Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

I A Miskolci Szimfonikusuk egri hangversenyéről magányosak, vagy magá­---------------„ —’ -----~ B ak a bűnügyi vígjátéknak, »mely — Párizs, London, München után —, immár jó tíz esztendeje hódít a ma­gyar színpadokon. Ö a kulcsa a bíró által vizsgált titoknak, általa bomlanak ki a gyil­kosság tisztázatlan körülmé­nyei, s derül fény a tettes kilétére. Vádlott és vádló egy személyben. Színes, vib­ráló, összetett figura. Olyan szerep, amiért érdemes meg­halni. mondják a színésznők S ez a szobalány Marcel Ac hard darabjából ma este az egri Gárdonyi Géza Szín­ház színpadára lép, hogy két órán át feszült izgalomban tartson bennünket. Megsze­mélyesítője Soós Edit, a mis­kolci társulat új művésznő­je, aki így nyilatkozott fel­adatáról. — A Bolond lány zajos vi­lágsikere mindenütt felfo­kozta a közönség és kritika érdeklődését. Nagy várako­zással viseltetnek az emberek a címszerep alakítása iránt is, s ez külön felelősséget; ró a színésznőre, jelen esetben mim... Ügy érzem, sike­rült a híressé vált szerepet új vonásokkal gazdagítanom, s elégedetten mennek majd haza a nézők az egri premi­erről. • ★ Próbaszünetben szót vál­tottunk a szellemes vígjáték másik főszereplőjével, a vizs­gálóbírót alakító Pákozdi Já­nossal is. aki beszélgetésünk alkalmával igen fáradtnak, kimerültnek látszott. — Valóban az vagyok! Hajnalban érkeztem vissza a Dunántúlról, ahol Gáli István új filmjét, a Holt vidéket forgattuk. Jóformán le sem feküdtem, próbára kellett jönnöm. — Mit vár az egri bemu­tatótól? — A darab sikerét! Nem­csak azért, mert az egri kö­zönség mindig hálás volt. szinte kényeztetett bennün­ket, hanem olyan a vígjá­ték, amely méltán számít­hat érdeklődésre. Krimi, ko­média, és jó értelemben vett kis ténSádalMfivWi rálát keve­redik bt-.)«te rokonsamvesen. ★ Hegedűs László rendezői munkáját a miskolci bemu­tató után dicsérték a kritiku­sok, pedig azt mondja, hogy a Bolond lány nem a rende­zők darabja. —Achard erősen színész­centrikus formában alkotta meg vígjátékát. A rendező itt jó értelembe véve háttér­be szorul, munkája jobbára a szituációk színpadi kibon­tására korlátozódik. Persze kerestem azért feladatot, mű­vészi célt magamnak, ami­kor elindultunk a próbákkal. Más színházaknál a rende­zők elsorvasztották a mellék­szereplőket, teljesen a köz­ponti figurát, a szobalányt nyomták az előtérbe fin vál­toztattam ezen a metóduson, s rendezésemben arra töre­kedtem, hogy vérbeli együt­tesjáték alakuljon ki a szín­padmi. Olyan kép, amelyen minden részletnek értékes, fontos funkciója van... A Bolond lány azért is ösztön­zött ilyesféle erőkifejtésre, mert korábban Egerben, majd itt Miskolcon engem zenés darabok rendezőjeként köny­veltek el, s mostanáig na­gyon ritkáin jutattam prózai lehetőséghez. Achard műve nagyon komoly prózai vígjá­téki feladat, s rendezésével bizonyítani akartam. Örülök, ha megfeleltem a' bizalom­nak, az újszerű feladatnak. (moldvay) KEDDEN ESTE a Gárdo­nyi Színházban adtak hang­versenyt a Miskolci Szimfo­nikusok. A miskolci zenészek nem először látogattak Eger­be, s ezért fokozott érdeklő­dés kísérte szereplésüket, már csali a bemutatott xerog­ram miatt is. Az estet Schönberg máso­dik kamarakon cevtj ével kezdték. És itt meg kell áll­nunk egy pillanatra. A bécsi iskola nagy zenetörténeti nevét és tekintélyét meg­érthettük ezen az estén. Bár a szólisták nem minden lien elégítették ki igényeinket es Mura Péter itt-ott nehezen tudta egybefogni a techni­kailag nagyon is magas kí­vánságokat támasztó zene­darab megszólaltatóit — a mű maga elgondolkoztatott. A hangverseny alkalmat és élményt adott annak a fel­ismerésére, miért is olyan nyosnak, „elidegenedettnek” tűnőek ezek a mai, husza­dik századi alkotó géniu­szok? Úgy tűnik azért, mert mit sem törődnek a mű be­fogadóival, a közönséggel, írják, kiírják magukból azt a szellemi próféciát, hitet és élményt, amit ők megválta­ni értékesnek tartanak és ezzel — úgy hiszik — eleget tettek kötelességüknek. In­nen van talán az az érzé­sünk, hogy Schönberg is mintegy maga elé beszélve, a saját formáit nagyszerűen kihasználva kiveti magából a magányt, ezt a kísértetie­sen ható belső rémet, azzal a tudattál, hogy ezzel a szenvedéssel hozzájárul a többiek, a közönség életéhez. Mintha Nietzsche és Scho­penhauer óta minden mű­vész egy kicsit elvetélt és magába roskadó próféta len­ne, akinek az a kötelessége — ha már nem akarják vagy nem tudják megérteni —, hogy a többiek ellenére al­kosson. Lemondanak — ísy Schönberg is — a közös él­mény adta örömről, vagy meg sem kísérlik azt a nyel­vet és formát használni, hogy a közönség megértse őket. Elgondolkoztató és fá­rasztó tragikum, társtalan- ság ez a művész számára, akinek éppen az a hivatása, hogy mondanivalójával kö­zelebb hozza egymáshoz az embereket. SCHÖNBERG MUZSIKÁJA után Brahms D-moll zongo­raversenye indokolatlan han- gulatváltásnmk tűnt. Schorn berg' ijesztő mngán.véi’jSése*» tette-e, vagy a rendezés szó­rakozottan rossz baklövése — roggyant széket adni egy zoi í gór a mű vésznek! —, de tény, hogy Brahms muzsiká­ját ebben a tálalásban nem tartottuk szuggesztívnek. Talán azért is volt ez az érzésünk, mert Falvay Sán­dor zongoraművész kitűnő játéka ellenére a szimfoni­kusok nem hozták azt a fe­gyelmezett zenélést, amit a mű megkövetel. Ennél az al­kotásnál ugyanis nem ele­gendő a zongorista virtuóz csillogása, komoly szerep jut és komoly teher marad a muzsikusok számára is: ele­venné tenni Brahms lendü­letes daliamait. Falvay Sán­dor egyébként Chopin -rá­adásában bizonyította, hogy az ő világa a finom líra, a könnyed és lebegő futamok világa. És hosv a zenei vidámság se maradjon ki ebből a na­gyon széteső hangulatú kon­certből, befejezésül meghall­gattuk Haydn Esz- • Dúr szimfóniáját, a derűs, jó­kedvű zenét, amelyből az életszeretet és egészséges igenlése árad. Itt biztosan mozgott a Miskolci Szimfó- nikusok zenekara. Mura Péter nem rossz kva­litásokkal rendelkező kar­mester, ezt együttese is bi­zonyítja. Néha azonban a karmesteri mozgásban a mű és a vezénylési technika kö­zött hangulati ellentét tá­mad és ez kedvezőtlenül l>e- folyásolja a közönség él­ményszerző munkáját. A ZENETÖRTÉNETI be­vezetőket Pándi Mariann mondotta el. - ­(farkas) Máté Eta, Soós Edit és Pákozdi János. Sugár István: A BOSSZÚ forinttal szerepel. T>e ami­34. (Folytatás) Battler János maga a meg­sóg végül is ellenzéki köve­testesült lázadás egész kör­nyezete ellen. A 60 esztendős férfiban, a több mint 40 ezer hold élei és halál urában lassan-lassan gyökeret eresz­tenek a fiatal reformnem­zedék haladó politikai esz­méi is. Az országos port felvert, szabályos fegyveres ütközet­tel kísért, ember halállal te­tézett. 