Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

Nem a határidők sürgetik az atkáriakat Megártott a dicséret ? — Két elnök helyett egy sem - Minden a lakosság igénye szerint Már fel sem tűnik, hogy manapság nemcsak a váro­sok útjait találhatja feltúr­va az arra vetődő látogató. Egyre több községben kell földkupacoikon keresztül buk­dácsolni, árkokat kerülgetni. Mint Afkáron is, ahol hozzá­fogtak a vízvezeték - hálózat kiépítéséhez. Néhány hónappal ezelőtt a váratlan kényelmetlensége­ket szinte örömmel fogad­ták az atkának, mert azt látták ezekből, hogy egyre közelebb kerül a végső nap, amikor víz buggyan elő a konyhába beszerelt csapból. Három hete, hogy mi is ír­tuk: jól dolgoznak a Hevesi Gépjavító Vállalat emberei, egyre több utcában fektetik le a esővédőét a földbe. Azt mondta most Bódi József, megbízott vb-tiíkár, hogy azóta csökkentették a mun­ka tempóját a gépjavítósok. Pedig a Bányaépítő Ipari Vállalat, amely az alapokat csinálja majd és a Budapes­ti Fővállalkozó Kisipari Szö­vetkezet (furcsa nevét nehéz megszokni), amely a hid- rosztátot készíti, a vállalt határidőit előbbre is hozná, ha kapna korábban munka- területet. Ezért nézik olyan aggódva az atkának, hogyan haladnak a nyomócsövek be­építésével a hevesiek. Még egy gépet is vett a víztársulás a gépjavítónak azért, hogy könnyítsen raj­tuk: majd átveszik akkor, ha lesz pénzük rá. Ezt a gé­pet is elvitték nemrég más­hová. Nem sajnálják tőlük a gépet az atkának, de nem értik, miért olyan ráérősek az építők az irántuk meg­nyilvánuló jóindulat ellené­re is. Kétségtelen, nem sürgeti még őket a határidő, de hát másfajta kötelezettség is lé­tezik a világon. Viszonzása a szítességnek. Juhász Mária, a víztánsu- lat könyvelője tájékoztat a vállalkozás jellemző adatai­ról. A költségek túlhaladják a négymilliót. Ebből hármat kölcsönből biztosított a víz­társulat. A község 540 csa­ládja négy-négyezer forint­tal járult hozzá a közös ter­hek viseléséhez. Összesen 7414 méter hosszú vízveze­ték épül meg Erre negyven közkifolyót szerelnek rá. Minden utcát ellátnak víz­vezetékkel. Nehezíti a víztársulás dol­gát, hogy az elnöke lemon­dott, mert a fogyasztási szövetkezet, amelynek dol­gozója, nem engedélyezte, hogy mellékfoglalkozásban ellássa megbízatását. A tár­sulás a lemondást nem fo­gadta él. A tanács elnöke lenne most a víztársulás fő­je is, ha ezt a tanácsi funk­ciójával lehetne összeegyez­tetni. Így van most a víztár­sulásnak két elnöke úgy, hogy egy sincs végered­ményben. De a tanácselnök a visszás helyzet ellenére is ripsz-ropsz beül az autójába, és elmotorozik Pestre, ha kell, vagy Hevesre, ha az a fontosabb. A legfőbb gond ugyan a vízvezeték építése, de ezzel még nem zárul le Afkáron sem a tennivalók sora. A választások előtt a gyűlése­ken az emberek a víz mel­lett a közvilágítás és a hi­dak, átereszek ügyét emle­gették fel. Már rendbe hoz­ták a hidakat és az átere­szeket a költségvetési keret­ből. A közvilágítás egy ut­cából hiányzott, kettőben pe­dig bővíteni beillett. Már ezt is kipipálhatják a jegyzék­ből: a villanyhálózat kiépült. A vízről pedig bővebben szóltam. Elégedettek lehetnek az afkáriak: kívánságaik rend­re teljesültek. Akárcsak a mesékben. Ezzel sem dicse­kedhet minden község mi­felénk. A tennivalók között azon­ban ott van még az útépítés. Legfeljebb az utak negyven százalékát fedték be eddig szilárd burkolattal. Erre azonban csak az ötödik öt­éves tervben juthat már pénz. Minden utca egyik ol­dalán járda vezet el a há­zak előtt Ezt a járdásítást akarják folytatni: 180 ezer forintot szántak rá. Bővíte­ni kell a körzeti orvosi ren­delőt, amihez újabb száz­ezer forint szükséges. Fel kell újítani a művelődé­si házat, a szolgálati lakáso­kat. Ötvenezer, illetve száz­ezer forint jut ezekre. Talán úgy tűnik, hogy nem tartozik szorosan a tárgyhoz: hogyan érzi miagát a megbí­zott vb-titkár, aki iskolán levő kollégáját helyettesíti. Pedig sokat mond a közhan­gulatról a vezető beosztás­ban levők közérzete. Ezért írom ide, hogy Bódi József, aki már többfelé helyettesí­tett, jól érzi magát Atkáron. Persze, szeretne egy „végle­ges” beosztást kapni vala­melyik községi tanácsnál. Nagy vonalakban: ez a helyzet mostanában Atkáron.- <gmf) Uj gépek a Szovjetunióból A MÁV Kiíérögyár fejlesztési programja A gyöngyösi. MÁV Kitérő­gyártó Üzem, amely a ma­gyar vasút korszerűsítési munkáihoz szállítja a fel- epítményszerkezeteket, biz­tonsági berendezéseket, a villamos távvezetékek vas- szerkezeteit, nagyarányú fej­lesztési programot tervez a IV. ötéves tervben. Főleg a technológiák és a termelé­kenység vonalán jelentkezik ez a fejlesztés. A program­ról, s a kezdeti eredmények­ről Koller György igazgató tájékoztatta lapunkat. — A tervünkben nem nagyarányú termelésnöveke­dés szerepel, hiszen mi a vasút megrendelésére szállí­tunk, s ehhez kell alkal­mazkodni. Más vállalatokkal ■nem kötünk nagyabb össze­gű szerződéséket. így a Ier~ melés növélcedése évente mintegy 4—5 százalék lesz, s az ötéves terv végére a je­lenlegi 240-ről 260 millió fo­rintra nő az évi teljesíté­sünk. Éppen ezért nekünk hasznosabb, ha a termelé­kenységet növeljük inkább, s tervszerűen automatizáljuk üzemeinket. A másik célunk. jobb munkakörülmények biz­tosítása és a jelenlegi lét- y-ámhiánv leiküzdése. Ezék- re mintegy 50 millió forintot fordítunk 1975-ig. — Hogyan jelentkezik a gyártmányfejlesztésben az automatizálás és a korsze­rűbb technológiák bevezeté­se? _ Főleg a sínragasztas, sí nhegesztés technológiája változik. A húszméteres sín- darabökat hegesztjük száz­húsz méteres hosszúságúnk­ra. s ehhez a nagyon pontos munkát igénylő művelethez új gépeket hozunk a Szovjet­unióból. Egy telepített sín- hegesztő-berendezés már meg is érkezett, a másodikat a jövő év első negyedévében kapjuk. Egy-egy ilyen gép ára 3,5 millió forint. — A gyári hegesztés mel­lett mi végezzük majd a le­fektetett sínek összehegesz­tését is. Korszerűsítjük a (zárnyvonalakat úgy. hogy a jelenlegi 20—24 méteres sí­nek helyén megszakítás nél­küli folyamatos pályatestet alakítunk ki. Ehhez a mun­kához nyolcmillió forint ér­tékű mozgó hegesztőgépet vásárolunk. Már szerződést kötöttünk szovjet gépgyárak­kal, s a berendezéseket 1973 első felében kapjuk. Az öt­éves terv végére várhatóan az ország vasúti gerincháló­zatának túlnyomó részén már „zökkenők” nélkül lehet utazni. ­— Bővül-e új termékekkel a gyár profilja? . — Évi 15—16 millió fo­rintos értékben bevezetjük a munkaigényesebb vasúti ko- csialkatrész-gyártást is. A gyári kollektíva tervezésével új egyedi célgépeket hozunk létre, amelyekkel több mun­kafolyamatot automatizálha­tunk: így például az idén már termel a geo-szorítóle- mezgyártó félautomata gép­sorunk, ez tizenkét ember és jelentős géppark munkáját végzi el, s irányításához mindössze két szakember elegendő. Korszerűsítjük a geo - lem ezgy ár tást is, ami re 8 milliós beruházást terve­zünk. A villamos pályák vas­szerkezeteinek szegecselését pedig műszaki tervezőink ta­lálmányaiként hidraulikus berendezés végzi a jövőben. — A lassan elavulttá vá­ló, viszonylag kis terhelést és sebességet elbíró 48 kilo­grammos sínék helyett 54 ki­logrammos nehézsúlyú fel­építmények gyártását dol­gozzuk ki. Már készülnek a prototípusok, s ezeket a MÁV jóváhagyása után so­rozatban gyártjuk. Ott va­gyunk egyébként országunk egyik legnagyobb beruházá­sának, a budapesti metrónak építésénél is: mi szállítjuk a felépítményszerkezeteket, s gyorsabb befejezés érdeké­ben kötött szocialista szerző­dést mi is aláírtuk. — Szó volt róla, hogy a szociális ellátásban szintén javulás várható: Milyen be­ruházásokat tervez a gyár esen a téren?. — A legnagyobb, amely­nek munkálataihoz éppen a jövő héten fogunk hozzá, egy 600 személyes fürdő- és öltözőépület lesz, 10 milliós beruházással. 1973-ra késziü el, s ezzel végre megoldódik egy régi problémánk, ugyan­is a szociális épületeink most még elég zsúfoltak, elavul­tak. A munkafeltételeken a korszerűsítés eleve változtat, de több szakemberre lesz szükségünk. Ezért hoztunk létre egy jól felszerelt tan­műhelyt is. Ha mindezek az elképzelések megvalósulnak, néhány év múlva már egy modern ipari üzemnek ne­vezhetjük az ezer dolgozót foglalkoztató gyárunkat. (hekeli) Hároitieiei* Zsiguli izeptem bérltén A mostani megrendeléseket jövőre mér teljesítik •— „ .............................. E ddig 140 ezer garnitúra alkatrész készült el a Zsigulikhoz a Bakony Művekben. Mint ismeretes, a veszprémi gyár négyféle alkatrészt: ablaktörlőt, gyújtáselosztót, kürtöt és kor- mányzáras gyújtáskapcsolót készít a szovjet gépkocsikhoz. A Togliattiban működő autó. gyár kérésére — a gépek jobb kihasználásával — 1971 év végére az eddigi 10—15 ezer helyett havi 25 ezer garnitúrát fognak előállítani. (MTI foto — Jászai Csaba) Három hónapja kezdődött a népszerű Zsigulik árusí­tása. Augusztus végéig több mint öt és félezer kocsit vett át és 4500-at adott ki a megrendelőknek a MERKUR. Négyezer autót a magánvá­sárlók kaptak, ötszáz a ta­xivállalathoz és a VOLÄN- hoz került. Augusztus végén Budapesten a 2950., Debre­cenben az 1560. sorszámnál tartottak a Zsigulik kiadásá­nál. A szovjet partnerek ismét megerősítették, hogy decem­ber 31-ig átadják az ez évre ,',járó” 13 000 Zsigulit — mondotta Csűri István, a MERKUR vezérigazgatója. Szeptemberben egyébként 3400 Zsiguli érkezik. A je­lenlegi szállítási ütem és a kiadási kapacitás összhang­ban van, lehetővé teszik a kocsik folyamatos kibocsá­tását. Budapesten mintegy 50. Debrecenben 30—35 Zsi­gulit adnak át naponta a megrendelőknek, annyit mint az összes típusból együttvéve. Problémát okoz viszont a színigény pillanatnyi kielé­gítése. A gyár ugyanis ha­vonta legfeljebb kétszer változtat színt a szalagon, így egy időben nem áll ren­delkezésre a teljes színvá­laszték. A MERKUR intéz­kedett, hogy a legkereset­tebb színekből a lehetőségek­hez képest többet szállítsa­nak. Kezdetben kizárólag a világos, a fehér és a hqmok- színű Zsigulit keresték, ma már szívesen veszik a bor­dót, a sötétkéket, a mélyzöl­det is. Az idén még 7000—7500 Zsiguli kiadásával számol­nak; Debrecenben 3000, Bu­dapesten 4000—1500 kocsit adnák át a vevőknek. Au­gusztus végén 21 000 kielé­gítetlen Zsiguli-megrendelés: tartottak nyilván, s naponta átlagosan 60—70 \ előjegyzést vesznek fel a jelenleg leg­népszerűbb típusra. Tekint­ve, hogy a jövő évre 21 000 Zsigulit rendelt a MERKÚR, azok, akik most jelentik be az igényüket, 1972-ben meg is kapják a kocsit. A válla­lat készül a télre, részletes műszaki intézkedési tervet állított össze, hogy a mosto­ha időjárási viszonyok kö­zött is tartani tudják a je­lenlegi átvételi, kiadási üte­mét is. A Zsiguli, s a kocsik ilyen ütemű kiadása egyébként „beleszólt” a használt kocsik piaci áraiba. A Zsigulik na­gyobb tömegű megjelenése óta a becslések szerint 15— 25 százalékkal olcsóbban kí­nálják a használt autókat, á melyek árai mindinkább megközelítik műszaki érté­küket. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres? Mint ismeretes, a rézbő) vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s korábban az új 50 filléres pénzérmék ki­bocsátásakor néhány régeb­bi pénzérme bevonásáról is intézkedett a Magyar Nem­zeti Bank. Mivel a bevonás, illetve kicserélés időpontja körül gyakran keletkeznek viták, a törvényes rendelke­zéseket az alábbiakban fog­laljuk össze: A régi alpakka és kupro- nikkel 2 forintosok 1971. jú­nius 30-ig- voltak törvényes fizetési eszközök. A koráb­bi háromféle 2 forintos kö­zül most már csak a rézből készült kétforintosok elfo­gadása kötelező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP- f tokok, valamint a postahi­vatalok azonban 1972. jú­nius 30-ig még a régi 2 fo­rintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forinto­sokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köte­les elfogadni. r972. június 30 után még egy évig az MNB, az OTP és a postahi­vatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amely­nek előlapja üllőn ülő, ka­lapácsot tartó férfit ábrá­zol, szintén 1972. június 30- ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban ma­rad a másik fajta 50 fillé­res, amelyen a budapesti Erzsébet-híd rajza látható. Az említett bevonási ha­táridőkig a pénzérméket mind a közületek, a boltok, mind a lakosság köteles el­fogadni. Mindenesetre a la­kosság vásárlását és a pénz­kezeléssel foglalkozók mun­káját megkönnyítené, ha a régi érméket minél előbb ki lehetne vonni a forgalom­ból, ezért hasznos volna, ha. a régi 5 forintosokat és 50 filléreseket a közönség mi­nél előbb elvásárolná, vagy átváltaná. Gazdag program a fegyveres erők napján Országszerte gazdag prog­rammal emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról. Szeptember 28-án este Vályi Péter, a kormány elnökhe­lyettese rádió- és televízió - beszédben köszönti a fegy­veres testületek tagjait. Ugyanezen a napon Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter fogadást ad. Szeptember 29-én délelőtt a Hősök terén, a magyar hő­sök emlékművénél koszorú­zás! ünnepség lesz, csakúgy, mint a pákozdi csata szín­helyén lévő emlékműnél. Szeptember 26-án Egerben, 11 órakor a Dobó István té­ren nyilvános ünnepségen tesznek fogadalmat a kato­nai főiskolák első éves nö­vendékei. A fegyveres erők napja alkalmából sok helyen ren­deznék honvédelmi hetet, gazdag, változatos program­mal a különböző fegyveres testületek, az MHSZ és a KISZ közreműködésével. A néphadseregben és á társ fegyveres testületeknél a fegyveres erők napja ki­képzési szünnap lesz. A lak­tanyákban kulturális és sportműsorokkal egybekötött ünnepélyes megemlékezésre kerül ser, 1 Moves megyéken az MHSZ 1971. szeptember 11., szombat lövészklubjainak részvételé­vel szeptember 19 és 30 kö­zött a Honvédelmi Kupa lövészversenyeit bonyolítják le, 26-án a Mátravidéki Hő­erőmű víztárolójánál pedig hajómodell-versenyt rendez­nek. Szeptember 25—26-án kerül sor Miskolc mellett a Csanyik-völgyben a tartalé­kosok honvédelmi versenyé­nek országos döntőjére, me­lyen az egri Vörös Csillag Traktorgyár csapata első, a Pétervásári Mezőgazdasági Szakközépiskola csapata pe­dig a második korcsoport­ban indul. Az MHSZ első­sorban megyénk katonavi­selt dolgozóinak részvételére számít ezen a versenyen, melynek helyszínén hadi- technikai kiállítást is meg­tekinthetnek az érdeklődők. Ezenkívül az MHSZ vala­mennyi Heves megyei lö­vész, tartalékos, rádiós, mo­dellező és könnyűbúvár klub­jában ünnepélyes keretek kö­zött emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom