Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
Nem a határidők sürgetik az atkáriakat Megártott a dicséret ? — Két elnök helyett egy sem - Minden a lakosság igénye szerint Már fel sem tűnik, hogy manapság nemcsak a városok útjait találhatja feltúrva az arra vetődő látogató. Egyre több községben kell földkupacoikon keresztül bukdácsolni, árkokat kerülgetni. Mint Afkáron is, ahol hozzáfogtak a vízvezeték - hálózat kiépítéséhez. Néhány hónappal ezelőtt a váratlan kényelmetlenségeket szinte örömmel fogadták az atkának, mert azt látták ezekből, hogy egyre közelebb kerül a végső nap, amikor víz buggyan elő a konyhába beszerelt csapból. Három hete, hogy mi is írtuk: jól dolgoznak a Hevesi Gépjavító Vállalat emberei, egyre több utcában fektetik le a esővédőét a földbe. Azt mondta most Bódi József, megbízott vb-tiíkár, hogy azóta csökkentették a munka tempóját a gépjavítósok. Pedig a Bányaépítő Ipari Vállalat, amely az alapokat csinálja majd és a Budapesti Fővállalkozó Kisipari Szövetkezet (furcsa nevét nehéz megszokni), amely a hid- rosztátot készíti, a vállalt határidőit előbbre is hozná, ha kapna korábban munka- területet. Ezért nézik olyan aggódva az atkának, hogyan haladnak a nyomócsövek beépítésével a hevesiek. Még egy gépet is vett a víztársulás a gépjavítónak azért, hogy könnyítsen rajtuk: majd átveszik akkor, ha lesz pénzük rá. Ezt a gépet is elvitték nemrég máshová. Nem sajnálják tőlük a gépet az atkának, de nem értik, miért olyan ráérősek az építők az irántuk megnyilvánuló jóindulat ellenére is. Kétségtelen, nem sürgeti még őket a határidő, de hát másfajta kötelezettség is létezik a világon. Viszonzása a szítességnek. Juhász Mária, a víztánsu- lat könyvelője tájékoztat a vállalkozás jellemző adatairól. A költségek túlhaladják a négymilliót. Ebből hármat kölcsönből biztosított a víztársulat. A község 540 családja négy-négyezer forinttal járult hozzá a közös terhek viseléséhez. Összesen 7414 méter hosszú vízvezeték épül meg Erre negyven közkifolyót szerelnek rá. Minden utcát ellátnak vízvezetékkel. Nehezíti a víztársulás dolgát, hogy az elnöke lemondott, mert a fogyasztási szövetkezet, amelynek dolgozója, nem engedélyezte, hogy mellékfoglalkozásban ellássa megbízatását. A társulás a lemondást nem fogadta él. A tanács elnöke lenne most a víztársulás fője is, ha ezt a tanácsi funkciójával lehetne összeegyeztetni. Így van most a víztársulásnak két elnöke úgy, hogy egy sincs végeredményben. De a tanácselnök a visszás helyzet ellenére is ripsz-ropsz beül az autójába, és elmotorozik Pestre, ha kell, vagy Hevesre, ha az a fontosabb. A legfőbb gond ugyan a vízvezeték építése, de ezzel még nem zárul le Afkáron sem a tennivalók sora. A választások előtt a gyűléseken az emberek a víz mellett a közvilágítás és a hidak, átereszek ügyét emlegették fel. Már rendbe hozták a hidakat és az átereszeket a költségvetési keretből. A közvilágítás egy utcából hiányzott, kettőben pedig bővíteni beillett. Már ezt is kipipálhatják a jegyzékből: a villanyhálózat kiépült. A vízről pedig bővebben szóltam. Elégedettek lehetnek az afkáriak: kívánságaik rendre teljesültek. Akárcsak a mesékben. Ezzel sem dicsekedhet minden község mifelénk. A tennivalók között azonban ott van még az útépítés. Legfeljebb az utak negyven százalékát fedték be eddig szilárd burkolattal. Erre azonban csak az ötödik ötéves tervben juthat már pénz. Minden utca egyik oldalán járda vezet el a házak előtt Ezt a járdásítást akarják folytatni: 180 ezer forintot szántak rá. Bővíteni kell a körzeti orvosi rendelőt, amihez újabb százezer forint szükséges. Fel kell újítani a művelődési házat, a szolgálati lakásokat. Ötvenezer, illetve százezer forint jut ezekre. Talán úgy tűnik, hogy nem tartozik szorosan a tárgyhoz: hogyan érzi miagát a megbízott vb-titkár, aki iskolán levő kollégáját helyettesíti. Pedig sokat mond a közhangulatról a vezető beosztásban levők közérzete. Ezért írom ide, hogy Bódi József, aki már többfelé helyettesített, jól érzi magát Atkáron. Persze, szeretne egy „végleges” beosztást kapni valamelyik községi tanácsnál. Nagy vonalakban: ez a helyzet mostanában Atkáron.- <gmf) Uj gépek a Szovjetunióból A MÁV Kiíérögyár fejlesztési programja A gyöngyösi. MÁV Kitérőgyártó Üzem, amely a magyar vasút korszerűsítési munkáihoz szállítja a fel- epítményszerkezeteket, biztonsági berendezéseket, a villamos távvezetékek vas- szerkezeteit, nagyarányú fejlesztési programot tervez a IV. ötéves tervben. Főleg a technológiák és a termelékenység vonalán jelentkezik ez a fejlesztés. A programról, s a kezdeti eredményekről Koller György igazgató tájékoztatta lapunkat. — A tervünkben nem nagyarányú termelésnövekedés szerepel, hiszen mi a vasút megrendelésére szállítunk, s ehhez kell alkalmazkodni. Más vállalatokkal ■nem kötünk nagyabb összegű szerződéséket. így a Ier~ melés növélcedése évente mintegy 4—5 százalék lesz, s az ötéves terv végére a jelenlegi 240-ről 260 millió forintra nő az évi teljesítésünk. Éppen ezért nekünk hasznosabb, ha a termelékenységet növeljük inkább, s tervszerűen automatizáljuk üzemeinket. A másik célunk. jobb munkakörülmények biztosítása és a jelenlegi lét- y-ámhiánv leiküzdése. Ezék- re mintegy 50 millió forintot fordítunk 1975-ig. — Hogyan jelentkezik a gyártmányfejlesztésben az automatizálás és a korszerűbb technológiák bevezetése? _ Főleg a sínragasztas, sí nhegesztés technológiája változik. A húszméteres sín- darabökat hegesztjük százhúsz méteres hosszúságúnkra. s ehhez a nagyon pontos munkát igénylő művelethez új gépeket hozunk a Szovjetunióból. Egy telepített sín- hegesztő-berendezés már meg is érkezett, a másodikat a jövő év első negyedévében kapjuk. Egy-egy ilyen gép ára 3,5 millió forint. — A gyári hegesztés mellett mi végezzük majd a lefektetett sínek összehegesztését is. Korszerűsítjük a (zárnyvonalakat úgy. hogy a jelenlegi 20—24 méteres sínek helyén megszakítás nélküli folyamatos pályatestet alakítunk ki. Ehhez a munkához nyolcmillió forint értékű mozgó hegesztőgépet vásárolunk. Már szerződést kötöttünk szovjet gépgyárakkal, s a berendezéseket 1973 első felében kapjuk. Az ötéves terv végére várhatóan az ország vasúti gerinchálózatának túlnyomó részén már „zökkenők” nélkül lehet utazni. — Bővül-e új termékekkel a gyár profilja? . — Évi 15—16 millió forintos értékben bevezetjük a munkaigényesebb vasúti ko- csialkatrész-gyártást is. A gyári kollektíva tervezésével új egyedi célgépeket hozunk létre, amelyekkel több munkafolyamatot automatizálhatunk: így például az idén már termel a geo-szorítóle- mezgyártó félautomata gépsorunk, ez tizenkét ember és jelentős géppark munkáját végzi el, s irányításához mindössze két szakember elegendő. Korszerűsítjük a geo - lem ezgy ár tást is, ami re 8 milliós beruházást tervezünk. A villamos pályák vasszerkezeteinek szegecselését pedig műszaki tervezőink találmányaiként hidraulikus berendezés végzi a jövőben. — A lassan elavulttá váló, viszonylag kis terhelést és sebességet elbíró 48 kilogrammos sínék helyett 54 kilogrammos nehézsúlyú felépítmények gyártását dolgozzuk ki. Már készülnek a prototípusok, s ezeket a MÁV jóváhagyása után sorozatban gyártjuk. Ott vagyunk egyébként országunk egyik legnagyobb beruházásának, a budapesti metrónak építésénél is: mi szállítjuk a felépítményszerkezeteket, s gyorsabb befejezés érdekében kötött szocialista szerződést mi is aláírtuk. — Szó volt róla, hogy a szociális ellátásban szintén javulás várható: Milyen beruházásokat tervez a gyár esen a téren?. — A legnagyobb, amelynek munkálataihoz éppen a jövő héten fogunk hozzá, egy 600 személyes fürdő- és öltözőépület lesz, 10 milliós beruházással. 1973-ra késziü el, s ezzel végre megoldódik egy régi problémánk, ugyanis a szociális épületeink most még elég zsúfoltak, elavultak. A munkafeltételeken a korszerűsítés eleve változtat, de több szakemberre lesz szükségünk. Ezért hoztunk létre egy jól felszerelt tanműhelyt is. Ha mindezek az elképzelések megvalósulnak, néhány év múlva már egy modern ipari üzemnek nevezhetjük az ezer dolgozót foglalkoztató gyárunkat. (hekeli) Hároitieiei* Zsiguli izeptem bérltén A mostani megrendeléseket jövőre mér teljesítik •— „ .............................. E ddig 140 ezer garnitúra alkatrész készült el a Zsigulikhoz a Bakony Művekben. Mint ismeretes, a veszprémi gyár négyféle alkatrészt: ablaktörlőt, gyújtáselosztót, kürtöt és kor- mányzáras gyújtáskapcsolót készít a szovjet gépkocsikhoz. A Togliattiban működő autó. gyár kérésére — a gépek jobb kihasználásával — 1971 év végére az eddigi 10—15 ezer helyett havi 25 ezer garnitúrát fognak előállítani. (MTI foto — Jászai Csaba) Három hónapja kezdődött a népszerű Zsigulik árusítása. Augusztus végéig több mint öt és félezer kocsit vett át és 4500-at adott ki a megrendelőknek a MERKUR. Négyezer autót a magánvásárlók kaptak, ötszáz a taxivállalathoz és a VOLÄN- hoz került. Augusztus végén Budapesten a 2950., Debrecenben az 1560. sorszámnál tartottak a Zsigulik kiadásánál. A szovjet partnerek ismét megerősítették, hogy december 31-ig átadják az ez évre ,',járó” 13 000 Zsigulit — mondotta Csűri István, a MERKUR vezérigazgatója. Szeptemberben egyébként 3400 Zsiguli érkezik. A jelenlegi szállítási ütem és a kiadási kapacitás összhangban van, lehetővé teszik a kocsik folyamatos kibocsátását. Budapesten mintegy 50. Debrecenben 30—35 Zsigulit adnak át naponta a megrendelőknek, annyit mint az összes típusból együttvéve. Problémát okoz viszont a színigény pillanatnyi kielégítése. A gyár ugyanis havonta legfeljebb kétszer változtat színt a szalagon, így egy időben nem áll rendelkezésre a teljes színválaszték. A MERKUR intézkedett, hogy a legkeresettebb színekből a lehetőségekhez képest többet szállítsanak. Kezdetben kizárólag a világos, a fehér és a hqmok- színű Zsigulit keresték, ma már szívesen veszik a bordót, a sötétkéket, a mélyzöldet is. Az idén még 7000—7500 Zsiguli kiadásával számolnak; Debrecenben 3000, Budapesten 4000—1500 kocsit adnák át a vevőknek. Augusztus végén 21 000 kielégítetlen Zsiguli-megrendelés: tartottak nyilván, s naponta átlagosan 60—70 \ előjegyzést vesznek fel a jelenleg legnépszerűbb típusra. Tekintve, hogy a jövő évre 21 000 Zsigulit rendelt a MERKÚR, azok, akik most jelentik be az igényüket, 1972-ben meg is kapják a kocsit. A vállalat készül a télre, részletes műszaki intézkedési tervet állított össze, hogy a mostoha időjárási viszonyok között is tartani tudják a jelenlegi átvételi, kiadási ütemét is. A Zsiguli, s a kocsik ilyen ütemű kiadása egyébként „beleszólt” a használt kocsik piaci áraiba. A Zsigulik nagyobb tömegű megjelenése óta a becslések szerint 15— 25 százalékkal olcsóbban kínálják a használt autókat, á melyek árai mindinkább megközelítik műszaki értéküket. Meddig marad forgalomban a régi 5 forintos és 50 filléres? Mint ismeretes, a rézbő) vert 2 forintos, a nikkel 5 és 10 forintos, s korábban az új 50 filléres pénzérmék kibocsátásakor néhány régebbi pénzérme bevonásáról is intézkedett a Magyar Nemzeti Bank. Mivel a bevonás, illetve kicserélés időpontja körül gyakran keletkeznek viták, a törvényes rendelkezéseket az alábbiakban foglaljuk össze: A régi alpakka és kupro- nikkel 2 forintosok 1971. június 30-ig- voltak törvényes fizetési eszközök. A korábbi háromféle 2 forintos közül most már csak a rézből készült kétforintosok elfogadása kötelező. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP- f tokok, valamint a postahivatalok azonban 1972. június 30-ig még a régi 2 forintosokat is átcserélik. A régi alpakka 5 forintosokat a jövő év közepén, 1972. június 30-án vonják ki a forgalomból, addig ezeket az érméket mindenki köteles elfogadni. r972. június 30 után még egy évig az MNB, az OTP és a postahivatalok kicserélik a régi 5 forintosokat. A régi 50 filléres, amelynek előlapja üllőn ülő, kalapácsot tartó férfit ábrázol, szintén 1972. június 30- ig marad törvényes fizetési eszköz, az azt követő egy éven belül ezt az érmét is átcserélik. Forgalomban marad a másik fajta 50 filléres, amelyen a budapesti Erzsébet-híd rajza látható. Az említett bevonási határidőkig a pénzérméket mind a közületek, a boltok, mind a lakosság köteles elfogadni. Mindenesetre a lakosság vásárlását és a pénzkezeléssel foglalkozók munkáját megkönnyítené, ha a régi érméket minél előbb ki lehetne vonni a forgalomból, ezért hasznos volna, ha. a régi 5 forintosokat és 50 filléreseket a közönség minél előbb elvásárolná, vagy átváltaná. Gazdag program a fegyveres erők napján Országszerte gazdag programmal emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról. Szeptember 28-án este Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese rádió- és televízió - beszédben köszönti a fegyveres testületek tagjait. Ugyanezen a napon Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadást ad. Szeptember 29-én délelőtt a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél koszorúzás! ünnepség lesz, csakúgy, mint a pákozdi csata színhelyén lévő emlékműnél. Szeptember 26-án Egerben, 11 órakor a Dobó István téren nyilvános ünnepségen tesznek fogadalmat a katonai főiskolák első éves növendékei. A fegyveres erők napja alkalmából sok helyen rendeznék honvédelmi hetet, gazdag, változatos programmal a különböző fegyveres testületek, az MHSZ és a KISZ közreműködésével. A néphadseregben és á társ fegyveres testületeknél a fegyveres erők napja kiképzési szünnap lesz. A laktanyákban kulturális és sportműsorokkal egybekötött ünnepélyes megemlékezésre kerül ser, 1 Moves megyéken az MHSZ 1971. szeptember 11., szombat lövészklubjainak részvételével szeptember 19 és 30 között a Honvédelmi Kupa lövészversenyeit bonyolítják le, 26-án a Mátravidéki Hőerőmű víztárolójánál pedig hajómodell-versenyt rendeznek. Szeptember 25—26-án kerül sor Miskolc mellett a Csanyik-völgyben a tartalékosok honvédelmi versenyének országos döntőjére, melyen az egri Vörös Csillag Traktorgyár csapata első, a Pétervásári Mezőgazdasági Szakközépiskola csapata pedig a második korcsoportban indul. Az MHSZ elsősorban megyénk katonaviselt dolgozóinak részvételére számít ezen a versenyen, melynek helyszínén hadi- technikai kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Ezenkívül az MHSZ valamennyi Heves megyei lövész, tartalékos, rádiós, modellező és könnyűbúvár klubjában ünnepélyes keretek között emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról.