Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
R/4(lifr KOSSUTH 8.18 Har&an a kürtszói 8.55 Verdi: Rlgoletto. Három- íelv. opera 11.24 Nóták 11.30 Beszélgessünk zenéről 12.20 KI nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.45 Üj Georgikon 14.00 Fúvószene 14.00 A Gyermekrádió Műsora 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Könnyűzene 16.21 Két országgyűlés között 16.41 Kóruspódium 17.05 Arab arcképcsarnok 17.20 Soproni: IV. vonósnégyes 17.39 Filmzene 17.45 Van új a nap alatt 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Népi zene 19.58 Szinti, zene 20.27 Esti beszélgetés 21.00 Házimuzsika 22.20 Könnyűzene 22.40 Miből lesz az adósság? 23.00 Zenekari muzsika 0.10 virágénekek PETŐFI 8.05 Baeh-mflvek 9.19 Könnyűzene 9.30 Népi muzsika 11.45 Versek 12.00 Zenekari muzsika 12.45 Törvénykönyv 13.00 Áriák 13.20 Éneklő világ Kettőtől — hatig. „ 18.10 A nemzetközi földrajzi tanácskozásról 18.35 Zenésjáték-részL 19.00 Pro Musica 20.25 Schubert: C-dúr vonósötös 21.04 Könyvbemutatás 21.47 Mérhető-e az Ízlés? 22.02 Hangverseny a stúdióban 22.47 Verbunkosok 23.15 Operettrészl. MAGYAR it.os rrv 17.28 Hírek 17.35 Bolgár est. Bevezető 17.40 Neszebárl templomok. Kisfiún 17.50 Bolgár folklőrfilm 18.05 Kisfilm Bulgária történelméről 18.30 Bolgár tájakon 18.50 Portréműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 A szabálytalan dtpercek. Magyarul b. bolgár film 21.35 Világhírű dallamok 22.05 Tv-lúradó POZSONYI 17.55 Adersen Nexő életműve 19.00 és 21.33 Tv-hiradó 19.30 Esti dallamok 20.45 Szovjet dokumentumfilm Leningrádról 22.00 A labdarúgás hírei EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor A cár tisztje és a komisszár Ketten az elsők közül. Szinkronizált szovjet film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Szerelem Magyar film. EGRI KERT Este fél 7 órakor Egy férfi, aki tetszik nekem Színes francia film. GYÖNGYÖSI PUSKIN > Van aki megteszi, van aki nem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A fekete zászlók városa GYÖNGYÖSI KERT Bye, bye Barbara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Eper és vér HATVANI KOSSUTH Aranyenber HEVES Halhatatlan légiós FÜZESABONY Hé barátom, itt van Sabata (Felemelt hely árak!) PETERVÁSÁRA Érik a fény ÜGYEDET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon:11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda inggel 7 óráig, a Jókai utca 4L szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). Hogyan születik a eim ff 4*% a törvény r r Uj ének egy régi hajóról Százhuszonöt éves a balatoni gőzhajózás Nem titok, a lapok is megírták, hogy egész sor új törvény van születőben hazánkban. A legszélesebb kört érintő talán az egységes szövetkezeti törvény lesz, amely most kerül a parlament elé, az ifjúsági törvénytervezettel együtt. A maga nemében hatalmas jogalkotás lesz az egészségügyi törvény. Néhány eddig is alkalmazott, de különböző jogszabályokban szétszórt elv egységesítésén túl, átfogóan szabályozza az egészségügyi közigazgatást, a beteggyógyítást, az orvosetikát stb. Sőt, a kor parancsára hallgatva, előírásokat kell, hogy tartalmazzon például a szervátültetésekre és a gyógyszerek által esetleg okozott károk jóvátételére is. Hasonló, de csupán a kezdetén tartó munka a társadalombiztosítási és nyugdíj- kódex megalkotása. A fő cél itt is a szétszórt jogszabályok egyeségesítése, de ezen túl a juttatásokban ma még meglevő különbségek egységesítése lesz. Végül érdemes megemlíteni, hogy országgyűlésünk külön bizottságot küldött ki az alkotmánymódosítás előkészítésére. Ha a módosítás megtörténik, a kapcsolódó törvényeik sorának alkotását teszi majd szükségessé. Ilyen lesz például az új bírósági és ügyészségi szervezeti törvény, a bírósági eljárás új szabályozása, a büntető törvénykönyv módosítása stb. A törvényeik születési körülményeit vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy nálunk a jogszabályoknak kialakult hierarchiája, rangsora van. Az állampolgárok életét alapvetően érintő törvényeket maga az országgyűlés alkotja meg. Ha egy új törvényre sürgősen szükség van, akkor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkot törvényerejű rendeletet. Ez a 21 tagú testület ugyanis operatívabb, gyorsabb mint a több száz tagú parlament A következő fokozat a kormányrendelet amelyet a Minisztertanács testületileg alkot A miniszteri rendeletet az illetékes miniszter személyes jogibörében adja ki, de ez csak a minisztérium hatáskörébe rendelt szervekre érvényes. Tehát az állampolgárok mindennapjaiba a jogalkotás csak magasabb szinten nyúlhat bele. Hogyan keletkezik igény, hogy új törvény szükséges? Legalább négyféleképpen. A mindennapi gyakorlat során kiderülhet például, hogy a régi törvény elavult, akadályozza az állami vagy társadalmi élet valamely területének zavartalan működését. Ha ez a fokozat csak közeledik, esetleg egy képviselő parlamenti felszólalásában vagy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentésében hívja fel a figyelmet arra, hogy új törvényt kell alkotni, vagy a régit módosítani. Gyakori, hogy ugyanerre a sajtó munkatársai, az ólombetűk, vagy a rádióhullámok segítségével figyelmeztetik az illetékeseket. Nem ritka azonban az sem, hogy egy egyszerű állampolgár tintával írott, forintos bélyeggel ellátott levele indítja meg a folyamatot. Az új törvényt mindig a szakminiszterek készítik elő, mégpedig úgy, hogy életre hívnak egy bizottságot, amelynek tagjai mindenekelőtt jogászok, s a téma jellegének megfelelő egyéb szakértők. Az egészségügyi törvény előkészítésében orvosok. egy műszaki törvény megalkotásában mérnökök, mezőgazdasági törvény születésében agronómusok, pénzügyi vonatkozásban közgazdászok, mellettük pedig államigazgatási szakértők, gyakran az érintett tudományág legjelesebb képviselői működnek közre. Ezek megbízott, mintegy kinevezett emberek, testületük neve: kodifikációs bizottság. A kodifikációs bizottság tagjai egyeztetik a régi jogszabályokat az élet új követelményeivel, összehangolják az oldalágakon mindig érdekelt seregnyi minisztérium és hatóság álláspontját. Az elvi alapállás kialakulása után a kodifikációs bizottság titkára — akt rendszerint az érdekelt minisztérium jogásza — megszövegezi a törvény tervezetét. Ekkor következik a vita. Most már nem csak minisztériumokkal és hatóságokkal, de a szó teljes értelmében minden érdekelttel megvitatják a tervezetet. Ha például egységes szövetkezeti törvényről van szó, akkor ezt az előzetes szöveget napirendjére tűzi és megtárgyalja minden szövetkezeti szövetség. Nem ritka az sem, hogy a sajtó útján vagy ankétok segítségével az állampolgárok véleményét is közvetlenül kikérik. Ennek eredményeként sóik száz, néha több ezer észrevétel gyűlik össze. Ezek figyelembevételével a kodifikációs bizottság a törvénytervezetet átdolgozza. Ilyenkor két eset lehetséges. A bizottság tagjai vagy egyetértenek vagy nem. Ha igen, akkor ez egy könnyű — manapság már ritka — eset. Ha nem értenek egyet, akkor sokszorosítják a szövegnek azt a részét, amelyről nincs vita, valamint az összes többi álláspontokat. Ezt a papírköteget megkapja a kormány minden tagja. A témát a Minisztertanács napirendjére tűzik és ez a testület dönt arról, hogy mi kerüljön be a végleges tervezetbe. A kormány által jóváhagyott tervezetet átküldik az ország- gyűlés elnökének. Ettől a perctől kezdve a dolog a nép választott képviselőinek kezébe került. Az országgyűlés elnöke a tervezetet kiadja a parlamenti bizottságoknak. A jogi bizottságnak mindenképpen, de ezenkívül annak — vagy azoknak — a bizottságoknak is, amely a témában szakmailag érdekelt lehet. Az egészségügyi törvényt például nyilván az egészségügyi bizottságnak is. Ilyen előzmények után kerül a törvénytervezet a parlament ülése elé. Itt az előadó — aki szintén képviselő — elmondja, hogy mi az, amiben mindenki egyetértés mi az, amiben nem. A parlament testületi ülése megvitatja a javaslatot és alkotmányos jogával élve véglegesen dönt, hogy mi kerüljön bele a törvénybe, mi maradjon ki belőle. Az így jóváhagyott szöveg jelenik meg a Magyar Közlönyben, s a törvény a kihirdetése napján vagy más előírt időpontban életbe lép. Földeáki Béla Antikompromisszov a következő kis hírrel állított be az üzemi lap szerkesztőségébe : „Nacsalnyikov elvtárs legutóbbi kiküldetése során annyira berúgott, hogy elvesztette sapkáját és fél pár kalucsniját. Szükségesnek mutatkozik, hogy ezt az eseményt dolgozóink rövid gyűlés keretében megtárgyalják a megfelelő intézkedések foganatosítása végett. Antikompro- misszor" — Azt . aam! — jelentette k . szerkesztőbizottság egyik tagja, Be- csinálov. — Ha ez így, ahogy van, megjelenik, A PESTI DIVATLAP újdondásza így írta le a nevezetes eseményt: „A Kisfaludy gőzös múlt hó 21-én bocsáttatott a Balatonra, éppen gróf Széchenyi István születésnapján. Ez érdekes ünnepélyt a Balaton partján moasárdurrogások hirdették. 9 órakor a füredi templomban áldásért könyörgő isteni szolgálat tartatván, innét a vidék minden részéből összesereglett nagyszámú közönség a karzaton helyet foglalt hajóhoz tolakodott: s miután ez fölszenteltetett, a jelenvoltak áldásától kísérve ereszkedett le a magyar tenger tükrére”. A gróf, akinek születésnapját ■ ilyképpen megtisztelték, 1846. szeptember 21-én, a Balaton Gőzhajózási Társaság elnöki tisztét is viselte. Számos az utókor tiszteletét kivívó alkotása között az egyik a balatoni gőzhajózás megteremtése, amelynek most ünnepeljük 125 esztendős jubileumát. Széchenyi, mint a Helytartó Tanács közlekedési osztályának elnöke, valósította meg a tervet, de a balatoni hajózásra már régebben gondolt. Amikor Görögországban járt, ezt írta naplójában: „Az egész világon a tavakat hajón lehet bejárni, vagy bevitorlázni, csak az én szegény hazámban nem tudták még annyira vinni. Talán a tavak nem elég mélyek? A TÓ MÉLY VOLT, De éppolyan elhanyagolt, mint ezidőben az egész magyar haza. Kossuth Lajos, amikor 1842-ben Balatonfüreden nyaralt, a csodálatosan szép tónak és környékének elhanyagoltságában is meglátta az egész nemzet problémáit. Pürdőlevelet írt a Pesti Napló 1842. augusztus 7-i számában: „Szép ez a Balaton, szép mindenkoron: szép, midőn csendes s foltonkint színét változtatgatja; szép, midőn medre mélyéből a vihar közelgését haragos zöld színt öltve jelenti; de legszebb, múlhatatlanul szép, midőn a kelő nap az első sugárt, vagy a teli hold a bájos fénycsőmét göndör víz- szánén vógiglöveli. Ki a azt fogják mondani, hogy pletykálkodunk. Tulajdon vezetőinket gyalázzuk! Végtére is nem lehet mindent leírni. S vastag ceruzával felfegyverkezve nekilátott a javításnak. A másnapi számban a következő hír jelent meg: „A köztiszteletben álló Nacsalnyikov elvtárs legutóbbi kiküldetése során nem vesztette el sapkáját és fél pár kalocsniját. Ezt az eseményt dolgozóinknak rövid gyűlés keretében megtárgyalni nem szükséges, s fölösleges « mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg. — És mégis az embernek szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Oly holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holttenger lehet! 20 mérföldnyi sima út, nagyobb, mint némely vármegye, mint némely fejedelemség, s a honnak legszebb vidéke által körítve, s rajta mégis egyetlenegy hajó sem libeg, kive- vén talán a füredi sétaladikot, vagy egy nyomorult halászcsónakot. — Volna csak másutt e tó, amarra nyugat felé, s virító városok köríte- nék, s fürge gőzösök ünnepelnék rajta az emberész diadalát: nálunk! hacsak egy bogarászó fecskecsoport nem röpköd fölötte, élettelen s henye, mint egy roppant sír. Mi isten átka van e nemzeten?” Hertelendy Károly, Zala megye alispánja Kossuth fürdőlevelén felbuzdulva fordult Széchenyihez. Ekkor látott hozzá a közlekedési osztály elnöke a balatoni gőzhajózás megteremtéséhez. Sok és nehéz akadályt kellett legyűrni. Mindenekelőtt: Széchenyi úgy vélte, hogy a balatoni gőzhajózás önmagában nem kifizetődő. Jelentősége abban áll, hogy segít fellendíteni a balatoni fürdőéletet, amely akkor még csak Balatonfü- redre korlátozódott. Deákhoz írt levelében a „legnagyobb magyar” így érvelt: „A gőzös a Balatonon egész új és alig kiszámítható életet és élénkséget hozna. Magyarország e kies vidékének ... Erről én tökéletesen meg vagyok győződve, mi- hezképest rajtam nem is fög múlni, hogy életbe lépjen az eszme, és ha Ön nem vonja meg attól pártoló kezét, én sikerén mitsem kételkedem.” A fáradhatatlan Széchenyi — ne feledjük: erre az időre esik több más nagy alkotása, többek között a magyar vasút megteremtése — ezúttal is eredményesen tevékenykedett. Megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság. Számos mágnás, nagy- birtokos, kisnemes, polgár jegyzett részvényt. Széchenyi előbb tíz, majd negyven részvényt kötött le, abban a tudatban, hogy áldozatot megfelelő intézkedések fr ganatosítusa is. Kompra Fordította: 2. Vándor Anna misszov.” hoz, s nem gyümölcsöző üzleti . befektetésbe vág ' bele. A társaság előkészítő ülésén tizenhét tagú választmány alakult. Az alapszabályok előkészítését Kossuth Lajosra bízták, aki ekkor elkeseredett sajtóháborút folytatott Széchenyivel. Mégis az alapszabály 15, paragrafusában Kossuth Széchenyit ajánlotta & társaságnak, mintegy örökös elnökéül: ,.A társaság elismeréséül azon érdemnek, melyekkel magát a Vállalat megalapítása körül. Gróf Széchenyi István ő excellent! aj áriak lekötelezve érzi, ugyancsak a társaság elnökévé kéri fel. Kinek tehát elnöksége választás alá többé nem esvén, csak a halál. vagy lemondás által szűnhet ik meg, s ez esetben intézkedés akkorra a közgyűlésnek tartátik fel.” Az alapszabály-tervezetet elfogadták az 1846. április 5-én tartott pesti közgyűlésen. Ezek után Széchenyi kiadta Balatoni gőzhajózás című ropj rátái. Közben készült már a hajó. a gőzgépet az angol Penn-gyár készítette Londonban. A hajó fatestét az óbudai hajógyárban rendelték meg. A tervezők szerint a hajó háromszáz embert szállíthat, vagy fél sebességgel kétezer mázsa terhet vontathat. Elhatározták, hogy az új gőzhajót — ez volt a kor legfejlettebb technikája — a kegyelet jeléül a Balaton költőjéről, Kisfaludy Sándorról nevezik el. A VIZREBOCSÄTOTT Kic- faludy építését a vízen fejezték be. Október 13-án kezdte meg futását, Füredről Kenesére. öt nap múlva jnár megkezdődtek a nyilvános próbautak. A Pesti Divatlap: „A Kisfaludy gőzös megindulása egy szokatlan ünnepély, melynek dagadó kebellel néztünk elébe, melly felzaklatta az egész Balatonmelléket, minket is kivarázsolt unt fészkünkből, a még most is élvezetdús Balatonfüredre. Itt e hó 18-án esfe az ablakok kivilágítva, a vendéglők ismert és ismeretlen vendégekkel valának rakva...” A Kisfaludy gőzös hatalmas ünneplés közepette érkezett meg Keszthelyre. A nevezetes eseményt Keszthely város tanácsülési jegyzőkönyvben örökítette meg, „Gőzös utcának” nevezvén el a Kisfaludy kikötőjéhez vezető utat. 1888-ig ringatózott a Balaton hullámain, de 1869-ben eredeti latestét vastestre cserélték ki. A kutatók a Somogy című lap 1889. március 5-i számában találtak utoljára néhány sort a Kisfaludy gőzhajóról: „Még egyszer, talán utoljára szól az ének a jó öreg Kisfaludy gőzösről, mely annyi éve hordta Balaton Füredre a vendégeket Siófokról, a mint tőle tellett a maga módja szerint: lassan de bizonytalanul. Csúf volt a szegény gőzös mindig, ormótlan és nehéz járású, szinte sántított volna a hullámokon, ha teheti vala, s lassanként úgy megrokkant, hogy már mászkálni sem tudott, pedig azt kívánták tőle, hogy olyan gyorsan repüljön, mint a sirály és legyen kecses, mint a haty- tyú...” NOS. amit a Kisfaludy gőzöstől kívántak, azt teljesítette. Erre a hajóra, a balatoni gőzhajózás megteremtésére sokáig fognak emlékezni a hálás magyarok. Mindr ok, akik ismerik és szeretik a Balatont. Vagyis, most már, egy egész ország ... Pintér István Mmsw&p 1971. szeptember 21., kedd Parádsasvámn van egy tábla...! De se padka, se magyar helyesírás nincs! (Foto: Tóth Gizella) Hveder Ujar (Csuvas ASZSZKi) Merész bírálat
