Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

Brandt Nobel-díja Alfred Nobel, a dmamit feltalálója olyan alapítványt hagyott, amelyből minden esztendőben megjutalmazzák a különböző művészetek, tudományok kimagasló eredmé­nyeket elért képviselőit, az irodalom valamely nagyságát — és még valakit. Egy olyan embert, aki abban az esz­tendőben sokat tett a legemberségesebb célért, a békéért, az emberek különböző csoportjainak igazságos, háborítat­lan együttéléséért. Emlékszünk: a Nobel-békedij egyik kitüntetettje volt például a nagy amerikai polgárjogi harcos, az azóta meg­gyilkolt dr. Martin Luther King. Ügy érezzük, ebben az évben is jó helyre került a magas kitüntetés. A Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormány­fője nagy utat tett meg. amíg eljutott eddig. Nehéz, apa nélküli gyermekkor, közéleti küzdelem érlelte haladó em­berré és amikor hazáját elérte a „barna pestis’’ a fasiz­mus, habozás nélkül a harc útját választotta. Előbb az il­legalitás nehéz körülményei között küzdött, majd Nor­végiába emigrált és az északi hazafiakkal együtt fogott fegyvert az emberiség legveszedelmesebb ellenségei ellen. Ez önmagában is rokonszenves egyéniséggé teszi Brandtot a haladó világ szemében. De a magas kitünte­tést nemcsak és nem is elsősorban a régebbi, hanem a közelmúltban szerzett érdemeiért kapta a kancellár. Azért, mert képes volt szakítani a kereszténydemokrata kurzus háborús, revansista politikájával, azért, mert először vitte m bonni politikát a realitások sínéire. Witty Brandt közismerten szerződést kötött a Szovjet­unióval, új alapokra fektette a nyugatnémet—lengyel kapcsolatokat és deklarált szándéka, hogy tovább halad ezen az úton. A szocialista tábor számára nem közömbös, hogy az a férfi kapta meg a Nobel-békedíjat, aki nemrég folytatott fontos tárgyalásokat Brezsnyevvel a világbéka érdekében. A királyi akadémia döntése ugyanakkor nagy vereség a bonni ellenzékre, amely elsősorban keleti poli­tikáját támadva akarja megbuktatni a kancellárt. Brandt Nobel-díja a józanság politikájának magas el­ismerése. Képünkön: kormánytisztviselők és újságírók gratulálnak a kancellárnak, (Telefoto — AP—MTI—KS) Srezsnyev-program Párizsban Szovjet—kanadai egyezmény Szerdán este Párizsban nyilvánosságra hozták Leo- nyid Brezsnyev franciaor­szági látogatásának hivata­los programját Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, októ­ber 25-én, hétfőn délután 14.30 órakor érkezik repülő­gépen az orly repülőtérre. Röviddel megérkez a után az Elysée-palotában felke­resi Pompidou elnököt, s négyszemközti megbeszélést folytat vele. Kedden délelőtt az SZKP KB főtitkára látogatást tesz a párizsi városházán, majd délután újabb négyszemköz­ti megbeszélést tart Pompi­dou elnökkel. Szerdán — október 27-én — az Elysée-palotában szé­lesebb körű megbeszélésre kerül sor, amelyen részt vesz majd Chabandelmas minisz­terelnök, Schumann külügy­SzerdAn az ENSZ-közgyű­lés kínai vitájának harmadik napján Svédország képvise­lője nyitotta meg a felszóla­lások sorát. A vita üteme érezhetően gyorsul, a beszé­dek rövidülnek, a küldöttek többsége az ismétlődő érvek­re és ellenérvekre hivatkoz­va csupán kormánya állás­pontjának és szavazási szán­dékának megindoklúsára szo­rítkozik. A vita első két napján 26 ország képviselője fejtette ki álláspontját, szerda estig leg­alább további 16 küldött fel­szólalása hangzik el. A gyor­suló ütem alapján egyes meg. figyelők lehetségesnek tartják, hogy már a hót végón sor kerülhet az első szavazási erőpróbára. Erről azonban csak csütörtökön reggel le­het világosabb képet alkot­ni, ha majd szerdáin este le­zárták a felszólalásra jelent­kezők listáját. A vita eddigi meneté nem hozott különösebb meglepe­tést, a tagállamok az előre miniszter, valamint a Leo­nyid Brezsnyev kíséretében Párizsba érkező Kirillin mi­niszterelnök-helyettes és Gromilco külügyminiszter is. Csütörtökön — október 28- án — Leonyid Brezsnyev Marsedllebe és környékére lá­togat el, pénteken pedig a Renault Művek központi üzemét tekinti meg. jelzett álláspontoknak meg­felelően foglaltak állást. Any- nyi bizonyosnak látszik, hogy határozott többsége van a 21 társszerző támogatásával elő­terjesztett albán határozati javaslatnak, amely a KNK ENSZ-jogainak helyreállítá­sával egyidejűleg a Csavg Kaj-sek rezsim eltávolítását írja elő. ENSZ-megfigyelők körében továbbra is élénk találgatá­solt tárgya Washington sze­me,tszúróan ellentmondásos kínai politikája. Egyesek egyenesen arra gyanaksza­nak, hogy dr. Henry Kissin­ger első pekingi misszió ja al­kalmával valamiféle „hall- gatóiagos megértés” jött lét­re Washington és Peking kö­zött abban, hogy a Nixon- kormány bel- és külpolitikai „elkötelezettségei” megköve­telik fellépését az ENSZ-ben a tajvani rezsim mellett, de ennek nem kell szükségsze­rűen. zavarnia a két kormány kapcsolatainak normalizálá­sát. Mások viszont hajlanak Alekszej Koszigin szovjet és Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Ot­tawában szovjet—kanadai csereegyezményt írt alá. Az egyezmény bevezetőjé­ben a két ország kormánya azt a meggyőződését fejez­te ki, hogy az együttműkö­dés és a cserék kiszélesíté­arra a nézetre, hogy Kissin­ger jelenlegi második pekin­gi missziója bizonyos új ke­letű nehézségekre utal Nixon elnök tervezett pekingi láto­gatásával kapcsolatban, s a pekingi helyzet tisztázódása előtt az USA alkudozási ütő­kártyaként mindenképpen szeretné „kézben tartani” Tajvan ENSZ-tagságát. FERENCVÁROS— PANIONIOS 6:0 (2:0) Népstadion, 10 000 néző. V.: Biwersi (nyugatnémet). Góllövők: Albert (3), Kü, Meggyesi és Branikovics. se előmozdítja a jó kapcso­latok további fejlődését a két ország között, javítja a kölcsönös megértést a szov­jet és a kanadai nép kö­zött. A Szovjetunió és Kanada kormánya — mondja az egyezmény — a kölcsönös előny alapján ösztönzi és fejleszteni kívánja a cseré­ket, valamint a két ország együttműködésének más for­máit a tudomány, a techni­ka, az oktatás, a kultúra te­rületén és más területeken. Mindkét kormány ösztönzi és támogatni kívánja a tu­dósok, a tudományos infor­mációk cseréjét, valamint a két ország tudományos szer­vezetei között jelenleg ér­vényben levő megállapodá­sok végrehajtását. Mindkét kormány ösztö­nözni és támogatni kívánja az érintkezéseket és a cse­réket a mezőgazdaság, a ha­lászat, a bányászat, az ener­getika, a természet- és kör­nyezetvédelem terület,ép, valamint a természeti kin­csek fokozottabb kiaknázá­sának szférájában, főiképp ott, ahol a földrajzi és az éghajlati tényezők azonos feltételeket teremtenek és azonos problémákat okoz­nak. A csereegyezmény négy évre szól és az aláírás nap­ján lépett érvénybe. A szerdal nemzetközi ku­panap egyetlen budapesti mérkőzését a Ferencváros labdarúgócsapata vívta a gö­rög Panionios ellen. Mint­egy tízezer néző volt szem­tanúja a játéknak: A nyu­gatnémet Biwersi játékveze­tő sípjelére így álltak fel a Kissinger Kínában PEKING (MTI) Mint már jelentettük, Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szerdán délután megkezd­te hivatalos tárgyalását a kínai vezetőkkel. Az Üj-Kína Hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy kínai részről Csou En-laj miniszterelnök vezette a tárgyalásokat, ame­lyeken jelen volt Pe Csiang-jing, a kínai népi felszabadí­tó hadsereg marsallja, és Csi Peng-fe] ügyvezető külügy­miniszter, továbbá számos kínai diplomata. Kína-vita az ENSZ-ben-ib&jfb/ssbbb s PORTJÍltNTEH/MK i {f olytatás az l. olaatrol) Történész szakember számá­ra kétségtelenül izgalmasnak hatott, ez a véleménycsere, hiszen az említett kérdések mellett, sokan érintettek egyéb történettudományi problémá­kat, s megállapításaikat el­sősorban saját kutatási terü­letükről szerzett példákkal il­lusztrálták. Benczédy László, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi In­tézetének munkatársa, a nem. zeti kérdés összetevőit bo­gozhatta az 1848—49-es Sza­badságharc kapcsán. Dr. Szántó Imre szegedi prof esz- szór a szegény haza” fogai - - mát, villantotta fei érdekesen, új összefüggésekben, hitet téve egyúttal a reális, hero- izáló törekvésektől mentes, igazság és tényfeltáró törté­nelemszemlélet mellett. * A hallgatók soraiban azon­ban általános és középiskolai tanárok is ültek, akik gya­korlati segítséget reméltek a tanácskozástól, várva azt. hogy miként lehetne ered­ményesebbé tenni a történe­lemtanítást. hogyan lehetne fokozni a tantárgy hazal'íság- ra nevelő, jellemformáló, vi­lágnézet-alakító hatását. A gondokról ugyan hallhattak, mert a főreferátum — ha rö­viden is —. éx-intette ezeket. Beszélt erről dr. Nagy József, az egri Ho Sí "Minh fanár­képző Főiskola főigazgatóhe­lyettese is. Hasonló jellegű volt Eperjessy Gézának, az Országos Pedagógiai Intézet a nacionalizmus kérdéseit elemző hozzászólá­sa, melynek során tájékoz­tatta a tanácskozás résztve­ML ftktófeeí 21» «sMWifc Befelez&döti Egerben a szociálisra lazaságról rendszert fanácskezás Kitüntetettek a fogo.dáson. Balról jobbra: Berzy Piroska, Dienes Tibor, Lestál Miklósné és Bóta Sándor. vőit a tankönyvi anyag nem­zetközi egyeztetése terén ed­dig elért eredményekről. Ez is érdekes volt kétségtelen, ám a pedagógusok az őket elsődlegesen, érdeklő alap­kérdéseimé nem kaplak vá­laszt. * A tanácskozás részvevői­nek arra kellett gondolniuk, hogy egyoldalúvá formáló­dott, valamiféle töríénetku- tató szakkonferenciává ala­kult át a tanácskozás, s el­sikkadt egy nagyon lényeges kérdés: a történelemtanítás problémáinak vitája. Válto­zást hozott szerda reggel Fe­kete Gyula író szenvedélyes korreferátuma. Ú nagyon is konkrétan fogalmazta mega tanácskozás sokak által ér­zékéit hiányosságait, felhív­va a figyelmet a legsürgő­sebben tisztázandó kérdé­sekre, s a gyakorlati jellegű vitára. Arról beszélt, hogy a történettudomány, a törté­nettudósok és a tanácskozás feladata feloldani a történe­lemoktatás ellentmondásait. Hangoztatta, hogy a heroiz- musmentes történelem­szemléletre fokozatosan — az életkori sajátosságokhoz mérten — kell nevelni a ta­nulókat, mert különben vál­ságba jut — minden jószán­dék és igyekezet ellenére —, nemcsak történelemoktatá­sunk, hanem liazaíias neve­lésünk is. Hangoztatta, hogy a történettudósoknak arra kell törekedniük, hogy az iskolákban úgy oktassák a históriát, mint a matemati­kát, s ne a „Héron-képlet- nél”, az osztályharc fogal­mánál kezdjék, mert ez ér­tetlenséget szül, s a kisdiák végleg elveszti tájékozódó képességét —, ami ennél is fontosabb —, illúzióit, esz- ménykip-ít is. A történet-- tudomásnak meg kell ta­nulnia jól „tolmácsolni” adaí- f feltárása inak és összegezése- Utcfc eredményeit U& ez megtörténik, akkor eléri cél­ját az oktatás, s a história nem lesz „nyögvenyelős'' tantárgy. ★ Hozzászólása nyomán va­lóban élénk eszmecsere — nemegyszer parázs vita — formálódott, Dr. Nagy An- dorné egri pedagógus, a kö­zépiskolai történelemoktatás gondjainak ismertetésével igazolta az író megállapítá­sának helyességét. Arról is beszélt, hogy a tanárnak em­berközelbe kell hoznia a tör­ténelmi példaképeket, s pó- olni kell a tankönyvek je­lenlegi hiányosságait. Az ez­után hozzászólók — elsősor­ban Mód Aladár, a történe­lemtudományok doktora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tag­ja, Dobozi Imre író, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkára, Szabó Ferenc, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára — noha más szem­pontból vitatták az író kis­sé sarkított megállapításait, ám neveléscentrikus alapál­lásának helyességét elismer­ték, s a tanácskozás egysé­gesen állást foglalt abban, hogy a jelenlegi ellentmon­dásokban gazdag helyzeten feltétlenül változtatni kell, s ez nem kis részben a törté­ket, adósok feladata, hiszen ..utalásaik eredménye csak így válhat nemzedéknevelő hatóerővé. Egyet kell érteni dr. Kö­peczi Béla összegezésével és Vass Henrik zárszavával, hogy a tanácskozás teljesí­tette feladatát: felvetette, s tisztázni igyekezett a vitás kérdéseket, jelezte mind a történettudomány, mind a történelemtanítás alapvető gondjait. Annyit azért ér­demes hozzáfűzni mindeh­hez, hogyha kellő mélység­gel Vitatta volna meg a tör­ténelemtanítás problémáit, akkor tovább jutott volna az ellentétek regisztrálásá­nál, gyakorlati segítséget ad­hatott volna a történelemta­nároknak. több lett volna j gondolatébresztő cszmecse j rénél. (pécsi) 1 csapatok: Ferencváros: Géczi — No- vák, Páncsics, Bálint, Megy- gyesi, Juhász, Kü — Szőke, Branikovics, Albert, Ráko­si. Panionios: Filisz — Hrisz- iodulu, Theophilopulos, Papasifrvkyriasis, Moraite- lis — Hasitas. A. Imzoglu, C. Inzoglu, Dedes, Mavros. A Ferencváros már a 2. percben vezetést szerzett. Szőke jobb oldalról szabad­rúgást ívelt a kapu elé. A görögök röviden mentettek és Kü a jobb alsó sarokba lőtt. (1:0). A 23. percben Rá­kosi a bal oldalról szabad­rúgást lőtt, a görög védők nem tudtak felszabadítani. Szőke labdáját röviden men­tették és Albert néhány mé­terről a jobb sarokba lőtt, (2:0). A gól után a Panionios játékosai elvesztették fejü­ket, rátámadtak a játékve­zetőre. El is esett és a kö­zépcsatár C. Inzoglut a nyu­gatnémet bíró kiállította. A 62. percben Szőke át­ívelt a bal oldalra. Mucha jó ütemben érkezett, a kapu előterébe lőtte a labdát, s három ferencvárosi belső csatár közül a legjobb ütem­ben felugró Albert fejjel a jobb sarokba csúsztatta a ferencvárosiak harmadik gólját. (3:0). A görögök újból megtá­mad iák a játékvezetőt, e tál Moraitesnek kellett el­hagynia a játékteret. A 8k percben Albert labda jaí Branikovics lőtte a hálóba. (5:0), majd a 89. percben Al­bert 17 m-es bombája kö­tött ki a hálóba. (6:0). A november 3-i visszavá­gót a magyar csapat nyu­godtan várhatja. ★ ST. JOHNS a ONE VASAS 2:0 (1:0) ★ BUDAPESTI HONVÉD— SPARTA Pt'GA 3:2 '>:i) ár VAT '.Ni í.V- ÚJPESTI DÖZSA 0:1 (8:0)

Next

/
Oldalképek
Tartalom