Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

flUG PROLETÁRJAI EGYESOUETEK.' AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIL évfolyam, 215. szám Ara : í#“* FORINT 1971, szeptember 12., vasárnap WSAAAAAA/NA/WVSAAA/WVWVWWAAAAAAAAAAAAAAAAA^WVAAAAAAAAA/WW Merre vándorolnak ? 1 munkaerőmozgás évek óta a legproblematiku­sabb pontja a hazai gazdasági életnek. Nemcsak azért, mert az elmúlt három évben a normális mértéket messze meghaladó fluktuációnak lehettünk tanúi, hanem azért is, mert a mai napig sem sikerült megtalálná azokat a hatásos módszereket, amelyekkel a felmérhetetlen anya­gi és morális károkat okozó spontán fluktuációt felvált­hattuk volna a tervszerűen megkomponált iparfejlesztési koncepcióval összhangban levő munkaerő-átcsoportosítás­sal. A „munkaerő-piacon” a minden tudatosságot nélkü­löző, már-már anarchikus jelenségek uralkodtak, s a hely­zetet csak bonyolította, hogy a munkáltatók nemcsak szenvedő alanyai, hanem közvetett, olykor közvetlen okai, elősegítő! voltak a munkavállalók szüntelen vándorlásá­nak. A téma időről időre — rendszerint egy-egy gazdálko­dási időszak lezártával — napirendre került, s a hang­nem alig-alig változott: kemény kritika, hatásos intézke­dések sürgetése — esetenként kilátásba helyezése —, az­tán maradt minden a régiben. Nem véletlen a múlt idő­ben történő fogalmazás. Az idei első félév adatai ugyanis némi — bár korántsem elégséges — pozitív változásról beszélnek. Eszerint 1971. első felében mintegy 5 százalék­kal csökkent a ki- és belépők száma, a múlt év azonos időszakához hasonlítva. A jelentésekből, egyértelműen kiderül az a pozitív változás, amely elsősorban azoknak a munkaerő-gazdál­kodást befolyásoló központi intézkedéseknek köszönhető, amelyeket sajnos még nem sikerült teljes mértékben el­fogadtatni a vállalatokkal, pontosabban szólva: átvinni a vállalati gazdálkodásba. Mindenesetre így is eredmény­ként kell elkönyvelni a fluktuáció csökkenését és azt is, hogy Budapesten és néhány vidéki centrumban létszám- csökkenés tapasztalható. Ez az utóbbi márcsak azért is figyelemre méltó jelenség, mert közismert, sokszor és sok­oldalúan bizonyított tény, hogy az ipari centrumokban le­vő munkaerőhiány a legtöbb. esetben látszólagos. Más a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy mi a háttere a létszámcsökkenésnek ? A munkaerő-gazdálkodásnak mindig vannak aktuális témái. A legújabb „aktualitás”: a szövetkezeti ipar és a tsz-melléküzemek elszívóhatása. Nem kívánunk részletek­be menő elemzést adni arról, hogy mennyire helyes vagy nem helyes, mennyire elfogadható, vagy elfogadhatatlan például a legkülönbözőbb tsz-melléküzemek — közöttük a nagyipart kisipari módszerekkel űző — öntödék, mini- kohók, szerezámgép-műhélyecskék 20—30 forintos óra­bérrel „megalapozott” muhkaerőpolitikája. Mindenesetre tény _s ezt, bármilyen kellemetlen is, de tudomásul kell venn ie azoknak is, akik irányítják az országos munkaerő­gazdálkodást —, hogy e periférikus gazdálkodási egységek sokak számára meglepő gyorsasággal érvényesítették azt az elvet, amellyel «az állami iparban mindmáig kísérlete­zünk. A hatékonyság elvéről van szó. Arról, hogy e9 ke® érni az életképtelen — pontosabban piacképtelen — gaz­dálkodási egységek elsorvadását, elsősorban oly módon, hogy e területekről megindul egy egészséges munkaerő- áramlás a jól prosperáló, hatékonyan működő gazdasági területek felé. A szövetkezetek jó része, a tsz-meUélküze- mek majd mindegyike — ne kutassuk most, hogy miért, milyen módszerekkel és hülyén körülmények között, a jól prosperáló vállalkozások közé tartoznak. S ha csak ezt nézzük, akkor nincs abban semmi meglepő, ha a sok gonddal bajlódó Ganz-MÁVAG, Ikarus, vagy Vörös Csil­lag Traktorgyár munkása különösebb szívfájdalom nélkül cseréli fel nagyvállalati munkáltatóját valamilyen kisebb, majdhogynem jelentéktelen, ám lehetőségeit jól kihasz­náló üzemecskével. Márpedig a munkaerővándorlás jelen­legi fő iránya a szövetkezeti ipar és a tsz-mellék- üzemág. Közgazdasági közhely, hogy az egészségesen és gyor­san fejlődő gazdaság elképzelhetetlen a munkaerő bizo­nyos átáramlása, illetve átcsoportosítása nélkül. Az is közismert, hogy a hazai ipar bizonyos vállalatainak ter­mékei — magyarán az egész vállalat működése — nem igazodik eléggé a világpiac követelményeihez. Még ma- gyarabbul: vannak vállalataink, amelyek létezése — a je­lenlegi gyártmánystruktúrát nézve — nemhogy feleslege­sek, hanem egyenesen károsak. Ezek azok a vállalatok, amelyek az állami támogatásból élnek, amelyek időről- időre meghosszabbított türelmi időt kapnak életképessé­gük bebizonyítására. Am az állami támogatás nem lehet a végtelenségig a vállalati hiányosságok és a termelés piacképtelenségének takarója. Nemcsak elméletben, gya­korlatban is el kell viselni, hogy a rosszul prosperáló vál­lalatok, — amelyek nem akarják, vagy nem képesek megújítani saját gazdálkodásukat — visszafejlődnek, el­sősorban oly módon, hogy alkalmazottaik, munkásaik el­hagyják, más, jobban működő üzemekben helyezkednék el. A dolog másik oldala, persze, hogy a gazdaságos, a piaci jövő előtt álló üzemek lényegesen többet nyújthas­sanak az alkalmazottaiknak; hogy nagyságrendbeli kü­lönbség legyen az éppen csak létező — sokszor csak a tradíciók miatt létező — s a dinamikusan fejlődő válla­latok között. Ez az egyetlen'lehetséges mozgatóerő, amely egészséges munkaerő-vándorlást idézne elő, s amely meg­akadályozná azt, is, hogy a nagyüzemi munkásság egy ré­sze az alacsony termelékenységgel dolgozó kisüzembe vándoroljon. V. C& ^WVAAA/WVVVV\AWAWWVAWvAAAAAAW,\VV\ Wv\ v\W vV\, VWWVVW* Magyar—Chilei Gazdasági Vegyeshizottság Pénteken délután Santia­go ban megalakult a Magyar —Chilled Gazdasági Vegyes­bizottság. Az alakuló ülésen megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Clodomiro Almeyda chilei külügyminiszter, vala­mint a magyar miniszterel­nök-helyettes kíséretének magasrangú személyiségei és a chilei gazdasági miniszté­riumok vezető képviselői. A tanácskozást Clodomiro Almeyda külügyminiszter nyitotta meg, s beszédében Brandt szovjet utazása Barma értesülések szerint Brandt nyugatnémet kancel­lárt kis létszámú küldöttség kíséri el szeptember 16.-án a Szovjetunióba, ahol meg- (beszéléseket folytat la. I. Brezsnyewel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával. A Süddeutsche Zeitung szombati száma felhívja a fi­gyelmet, hogy Brandt uta­zásának váratlan' bejelentése — amiről az NSZK előzete­sen nem konzultált szövetsé­geseivel — meglepetést kel­tett a nyugati fővárosokban. Az európai viszonyok nor­malizálódásához tartozik az is, hogy a nyugatnémet kor­mányfő ugyanolyan öntuda­tos legyen, mint kollégái a nyugati fővárosokban, — írja a lap. Ebben a körülmény­ben csak az NSZK nemzet­közi tekintélyének megnöve­kedése nyilvánul meg ami azonban egyáltalán nincs el­lentétben a közös nyugati po­litikával. körvonalazta a gazdasági együttműködés erősítésének lehetőségeit. Ezután Tímár Mátyás összegezte a ma­gyar—chilei gazdasági kap­csolatok bővítésének napi­rendre került kérdéseit. Az alakuló ülésen hitel­egyezmény, továbbá gazda­sági-műszaki egyezmény megkötéséről és az együtt­működés konkrét lehetősé­geiről tárgyaltak. Ezzel kap­csolatban szobakénül kü­lönböző egészségügyi termé­kek — gyógyszerek, kórházi berendezések — magyar ex­portja. Magyar részről kö­zölték, hogy szállíthatunk oktatási segédeszközöket, be­rendezéseket, amelyekből Magyarország már jelentős mennyiséget exportál Dél­Schumann Zslvkovnál Szombaton Szófiában foly- tatódot Schumann francia külügyminiszter hivatalos bulgáriai látogatása, amely­nek legfontosabb eseménye ezen a napon a Sztanko To- dorov miniszterelnöknél és Todor Zsivkovnál, az állam­tanács elnökénél teendő lá­togatás. A szombati szófiai lapok egyébként részletes beszámo­lókat közölnek a francia kül­ügyminiszter bulgáriai tartóz-\ kodásának eseményeiről. A vendégek tiszteletére rende­zett, hivatalos ebéd pohár- köszöntőit ismertetve a Ra- botnicseszko Delo. rámutat, hogy mint Ivan Basev bolgár külügyminiszter hangsúlyozta, Franciaország ma elsőrendű helyet foglal el Bulgária kül­kereskedelmében, s kialakult á kor követelményeinek meg­felelő, bolgár—francia gaz­dasági és ipari együttműkö­dés kezdete. Válaszában Maurice Schumann egyebek Kiállítási pillanatok Továbbra is élénk érdeklődés kíséri a dél-hevesi napok kiállításait, amelyek a járás mezőgazdaságának, iparának és kultúrájának fejlődését dokumenálják. Különösen sok az ér­deklődő a hevesi főtéren, az AGROKER háza táján, ahol a legmodernebb, nagy teljesítményű gépek láthatók a Növény­védő Állomás helikopterének szomszédságában. ■ . Amerika országaiba, például Brazíliába. Szerepelt a meg­beszélések napirendjén a chilei alumíniumipar terve­zett fejlesztése, amelyhez — chilei szakértők megrende­lésére — magyar (tanul­mányterv készül és szóba- került a réziparban kialakí­tandó együttműködés lehe­tősége is. Szállíthatunk to­vábbá autóbuszokat, kikötői és vasúti berendezéseket. A kétoldalú kapcsolatok bőví­tésének korszerű módszerei is szerepeltek a tanácskozá­son, néhány területen, ugyan­is — például a gyógyszer- iparban, a közlekedési esz­közök gyártásában — lehe­tőség nyílhat kooperációs együttműködésre. között emlékeztetett a két nép kapcsolatainak nagy múltjára, majd különlegesen elismerő szavakkal méltatta Bulgária balkáni politikájá­nak pozitív jelentőségét. Mindkét külügyminiszter hangsúlyozta annak a láto­gatásnak a kétoldalú kapcso­latok fejlődéásére gyakorolt, •pozitív hatását, amelyet To­dor Zsivkov 1966-ban tett Franciaországban, Losonczi JPál Inét ion utazik a KNDk-ba Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyű­lése Elnökségének meghívá­sára — hétfőn egyhetes hi­vatalos baráti látogatásira a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazik. Miért emelkednek a költségek ? Ki védi az építtetőt? Ho gyan lehet olcsóbban és gyorsabban építeni? Erről szól a népi ellenőri vizs- \ gálát alapján készült írd- s :nk lapunk 3. oldalán. örökség és jövő \ Az átányi termelőszövetke zei 3 milliós adósságot örö­költ az elmúlt évről. Ho­gyan igyekeznek a termelő­szövetkezet vezetői kiegyen- ' Itteni a veszteséget. Erről '■ szól írásunk lapunk 3. ol­dalán. Százéves az Egri Képtár Eger kultúrtörténeti értékű képgyűjteményét mutatjuk be riportunkban a 4. olda­lon. Egy közérdekű bejelentés következményei Mi lesz néha annak a sor so, aki visszásságok miatt a köz érdekében szót emel Erről számol be Pécsi Is: ván írása lapunk 5. olda Ián. f űz évada mindig marad Hihetetlen, de az'is me< történhet, hogy az épük zés elhúzódásáért nem u , építők a felelősek. Err olvashatnak a. lapunk C oldalán megjelent irásbai Halak, halászok, orvhalsznk... Jó fogásuk volt a Tisza po roszlói szakaszán a haté szoknak. Több, mint 3 má zsa halat, és — öt orvh~ lászt fogtak ... Riportunk ( 6. oldalon olvasható. Erdők vonulnak ezüst piperében rímmel Gyurkó Géza, a lap munkatársa a Csuvasföldön tett útjáról számol be ma kezdődő több részes útiso- | rozatában. Az első részt a < > 7. oldalon találhatják az < \ olvasók. < Polgár Attila géposztályvezető egy szovjet gyártmányú vil lás rakodógépet mutat be az érdeklődők csoportjának. Kar­jai egyetlen markolásra 6—8 mázsa szénát, vagy szalmát tudnak felnyalábolni, s a gép az MTZ 52-es trak to i hoz kap­csolva is kitünően üzemeltethető. A Hevesi Háziipa Szövetkezet varrottasaiban, színes és szemet gyönyörködtető szőnyeg ben, térítőiben gyönyör« 'iáik dr. Bán Júlia, a Rákóczi Termelőszövet jogtanácsosa, aki egy éve telei 'el. neg a nagyközségben, s ma Heves megye egyetlen ily: i munkakört betöltő tisztviselője. (Szöveg: Móldvay, . ............ :, jL .1 . . fotói Kiss Btfej

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom