Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
I Folyhat-e felfelé a víz? Igen, ott szemben azok a bank emberei, ezt megérezni már a hangjukból is. A tsz-elnököt már régebbről ismerem. Aki egyszer látta ezt a zárt arcot, nehezen felejti. Az elszívott cigarettavégek halmazától teli hamutartók mögött a zaránki termelőszövetkezet főagronó- musa, a főállattenyésztő és a főkönyvelő. Jókor érkeztünk. Kibontakoztak a frontvonalak. Elnök: Értse meg. Nincs s mmi bevételi forrásunk. Ha most nem vásárolom fel a borjúkat, tavasszal sem lesz, ami pénzt hozzon. A faluból már kivittek körülbelül száz üszőt. Azt mondtam az embereknek a háztájiban. ne adjanak el többet, várjanak. Két-három hétre visszatartottuk az eladást, meg kell vennem a borjúkat. A bank egyik képviselője: Az a véleményem, hogy ne halmozzuk a dolgokat. Ügy is van most elég a nyakatokban. Majd tavasszal veszel borjút. Elnök: Lehet, hogy igazatok- van, de értsétek meg, hogy nem hagyhatom meggyőzni magam. Tavasszal valaminek kell hozni bevételt. Soroljam tovább? Lét és nem lét kérdése egy üzemi út építése. H& megépítem, ide jön ki átvenni az állatforgalmi és nem nekem kell beszállítani a jószágot Hevesre. Elkerülöm a kényszervágások lavináját. Tízezreket jelent minden egyes út. Egy szőkehajú nő a bankból: Tíz évig senkinek nem jutott eszébe, hogy üzemi utat kell építeni. Pont ebben. a helyzetben kell? A bank képviselője: Van pénzed rá'? Elnök: Nincs. — Mi a véleménye, hogy áll jelen pillanatban a termelőszövetkezet ? Kakukk Mihály állatgondozó nem akar elhamarkodott választ adni. Sokáig gondolkozik, míg végre azt mondja: Jól. Szerintem most már jól, it Terméskiesések: a zaránki termelőszövetkezetben 1971. őszén. Búza: 800 ezer forint. Őszi árpa: 75 ezer forint. Fajta borsó: 278 ezer forint. Repce: 80 ezer forint. Tavassá bükköny: 120 ezer forint. Bíborhere: 78 ezer forint. A különböző terméskiesések és egyéb, gazdálkodásból adódó járulékos veszteségek összege: 2 millió 380 ezer forint. ★ — Véleménye szerint, hogy áll jelen pillanatban a termelőszövetkezet ? A kék overallos gépszerelő, Paksi László megvonja a vállát. — A tsz helyzete szomorú. A pénzügyi helyzetünk nagyon rosszul áll. — Mit vár a zárszámadástól? — Nem hiszem, hogy a bent levő húsz százalékot kiadják. Ahhoz nincs bizalmam. — Hogy került ide elnöknek? — Az idén júliusban megkerestek a zaránki termelő- szövetkezetből néhányan. Akkor már a termelőszövetkezet eldöntötte, hogy megválik a régi vezetőségtől. Keresték az új embereket. Én akkor a hevesi Kossuthban voltam főmezőgazdász. Leültünk, tárgyaltunk jó néhány órán át. Ügy éreztem azok az emberek, akik megkerestek, bíznak bennem. Kivettem agy hét szabadsá- 1ot, gondolkoztam, Elvállal tam. 1971. augusztus 3-án a zaránki termelőszövetkezet 350 tagja megszavazta a bizalmat. 41 éves koromban termelőszövetkezeti elnök lettem. ★ — Találkozott már az új elnökkel? Csintalan Béla nekitámaszkodik az istálló falának, úgy válaszol. — Már hogyne találkoztam volna. Kijár az éjjel is ide. Volt már itt egyszer három órakor, meg egyszer négy órakor. Hát egy kicsit furcsa volt nem mondom, mert azelőtt rá se néztek a világra meg az emberre, de meg is látszott a jószágon. Ezeket is kivitették a gulyára, persze hogy csak hiába ettek, semmi nem látszott rajtuk. Már három hónapja el kellett volna adni őket, de csak itt maradtak, mert nem volt súlyuk. — Hagy jöhetett össze ez a kétmillió 380 ezer forintos veszteség? — Sorolhatom. Februárban 636 katasztrális holdra 14 mázsás búzatermést terveztek. Pedig tudták, hogy 541 hold van elvetve. 83 va- gonos térv helyett 66 vagon búzánk lett. -Nem volt vegyszeres gyomirtás, nem műtrágyáztak, három éves műtrágyát szórattunk ki. 180 katasztrális holdat lehetett volna öntözni. Minden berendezés megvolt hozzá, csak öntözni kellett volna. 30 holdat öntöztek. Voltak olyan területeit, amelyek a termelőszövetkezet megalakulása óta nem voltak megtrágyázva. Soroljam tovább? 1971. szeptember 18-a délután. Észreveszik, hogy füstölög az egyik lucernakazal. A májusban rakott kazalt öngyulladás fenyegeti. Szétvágják a kazlat, de azért este hétkor telefonáltak a tűz- oltőknak. Rövid beszélgetés a telefonban. — Tehát ég a kazal? — Nem lángol. Éppen ért kellene megakadályozni. — Szóval, nem ég. Éjjel egy órakor meggyulladt a kazal és 17 vagon takarmány leegett. Sürgős vásárlás a csányi termelőszövetkezettől, 10 vagonnal Pénz és újra pénz. Az elszívott cigarettáktól már szinte alig látni. Valaki ablakot nyit. Néhányan kö- hécselnek. Elnök: Játsszunk nyílt kártyákkal. Nem vagyok hajlandó kozmetikázni az adatokat. A tények, tények. Kétmillió háromszáznyolcvanezres veszteség várható, A termelőszövetkezetet szanálni kell. Tiszta lappal akarunk indulni. Tisztában vagyunk, hogy mennyi költséggel jár egy szanálás után gazdálkodni. Egyet kérek, segítsetek és ne kelljen félmegoldáshoz nyúlni. Egy pillantás as arcokra; Gyulavári az új főagronó- mus keményein tartja a szájában a cigarettát, Györke. az új főállattenyésztő keze között gyúrja a ceruzát, Madarász, az új főkönyvelő szigorúan néz maga elé, ők már eldöntötték: tiszta lappal kell indulni. Tíz éves múltat kell felvenni, eldobni és újat kezdeni. ★ Az elnöki szobában ketten maradunk. Simonka Béla az öklére támasztja az állát. — Márpedig én ezt elvállaltam. Ezek az emberek elnöküknek választottak és hisznek bennem. Akkor pedig mindent, amire a nullánál több esély van, meg kell próbálni. Tudom, most minden körülmény kedvezőtlen, mégis ennek a termelőszövetkezetnek most kell megvetnie azt, hogy talpra álljon. Elhallgat, belenéz a jegyzetfüzetembe. Megakad a szeme egy vastagbetűs címen. Folyhat-e felfelé a víz? Soha nem írtam meg ezt a novellát Egy emberről akartam írni, aki elhatározza, hogy megváltoztatja a vízfolyás addigi irányát. Símon- ka nézi egy darabig a kirajzolt címet, aztán ennyit mond: — Folyhat* A Gagarin Hőerőművet a Visontán fejtett lignit elégetésévé. üzemeltetik. Időnkén• szükség van arra, hogy ezen kívül olajat is égessenek, vagy keverjenek a lignithez, pl a kazánok begyújtása alkalmával, ha a lignit fűtőértéke nem elegendő, vagy ha rendkívüli téti időjárás esetén a lignit szállítása elakad. E célbői a hűtőtornyok szomszédságában 4, egyenként tízezer köbméter olaj befogadására alkalmas tartályt szerének össze. Az acéltartály elemei előre gyártva érkeznek a Szovjetunióból. (MTI foto — Ktmkwváes LászMI Adj az öregnek szép időt Yámosgycrk: szociális otthon Szigethy András ad) az öregnek szép idötz hadd üldögéljen ház előtt, adj. Uram» néki friss eröt,m (Babits) HALAS VAGYOK a költőnek, hogy toliam csetlő-bot- ló szavai helyett, az ő szív- melengetően szép fohászával köszönthetem a vámoss- györki szociális otthon lakóit Jó tíz napja már, hogy ■náluk jártam. Gondolataim azóta nagyon sokat időznek a hajdani földesúr, Kovács Visomtai László kastélyában otthont találtaknál. Sok jó dolgot, gondoskodást, tiszteletre és elismerésre méltót láttam én ott, Az otthon tíz holdat mondhat magáénak. Ebből a park hét, a konyhakert két és fél holdat foglal el. Az intézetnek százöt lakója vans Nemrégiben ünnepelték a nagy család legidősebb tagjának, Malenkovits Emilnének, kilencvenedik születésnapját. Jól megvannak egymással az öregek, pedig hát százan, százféle emberek. De drv Apor István báró és Krajlovich Oszkárné bárónő éppoly megbecsült tagja közösségüknek, mint Maier Endre pedagógus, vagy