1832-es Heves megyei tisztikar- és országgyűlési kö­vetválasztáson, az egri me­gyeházán ő is ott kardosko­dik a rebellisek élén. A fegy­veres lázadássá fajult vá­lasztási küzdelem átforró­sodott óráiban, fiatalos hév­vel és lelkesedéssel, a vár­megyei ellenzék vezére, fia­talkori jó barátja, gróf Keg- levich Miklós oldalán talál­juk. A forradalmi hangulat Pyrker egri érsek-főispán és bérence. Kállay Tamás ■konzervatív követjelölt ellen lángol. Vad antiklerikállz- nius ta.itékzik a lázadók aj­kán, ..Mihelyst egy pap mu- tatiya magát, üssétek agyon „Papot ölök még ma'-'’ ..Kál­lay a papok bolondja!" Vé­gül még az érsek-főispán arcképét is kivágják kere­téből s megtapossák, meg- köpdösik. Az elsöprő több­iJÜÉ . mi október <48., csütörtök tara. A felhördült kormány- hatalom kemény ököllel sújt le a lázadókra, s Buttler is csak alig tud kibújni a tele- lusségre vonás alól. Amikor pedig a baráti len­gyel nemzet jelkelését Pas- kiewicz-Eriwánszkij herceg orosz cári csapataival vérbe fojtotta, s a hazafiak ezrei csak hazájukból való mene­külés árán menthetik meg puszta életüket. Battler az elsők között ád menedéket a cári önkény ellen, szabad­ságuk védelmében kardót rántott lengyel hazafiaknak! Sőt. mi több — még job- bágyparasztjaival is annyira megértővé válik, hogy ősi birtokán. Erdőtelken, az úr­bérrendezés során, a falu színc-javát. a híres „fekete földek’-et engedi át részük­re. Ez annyira olaj a tűzre, hogy jövendőbéli örökösei megtámadják a döntést, mondván, hogy ..csaknem minden hasznot hajtó föld, rét s legelőbéli területtől a földesúr elzáratik!” De ő fittyet hány a halá­lát már mohón váró. kap­zsi örökösök siserahadára. s továbbra is a maga útját jár­ja, mely végül is az orszá­gos megbecsülés csúcsára emeli személyét, M u, a7 I80f- i orszáfütyü­lés. hazafias c Hal, egy ma­gyar honvédüs-tképző inté­zet felállítását határozta cl. A nemes kezdeményezés anyagi támogatómaik első csoportjában a tfró£ 10 ezer. kor bekövetkezik a nagy buttleri pálfordulás, 1836-ban kereken 130 ezer aranyfo­rinttal teszi lehetővé a re­m JO) l«í'/vC'i ö.2ft/t/ Ky l/{/v jKíKTU-e“ kény kezdeményezésének megvalósulását. Ez olyan horribilis summa pénz, hony a nemzet hálájaként „Párdá- nyi Battler Jánosnak a Ma­gyar Ludovicea' Intézetre tett ajánlása törvénybe ik­tattatok. Az Ország Hendei hálás érzéssel vették... ada­kozását, mein szerint,:. 20 ifjúnak ezen intézetben le­endő felvételökre és nevelé­sökre. .. megkívántaid állan­dó tőket alapított." Tizen­három megye ifjai kaphat­nak „valláskülönbség nél­kül" az alapítványból tanul­mányaikra. Ki gondolta vol­na ezt még néhány évvel ez­előtt. is, arról az erdőtelki grófról, aki válópere során nemegyszer botrányhősként szerepelt? Valósággal két kézzel szór­ja nemes célokra birtoka jö­vedelmét, s nevét ország­szerte csak megbecsüléssel emlegetik. Nemcsak Heves megye festeti meg arcképét, de ugyanígy ,-r-i -/enetk a Kapzsi atyafialnak bezzeg nem tetszik amit tesz, hisz adományaival jelentékenyen csökken a jövendőbeli örök­ségük. Felháborodásuknak, Julianna nővérének fia, ne­mes, nemzet.es és vitézid JMczkovics József csészéi és királyi kapitány maró hangú tiltakozásban ád han­got. „Megrövidítés"-t, „ki- játszás’’-t emleget — de eredménytelenül. Buttler akarata megmásíthatatlan! Az egész életében vele semminemű rokoni érzést, közösséget nem mutató és nem vállaló nővéreit, és azok leszármazottad kirekeszti szí­véből. éppen úgy, mint hit­vesét. Nem gondol rájuk egy­mást. követő testamentumai­ban sem. Sőt, Dőry Katalin ellen így fakad ki keserűen 1840-ben irt végrendeleté­ben: „Különválasztott felesé­gemnek ... akivel megelé­gedettségben és békés álla­potban éppen nem élheték vala. s aki életemet, elsor­vasztotta, as emberi megbo­csátáson kívül semmit sem hagyok, keresetemben vovan- is soka semmi segítséggel nem lévén ...” Hai^za örökös után Rokonai közül csak egyet­lenegy kivételt tesz: fiata­lon elhalt .Borbála nővére család iával, a szalui B arkó- cziiakkal ápold a a rokonsá­got. A nem túlzottan gazdag Barkóczyaik kész örömest fogadták a dú«rtazda.o Butt­ler feléjük nyújtott jobbját. Kivált tmokniW-s-'-neik. gróf Parkóczv Imrének ragvonó szépségű fiatal leáfiya, Éva. vagy ahogy inkább rokokó eleganciával emlegetik: Eve­lin kerül közel az öreg Butt­ler szívéhez. R mivel már e furcsa históriában megszok­hattuk a váratlan szeszélyes fordulatokat, ne lepődjünk meg. ha ismét valami rend­kívüli esemény tarkítja tör­ténetünk fonalát. ■*. 68 éves öregűr abba már mindenképpen beletö­rődik. hogy saját véréből nem sarjad utóda, de abba már .sommiképpen sem nyug­szik meg, hogy utódtalansá- ga révén birtokai és szerze­ményei. élete megkeserítő- jéneík: Dőry Katalinnak, vagy akái csak atyafiainak jussanak. Nem! Ezerszer is nem! „A történelem megismétli önmagul!” — régi igazságát kelti hat életre. Amiként a Buttler-família, Eger vár parancsnokával, János báró­ve már egyszer kihalt, de az ezredes halála előtt. 1701- ben örökbe fogadott unoka- öccsével vitte tovább vagyo­nát és nevét — hasonlókép­pen kell neki is cselekednie’ Elhatározza, hogy örökbe fogad egy Buttler nevű if­jút, s hozzáadván kis ked­vencéhez, Barkóczy Éva bá­rónőhöz. a fiatalokat örökö­sévé teszi vagyonában! Igen ám. de honnan szerezzen va­lakit. aki vére helyett vére, fia helyett fia legyen? 1840-et írnak, amikor nvo- mozásba kezd. Először is ősei földián, az orosz cár fenn­hatósága alatti Kurlandban puhatolódzik. Sikerül is egy 24 éves, dúsgazdag fiatalem­berre, Buttler Sándorra szert tennie. Az előkelő szárma­zású gránátoshadnagy édes­anyja, József főherceg, ma- .gvar nádor hitvesének, Alexandra Pavlovna orosz na gyhercegn őnek udvarhöl­gye volt. így vall utódje- löltjéről egy pesti prókátor­nak: „Most rövid időn egy gróf Buttler fog meglátogat­ni. szép 25 esztendős ifjú, aligha• legatariusom (végren­deletből i örökösöm) nem lesz, a külföldről, ha refor­mátus, itten házasodván, hogy ily veszedelmes hajóra ne evezzen, mint én, hitem sorsából fog házasodni— Ez a terve azonban meg­hiúsul — da i^andéikát nem adja fel. Tovább kutat örö­kös után... (Folytatjuk.) a kálvinisták a máramaros- szigeti jogakadémián s a csurgói gimnáziumban. Az okot így fogalmazza meg Fráter Pál, Nógrád várme­gye első alispánja; „Azon sok érdemei, melyek a Ha­za érdekében naponta általa folytonossan Léteinek!" Bernáth Zsigmond, Buttler János öregkori barátja, akit végrendelete egyik végrehajtójává is tett. Ki hát a gyilkos ? Ma: a Bolond lány premierje az egri Gárdonyi Géza Színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom