot, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkárát, Vályi Pétert, a kor­mány elnökhelyettesét. A kétnapos tanácskozást Pullai Árpád nyitotta meg. Kedves elvtársnők, e3®- társak! Megtisztelő megbízatásiak teszek eleget, amikor átadom az országos nőkonferencia minden részvevőjének a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága üdvözle­tét, sravböl jövő jókívánsá­gait — mondta Pullai Árpád. — A konferencián először tárgyalnak tígyém li társadalom mindé« rétegét reprezentáló szerve- eseteik, mozgalmak kép­viselői, bogy tapasztalatokat, gondolatokat csereijének, s az együttes ülés után a kü­lönböző csoportokban közö­sen formálják a női egyen­jogúság teljes érvényesíté­sének elveit. Ez a tanácsko­zás ci jó irányba haladó munka egyik fontos állomá­sa. De a mostani számadás­ban még nem beszélhetünk végeredményről, a kitűzött cél eléréséről, a női egyen­jogúság kiteljesedéséről — szögezte le a Központi Bi­zottság titkára. — A női egyenjogúság teljes érvényre jutása társadalmi ügy. Ez abban áll, — mondotta töb­bek között Pullai Árpád —, hogy a szocialista rendszer­ben a társadalom több mint „ félét alkotó nőket az élet minden területén, — sokat hangoztatott, de szép szó — embernek tekinteni. Olyan állampolgárnak, akit egyenlő jogok illetnek meg, ugyan­akkor pártunk, kormányza­tunk tekintetbe veszi a dol­gozó nők helyzetének sajá­tosságait. A sajátosságok kö­zűi a legfőbb: a nő nemcsak állampolgár, dolgozó és adott, esetben közéleti ember, ha­nem családanya is. Azan tűi hogy a társadalmi munka- ! megosztásban cselekvőén f részt vesz, — mint anya — I számokban le nem mérhető [ többletet nyújt a társada- j lomnak. Azt a többletet, amit ! költők, írók oly sokszor es olyan szépen megfogalmaz­tak. Azt hiszem teljesen elég, ha erről annyit mon- | dunk: életet adnak. A nő ebből eredően több- lei terheket visel. A Közpon­ti Bizottság határozata egye­bek között azért szülelett, i bogy a család ellátásának ' terheiből nagyobb részt vál- ’ laljon a társadalom. Szüksé­ges azonban újólag azt is hangoztatni: az állam egy­magában nem tud mindent Htjára vállalni, Nem győz; zük eléggé méltányolni és ösztönözni az önálló helyi kezdeményezéseket, a helyi lehetőségek jobb feltárását, azok kihasználását. Pullai Árpád megnyitó sza­vai után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke tartotta meg vitaindító referátumát. A párthatározat világos, egyér­telmű feladatot adott az ál­lami, a gazdasági vezetés­nek — mondotta referátu­mában Erdei Lászlóné. A nők helyzetének további ja­vulásához azonban nem ele­gendők csupán a megalapo­zott, magas szintű határoza­tok. Az iránymutatás nélkü­lözhetetlen ugyan, de a végső eredmény, a végrehajtáson, a határozatokat tettre váltó embereken, s így a nőkön is múlik. Az 1013-as határozat alapján a minisztériumok és főhatóságok gondos helyzet- felmérésen alapuló intézke­dési terveket készítettek. Ki­emelkedik a belkereskedel­mi, a könnyűipari, a kohó-és gépipari, illetve a nehézipari minisztériumok terve, mert nem csupán a hatáskörébe tartozó iparágakban foglal­koztatott nők élet- és mun- ltokörülményeinek javítását foglalja magában, hanem olyan gyártmányok forga­lomba hozatalát is, amelyek topább könnyítik a családok, a nők életét, háztartási mun­káját. Megítélésünk szerint azonban az egészségügyi, a művelődésügyi és a munka­ügyi minisztériumok részé­ről határozottabb intézkedésekre van szükség a nőpolitikái határozat vég­rehajtásáért. A tanácskozásnak az egyik fontos feladata, hogy néhány még érvényben levő jogsza­bályt, rendeletet, amelyet a fejlődés már túlhaladott, vi­lágos, egyértelmű, egységes koncepció alapján módosít­sunk közös céljaink érdeké­ben — fejezte be vitaindító referátumát a Nők Országos Tanácsának elnöke. A referátumot vita követ­te. Péntek délelőtt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko- lán folytatta munkáját az irodalomtudományi tanácsko­zás.' Elsőnek Szauder József akadémikus tartott előadást Muratori Magyarországon címmel, majd Bíró Ferenc ol­vasta fel értekezését a sztoi­kus erkölcstanok és a korai felvilágosodás kérdéseiről. A XVIII. századi Eger szel­lemi élete elemzései is sze­repet kaptak az ülésszak pén­teki programjában. Barkóczy Ferenc irodalompártoló és szervező tevékenysége volt a témája Bitskey István elő­adásának, Kádár László pe­dig Eszterttázy Karoly kwá­Kádár János fogadta Otto Winzert Kádár János, az MSZlWP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Ot­to Winzert, az NDK külügy­miniszterét. A Központi Bi­zottság székházéban folyta­tott szívélyes, elvtársi eszme­cserén részt vett Péter János külügyminiszter, Kovács Im­re, hazánk berlini és dr. Her­bert Plaschke, az NDK buda­pesti nagykövete. flz Elnöki Tanács isláss Losoncai Pál beszámolt az Irán állam 2500 éves fennál­lásának ünnepségein való részvételről. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a Büntető Törvénykönyv módosításáról, illetve kiegé­szítéséről. E módosítást és kiegészítést az tette szüksé­gessé, hogy a Büntető Tör­vénykönyv hatályba lépése óta szocialista társadalmunk fejlődésében végbement je­lentős változásokat é$ e fej­lődés követelményeit a Bün­tető Törvénykönyv vissza­tükrözze. Az Elnöki Tanács felha­talmazta a kormányt, hogy az óvodák, az alsó- és a kö­zépfokú intézmények, vala­mint a múzeumok létesítésé­nek, működésének ,és meg­szüntetésének egyes kérdé­seit az 1971. évben elfogadott tanácstörvénnyel összhangban szabályozza. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Pénteken tartották tanács­kozásukat a Mátravidéki Fémművek szocialista bri­gádjainak vezetői, amelyen a meghívott vendégeken kívül részt vettek a gyár gazda­sági, politikai vezetői is. A vállalat szocialista brigád­jainak hároméves munkáját, tevékenységét Osztafin Bé­la, a szakszervezeti bizott­ság titkára ismertette a ta­nácskozás részvevőivel. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt három év­pak művelődéstörténeti kér­déseivel foglalkozott. Az Eger korai felvilágoso­dása időszakában oly fontos iskolai színjátszásról két elő­adás hangzott el a konferen­cia péntek délutáni program­jában, amelyet Staud Géza és Kilián István tartott. Baskai Ernöne Eger XVIII. századi képzőművészeti éle­téről olvasta fél tudományos dolgozatát, Ott László okle­veles építészmérnök pedig Eger építészettörténeti vonat­kozásairól tartott ismertetést. Az MTA Irodalomtudomá­nyi Intézetének XVIII. szá­zadi kutatócsoportja és mun­kaközössége ma tovább foly­tatta tanácskozód munkáját, Az orvostudomány külön­böző szakterületeiről me­gyénk mintegy 200 gyógyító és leutaló orvosa jött össze tegnap délelőtt Hatvanban, a gyára művelődés házban, hogy a betegségek megelőzé­sének témaköréből rendezett kétnapos konferencia előadá­sait végighallgassa. Az orvos­kongresszus megnyitó ünnep­ségének elnökségében foglalt helyet többek között dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter, Fekete Győr Endre, ben tovább szélesedett, erő­södött a munkaverseny- mozgalom a gyárban. Amíg 1969-ben 44, 1971-ben már 63 brigád versenyez az újabb szocialista brigád címért A brigádok évről évre jelentős vállalásokat tettek a gyár előtt álló gazdasági felada­tok teljesítése érdekében, vállalásuk, illetve teljesíté­sük értéke az elmúlt évben is megközelítette a 10 mil­lió forintot. A mindennapos munkában való helytállás mellett szo­lidaritásból, emberi humani­tásból is jól vizsgáztak a gyár brigádjai. Bekapcsolód­tak a véradó mozgalomba, az elsők között ajánlottak fel segítségüket az árvízkáro­sultaknak, patronálják az Egri Gyermekvárost, a recs­ki szociális otthon idős la­kóit. Elismerően beszélt az if­júsági. szocialista brigádok­ról, a versenyben részt vevő ifjúkommunistákról, akik védnökséget vállaltak a gyár exportterve, a szovjet ex­portra készülő tubusgyártó gépsorok gyártása fölött. A tanácskozás vitája után a gyár vezetői kitüntették, megjutalmazták a legjobb brigádokat, brigád vezetőket, majd megválasztották a szo­cialista brigádvezetők ipar­ági oroszágos tanácskozására a Mátravidéki Fémművek iúüdottoÁ nysgyed Tanácselnök, dr. Sí­pos István, az MSZMP rjie- gyebizottságának titkára, dr. Sajnovics Járpás a polgári-vé­delem országos parancsnoka, dr. Novák Pálné országgyű­lési képviselő, dr. Csapó Ist­ván megyei kórházigazgató, és Sárfi Rózsi, az Orvos­egészségügyi Dolgozok Szak­szervezetének alékLöke. Dr. Szabó Ferenc megyei főorvos Heves megyéiben is meg­rendezik a műszaki hónapot. A november 1—30. között sor­ra kerülő eseményekről pén­tekén az egri Technika Há­zában dr. Mátrai Tibor, a MTESZ Heves megyei Szer­vezetének elnöke, Petró Zol­tán szaktitkár és Szilvást La­jos, a megyei tanács képvise­lője adott tájékoztatást. Mint egyebeit mellett el­mondták: „szűkebb hazánk­ban” 1965-től van hagyomá­nya az ilyenfajta igyekeze­teknek. Kezdetben csupán né­hány napra szorítkozott a munka, később hetekre bő­vült, míg tavaly — első al­kalommal — már egész hó­napos programot állíthattak össze a szervezők. Mindig ak­tuális, központi téma köré fonták a rendezvényeket, se tradíciót az idén is folytat­ják. A megye 16 tudományos tagegyesülete szerepéi a no­vemberi műsorban, s lesz „központi” jellegű előadás, tanácskozás, sőt november 22—23-án KGST-szintű nemzetközi konferencia is. Amíg az elmúlt évben össze­sen 27 összejövetelre került sor, az idén már neim keve­sebb mint 60 különféle ren- , \ áezvévy varja az érdeklődő­köszöntőjét követően.' 'Fekete Gyér. Endre, megyei tanács­elnök mondott ünnepi meg­nyitó beszédet. — Megyénk tanácsa figye­lemmel kiséri és nagyra érté­keli orvosaink tudományos tevékenységét, melynek jelen­tős eseménye az immár ötöd ízben megrendezésre kerülő Heves megyei orvosnapok két. Újszerű, hogy e műszaki találkozókhoz 1971. novem­berében üzemlátogatások is kapcsolódnak, s ezek alkal­mával a résztvevők bepil­lanthatnak Heves megye 12 vállalatának belső életébe, mindennapi munkájába. Segít a MTESZ-nék az idén is a TIT és a megyei tanács, s így novemberben megyénk valamennyi városában és községében lesz valamilyen esemény a műszaki hónappal kapcsolatban. Filmvetítő* sekre, szakíró-olvasó találko­zókra, kiállításokra kerül sori Kiemelkedik ezek közül az egri nemzetközi barkácskiál- lítás, a technikai eszközök oktatásban és népművelésije® való alkalmazásával íoglalkKV zó hatvani bemutató, a he* vési gépparádé, hogy néhányat említsünk. A műszaki hónap hivatalai megnyitója a MTESZ ünne­pi választmányi ülésé előtte november 1-én délután 3 órakor kezdődik az egri Technika Házában. A megnyitó beszedet Feketé Gyyr Endre, a megyei tanács elnöke mondja. Közvetlenül utána Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára tart elő­adást megyénk időszerű be­ruházás-politikai kérdéseirőO.’ ___—___ <g$éo4) H z irodalomtudományi tanácskozás második napja Szocialista brigádvezetők tanácskozása Sírokban (Folytatás a 2. oldalon) Novemberben: megyei műszaki hónap A programból részt kapott minden városunk és községünk Az orvosgyfilés díszelnöksége. **’*' ............. * ! (Foio: Kiss B£luv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom