Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
Látogatók a kisnánai várnál Heves megye számos idegen forgalmi nevezetessége között előkelő helyet foglal el a parádi palócház és a kisnánai vár. Mindkét műemléknek sok ezer látogatófa van. Az idei nyáron különösen sok külföldi turista kereste fel a kisnánai falumúzeumot. (MTI foto — Kunikovács László.) A kollégiumtól a bőrfeldolgozóig Új épületben kezdte a tanévet a gyöngyösi felsőfokú technikum A főbejárat felett még kőművesek kopácsolnak, az aula impozáns termében már hallgatók sietnek a méteres pálmák alatt. Bármelyik egyetem, megirigyelhetné a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum auláját még így, félkész állapotban IS. Mert az új iskolaév első napjaiban még hátra vannak az utolsó simítások a technikum főépületén. Az aulára nyíló függőfolyosók ajtajai tárva-nyitva állnak, a négy előadóterem — két százhúszas és két hatvanas — nyersfa burkolással, tetővilágítással várja a hallgatókat. A hallgatók ritka szerencsés helyzetben vannak az új épületben. A 69 millió forintos beruházással készült 138 méter hosszú főépületben mindent megtalálnak anélkül, hogy el kellene hagyni a komplexumot. A háromágyas 183 nappali tagozatos hallgatónak otthont adó kollégiumtól kezdve, a menzáig a legkorszerűbben felszerelt laboratóriumig, a versenyméretű tornateremtől az orvosi rendelőig minden megtalálható, egy tető alatt. Két különlegességgel is dicsekedhet a gyöngyösi technikum. A magyar műszeripar büszkesége a FOELFO — amely mindössze három más oktatási intézménynél található —, helyt kapott a kutatói laboratóriumban. A készülék ' bármilyen oldatot, elektromos erőtér segítségével alkotóelemeire tud bontani. A másik különjegessé- ge az új épületnek, hogy a hallgatók az elméleti oktatás helyéről néhány lépcsőfoknyira igazi nagyüzemi borfeldolgozót találnak. A felsőfokú technikum alagsorában 1609 hektóliteres tárolótér biztosítja az alapanyagot a palackozónak. Az intézet a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdasággal együtt üzemelteti a borfeldolgozót, s a jövő szőlészei, borászai tíz hónapon keresztül közvetlen közelről figyelhetik meg a borászati nagyüzem mindennapi működését. A feldolgozóhoz még egy hangulatosan berendezett bírálóhelyiség is tartozik, ahol egyszerre ötven hallgató adhat számot, hogy mennyire értője szakmájának. Az épületet eredetileg széntüzelésre tervezték, később az olajfűtésre álltak át. Felszabadult tehát a pincében egy helyiség, amely gazdátlanul maradt volna. Ma már a hallgatók számára nem is igazi felsőoktatási intézmény az, ahol nincs pinceklub. Nos, a gazdátlanul maradt helyiségben már javában áll a munka, hogy a pinceklub minél előbb a hallgatók rendelkezésére álljon esténként, napközben pe- dik — hogy az épület valóban ellássa mindent egy helyen funkcióját — mini üzletként működik majd. — sz — Költők albuma a rádióban Vonzó versműsorokat ígér őszre a rádió. Elkészült a „Költők albuma” sorozat századik felvétele, amelyben a mai magyar lira legjelesebb képviselői kaptak szót. Egy-egy adásban a meghívott költő mintegy beavatja művészetének világába az érdeklődőket, felfedi „ars poétikáját”. Most készült el a Kormos István, Lányi Sarolta, Végh György, valamint Toldalagi Pál líráját ismertető program. Folytatják a „Miért szép?” citnű népszerű sorozatot, amelyben a XX. századi líra remekeit veszik górcső alá. Az őszi hónapokban Ady Endre Az eltévedt lovas. Szabó Lőrinc Nem, Dsida Jenő Volt, József Attila Anyám, Juhász Gyula Este az Alföldön, Babits Mihály A csengettyűs fiú, Petőfi A négyökrös szekér című verseit boncolgatják, ismertetik a mű megszületésének körülményeit, tartalmi, formai szépségéit. A „Beszélgetések egy versről” című sorozatban Kassák Lajos, Illyés Gyula egy-egy költeményét elemzik a szakembereik. Sok más vers összeállítás is szerepel a rádió őszi tér- veiben. „Az őszi síp” címmel Somlyó Zoltán lírájából Ajtay Andor mutat be néhány darabot. „A szeretet Himnusza” című összeállításban Latinovits Zoltán, Pálos György és Somogyvári Rudolf szólaltatja meg Ady Endre, Dsida Jenő, Karinthy Frigyes, Nadányi Zoltán és Juhász Gyula egy-egy versét. Egy másik — szintén az ősznek szentelt program Csokonai, Kölcsey és Balázs Béla műveiből válogat. A „Legkedvesebb verseim” sorozatban a Madách Színház fiatal művésze Húsz-, ti Péter áll a mikrofon elét A továbbiakban Súntha Ferenc és Vujicsics Tihamér műsorát hallhatjuk. Vendégünk roFti Kibédi Fanyar humorát, sajátos mimikáját, egyéni gesztusait ismerjük a televízióból, hallhattuk a rádióban, láthattuk a Vidám Színpadon. A közelmúltban Egerben járt. Ekkor beszélgettünk vele pályájáról, terveiről. — Első egri emléke? — A mai tanárképző főiskola udvarán léptem fel a Háry Jánosban. Akkor még a Zeneakadémiára jártam, aztán ismerőseim, barátaim meggyőztek arról, hogy jobb lennék színésznek. Hittem nekik. Így kezdődött, Visszatérve egri, 1947-as fellépésemre, engedjen meg egy kritikai megjegyzést: miért nem használják ki ezt a hangulatos, kitűnő akusztikájú teret? Tudom, most renoválás folyik, de ha ezzel végeznek, érdemes lenne visz- szatémi a régi gyakorlathoz. — Hlatky Lászlóval együtt alakítják Hacsak és Sajót. Hogy alakult ki ez az együttműködés? — Jó húsz éve, hogy nemcsak munkatársak, hanem barátok is vagyunk. A javaslat Fejér Istvántól származik, aki általában írja a szöveget, ötleteiket persze legtöbbször tőlünk kér. — Akad mindig? — Csak nyitott szemmel kell járni az életben, ellesni egy-egy jellegzetes emberi reagálásit, megfigyelni néhány párbeszédet a villamoson. — Ezt úgy is értelmezhetem, hogy nemcsak színész, hanem az írással is próbálkozik? — Nézze, a kérdés megfogalmazásában is érzek valami bírálatízt. Valóban nemegyszer írtam magamnak saját számot. Egyébként is foglalkozom írással. Az a véleményem — bármennyire is 1671 szeptember 10., péntek Középkori hevesi vadászatok Anonymus és a vadászat A Bükk már ősi idők óta híres vadászterület. Ezt bizonyítja, hogy az Istáilóskői- barlangban a régészek 1677 barlangi medve fogát találták meg az ősember, a homo sapiens idejéből. A honfoglalás korában a terület még mindig kitűnő vadászóhely lehetett, mivel tele volt barlangi medvékkel, görényekkel, őzekkel, szarvasokkal, vaddisznókkal, muflonokkal, vadmacskákkal. rókákkal, sólymokkal, kányákkal, sasokkal. Természetes, hogy kiváló vadászati adottságainál fogva a honfoglalást követő évszázadokban is kedves va- dászerület maradt. Erre mutatnak Anonymusnak a vadászatra tett megjegyzései is. Anonymus megállapításait alátámasztják és a vadászat elterjedtségét mutatják megyénkben a honfoglalás kori sírokban talált különféle formájú, vadászatra használt nyilak is. A régészeti feltárások során olyan különböző rombusz és levél alakú lapos nyílcsúcsokat, vésőszerű, két szárnyban végződő nyíl csúcsokat találtak, amelyeket különböző fajú vadak elejtésére használtak fel. Nagy Lajos —* Szilvásváradon A kora középkorban a vívás mellett az egijik legfontosabb nevelési mód a vadászat, erről szólnak híradásaink is a legtöbbet. így okmányok tanúsítják a királyi vadászóihelyek megjelenését Heves megye területén. A dédesi királyi bölényvadászat vadászterülete megyénkre is kiterjedt. Többek között királyi vadászhely volt Domoszló is, amely 1260 körül került a Kompoltiak birtokába. A középkori vadászat emlékeit az okmányokon kívül a helynevek és a mondák őrizték meg számunkra. A mondák szintén értékes konzerváló! a vadászemlékeknek. Szarvaskő nevét egy monda onnan származtatja, hogy egy, a vadászoktól és kutyáktól űzőbe vett szarvas menekülve Szarvaskőről, a hegyről bukott le. A siroki vár mondája szerint a Sírok elnevezés is vadászathoz fűződili. A monda szerint Bodony vitéz egyszer pajtásaival vadászni ment. De nem volt szerencséjük és nem tudtak vadat lőni. Tárná, a siroki erdőség tündérkirálylánya beleszeretett Bodonyba és hófehér szarvas képében jelent meg előttük. Bodony vitéz íjat feszített, pendült a nyíl újból és újból, de hiába. Tárná a hófehér szarvas képében egyre beljebb és beljebb csalogatta Bodony vitézt az erdőség mélyébe. Amikor a szarva® a mai Várhegy lejtőjére ért, megállt és szembefordult üldözőjével. Bodony vitéz egy újabb nyilat röpített feléje, de az fáradtan hullott a szarvas lábai elé, amely abban a pillanatban egy csodaszép hajadonná változott. Tárná ott bevallotta Bodony- nak iránta érzett szerelmét. Mindezt észrevette Tárná apja, Darnó király, s a Várhegy ormáról íjat feszített Bo- donyra. hogy megölje. A bűvös nyíl mindkettőjük szívét átfúrta é® a szerelmeseket kővé változtatta. A vár lakói a halott szerelmeseket megsiratták. A monda szerint azóta hívják azt a helyet „Sirok”-nak. A vadászat elterjedtségét ás népszerűségét bizonyítja az is, hogy a középkor végére a vadászat klasszikus és elavulóféiben levő fegyverei, az fj és a nyíl a vadászat jelképeivé váltak és a XIV. századi papiros okleveleken, mint vízjel jelentek meg. Általános ebben a korban, hogy a nagyszabású vendégeskedések szórakozással is együtt járnak. A szórakozás legfőbb eszköze a vadászat. 1378-ban pl. Nagy Lajos király Szilvásváradon vadászik. Vadászat régi szórakozás, de egyben különös testi felkészülést is igénylő testgyakorlat. Egy sólyom — 40 ezer forint A vadászat egyik legnépszerűbb formája a solymászat. Korai eredetét bizonyítja, hogy Árpád-kori ötvöseink ábrázolják munkáikon, megtalálhatjuk a főúri udvar padlótégláin is. A soly- mászat korai elterjedettsé- gét bizonyítja a Sólymos név gyakori használata is. Ismerünk gazdag Árpád-kori, Heves megyei Sólymos családot, Sólymos községet. Egerben utca őrizte emlékét Szabad Sólymos néven, amelyben bizonyára á solymászattal, sólyomtenyésztéssel és -idomí- tással foglalkozó püspöki emberek laktak. Gyöngyösso’ymos nevének eredete is bizonyára a soly- mászat mesterségéhez kapcsolódik. Sólymoson valószínű kisebb törzsi egység, egy a solymászat mesterségét űző nagy család (20—30 személy) telepedhetett meg. Nagyszerű solymászatök folytak az £ meleg vízen, amely télen : m f-gyott be és így rajta i, sóimmal vitatja ezt nem kevés íróbarátom, hogy az is írhat, sőt, uram, bocsáss, alkothat is néhanapján jót, aki nem tagja az írószövetségnek. — Ezzel kapcsolatos legújabb terve? — Elmondhatom, mert már elfogadták. A televízió szilveszteri műsorához írok egy Kazal—Kabos—Kibédi- show-t. A szakmabeliek csak hadd vitassák, nekem egy a lényeges, egy szerezne igazán örömet: ha a közönségnek tetszene, ha nyújtani tudnék valami újat, nemcsak a már megszokott „kibédi- set”. (pécsi) tartózkodtak a vízimadarak. A jó sólymot sokra értékelték. Ezt az is mutatja, hogy Miklós egri vicarius 1424. szeptember 30-án Egerből keltezett levelében kéri a kuzimai plébánost, hogy a jól kitanított sólymát „akár pénzért, altár másképp adja neki’’. A papságot tehát hiába tiltják a rendelkezések, a solymászat továbbra is szenvedélyük marad. E korban a sólymos vadászat már sokaknál szenvedéllyé válik, amit nagyon jói példáz II. Lajos király egri esete is: II. Lajos 1520-ban Egerben járt, ahol a gyermek királyt Süveges Ambrus, a vár felügyelője kitűnően. betanított sólymával és alakoskodó madarászával mulattatta. A madarász egyébként is a vendégeket „vagy nézőket szokta volt mulattatni”. A király megkedvelte a madarat és a madarászt, és magának kérte. A ravasz felügyelő húzódozott, mondván, hogy nem szívesen válik meg a madarától és a madarásztól, mivel a király nagy úr lévén, sok örömet szerezhet magának, de ő minden .gyönyörűségét a madárban leié. Ha azonban a király őt az eddig bevett jövedelmek számadásától felmenti. örömmel oda ajándékozná a királynak a madarat a madarásszal együtt. Az egyezséget meg is kötötték, ami 40 000 forintjába került a királynak, mivel ennyi volt a püspöki pénztár bevétele. Egri vadaskertek A vadászat igazi formája a szabadban élő vadak vadászata. EmeLett azonban, részben a főúri pompa, a kényelemszeretet és a csírájában jelentkező vadról való gondoskodás volt az oka, hogy Európa-szerte megjelentek a vadaskertek. Ezért természetes, hogy az egri püspökök, mint a gazdag főurak a középkor folyamán, szintén vadaskerteket tartottak fenn. Bakócz Tamás egri püspök vadaskertjében például a vadak gondos kezelésben részesültek, mint a háziállatok és őrt állítottak melléjük. Dóczy Orbán püspök vadaskertjéről egy birtokadományozási iratból tájékozódhatunk, amely szerint egri vadskertjét egészen a tiha- méri halastóig akarta terjeszteni, de mivel Tihamér a káptalané volt —, földjükért cserébe új földdarabot adott a püspökséghez tartózó Nagy és Kiss Endre pusztából Szi- halom mellett. Ebben az időben a vadaskertek — így az egri is —, bölényt, gímet, dámszarvast és erdei vadakat tartottak. Az 1493—96. évi számadásokból is kimutatható a vadkert állománya, amelynek fő büszkesége a bölény. Hippo’it korában a meleg víz adta lehetőségeket vadászatokra használták. E meleg víz további felhasználásénak fejlődését jelenti, hogy közelében halastavakat létesítenek. E halastavak, mint a Fedróczky-kertnél levő is, hozzátartozott a vadaskerthez, s azon a török hódoltságig rendszeresen, a törökök alatt alkalmi vízi, vad- kacsa-vadászatokat és' halászatokat is rendeztek. A vadaskert pusztulása a török betörésekkel, 1541-gyel kezdődhetett el, s újjászületése már csak az 1687 utáni évekre esik. Varga László
