Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
Polip 5000 méter mélyen Ax. tlmbellula nevű hosszú lábú polipot — melynek létezéséről a kutatóknak már mintegy száz éve tudomásuk van — most sikerült először az Atlanti-óceán mélyén lefényképezni. Az óceánfenék és a felszín között uralkodó nyomáskülönbség szélronesolia a polipot, amelynek így még egy példányát sem tudták épen felszínre hozni. A Föld valamennyiünket képes élelemmel ellátni. Ez a véleménye a szovjet állami díjas botanikus professzornak. Pjotr Zsukovszkijnak, akinek nevét a tudományos világ a kultúrnövények eredetéről szóló jelentős munkákból ismeri. A bőséghez vezető utak Az ember mindennapos étrendjének zsírokat, szénhidrátokat, ásványi anyagoikat, de legfőképpen — fehérjéket kell tartalmaznia. A fehérje az élet alapja. Egy ország biológiai gazdagságát a fehérjeállomány (növényi és állati) határozza meg. A fe- hérjeállomány növelése céljából a tudósok különböző utakon járnak: az állattenyésztés belterjesítése, a tengerfenék meghódítása, a sivatagotk termékennyé tétele, a mocsaras földterületek kiszárítása, a vetésterület bővítése a legelők és erdők rovására, mesterséges élelmiszerek előállítása stb. A legeredményesebb irányzatnak azonban mégis a nö- vénynemiesítést kell tartanunk. A jól ismert kultúrnövények, a búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, földimogyoró, paradicsomfélék, gyümölcsfák, kimeríthetetlen tartalékokat rejtenék. A természet sok hasznos tulajdonsággal ruházta fel ezeket a növényeket, de az öröklődés hordozóit — a gépeket — „szétszórta” a különböző fajtákban. Ezért van az, hogy egyes növényeknél a fagyállóság hiányzik, másoknál a betegségekkel szembeni eUenállóképesség, megint másoknál a szárazságtűrés. A nemesítő feladata: a szükséges tulajdonságok kombinálása révén magas terméshozamú, ellenálló fajták kialakítása. Ha ismerjük a növények genetikai térképet, akkor — mintha bonyolult pasziánszot raknánk ki — lehetőség nyílik a nemesítő számára előnyös tulajdonságok összeválogatá- sára, s e tulajdonságok szilárd kapcsolattá való alakítására. Ez hosszadalmas, fáradságos munkát igényel, de mindenképpen ez az út vezet a bőséghez. Amikor a genetikusok hozzáfognak... Mexikó hosszú évekig külföldi piacokon vásárolta a számára szükséges búza felét. A genetikai program megvalósítása után 1956Bolygónk érintetlen készletei ban búzaszükségletét teljes egészében a hazai termésből tudta biztosítani. 1964- ben pedig már 500 ezer tonna gabonát exportált. Annak ellenére hogy a vetésterületek körülbelül azonosak maradtak, az éghajlat sem változott, ráadásul a fogyasztók száma megnőtt, a kenyérből felesleg jelentkezett. A búza nem élég fagyálló, nem immunis a betegségek és kártevők iránt, megdőlésre hajlamos. A genetika segítségével sikerült felszámolni az egyik hiányosságot: felfedezték a törpenövést előidéző géneket Az első törpebúzát („norin”), amelyik rövid és erős szárral jelentkezett, japán búzák között fedezték fel 1946-ban. Ma ezt a fajtát Japánban hatalmas területeken termesek, hektáronként 80— 90 métermázsa a hozama. A Szovjetunióban Pável Lukjamyenkó akadémikus is saját törpefajtát nemesített ki. Jó eredményekre jutott. Kinemesítette a hektáronként 70 mázsát termő „Auróra” és „Kaukázus” fajtákat. Ez azonban még nem a végső határ. Lukjanyenkó véleménye szerint a búza elérheti hektáronként a 100 métermázsát A kártevő elleni harcban kémiai, biológiai, agrofizikai védelmi eszközöket alkalmaznak. A növény azonban önmaga is képes a hasonló támadásnak ellenállni. Jó példa erre: Oroszországban a század elején elszaporodott a napraforgómoly, a lárvák annyira kiették a napraforgó-tányérokat, hogy gazdaságtalan lett a termesztése. A növényt a saját génjei mentették meg. Egy olyan fajtát nemesítettek ki, amelynek magháza olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem oldódnak sem vízben, sem savakban, sem lúgokban. Jól ellenállt a molynak is, és azóta a kártevő szinte eltűnt a mezőkről. Segít a radiáció A földkérget körülvevő bioszféra — mint ismeretes — 40 kilométer magasságig terjed. Fölötte, több ezer ki-, lométeren át az ionoszféra található, amelyik nagy mennyiségű töltött részecskét tartalmaz: neutronokat és protonokat. Ezek képeséle arra, hogy az élő sejtbejutva „mutációt” idézzenek elő, vagyis megváltoztassák a szerkezetét. A sugárzással kezelt növény olyan hasznos tulajdonságokat tud felvenni, ami nem volt jellemző a szülőkre. Pl. az egyik hagymamutációnál megszűnik az erősség, és édeshagyma keletkezik. Ez a tulajdonság, amit a mutációs gén okoz, nemzedékről nemzedékre fennállhat. A „mutánsok” felmérhetetlenül értékesek a nemesítő számára. A tudósok nemcsak alkalmazzák a természet által létrehozott mintákat, de maguk is alakítanak ki ilyent mesterséges sugárzással, vagy kémiai hatással. Ezen dolgoznak számos ország laboratóriumaiban, így a Szovjetunióban is. Az Országos Növénytermesztő Intézetben különösen érdekes mutánsokat alkottak a zoldségkultúrák osztályán. Az ismert kultúrnövények biológiai értékének javítási távlatai még távolról sincsenek kimerítve. A természet érintetlen készletéket hagyott az embernek, amihez a kulcsot még meg kell találni. (Irina Kirpdcsnyikova) (APN) Kenyér gyapotból? IHialiOZeli A legértékesebb fehérjeforrás a gyapotcserje magja (fehérjetartalma meghaladja a 80 százalékot). Sőt olyan fontos fehérje-alkotóelemei vannak, mint a lizin, a treo- nin, a leucin amínósavak. A fehérjetartalmat illetően a gyapotcserje megva a húsfehérjéhez áll közel. A világ jelenlegi gyapot- magtermelése már 4,5 millió tonna fehérjét biztosít,, ame- . lyet egyelőre még főként a kérődző állatok etetésére használnak. A gyapotcserje magvai ugyanis mérgező hatóanyagot (gosszipolt) tartalmaznak. Ezért emberi fel- használás előtt feltétlenül el’ kell távolítani belőle a gosz- szipolt. Ostom alatt az 1. számú ellenség A genetikai törvények képesek megvédeni a termést a mezőgazdaság kártevőitől is. Az emberiség hatalmas adót fizet ezeknek az élősködőknek. Igen hevenyészett számítás szerint (ez inkább kevesebbet, mint többet mond) a kártékony szervezetek annyi élelmiszert pusztítanak el, amennyi egy 200—300 milliós lakosságú ország ellátásához lenne szükséges. Egy angol cég olyan tv-kameraoptikát hozott forgalomba, amellyel a képernyő teljes felületét kitöltő ultraközeli képek készíthetők. Az újfajta objektívvei még a lencséhez nagyon közeli, vele érintkező tárgyról is tökéletesen fókuszolt képet lehet kapni, mely a sokszoros nagyítás ellenére sem veszít az élességéből, a részletek pontosságából. Amikor a lencse beáll a normál minimális tárgytávolságra, a felvevőbe beépített szerkezet automatikusan átvált, majd a már tágított látószögű optikai rendszerrel a kamera egészen közel vihető a tárgyhoz, ekként a fókusztávolság gyakorlatilag nullára csökkenthető. Az újfajta optika alkalmazása változatosabb lehetőségeket biztosít a tv-operatőrök számára a képek meg- komponálásánál, hiszen a szereplők arcjátékának minden kis rezdülését a néző elé tudja tárni. I földrengések keletkezésének nyomában Röviddel a perui földrengés előtt tért haza útjáról egy amerikai kutatóhajó, amelynek feladata az volt, hogy a földrengések okait próbálja feltárni. A „Glornar Challenger” elnevezésű expedíció megerősítette azt a már 1915 óta több ízben felbukkant elméletet, hogy a világ mai hat kontinense a földtörténet őskorában egy összefüggő „szuperkontinens” volt. A mai kontinensek állandóan távolodnak egymástól és úgy sodródnak a föld belső izzó lávája fölött, mint jéghegyek a tengerben. Az így keletkező nagyarányú földrészeltolódások okozzák a földrengéseket. A geológusoknak már régen feltűnt, hogy a mai hat földrész darabjai úgy illenek egymásba, mint egy hatalmas építőszekrény kockái. Az egykori összefüggésre már régebben is találtak bizonyítékokat: pl a dél-amerikai kőzetrétegek pontosan megfelelnek az Atlanti-óceán másik partján levő nyugat-afrikai kőzetrétegződésnek, s az el- kövesedett növényi és állati leletek is teljesen egyformák. A leszakadó észak-amerikai kontinens még ma is centiméterről centiméterre nyugati irányban halad, egykor az így keletkezett árokból lett az Atlanti-óceán. De a glóbusz forró lávatömegei fölött mozgásban van a többi kontinens is: Európa és Ázsia kelet felé, Ausztrália északkeleti irányba „úszik”, csupán Afrika marad nagyjából régi helyén. A földgolyó e forró lávatömegén való úszás azonban igen veszélyes: a földkéreg hatalmas, kemény, letöredezett részei egymásnak ütődnek, föltornyosulnak, s e nagy föld alatti feszültségek földrengésekben oldódnak fel. Ez történt Peruban, ahol hegyek tűntek el, amikor a föld úgyszólván megnyílt. A kontinensek felszakadozva és remegve egyre csak távolodnak egymástól, mint eddig is: évenként 4 centiméterrel. Az orosz cédrus Tudósok véleménye szerint ki terület évi cédrusdió-ter- az északi félteke legértéke- mése körülbelül 175 ezer ton- sebb fája az orosz cédrus, na, amely kalóriatartalmát Az Orosz Szövetségi Köztár- tekintve egyenértékű egy 650 saságban mintegy 37,3 millió ezer tehénből álló csorda tejhektárnyi erdőterületen nő hozamával, túlnyomórészt cédrus. Ez a A könnyű és szívós cédrusterület nagyobb, mint Svéd- fát bútorgyártásra, épületek, ország, Finnország, Francia- vasúti kocsik díszítésére és ország, Svájc, Belgium, Hol- ceruzagyártásra használják. A landia és az NSZK erdőinek megcsapolt cédrustörzsekből területe együttvéve. A Szov- terpentint nyernek, a tűle- jetunióban a cédrusfák több vetekből pedig skorbut elleni mint 95 százaléka Szibéria- preparátumot készítenek, ban nő. Az utóbbi években a TáA cédrust joggal nevezik vol-Keleten, az Uraiban és az „kenyér” vagy „fejős” fá- Orosz Szövetségi Köztársa- nak. Olajából tejszínhez ha- ság más területein 70 állami sonló koncentrátumot állíta- és 117 szövetkezeti gazdaságot nak elő, amely zsírtartalmát létesítettek a cédruserdők tekintve ötször múlja felül a hasznosítása céljából. Széles tehéntejet, kalóriatartalma körű tudományos kutatómun- pedig sokkal nagyobb, mint a kát kezdtek a cédruserdők disznóhúsé. Egyedül a tömsz- sokoldalú vizsgálatára. Lézersugarak veszélyeztetik a repülőket A neander-vöigyi ember bans ja Nyakcsigolya-sérülések autóbaleseteknél A növekvő számú közlekedési balesetek mind gyakrabban okoznak nyakcsigolya-sérülést — állapították meg nyugatnémet agysebészek. Erős nekicsapódás, vagy a nyak elfordításának pillanatában bekövetkezett hirtelen felgyorsulás könnyen vezet a nyakcsigolya sérüléséhez. Az NSZK- ban a közlekedési balesetet szenvedett gépjárművek utasai 20 százalékánál, az USÁ-ban pedig 65 ezer balesetet szenvedett félénél állapítottak'meg nyakcsigolya-sérülést. Mar egy óránként 25 km sebességgel haladó jármű utasa is szenvedhet balesetnél nyakcsigolya-sérülést, ha az összeütközés lendületét nem fogja fel a jármű, vagy ha az utasa kirepül a járműből. Gépkocsiknál a biztonsági öv használata csökkentheti a baleseti károsodást. Fejvédő sisak használata, melynek éppen a nyak lökés által váló sérülését kellene elhárítania, értelemetlen, mivel a fej akár 90 fokos szögben való hátrahajlását sem akadályozza meg. Csak a magasított háttámla csökkentheti az ilyenfajta sérüléseket — de feltétlenül szükséges a biztonsági övék használata is. A 40—100 000 évvel ezelőtt élt neander-vöigyi ember hangképző szervének rekonstrukciója azt bizonyítja, hogy garatnyílása nem felelt meg a tagolt beszéd követelményeinek. Csak kevés magánhangzót használt. „Beszédét” leginkább egy csecsemő gügyögéséhez, vagy makogáshoz hasonlíthatjuk. Az Amerikai Akusztikai Társaság legutóbbi kongresszusán számoltak be azokról az összehasonlító anatómiai vizsgálatokról, amelyeknél egy neander-vöigyi koponyát vetettek össze egy élő emberszabású majom és egy emberi újszülött koponyájával. A neander-vöigyi embernek nem alakult ki a garatnyílása, továbbá a gégének a szájüreg és a garat közti része — ugyanúgy, mint ezt ma a csimpánzénál látjuk. A csecsemőnek ez a szerve növekedésével fokozatosan válik alkalmassá artikulált emberi beszédre. Ha egy neander-vöigyi ember élne, semmilyen nyelvre sem lehetne megtanítani. Rabszolga-kereskedelem Brazíliában A brazil rendőrség rabszolga-kereskedelemmel vádol három teherautó-vezetőt. 69 munkást találtak a teherautókon, akiket az ország belsejébe, Mato Grosso tartományba .. akartait vinni, ahol jó árat fizetnek a farmerek a mun- > kasokért. Bár a kormányzatnak már hosszabb ideje tudó- * mása volt bizonyos emberár u-forgalomról, amely az or- ** szág belsejének elzárt, csaknem lakatlan része felé irá- » nyúl, a teherautó-sofőrök véletlenül „buktak le”, mert * szóváltásba kerültek egy kocsmárossal, aki rendőrt hí- volt. A _ Mato -Grosso tartományt most kezdik feltárni és r benépesítem, de a munkások csak végső kétségbeesésükben mennek oda. Az észalt--kel éti vidék nagy nyomorban élő milliói képezik a munkaerő-tartalékot, akik ott részesaratóként, vagy a legszömyűbb módon kizsákmányolt mezőgazdasági munkásként élnek, s esetleg még a Mato • Grosso pusztító éghajlati viszonyaival sem törődnek már. A számtalan veszélyt, mellyel a pilótáknak számolniuk kell, újabban a lézersugarak is növelik. Az Amerikai Szövetségi Repülésügyi Hivatal figyelmeztette a pilótákat, kerüljék el a' legfon- tosab lézerkísérleti állomás körzetét. Ezek a kísérleti állomások, obszervatóriumok, amelyek közül három végez pontos távolságmérési kísérleteket, lézerfénnyel a három, Apollo- űrhajó által a Holdon hagyott reflektorok segítségével — kerek 400 ezer km távolságból 15—20 cm-nyi pontossággal. A kísérletekhez a lézerfényt . teleszkópokkal igen erősen nyalábosítják és pontosan az Apolló-ürhajók Holdon való leszállási helyére irányítják. A teleszkópok segítségével kibocsátott su- gurak nem tesznek ugyan kárt a repülőgépekben, de megsérthetik a gépet irányító pilóta recehártyáját, ha belenéz a fényforrásba. A negyedik kísérleti állomás, az új-mexikói Kirtland katonai repülőtéren, lényegesen erősebb sugarakkal végez lézerkísérleteket — elsősorban harcieszközként, berepülő rakéták megsemmisítésére. És ha e térség felett nem is folyik polgári légiforgalom, a katonai pilóták könnyen megsérülhetnek.
