Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-26 / 252. szám

R/iUií? KOSSUTH ».IS Füvószene. ».23 Harsau a kürtszó! ».mi Verdi: Ernsni. Négyfclv. opera. »1.50 Népdalok. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.38 A közélet fórumai. 13.38 Vietnami dalok. 11.08 Bessenyei: Tarimcnes utazása. 11.19 Éneklő ifjúság. 15.10 Borisz Godunov. Készletek. 15.25 Rádióiskola. 16.05 Muzsikáról — fiataloknak. 16.30 A KGST-országok gazdasága. 16.40 Népdalok. 17.20 Áriák. 17.15 Hol járt, mit csinált? 18.00 Könnyűzenei uirado. 18.30 A Szabó család. 19.25 A csárdáskirályuő. Készletek. 19.35 Hangversenyközv. az Erkel Színházból. 22.20 Kedvezően elintézett kérelem. Hangjáték. 23.22 Kamarazene. 0.10 Filmzene. PETŐFI 8.05 Csembalómüvészek. , 9.00 Nóták. 9.15 A biológia kérdései az ókorban. 12.00 Zenekari muzsika. Randevú kettőtől — hatig ... Zenés délután. 15.53—15.50 Közv. a Magyaror­szág—Norvégia utánpótlás labdarúgő-mérk.-ről. 18.10 Műveltség — eszmény. 18.40 Hangverseny a stúdióban. 19.25 Népdalcsokor. 20.28 A Stúdió 11 játszik. 20.50 Lunátikus Debrecenben. Rádiójáték Jókai regényé­ből. 12.00 Portrék az opera- színpadon. *1.15 Esztrádparádé. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 11.13 Hírek. 17.25 Vadászat Csehszlovákiában. 17.50 Táncminiatűrök. 17.45 A víz és a munka. 18.15 A szív (bábfilm). 18.23 Könnyűzene. 18.33 Filmösszeállítás. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 30.00 Következik a második menet. Magyarul beszélő csehszlovák film. 21.10 Zene. 21.30 Prágai dekamerom. 21.50 Tv-liíradű. 22.00 Petroszjan—Fischer sakkmérkőzés. POZSONYI 9,45 A gyilkos köztünk van! Tv-játék. 19.00 és 22.15 Tv-híradó. 19.30 Esti dallamok. 21.00 Poe: Az ellopott levél. Tv-fllm. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33») Fél 4. fél 6 és este a órakor Van, aki megteszi, van, aki nem Színes, szinkronizált angol film vígjáték EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Modern Monte Cristo Színes, szinkronizált francia —olasz film GYÖNGYÖSI PUSKIN Kongresszusi ifjúsági filmnapok A per GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelmi álmok. I—II. rész (Dupla helyárak) hatvani vörös csillag Hó barátom, itt van Sabaía (Felemelt helyárak) HATVANI KOSSUTH Ben Wade és a farmer FÜZESABONY Kockázatos akció HÉV ES Sárika, drágám (Kongresszusi ifjúsági filmnapok) iimyci BT Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Unszky utcái rendelőben. (Te­lefon:' U-10.) Rendelés gyerme­kek részire is. Gyöngyösön: 19 órától szer­da reggel 7 óráig, a Jókai utca < 41. szám alatti rendelőben. (Te-, lefon; 17-37.) t Uocsáry Lajos emlékezete MS ÉVVEL EZELŐTT 1826. október 26-án szüleit a Nógrád megyei Kurtányban Mocsáry Lajos, a XIX. szá­zad második féle és a XX. század elejének legnagyobb magyar nemzetiségi politi­kusa. A megemlékezést nem­csak az évforduló ténye in­dokolja. Egy rövid megem­lékezés azonban nem ad módot arra, hogy részlete­sen szóljak Mocsáry jelen­tőségéről, tevékenysége má­ig figyelemre méltó vonásai­ról. így csak három kérdés­ről írok. Azzal kezdem, ami a legkézenfekvőbb. Milyen szálak fűzik Mocsáry Lajost megyénkhez? Ma már csak kevesen tudják, hogy 1838- ban szüleivel együtt, az ak­kor még Borsod megyéhez tartozó Andornakra költö­zött. (Andornak ma Kistá- lyával együttt Andornaktálya néven szerepel.) A család egykori kastélya ma is meg­van, szociális otthon céljait szolgálja. A fiatal Mocsáry 1841. szeptemberéig élt itten. Majd 1849 után ismét gyak­ran megfordult Andornakon, de rendszeresen csak 1860 őszétől élt itt. 1892—1916 között, haláláig állandóan a kastély lakója volt. 1916. január 8-án Andornakon halt meg. Földi maradványait a helybeli temetőben helyezték el. Több fontos munkáját az andomaki kastélyban írta. MOCSÁRT LAJOS életmű­vének legjelentősebb, máig is legtöbb tanulságot nyújtó fejezetei a nemzetiségi kér­déssel kapcsolatosak. Több művet írt a nemzetiségi kérdésről. (Pl. Nemzetiség, Program a nemzetségi és a nemzetiségek tárgyában stb.) Nemcsak tudományos mun­kával, hanem gyakorlati te­vékenységével is segítette a Duna-medencében élő külön­böző népek egymásra talá­lását. Olyan méltányos nem­zetiségi politikát képviselt, amely a történeti Magyaror­szág állami egységének meg­őrzése mellett viszonylag messzemenő közigazgatási és kulturális, nyelvi, engedmé­nyekre képes. Követelte az 1868-as évi nemzetiségi tör­vény végrehajtását, fellépett a magyarosító kormánypoli­tika ellen. A Magyarorszá­gon élő nemzetiségiek nagy tisztelettel adóztak Mocsá- rynak. Ennék egyik jele volt. hogy 1888-ban az erdélyi ka- ránsebesi románok megvá­lasztották országgyűlési kép­viselőjüknek, Mocsáry ka­Jurij Richter: A „Meteor" futballcsapat je­lentős nemzetközi mérkőzés­re készült. A találkozó idő­pontjáról szinte már csuk na­pok választották el a csapa­tot, amelynek játékos.-' a r - •os zajos fo talap ' / tusaitól távol, telj:s c .adás­sal készültek a nagy erőpró­bára. Egy kora reggel a csapat edzőjét az elnökség a tele­fonhoz kérette: ránsebesi megválasztása a századvég hazai nemzetiségi politikájának kimagasló ese­ménye volt. 1888 elején Mo­csáry egyik ismerőse hozta el. Andornakra a Román Nemzeti Párt karánsebesi vá­lasztói bizottságának felkérő levelét.. A küldött az andor- nakii udvarházban folytatott tárgyalás eredményeként vit­te magával Mocsárynak a megválasztásához hozzájá­ruló iratát. AZ ELLENFORRADALMI korszakban, amikor a ma­gyar politikai életet az irre­dentizmus szelleme hatotta át. Mocsáry Lajos haladó te­vékenységéről természetesen elfelejtkeztek. A szocializ­must építő Magyarország kezdte meg az elégtétel megadásét. A felszabadulás után néhány kutató foglalko­zott. a Mocsáry-életmű feltá­rásával. De ez még mind ke­vés! Mocsáry Lajos életmű­vének a magyar közgondol­kodás élő alkotóelemévé kell válnia. Mocsáry neve legyen szimbóluma a szocia­lizmust építő Duna menti népek összefogásának. Sajnálatos tény, hogy An- dornatálya lakói Mocsáry Lajosról teljesen elfelejtkez­tek. Nem tudnak haladó szellemű . tevékenységéről Amikor a Mocsáry nevet hallják, mindmáig a család utolsó, rossz emlékű, szin­tén Lajos nevű tagja jut eszükbe. Pedig tudnia kell a helyi lakosságnak, hogy a kiváló némzetiségpolitikus nem volt azonos személy az utolsó falubeli Mocsáry-le- származottal. Ha ezt világo­san tudják a község vezetői, akkor majd az 1916-ban el­hunyt Mocsáry Lajos nevét utca jelöli majd a község­ben és emléktábla örökíti meg az ősi kastély falán. EZT A MUNKÁT, a helyi Mocsáry-hagyományok ápo­lását kezdte el Albert Lász­ló, lelkes történelemtanár és szakkörös tanulói. Albert László és diákjai jelenleg a Mocsáry-sír rendbehozatalán fáradoznak. Több tervük van a helyi Mocsáry-kultusz ki­alakítására. Saját erőből azonban nem tudnak min­dent megoldani. A jövőben szükség volna a helyi párt- szervezet, tanács, népfront és más szervezetek megértő tá­mogatására. Reméljük, a kö­zös összefogás meghozza gyümölcsét! Szecska Károly — Szeretnénk közölni ve­led, hogy a nap folyamán felkeres az egyik lap sport­rovatának munkatársa. Ké­szülj fel a fogadására. — Mire készüljek? A csa­pat a lehető legjobb formá­ban van — jelentette ki az edző. *■ v — Éppen ez az, amitől én félek. A könnyelmű nyilatko­zattól. A felelőtlen önteltség­től! Ideje leszámolni ezzel a fellengzős stílussal. ígérgetsz, győzelmet jósolsz, amit nem teljesítesz — és akkor jaj ne­ked. .. — De hát, hogy képzeled? Ha törik, ha szakad, győ­zünk! Becsszó! — Tegyük Jel, hogy így lesz. Csakhogy a te interjú­dat tanulmányozzák ám az ellenfél vezetői is. — Tanulmányozzák! No és, mi van abban? — Még hogy mi! Megtud­jálc, hogy a csapyt a lehelő legjobb formában van, elkez­denek még rámenősebben ed­zeni, még az is lehet, hogy gyorsan tehetséges, híres já­tékosokat vásárolnak. Isme­red te az erkölcsüket, ha győzelemről van szó? — Ismerem — komorodott el ez ed— Nekünk meg miért ilos k ‘mi a ,,o jj.£. LaklÁ3~ . - . . . 5.;. Jlt ? — Nem, azt nem lehet. Legjobb lesz, 'ha az újság­író előtt elsírod magi], pa­naszkodsz a klímára, a júió­■ I r ■ . w ■ « Szibéria fajain Willkie is elcsodálkozna... Szibériai falusi utcarészlet, régi, jellegzetes faházakkal. Az első meglepetés a moszkvai Domagyegyovói re­pülőtéren ért. Este nyolckor indult gépünk Irkutszba, hogy oda menetrendszerűen reggel 8 órára érkezzék meg. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Irkutszban 5 órával előbbre járnak a mutatók, mint Moszkvában. Beszál­lás előtt érdeklődéssel néz­tem a várakozó utasokat, akik közül sok mongolt és japánt láttam. Arra számí­tottam, hogy ők lesznek az útitársaim. Mikor beszáll­tunk az autóbuszba, amely a géphez szállított bennün­ket „Laci, ne maradjatok le! — Itt van már minden­ki?” és hasonló kiállások ütötték meg a fülemet. Min­denre számítottam, csak ar­ra nem, hogy az Irkutszba induló repülőgép utasainak több mint fele magyar lesz. Kiderült, hogy az IBUSZ szervezésében a Lottó-tárgy- sorsjáték nyertesei utaznak velünk. Néhány órai repülőút után hatalmas város fenvei hívták fel a figyelmet. Ha­marosan leszálltunk Omszk repülőterén: Szibériában vol­tunk. Szeptember közepe volt, langyos szél simogat­ta arcunkat. 40 perc pihe­nő után indulunk tovább — közölték — amikor azon­ban beszállásra készültünk, megtudtuk, hogy Irkutszk a rossz időjárás miatt nem fo­gad és csak reggel mehe­tünk tovább. A tranzitszállóban eltöl­kosok sérülésére, hivatkozol a szurkolók kitartó türelmé­re. .. Elmondod, hogy a csa­patjáték még nem érett meg, hogy a csapat még koránt­sem mutatja a formáját... Azt ajánlom, így járj el. Az ellenfél ezt olvasva, nagyka­pun, öntelten lép a pályára, ti pedig leheng-miitek őket! Világos? — Igen. — Hát akkor rajtad a sor. És hogy van Kosatkin, a mi aranylábú üdvöskénk? — Kitűnő formát mutat. Tegnap olyan gólt akasztott be a vinklibe, hogy az ta­nítani kéne. Ez volt a szá­zadik gólja. — Hát akkor minden rend- 'ben. Mondd meg a csapat­nak, hogy csomagoljanak. Estefelé meg is érkezett a tudósító, egy riportermagnó­val a vállán. Sokáig szoron­gatta az edző kezét, aztán be­kapcsolta a magnót és kérde­zett: — Először is meséljen ar­ról, hogy milyen a fiúk han­gulata a küszöbönálló, év- századmérközés előtt? — Őszintén szólva a han­gulat az nem éppen rózsás — mondta a tréner, majd hozzátette: — A csapat még messze van legjobb formájá­tól. — Miért állt elő ez a hely­zet? . — összekevei ik az éjsza­kát a naprtval. Éjjel is íré- Ki tött néhány órai pihenés után végre mégis felszáll­tunk. Szabó Zoltán, az In- tourist idegenvezetője, az örök mókamester, lefordítot­ta a stewardess szövegét ilyenképpen: ,,A Gyévuska azt mondja, hogy most már becsületszavára 3 órán belül leszállunk Irkutszkban, az­tán azt mondta, mindenki csatolja be az ővét és ne doiiányozzon, — és még azt is mondta, hogy: köszö­nöm". Déli egy óra tájban ér­keztünk meg Szibéria egyik legfontosabb városába, a 400 ezer lakosú Irkutszkba. Eszembe jutottak azok a képek, amelyek gyermekko­romban rajzolódtak bennem Szibériáról. A borzalmak völgye, a ^ámüzottek és kényszermunkások vesztőhe­lye, éhség, hideg és szegény­ség. Nos, a mai Szibéria, amelyet én látam, .minden­nek az ellenkezője. Wendel Willkie, Roosevelt elnök személyes megbízói t- ja 1943-ban riportkönyvben számolt be világ körüli uta­zásáról. Moszkva és Kína között repülve — a rossz időjárási viszonyok miatt — néhány napot Irkutszk­ban kellett eltöltenie. Itt megismerkedett a szibériai város életével, lakóival, kul­túrájával. Útikönyvében el­ragadtatását fejezte ki a szibériai élét dinamizmusa felett, s azt az amerikai — ön bizonyára viccel — mosolyodon el a riporter. — Azt viszont nem tagadhatja, hogy kitűnő Itapusuk tan? — Volt. Jelenleg sérült. — De ez nem komoly? —< Sajnos igen. Lelki sé­rült, lelépett a felesége. — Ah!... így sem kell fél- J nie. Egy jó közepes átlagot j így is tudnak nyújtani. í — Talán igaza van. Olyant közepest. I —- Különben is a játékot a támadások építése dönti el. Hallom, hogy Kosatkin be­lőtte a századik gólt! — Igen, de a saj t ' ló­jukba. .. — Es mit vár a mérkőzés­től? — Tisztes eredményre szá­mítok. A jobbik győz majd, — moTidta az edző. Kezet szorított a riporterrel és el­ment az edzésre. Másnap az edzőt a szövet­ségtől kérték a telefonhoz: — Olvastuk az interjúját. — Örülök neki. — Határoztunk is. A nem­zetközi találkozóra a „Trak­tor" csapata utazik. A „Trak­tor” — önökkel ellentétben — kitűnő formában van. — És mi? — Ha kedvük van, nézzék meg a mérkőzést a televízió-f ban... 1 ' ♦ Fordítotté. Sigér Imre.i Nyugat néhány évtizeddel korábbi előrehaladásával ha­sonlította össze. Nos. azóta eltelt majd 30 esztendő és azt hiszem, Wiil- kie is elcsodálkozna azokon az eredményeken, amelye­ket azóta elértek. Itt érzé­keltem valójában, hogy mit jelent a tudományos-techni­kai forradalom napjaink­ban. Szibéria mérhetetlen gaz­dag természeti kincsei szin­te kifogyhatatlanok. A szov­jet hatalom évei alatt, de különösen az utolsó két év­tizedben hihetetlen erőfeszí­tésekkel bámulatra méltó eredményeket értek el azok kiaknázásában. Folyóinak mérhetetlen mennyiségű vi­zét egyre inkább felhasz­nálják, és ezek biztosítják az erőforrásokat a . kincsek hasznosításához, a , föld mé­lyében rejlő értékek feltá- sához. az ipar fantasztikus méretű kiépítéséhez. Csak egyetlen adat Szibéria gaz­dagságának szemléltetésé­hez: a szibériai erdők, a tajga évi szaporulata több az egész világon feldolgo­zott fa mennyiségénél. És egy másik: az Irkutszk mel­lett folyó Angara 70 mil­liárd kilowattóra energiát adhat, márpedig Szibériát az Ar.garán kívül még olyan hatalmas folyók szelik ál, mint az Ob, az Irtisz, a Jeniszej, a Lena és az Amur. Az Angarán felépült két erőmű, az irkutszki és a bratszki. Épül már a követ­kező Uszty Ilimnél és ter­vezik a negyediket Bogu- hamszkájanál. No, de ne vágjunk a dol­gok ele, egyelőre ott tartunk, hogy megérkeztem Irkutszk­ba és kezdtem ismerkedni a 300 éves várossal. (Folytatjuk) Gáti István Drámafesztivál Lengyelországban befeje­ződtek az európai szocialis­ta országok drámafesztivál­jának elődöntői. A magyar drámairodalmat Gyurkó László Szerelmem Elektra (bialystoki színház), Szakonyi Károly Ördöghegy (a lodzi és a kielcei színház) és Madách Imre Az ember tragédiája (gdanski Teatr Wybrzeza) képviselte. A bíráló bizottság nyolc előadást talált érdemesnek a november 9—16-a között megrendezendő katowicei döntőbe, köztük a gdanski színház előadásában Madách klasszikus alkotását. (MTI) 1971. oki ob er 26., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom