Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

«YiSMEKPSZICHOLÖGTTSNAt, — Szerintem az a hiba, hogy a gyerek túl szigorú neve­iéit kap, és tele van gátlásokkal. (A Weltwocheböl) KÉTÉRTELMŰ HELYZET Hatvanoidaias vádirat elemzi, mit képes produkálni az elvtelenség, a rosszul értelmezett baráti kapcsolat Gyöngyösi orvosok a bíróság előtt Több mint kőt évvel ezelőtt egyik lapszámunkban Ép ész­szel a sárga házban címmel riport jelent meg, elsőként vetve fel két gyöngyöst orvos felelőtlenségét, embertelenségét. A le­leplező riport nyomán bírósági eljárás indult a hivatásukkal visszaélő orvosok ellen. «■» ts most, kérem, bemutatom önöknek korunk legna­gyobb zongoraművészét!... (A Weliwocheböl) Először egy fiatal orvosnő és férje álltak a Gyöngyösi Járásbíróság előtt, hivatali visszaélés, illétve erre való felbújtás vádjával. A tár­gyaláson elhangzottak, va­lamint az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azonban olyan dolgokra vetettek fényt, amelynek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság saját ha­táskörébe vonta az ügyet,, pótnyomozást, rendelt el, a Legfőbb Ügyészség pedig el­készítette a csaknem hatvan­oldalas vádiratot, amelyben már nemcsak a fiatal or­vosnő és férje ellen emel­nek vádat. Ebben a vádiratban a fia­tal orvosnő mint másodren­dű vádlott szerepel. Az el­sőrendű vádlott, a' június 4-e óta letartóztatásban levő dr. Schéda Vilmos negyvenhat éves orvos, a gyöngyösi Bu­gát Pál Kórház osztályveze­tő főorvosa. A fiatal orvos­nőt dr. Marko Zsuzsannának hívják, 32 éves ideg- és el­meszakorvos. Férje Csutoros Sándor, huszonkilenc éves eltartott. A negyedrendű vádlott dr. Bóczán János negyvenegy éve* orvos, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház igazgatóhelyettese, az ötöd- rendű pedig D. Nagy Ist­ván negyvenéves főkönyvelő, a Gyöngyösi Városi Tanács revizora. Bíróság előtt áll majd Szegedi Dénes har­minchat éves tanácséin ők, a Balatonfűzfőí Községi Ta­nács VB-elnöke és dr. Balta Gyula negyvenöt éves orvos, Gyöngyös város főorvosa. A terjedelmes vádirat rész­letesen foglalkozik á vádlot­tak kapcsolataival, e kapcso­latok és bűncselekmények összefüggésével. Dr. Schéda Vilmos 1963- ban lett a gyöngyösi Bugát Pál Kórház női elmeosztá- lyának vezetője. Dr. Markó Zsuzsannát egy évvel ké­sőbb helyezték az osztályra, mint dr. Schéda beosztottját. Az orvosnő bemutatta főnö­kének férjét, Csutoros Sán­dort. A házaspár és a főor- vos között rövidesen baráti kapcsolat alakult ki, amely főként egymás erkölcsi vo­natkozású titkainak kölcsö­nös ismeretével és leple­zésével járt. Dr. Markó Zsuzsannáéit ebben az időben egy mátra- íüredi szolgálati házban lak­tak, ahol gyakran látták ven­dégül dr. Schédát, aki rend­szerint egyik női beosztott­jával ment oda. Ennek „vi­szonzásaképpen” dr: Schéda „megértőnek" mutatkozott, amikor dr. Markó Zsuzsan­na ittasan, enyhén szólva botrányosan viselkedett és segédkezet nyújtott a ké­sőbbi bűncselekmények lep­lezésében is. Dr. Schéda Vilmos és dr. Bóczán János 1959-ben, is­merkedett meg egy buda­pesti orvostovábbképző tan­folyamon. Amikor a gyön­gyösi kórház férfi elmeosz­tályának vezető főorvosi ál­lása megürült, dr. Schéda se­gítette dr. Bóczánt az állás megszerzésében, emiatt dr. Bóczán lekötelezettje lett dr, Schédának. Dr. Bállá Gyula, mint a Gyöngyösi Városi Tanács egészségügyi osztályának ve­zetője kötelező felügyeletet és ellenőrzést gyakorolt a kórház valamennyi osztálya lelett. Dr. Bállá eközben ba­ráti kapcsolatot alakított ki dr. SchédávM és dr. Bóczán- nal. Rendszeresen jogadott el tőlük különböző kedvez­mény eket, s így fokozatosan lekötelezettjükké vált, sze­met hunyt bűncselekménye­ik, fegyelmi vétségeik fe­lelt. D. Nagy István, mint a városi tanács pénzügyi osz­tályára beosztott revizor, rendszeresen tartott ellenőr­zést a kórház, pénzügyi, számviteli gazdálkodása kö­rében. Így ismerkedett meg dr. Bóczán Jánossal, akivel baráti kapcsolatot alakított ki. Dr. Bóczán elintézte D Nagy soron kívüli orvosi ke­zelését, rendszeresen talál­koztak egymás lakásán és beszélgetéseik képezték a ké­sőbbi bűncselekmény alap­ját. Szegedi Dénes tanácselnök korábban, a Gyöngyösi Vá­rosi Tanácsnál dolgozott, amikor D. Nagy István ezt megtudta, elhatározta, hogy erre való hivatkozással ke­resi majd fel és próbálja kipuhatolni, lehet-e vele „üzletet kötni”, Mint a vád­iratból kiderül — lehetett. A vádirat több fejezetben foglalkozik a vádlottak bűn- cselekményeivel, e fejezet­nek más-más fő- és. mellék- szereplői vannak, aszerint, hogy a vádlottak milyen mértékben voltak érdekel­ve. A kórház egyik ápolónőjé­vel kapcsolatos rémtörténet­ben dr. Markó Zsuzsanna, Csutoros Sándor és dr. Sché­da Vilmos a főszereplő. Az illető ápolónő — mint.., a vádiratból kiderül — Sugár István: Agyafúrt fiskálisok — agyafúrt tanúk 27. A tanúskodást biz nem in­gveri kívánják. Az eltöltött idő minden napjára 1 forint fizetség dukál. No meg egye­bek is... — „Az apámtól hallottam, hogy ö néki akartak 50 fo­rintot adni, ha csak a paró­kiára megy...” — vallja egy girincsi paraszt. Sávolyék tengernyi fárad- »ággal és költséggel felépí­tett akciója szép sikert lát­szik érlelni. Az egész légió- nyí tanú között sikerül vég­re három kincset érő „koro­natanú” -t szerezni, akik részletes vallomást tesznek az esküvőt megelőző kény­szerítés körülményeiről is. Jól jegyezzük meg a nevü­ket: Vékony János, a hajda­ni girincsi halászbíró. pus­kás és szilvásgazda, Tolnay János, a volt Dory-bér es és Csetneki János, aki az es­küvő idejében kerülője volt a girincsi birtoknak Személyesen maga Buttler gróf szállítja Girincsról Er­dőtelekre mindhármójukat, ahol „jól ment dolguk, et­tek, ittak. herei-észtek”. Négy hét múltán pedig nem üres kézzel kullognak haza Gi- rincsre: 50—50 forint üti a markukat. Csetneki még egy sárga paripát is hazavezet &Mmm M91. október 20., sserda az erdőtelki kirándulásról. Tolnay meg karácsonyra kap még 20 forintot és 3 köböl- nyi búzát, mert „tanúsága miatt kimaradván a csordás- ságbul, megfosztatott volt kenyéréiül’’. (Ez viszont azt jelenti, hogy Dőry Katalin nyomban kirúgta a nyomo­rult .jobbágyát- szerény ke­nyérkeresetéből!) Vékonynak is felviszi jól fekvő tanúsko­dása a dolgai. — „Csinosan ruhászkodik — meséli egy paraszttársa —, jranciakékszín nadrág, kávészín lajbi van rajta. Órája is van! Egyszóval úgy van felöltözve, mint tisztvi­selő sem jár különben. Már hogy ezeket mástól kapta légyen, bizonyos, minthogy néki sem jövedelme nincs, dolgozni sem tud már.” S a közben meg-megingó, megtorpanó felbérelt jó gi­rincsi tanúkban Tolnay tart­ja a lelket. — „Gondolja meg sógor­asszony! A gróf azt mond­ta, hogy o grófné vasra ve­retlet minket, s azzal biztat, hogy ne féljünk, mert, ha nyakig leszünk is vasban, még az Isten fenn az égen, kiszabadít, csak azok az em ­berek legyünk ezután is, akik eddig voltunk.” A per bizonyító anyagá­nak a megszerzése igen ne­héz feladat elé állítja a pe­reskedőket. Hiszen az ép­pen 35 esztendeje lejátszó­dott eseményeknek a szem­es fültanúi a sír mélyére vitték magukkal titkukat. Meghalt már az öreg Dőry Gábor gróf és felesége, Qla- jossy János, a girincsi eske­tő lelkész, Eszter házy Ká­roly gróf egri püspök, Fáy Bertalan, Buttler gyámja egyaránt. Ez a körülmény azután nagyban megnehezí­ti — vagy éppen megköny- nyíti? — a iurfango® fiská­lisok munkáját. A XIX. évszázad monstre perére mi sem jellemzőbb, mint hogy 99 tanú tesz val­lomást, ád nyilatkozatot az ügyben: Eszakkelet-Magyar- ország tájairól a Bánátig, Pozsonytól Kassáig, Sátoral­jaújhelytől a Tisza mentén át a hevesi tájakig. Akad ' köztük paraszt és neme«, ügyvéd, orvos, béres, kas- télybeli cseléd, hajdú és or­igazat? Joggal vetheti fel az olvasó a kérdést e furcsa családi história kapcsán. Több tanú Dőry Katalin oldalán kezdi meg szereplé­sét, de lassan-lassan, miután zsebre vágva Buttler gróf 50—60 csillogó forintját, homlokegyenest meghazud­tolja szempillája rezdülése nélkül korábban tett eskü alatti vallomását. A tanúik felkutatásában kivált Sávoly Sámuel buz­gólkod ik fáradhatatlanul. Lankadatlanul járja a falva­kat, s keresi-kutatja az es­küvő s közvetlen előzmé­nyeinek fül- és szemtanúit, szereplőit. Természetesen Girincs • legkényesebb hely, hol koronatanúkra lehet szá­mítani. A „barna prókátor” több alkalommal, éjnek ide­jén tér be a községbe, s ta­núverbuváló főhadiszállását a katolikus plébánián üti fel. — „Tanúfiat kerestetett a bíró által” — mesélik a fa­luban. — „Hallják kenitek! Jó pénzért jöjjenek tanúnak!...’’ — kapacitálja a húzódozó girincsi jobbágynépséget. Buttler gróf ispánja is jár­ja Girmcset tanúk nyomá­ban... Sávoly Sámuel fiskális uram aláírása. gonakészítő egyaránt. A per egyik csemegéje, hogy még 'Kazinczy Ferenc is nyilat­kozik az ügyben — Buttler gróf oldalán, Dőry Gábor ellen, szörnyűséges színben festve le a gróf erkölcsét, jellemét. A tan .ríkodók java része becsületes emfcr*.. az igazai vallja, de bőven L-ad köpü- nyegíorgató. hamistanú, megfizetett Júdás is. Melyik­nek van igaza? Melyik mond — „Ha tanúkat szereznek a gróf részére, nem, vallják karát!” — biztatgatja sokat ígérő huncut mosollyal a gi- rinesieket. KIROBBAN A BOTRÁNYOK BOTRÁNYA Szükség is volt arra, hogy megolajozott nyelvű próká­torok rajta tartsák éber szemüket a véres verítékkel összeverbuvált tanúk hadán, és kelljen Kioktassák őket, nehogy olyan kényes eset adódjon elő, mint Szakái Józseffel történt, akitől mi­kor olyant kérdeztek kihall­gatása során, melyre nem volt kellően felkészítve, így felelt nagy bölcsen: — „Nem kalendáriom az én fejem!” 1829. karácsonyán azután mint derült égből a villám, úgy éri Buttlert leghűsége­sebb tanújának. Vékony Já­nosnak a halála. Sőt mi több. Annak a döbbenetes eseménynek is híre jön, hogy az akikor már Csécsen lakó Vékony bácsi, köziéi érezvén halálát, üzent Gi- rincsre, hogy küldjenek sür­gősen Dőry Katalinért. Majd meg a girincsi Kertész Mi­hályt" kérette magához és el- elcsukló hangon tárta fel előtte nagy-nagy titkát... — „Fiam, menjetek el a volt grófnéhoz és mondjátok meg néki: én azzal a bélyeg­gel, mellyel megbélyegeztem magamat, nem akarom a másvilágra vinni. Amely fegyver volt nékem a Butt­ler és a grófné házasságá­ban, öszvetöröm és a gróf- nénak adom. Ha a grófné itt volna, többet is monda­nék ...” Senki sem sejti ekkor még ott a kis jobbágyházi­kóban, hogy a „megmásolt” tanúvallomás dübörgő lavi­nát indít útjára, mely az­után maga alá temeti Butt­ler minden álmát. De az óvatos erdőtelki gróf már rosszat gyanít. Mi lesz, ha a többi tanú is?... — „Takarás (a termények betakarítása) után Erdőte­lekre jöjjön, annyi életet fogok néki adni, amennyivel egy esztendeig beéri, csak marádjon a vallás (vallomás) nTéllett!” — üzeni Tolnay Jánosnak, mint akiben még minden bizalma vagyon. Vékony bűnbánó beis­merése után azonban hama­rosan Tolhayban, az öreg csőszben is feltámad elalta­tott lélikiismerete. Vallo­mástételre jelentkezne az eg­ri érseki szentszék íőtiszte- lendő bírái előtt... (Folytatja.) együtt lakott dr. Maiké Zsuzsannáékkal a nxátrafii- redi saolgálatilakás-házban. Markóék először megpróbál­ták magukhoz édesgetni az ápolónőt, majd amikor lát­ták, hogy nem sikerül be­vonni gyakran ismétlődő mulatozásaikba, úgy döntöt­tek, hogy megpróbálják el­távolítani a házból. Az ápo­lónőt emiatt két alkalommal intették be és tartották a Bugát Pál Kórház elmeosz- lályán. Ennek a meglehető­sen furcsa eljárásnak törté­nete regénybe illő fordula­tokban bővelkedik. A vád­irat szerint a törvényellenes eljárásban — amely közben a vádlottak nemcsak hivata­li visszaélést, hanem okirat- hamisításokat is elkövettek — a dr. Markó—Csutoros házaspáron kívül részt vett dr. Schéda és dr. Bóczán is. A budapesti igazságügyi orvosszakórtői iroda véle­ménye szerint az ápolónőnél sem elmebetegség, sem gyen­geelméjűség gyanúja nem merült fel. A vádat a vád­lottak tagadják, dr. Schéda és dr. Bóczán mindössze egy bizonylati tévedést ismer el. A Vádirat szerint a Bala- tonfűzfői Községi Tanács ki­sajátítás után igénybe vett bizonyos földterületeiket, amelyek a helyi papírgyár tulajdonában voltak. A ta­nács megállapodást kötött a papíripari vállalattal, hogy a félparcellázott terület nyolc­van százalékánál a vállalat dolgozóit elővásárlási jog il­leti meg, valamint eladási kedvezmény. A papírgyáriak a telek négyszögölét ötven forintért kaphatták meg. D. Nagy István hosszabb puhatolódzás, különböző ajándékozások és ígérgetések eredményeként rávette Sze­gedi . Dénesi, hogy a kedvez­ményes telekből juttasson neki. Az ügyletbe betársult dr. Bóczán János is. Ennek eredményeként D. Nagy és dr. Bóczán János felkerült a papírgyári telektulajdono­sok listájára, hogy hogyan és miként, erről a tárgyalá­son majd részletesen esik szó. De telekkel kapcsolatosak a többi bűncselekmények is, történetesen az, hogy az építkezési munkálatokban a városi kórház ápoltjai se­gédkeztek, s hogy mindezt jogtalanul,, törvényellenesen bonyolították le. Hosszan lehetne még so­rolni a szabálytalanságokat, a kihágásokat, a törvénnyel való visszaélést. A hatvanol­dalas vádirat részletesen elemzi mit képes produkálni az elvtelenség, a lekötele­zettség, a rosszul értelmezett baráti kapcsolat. Az ügyet a Központi Ke­rületi Bíróság dr. Hardicsai Tibor tanácsa tárgyalja majd. Valószínűleg sor kerül majd gyöngyösi helyszíni tárgya­lásokra is, a tanúvallomások könnyebb lebonyolítása ér­dekében. E tárgyaláson dr. Schéda Vilmos hivatali visszaélés­sel, kötelességszegésre irá­nyuló hivatali vesztegetéssel, hivatalos személyként elkö­vetett közokirat-hamisítás vádjával áll majd a bíróság elé. Dr. Markó Zsuzsannát egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hivatali vissza­élés és magánokirat-hamisí­tás miatt vonják felelősség­re, a Csutoros Sándor elleni vád hivatalos visszaélésre való felbújtás. Dr. Bóczán Jánost folytatólagosan elkö­vetett hivatali visszaéléssel, hivatalos személy kötelessé­gére irányuló hivatali vesz­tegetéssel, társadalmi tulaj­dont károsító csalással vá-4 dolják D. Nagy Istvánt kö­telességszegésért, jogtalan előny elfogadásával, Szegedi Dénes fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy­ként kötelességszegésért és jogtalan előny elfogadásá­ért kerül bíróság elé. A tárg.lv.lús ismertetésére visszatérünk. Bende Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom