Népújság, 1971. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
Péntek esti külpolitikai kommentárunk í A namibiai dilemma A BIZTONSÁGI TANACfcj immár kilencedszer ült üfisze, hogy megvitassa Délnyugat-Afrika, az úgynevezett Namibia, helyzetét. Ez a kilences persze korántsem ab- szolút szám, kizárólag a nemrég megkezdett jelenlegi közgyűlésre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egyedül a mos- -ani ülésszakon, tehát néhány hét leforgása alatt, ennyiig kötötte le a világszervezet egyik legmagasabb fóru- mának idejét és energiáját egy olyan kérdés, aminek a modern világban egyetlen percig nem szabadna problémát jelentenie. Végül is mi ez a namibiai dilemma, amiről annyit hall a világ? Arról van szó, hogy a fejüldözés fehér fellegvára a fekete kontinensen, a Dél-afrikai Köztársaság vagy kilenc magyarországnyi, ásványi kincsekben rendkívül gazdag területet tart megszállva, minden valóságos jogcím híjám. Délnyugat-Afrika, vagyis Namibia területe 824 295 négyzetkilométer, lakossága háromnegyed millió fő. Ebből is kiderül, hogy a földkerekség nagy területi tartalékai közé tartozik, hiszen népsűrűsége négyzetkilométerenként még az egy embert sem éri el. Fővárosa Windhoek, amelynek mintegy hatvanezer lakosa van. A hivatalos nyelv az angol és az afrikaans, vagyis búr. Ez az utóbbi adat már természetszerűleg következik a namibiai terület dél-afrikai megszállásából. Vessünk egy pillantást Namibia történetére. DELNYCGAT-AFRIKAT Nagy-Britannia 1878-ban foglaltja el és csatolta fokföldi külbirtokához. 1884-ben a térség új, mohó európai ragadozója, Németország kebelezte be Namíbiát, amelyet az első világháború kitörése után a Dél-afrikai Unió csapatai szálltak meg. Eigy 1910-es népszövetségi döntés elismeri — igaz, csak de facto —, a namibiai terület dél-afrikai megszállását, de elutasította a dél-afrikai bekebelezési igényeket. Ezt az állásfoglalást az Eg vasúit Nemzetek Szervezete 1946. december 14-én megismételte, sőt: felszólította DélrAfrikát: kezelje Délnyugat.-Afrikát ENSZ-gyámsági területként. A pretoriai kabiné' szembeszegült a világszervezet döntésével és azóta is szüntelenül ezt teszi. Nem enged be Namíbiába ENSZ -megfigyelőket, sőt 1949-ben — minden jogalapot nélkülözve Dél-Afrika köz- igazgatási részévé nyilvánítja Namíbiát. Ezt a világszer- /ezet többször is határozottan visszautasította és 1966. ok- >ber 27-én a közgyűlés megszüntette a Dél-afrikai Köz- Vrsaság Namíbiával kapcsolatos ideiglenes mandátumát. Azóta teljes a szakadás Pretoria és az ENSZ között. A BIZTONSÁGI TANÁCS kilencedik namibiai vitája Íjra emlékezteti a világot arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság nemcsak a fejüldözés, hanem a területbitorlás bűnében is elmarasztal tátik a magas nemzetközi fórumon. Ronald Reagan „villámlátogatása Saigonban SAIGON: Ronald Reagan kaliforniai kormányzó, aki pénteken reggel Nixon amerikai elnök különmegbízottjaként „villámlátogatásra” Saigonba érkezett, megbeszélést tartott Nguyen Van Thieu dél- vietnami elnökkel, akinek átadta Nixon levelét. A kaliforniai kormányzó Saigonban nyilatkozott a sajtónak is. Villámlátogatásának tulajdonképpeni célját nem fedte fel, de azt közölte: Nixon elnök megbízásából „gratulált” Thieu elnöknek újraválasztása alkalmából és „biztosította” őt afelől, hogy az Egyesült Államok »szövetségesei tráSzadat-beszámoló Kairóban vWVVWSAAA Szombat délelőtt Szadat elnökletével rendkívüli ülést tart az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága, s meghallgatja az egyiptomi államfő jelentését a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalások eredményeiről, továbbá kuwaiti, iráni, jugoszláviai és szíriai látogatásáról. Szadat egyben tájékoztatja a Központi Bizottságot a közel-keleti válság politikai és katonai fejleményedről, s felvázolja a következő döntőnek minősített időszak programját A csütörtökön véget ért damaszkuszi látogatás során Szadat egyiptomi elnök a közel-keleti térség fejleményeit, a szovjet—egyiptomi tárgyalások eredményeit, az arab államszövetség belső ügyeit, valamint az Arab Szocialista Unió és a szíriai Baalh-párt közötti együttműködés kérdéseit vitatta meg Asszad szíriai államfővel. A damaszkuszi látogatás eredményeként az egyiptomi Arab Szocialista Unió és a szíriai Baath-párt közös bizottságot alakított, amely kéthavonta tart megbeszélést a két párt együttműködéséről. Az első ülés időpontját november utolsó hetére tűzték ki. A bizottság feladata az, hogy az arab államszövetség keretében ösz- szehangolja a két párt tevékenységét. nyában semmilyen vonatkozásban sem változtatja meg politikáját” ... Az amerikai vadászbombázók pénteken ez év eleje óta 67. alkalommal sértettéi: meg a VDK légiterét. A fegyvermentes övezettől északra 152 kilométer mélységben hatoltak be a demokratikus Vietnam területe fölé és ott szórták le bombaterhüket. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője szokás szerint az úgynevezett „védekező reagálás” állítólagos jogával próbálta mentegetni a VDK területe ellen elkövetett újabb amerikai légiagressziót. A saigoni amerikai katonai parancsnokság pénteki közlése szerint „hamarosan” további 4650 amerikai katonát vonnak ki Dél-Vietnam- ból. Folytatódik a kairói per KAIRO: Az A1 Ahram jelentése szerint a Szadat által kinevezett háromtagú bíróság csütörtökig hetven vádlott ügyéneik tárgyalását fejezte be az Ali Szabri és társai etilen indított összeesküvési perben. Ez azt jelenti hogy a bíróságnak még 21 vádlott ügyét kell megvizsgálnia. A tárgyalás szombaton folytatódik. Ekkor öt vádlott védői kapnák szót, majd további nyolc vádlott áll a bíróság elé. Fokozódik az északír polgárháborús feszültség Mint várható volt, az ír Köztársaságot és az Észak- Irországot összekötő jelöletlen földutak felrobbantása tovább növelte a már-már polgárháborús feszültséget a brit tartományban. Csütörtökön az északír Armagh grófságban levő Forkill nevű határmenti község közelében kétórás tűzpárbajra került sor a brit katonák és az ír ^Köztársasági Hadsereg fegyverei között. A támadók mintegy ötve- nan voltak. A katonák viszonozták a tüzet — s két óra hosszat tartó harc után visszavonulásra késztették a támadókat, akik egy katonai szóvivő szerint — az ír Köztársaság területére menekültek. A szóvivő szerint egy brit katona és több fegyveres támadó megsebesült. 1962 óta ez volt a legnagyobb brit összecsapás brit katonák és IRA-tagok között Belfastban és Londonderry ben is folytatódtak a fegyveres zavargások. A fővárosban csütörtökön délután gelignit bombák robbantak egy ivóban, a St. Matthew katolikus templom bejáratánál és egy transzformátor- házban, Londonderryben pedig egy moziban és egy üzletben történtek robbanások. Emberéletben nem esett kár, de komoly anyagi veszteségek keletkeztek. Közgazdasági Nobel-díjas Simon Kuznets professzor, az amerikai Harvard Egyetem tanára kapta az idei köz- gazdasági Nobel-díjat. (Telefoto — AP—MTI—KS) STOCKHOLM: Simon Kuznetsnek, az amerikai Harvald Egyetem hetven esztendős közgazdaság és statisztika professzorának, az USA közgazdasági társasága elnökének Ítélték az 1971 évi közgazdasági Nobel-díjat — jelentette be pénteken a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az idős professzor a díjat és a megtisztelő kitüntetést a gazdasági növekedéssel kapcsolatos empirikus talajon nyugvó tudományos munkásságáért kapta, amely új bepillantást lehetőséget adott a gazdasági-társadalmi szervezetbe és annak különböző fejlesztési módszereibe. Simon Kuznets — aki 1901-ben Harkovban született —, egyetemi tanulmányait az Egyesült Államokban végezte és 1926-ban védte meg közgazdasági doktori disszertációját. 1936-tól 1954-lg a pennsylvániai egyetem közgazdaság és statisztika profesz- szora, 1960-tól dolgozik a Har- vardon. Ismeretes, hogy a közgazdasági Nobel-dijat nem régen, — 1968-ban — alapította a Bank of Sweden, fennállásának 300. évfordulója alkalmából. A 450 009 svéd koronával (90 000 dollár) együtt járó díjat hivatalosan úgy tartják számon, mint a közgazdasági tudományban kifejtett kiemelkedő munkásságért adományozásra kerülő Alfred Nobel emlékdíjat. 'éptdvírónkon érkezett TVersailles palotáját nyitsz ják meg lakosztályul Leonyid Brezsnyev és kísérete szamára arra a hat napra, amíg az SZKP főtitkára Pompidou elnök meghívására Franciország vendége lesz. Ezt a lakrészt de Gaulle elnök restauráltatta kormányzása idején, hogy az államfői rangú látogatókat itt helyezhesse el. A jelkép tehát Brezsnyevnek október 25-én kezdődő látogatásakor kettős. A szovjet pártfötitkárt államfőnek kijáró tisztelettel fogadják, amit egyéb külsőségek is kifejeznek majd: a Párizs főútvonalain lengő szovjet lobogók, a katonai díszzászlóalj köszöntése a repülőtéren, Brezsnyev és Pompidou kétnapos négyszemközti megbeszélései. A külsőségeknél is többet mond azonban a tartalom. A szovjet—francia együttműködés mint az európai biztonság alapvető tényezőjének továbbépítése Párizs szemszögéből a degaullei politikai hagyományok következetes folytatására utal. Körülbelül Brezsnyev párizsi látogatása idején jelenik meg a francia fővárosban Couve de Murville egykori külügyminiszter és miniszterelnök könyve a tizenegy esztendős degaullei korszak diplomáciájáról. Tanz mányszerű visszaemlékezésében Couve de Murville fölidézi a szovjet—francia együttműködés legutóbbi hat évének történetét. Megemlékezik Gromiko 1265-ös páW71. október 16.. szombat Moszkva—Párizs: új szakasz rizsi látogatásának jelentőségéről, saját moszkvai útjáról, majd de Gaulle tábornok 1966-os emlékezetes szovjetunióbeli vizitjéről. A vázolt időszakon már túl van, éppen ezért nem is kaphatott helyet a könyvben Pompidou elnök tavaly októberi szovjet körútja, amelynek egyenes folyománya Brezsnyev mostani látogatása. A szovjet—francia viszony legújabb alakulásának három síkon van különös fontossága: a két állam politikai kapcsolataiban, ennek Európa egészére kivetített hatásában és a gazdasági együttműködés fejlesztésében. Couve de Murville már említett könyvében rendkívüli eseményként emeli ki: Leonyid Brezsnyev éppen de Gaulle 1966-os moszkvai tárgyalásait használta föl arra, hogy ma is érvényes formájában első ízben fejtse ki a Szovjetunió európai biztonsági javaslatát. A javaslatra akkor a francia reagálás még nem volt egyértelmű. De Gaulle nem zárkózott el kategorikusan a szovjet indítvány megvizsgálása és elfogadása elől, hiszen világosan megértette: arról van szó, miként lehetne Nyugat- Németor szagot békésen, a többi európai állam veszélyeztetése nélkül beépíteni a kontinentális rendszerbe. Ezt a megértést bizonyította, hogy nyomban megállapodtak: Moszkva és Párizs között közvetlen távközlési összeköttetést, úgynevezett forró drótot teremtenek, mindenről kétoldalúan tanácskoznak, ami Európa sorsát érintheti. Koszigin szovjet kormányfő még abban az esztendőben viszonozta Párizsban de Gaulle tábornok látogatását. Valószínűleg hamarabb mélyült volna el ez az új szellemű kapcsolat, ha időközben Franciaország belső életét nem zavarják meg 1968 májusának eseményei, amelyek mintegy bevezették de Gaulle távozását. Az utódnak. Georges Pompidou- nak a folyamatosságot illető próbáját nagyon sokan éppen abban látták, miként építi tovább a Moszkva— Párizs közeledést. Hamarosan bebizonyosodott, hogy semmi törés nincs, az új francia államfő nagyon is reálpolitikai, az adott lehetőségeket részletesen szám- bavevő alapon további eredményekre törekszik. Ez tavalyi szovjetunióbeli látogatásakor is kifejeződött. Pompidou a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásain egyértelműen elkötelezte magát az európai biztonsági értekezlet összehívása mellett. Kifejezte azt az óhaját, hogy a négy nagyhatalom előzetesen állapodjon meg a nyugat-berlini rendezésben. Amint ez létrejött — miként időközben megtörtént — az európai biztonsági értekezlet összehívásának útjába nem szabad semmiféle akadályt emelni — hangoztatta Pompidou. S emellett a francia kormányzat a mai napig kitart A politikai kapcsolatok javulásának erőteljes hatása volt a gazdasági kooperációra. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére megalakult a szovjet—francia „Nagy Bizottságnak’’ nevezett testület a gazdasági szakminiszterek vezetésével. Evenként általában kétszer — egyszer Moszkvában, egyszer Párizsban ülésezik — ez a bizottság, és új módozatokat keres az együttműködés fejlesztésére. így alakult ki például az a teljesen újszerű kooperáció, amelynek keretében már több Ízben francia mesterséges égitesteket bocsátottak föl szovjet rakétarendszerekkel. T avaly októberben Brezsnyev indítványozta: Franciaország vállaljon részvételt egyes szovjet iparágak fejlesztésében. Pompidou a javaslatot kedvezően fogadta, de nyomban hozzátette: ez túlnő Franciaország lehetőségein, ehhez más pamereket is keres, különösképpen a nyugatnémeteket. Egyebek között ez is cáfolja, mintha a Szovjetunióval való együttműködés kérdéseiben vetélkedés dúlna Párizs és Bonn között. Inkább arról van szó, hogy Brezsnyev mostani párizsi látogatása az európai biztonság javára Moszkva—Párizs—Bonn hármas egyi'lthaladást tesz lehetővé. Egyúttal ez avatja a látogatást európai, sőt vi- lágjelentőségűvé, így is várják mindenütt eredményeit. moxotmi ram i A dél-vietnami Quang Tri tartományban folytatódik a szabadságharcosok immár húsz napja tartó offenzivája. (’TvcoPot,-, _ VN' _vc) Eg yetemisták tüntetését verte részt a rendőrség a dél-koreai tő varosban. A rendőralakulatokat ejtőernyős egységekkel egészítették ki. íTelefoto — AP—MTI—K®