Katona Károlyné, egy vasutas özvegye. Megható módon igyekeznek, hogy megtartsák kapcsolatukat az élettel. Az általuk készült, különlegesen szép, színes takaró is eljut Vietnamba. A férfiak sem maradtak ki a munkából, ők gombolyították a fonalat. Aki Néhány szó a bizalomról a levelezés ürügyén IZGALMAS DOLOG a reggeli postabontás. Az írások, melyekben emberek tárulkoznak ki őszintén, felpanaszolva gondjaikat, bajaikat, mindig érdekesek, és furcsa módon jóval többet árulnák el íróikról, mint arneny- nyit azok valaha is el akartak árulni. A levelek sok mindenről tájékoztatnak. Arról, mi foglalkoztatja legjobban az embereket, mi az a rendelet, amit nem értenek, vagy ami eltorzulva könyörtelen hideg betűvé vált, mire leért azokhoz, akiknek és akikért megszületett. Amiről e levelek űrügyén mégis szólnék, az a bizalom. Illetve annak hiánya. Bizalom hiányzik sokszor éppen azokkal szemben, akikhez segítségért fordultak, vagy jóindulatú észrevételeket tesznek. Tálán legjobb példája ennek a napokban érkezett levél. „Egy olvasó”-nk kért számon tólünk egy szerinte méltatlanul elfelejtett dolgot. Szerkesztői üzeneteinkben válaszoltunk, s néhány nap múlva jött az újabb levél, melyben ismét névtelenül megírta, igazunk volt. De észrevétele, — mely kétségkívül segítő akart lenni — s önkritikája is a névtelenség homályán bői történt. De érkezik névtelen levél áruházakkal, gyárakkal, üzemek, intézmények munkájával kapcsolatban is. S ez még csak-csak érthető Lenne, ha az illető saját vezetőit bírálná, ’mert talásk^fél ft reumáétól. De mitől fel es miért marad ismeretlen az aki másutt tapasztalható hibáról szól? BIZALOM HIÁNYA a panasznál, s bizalom hiánya a munkahelyi vezetőkkel szemben. Talán legszomorúbb példája ennek egy falusi kismama esete, aki későn és sajnos most már orvosolhatatlanul panaszkodott elmaradt szülési és gyermekgondozási segélye miatt. Ha bízik a vezetőjében, ha idejében szól áldott állapotáról, nem marad szerződés nélkül, meghosszabítják lejárt szerződését. (Ilyen munkahely is van!) De sajnos valamiért nem bízott abban, hogy segíteni akarnak, s mire szólt már nem lehetett változtatni a helyzetem. Mennyi bosszantó félreértés, mennyi lefolytatott vizsgálat elmaradhatna, ha az emberek jobban bíznának feletteseikbe, az ügyüket intéző hivatalok dolgozóiban. Hány és hány olyan panasz érkezik, amit meg lehetett volna előzni, ha egyenest annak szólnak, akire tartozik. Valljuk be egy kicsit „panaszkodó nemzet” lettünk. Félreértés ne essék a lap munkatársai mindig szívesen segítenek a jogos panaszok elintézésében. De a napi posta eredménye mégis elgondolkoztató. Egyenesebben is célt lehetne érni sokszor. Mert nem mindig igaz, hogy csak akkor intéződnek ügyek, lia megfelelő protekció is van. Sokszor nyitogatják a vélt vagy meglévő kiskapukat azok is, akik előtt a nagykapu is tárva lenne. — d. — csak bír, iparkodik valamit lendíteni a ház körül. Néhány öreg a konyhakertben dolgozgat, varrnak akik a konyhai előkészítő munkáknál segédkeznék. Az állat- állományt az otthon népszerű lakója, Csokaji Sándor gondozza, de gyakran látni a falu felé kerékpározni, tanácshoz, postára, ahova éppen hírt, üzenetet kell vinni. MONDOM, LÁTTÁM én sok szépet Györkön. Dr. Uj- váry Béláné, az otthon igazgatónője elmondta, hogy gyakran vannak vendégeik. Iskolások, üzemi kollektívák, vöröskeresztesek igyekeznek látogatásukkal derűt, színt vinni az idős emberék hétköznapjaiba. Én magam is egy ilyen látogatócsoporttal jártam a vámosgyörki szociális otthonban. A visontai vöröskereszteseket kísértem el, akik magukkal hozták községük népviseletbe öltözött, menyecskekórusát is. Az ajándékok átadása után sok-sok dallal kedveskedtek az énekesek, s nótázva járták sorra a fekvőbetegek szobáit is. És én akkor, amikor végignéztem azokon a köny- nyes mosolyú arcokon, akkor. .. Nagyon elszégyelltem magamat. Mért ügy érzem, nem teljesen fedi a valóságot e megállapítás: a szociális otthonokban élők anyagi, egészségügyi helyzete teljesen megoldottnak vehető”. (A Magyar Vöröskereszt Országos Központjának „Beszéljünk az öregségről” című ikiadványából.) Ezeknek az embereknek ugyanis nemcsak „sem pénzbe, sem különösebb fáradságba nem kerülő, apró gesztusokra” van szükségük. Feltétlenül szükségük van ezekre is, de én háromórás ott-tartózkodásom alatt más, nagyon égető szükségüket is láttam. HADD KEZDJEM a meglehetősen hosszúnak ígérkező felsorolást egy nagyon szembe tűnő ellentmondással. A vámosgyörki intézet betegotthon, 105 lakójából, hatvan állandóan fekvőbeteg. Tessék ezt összevetni azzal, hogy hetenként mindössze egyszer van orvosi rendelés az otthonban. Több rendelésre „nincs keret”? Azt hiszem, ez nem keret kérdése és nem is lehet az, Súlyos beteg, állandó orvosi kezelésre szoruló emberek: életéről van szó. E felelősség alól életkoruk semmiféle felmentést nem ad. Magyarországon nincs egyetlen olyan orvosi körzet sem, melyhez ennyi nagybeteg ember tartozna. A. vámosgyörki, heti egy rendelést mindennek lehet nevezni, csak éppen egészségügyi ellátásnál? nem. Ez év elejen a felügyeleti szervek megszűntették a „kultűros” nővér státuszát, mondván, hogy az adott körülmények között r-z igazán luxus lenne. Luxus? Az a kultűros nővér nagyon áldásos munkát végzett itt. Megírta az öregek levelit, születés- és névnapjaikat ünnepélyessé tette, megfőzte a kávéjukat, műsorokat szervezett, ellátta olvasnivalóval az érdeklődőket, hangulatos „szávküldi”- zéssel vidította fel őket a házi stúdión keresztül. Mindig ráért érdeklődni, elbeszélgetni, vigasztalni. A „luxus” kifejezést meglehetősen egye. ni módom értelmezték az ügy illetékesei.. Aztán a kultűros nővér után megszűnt a rádiózás is. Tönkrement az erősítő berendezés, s most némán csüng mind a hatva» beteg ágyánál a fülhallgatős készülék, pedig számukra ez jelentené az egyetlen szórakozást. Olyan szép volt az a „Televíziót az iskoláknak!” mozgalom... Miért ne hallhatnák meg a hevesi üzemek, vállalatok a vámosgyörki beteg öregek kérő szavát?! Sok a hiány, amire nem futja az otthon kis költségvetéséből. Most például minden pénzüket elvitte a főépület tetőcsatomáztatása. Pedig sok minden kellene. KŐVETKEZŐ JAVASLATOM egy apróságnak tűnő dologra vonatkozik. Nevezetesen, a hatalmas park közepén levő, szép szökőkútra. Azt bizony ével? óta nem látta szökni senki! Bizonyára akad egy vízvezetékszerelő brigád, amelyik társadalmi munkában visszahelyezi régi dicsőségébe a park legszebb ékességét! Az otthonban élő embereknek a kastély, a konyhákért, a park jelenti az egész világot. Miért lássanak hát ott olyan szánalmas valamit, amilyen egy szökőkút, víz nélkül? Sol? dolgot meg lehetne itt egy kis összefogással valósítani, sorolhatnám tovább a problémákat. A millió forintos, közművesítési gondokat, a nemrégen, hatalmas összegért felújított, s már repedező, kis kastély esetét. .. Külön cikket érdemelne annak a négy fiatalnak 9 sorsa, aki itt él e falak kői zött. Á sors kegyetlenül bánfi velük, betegek, testi fogyat tékosak. Az öregektől élté# rő, fiatalságukhoz méltói} nagyon differenciált foglal# kozás illeti meg őket, mély# re itt, Vamosgy örkön aefflSl latszik: semmiféle megnyug# tato lehetőség. Sorsuk, a Kíffe) Jóskák, Dér Lacik sorsa, va# lamenyiünk szívügye keRJ hogy legyen. NAGY A FELELŐSSÉ# GtlNK, melyet nem hessse# gethetünk el magunktól né hány, folytatás nélküli togatással. Tóthné, Mányi JudK ltfTt, október v asarnajf
