Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

R/tclífr KOSSUTH 8.20 Sláger volt — hallgassuk meg újra! 8.00 A 22-as csapdája. 26. folyt. 9.20 Népi zene. 10.05 Iskolarádiő. 10.40 Édes anyanyelvűnk. 10.45 Fúvószene. 11.00 Hangos levél. 11.10 Verdi: Az álarcosbál. Részletek. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 verbunkosok. 13.45 Hibajegyzék. 14.00 Róka Móka Bábszínháza. 14.25—14.59 Iskolarádió. 15.10 Kóruspódium. 15.23 Sztravinszkij müveiből. 16.05 Fiatalok stúdiója. 16.35 Népdalok. 17.20 Operettdalok. 17.30 Riport. 17.53 Hangverseny. 19.30—21.59 Kaleidoszkóp a nevetésről. 22.15 A birkózó VB-ről. 22.25 Nóták. 22.50 Meditáció. 23.00 Történelmi operákból. 0.10 Sanzonok. PETŐFI 2.05 Bizet operáiból. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Operettrészletek. 12.20 Egy kis zenés Toscaninl- életrajz. 13.03 Versek. 13.18 Schubert: m. szimfónia. Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Operettrészletek. 18.30 Vitaműsor. 19.00 Bartók: I. vonósnégyes. 19.32 Filmzene. 19.40 A VÖK kultúrájának hete. 20.28 Népi muzsika. 21.06 A természet és az ember. 21.21 Hangverseny. 21.44 Láttuk, hallottuk ... 23.15 Tánczene. MAGYAR 8.05 Élővilág. 5. O. 8.25 Orosz nyelv. (Közép­iskola I. o.) 17.43 Hírek. 17.50 Űtiíilm Finnországról. 18.25 A műfordító műhelyében. 18.55 Esti mese. 19.05 Gyékény és olaj. Magyar kisfilm. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Angyal kalandjai. 20.50 Parabola. 21.10 Dinasztiák a Gerecse alján. Dok.-riportfilm. 22.10 TV-híradő. — 2. 32.20 NDK—USA női és féri úszóverseny. POZSONYI 9.25 Cesar Springer, II. rész. 19.00 és 21.35 Tv-híradó. 19.50 Dalok. 20.00 A gyilkos a sínen vár! Cseh bűnügyi film. 21.55 Moderato cantabile. Tv-játék. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor Kapaszkodj a fellegekbe Színes, kétrészes magyar- szovjet kalandfilm. (Dupla helyarak..) EGRI BRÖDY Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Szép magyar komédia Színes magyar film Balassi életéről EGRI KERT Este 7 órakor Az angyal elrablása GYÖNGYÖSI PUSKIN Darling Lili (DupLa helyárak.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Néma barátok GYÖNGYÖSI KERT Szent Péter hadművelet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kedves Robinsonon» HATVANI KOSSUTH A börtönőr HEVES A gyilkos a sínen vár FÜZESABONY Forró éjszakában PÉTERVÁSARA A halál erődje FELNÉMET Dr. Sommer UKYFUF.T Egerben, 19 órától szombat reggel 7 óráig, a BajCsy-Z-.i- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön, 19 órától szom­bat reggel 7 óráig, a Jókai utca *1. szám alatti rendelőben. (Té­telen: 17-27.) B. J., Nagyréde: Köszönjük a tájékozta­tást. Levelét a Postánkból című rovatunkban közöljük. Kismama jeligére: Az Mt. V. 57. §-nak má­sodik bekezdése rögzíti azt a jogot, amelynek alapján fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe kisgyerme­kének ápolására. A parag­rafus szerint a dolgozó nő kérelmére a gyermek be­tegségének időtartamára a gyermek 10. életévének be­töltéséig a vállalat köteles- fizetés nélküli szabadságot adni. A vállalatnak ebben az esetben nincs mérlegelé­si joga, ezt a jogot az anyáknak törvény biztosít­ja. Ilyen esetekben a Mun­ka Törvénykönyve ezt a jogot egyedülálló apáknak is biztosítja. E jogszabályra hivatkozva kérje a fizetés nélküli szabadság megadá­sát. „Kétszeres büntetés” jel­igére, Gyöngyös: A vállalat nem járt el szabálytalanul. A dolgozó munkakönyvében — a Mun­ka Törvénykönyve jogsza­bályai értelmében — kilé­pett bejegyzést kell írni akkor, ha: a dolgozó fel­mondás nélkül kilép, vagy a felmondást követően az előírt felmondási időt nem tölti le, ha a munkaviszony megszűntetésére fegyelmi el bocsátás, vagy bírói ítélet folytán kerül sor. Mivel munkaviszonyának megszű­nésére ez utóbbi miatt ke­rült sor, a vállalat a jog­szabálynak megfelelően írta be a kilépett bejegyzést. Mivel jogszabálysértés nem történt, a munkügyi döntő- bizottság sem hozhat más határozatot. FOTO kSAROK^ Diapozitívekröl általában Maga a diapozitív szó gö­rög-latin eredetű. Annyit je­lent magyarul, hogy átlátszó pozitív. A „dia” ugyan szó szerint, csak „át” jelentéssel bír, de ebben az összetétel­ben átlátszóságot fejez ki. Megkülönböztetünk fehér­fekete és színes diapozitíve- ket. Röviden diákat. Fehér-fekete diapozitíve- ket minden kezdő amatőr készíthet, ha ügyel néhány alapvető szabályra. (A to­vábbiakban ismertetjük eze­ket.) A színes diák kidolgo­zását bízzuk inkább színes­technikával dolgozó komoly laboratóriumokra, és inkább csak az egyes filmkockák keretezését vállaljuk ma­gunkra. A diapozitívekröl vetített képnek képi szempontból határozott előnyei vannak a papírképekkel szemben. Nem ok nélkül vált manapság családi szórakozássá a dia­vetítés. Sok esetben tapasztalhat­tuk, hogy a pozitív kép nem tudja visszaadni a film Üdülőtelep Mótraderecskén Amióta a kütatóforrások nyomán meleg vizű forrás-j. ra bukkantak a község szé-j lén, s egy szép kis strandot f építettek mellé, szinte na-» ponta érkeznek a telek- J igénylők a mátraderecsked* tanácshoz. Eddig a rendel-* ■kezesre álló mintegy 135 ► telekből nyolcvan talált* gazdára, sőt már megtalál­hatók a strand köré épített első hétvégi házak is. A táv­lati elképzelésekben ezen aj' környéken egy nagyobb üdü-J lőtelep létesítése szerepel. A* községi tanács kérésére most * készítik a telep általános j, rendezési tervét, amely jö-f vőre már a helyi vezetők* kezében lesz. Ennek alapján j aztán megkezdődhet az üdü-J lőtelep teljes kiépítése. A s- bővítendő strand mellé aj tanács kabinsort tervez, a parádi ÁFÉSZ pedig 1973-J ban egy minden igényt ki-? elégítő éttermet épít félj itt. X Az első munkálatok azon-> ban már most megindultak.J Mintegy 400 ezer forintos» költséggel ugyanis korszerű J utat építenek, amelynek a: hossza a község központjá-i tói a strandig 850 méter* lesz, s az átadására előre- jj láthatólag a hét végén sorj is kerül. Még ezen az őszön j; megtörténik a legfontosabb j karbantartási munkák, va-1 lamint a telep fásításának c az elvégzése. <1 árnyalatkülönbségeit, s ép­pen ezért a tónuskülönbsé­gek mindig szegényebbek a pozitív képen, mint a nega­tívon. Ha azonban ugyanezt a negatívot filmre másoljuk át, vagyis diapozitívet készí­tünk és ezt diavetítővel a fal­ra, vagy egy kifeszített er­nyőre vetítjük, akkor hűen jelentkeznek a film árnyalat­különbségei és sokkal élvez­hetőbb képet kapunk. De éppen a nagy méret­re való kivetítés lehetővé teszi azt is, hogy a kép tár­gyait a valóságnak megfele­lő nagyságba, perspektívá­ban lássuk, s így ezek a ve­tített képek sokkal közelebb állnak a valósághoz, mint a kis méretű papírképek. Nem kell arra gondolnunk már a felvételnél, hogy a termé­szeti látvány által nyújtott élményt a kép kis mérete miatt, a kép láttára csak ak­kor élhetjük át, ha a ha­tást kompozíciós eszközök­kel mesterségesen fokozzuk. Erről annak idején részlete­sen szóltunk. A diánál az ilyen kompozíciós fogások­nak kisebb a jelentőségük, mert a diáról vetített kép sokkal közelebb áll a való­sághoz, mint az egyszerű pa­pírkép. A színes kép külön előnye, hogy a színek eleve sokkal jobban fejezik ki a valóságot, mint a fehér-fekete tónusok. A színes diánál ez a valós hatás még inkább jelentke­zik, mert a színek még tisz­tábbak, még teltebbek, még kifejezőbbek. Gondoljunk csak a mai szép kiállítású művészi, színes mozifilmek­re, amelyekben minden egyes filmkocka tulajdonképpen egy-egy színes diapozitívnek felel meg. Körmendi Károly Barangolás spanyol földön Spanyol fellendülés és árnyoldalai VI. Kétségtelen, hogy Spa­nyolország ősi városai, s a spanyol életmód érdekesek. De nem kevésbé az a spa­nyol politika, amely meg­próbál kitömi több évtize­des elszigeteltségéből. Nézzük mindenekelőtt a spanyol—amerikai kapcso­latok alakulását. A Földkö­zi-tenger medencéjében az utóbbi évtizedekben bekö­vetkezett választások követ­keztében Spanyolország az Egyesült Államok számára rendkívül fontossá vált. Leg­főképp azért, mert Hispánia — földrajzi helyzete folytán — a Földközi-tenger me­dencéjének nyugati bejára­ta. Az 1953-ban kötött kato­nai egyezmény ma is ér­vényben van. Ennek értel­mében például az amerikai hadsereg jogot kapott arra, hogy légi támaszpontokat építhessen. (Elvben ezeket közös amerikai—spanyol tá­maszpontoknak tekintik.) A Cadizi-öbölben haditengeré­szeti bázist is építettek. A két ország közötti meg­állapodást először tíz évre kötötték, a spanyolok azon­ban — még a határidő le­járta előtt — az amerikai stratégiai helyzet rosszabbo­dását látván, hangoztatták, hogy az egyezményeket hoz­zá kell igazítani az új hely­zethez. Ez hétköznapi nyel­ven azt jelenti, hogy a spa­nyol rezsim igényt tart arra, hogy az USA teljes jogú szö­vetségesként kezelje. A má­sodik megegyezést már csak öt esztendőre kötötték és bár a spanyol igényeket bizo­nyos mértékig figyelembe vették, azt azonban mégsem érték el, hogy a megegyezés teljes értékű szövetségi szer­ződés legyen. Ennek a megegyezésnek a lejártával olyan ellentétek merültek fel, hogy a megál­lapodást nem tudták meg­hosszabbítani. Végül 1970 augusztusában a két külügy­miniszter aláírta az új egyez­ményt. Ez bizonyos előnyö­ket biztosított Spanyolor­szágnak gazdasági téren, de az Egyesült Államok to­vábbra is tartózkodott attól, hogy a kétoldalú katonai megállapodást a teljes jogú kölcsönös védelmi szerződés rangjára emelje. Bar kétségtelen, hogy Franco parancsuralmi rend­szere a múlthoz képest eny- hültebb formában jelentke­Toledói utcakép háttérben a katedrálissal. (A szerző felvétele) zik, ez azonban elegendő ah­hoz, hogy az Egyesült Álla­mok Spanyolországgal mint stabil szövetségessel «rámol­jon. Amerikai szempontból ked­vező Spanyolországnak az arab országokkal való gyü­mölcsöző kapcsolata is. Jel­lemzésül csupán annyit, hogy a spanyol kormány nem vet- • te fel a diplomáciai kapcso­latot Tel Aviwal és a dip­lomáciai szakítás után Mad­rid képviselte az Egyesült AlEamok érdekeit Kairóban. Bár a spanyol politikában a spanyol—amerikai viszony az alapvető, a spanyol po­litika vezetői nem kizárólag Amerikára orientálódnak. Elegendő utalni a Közös Piaccal aláírt preferenciális egyezményre, vagy a fran­cia—spanyol katonai egyez­ményre, amelynek értelmé­ben Franciaország fegyver­szállításokkal vesz részt a spanyol hadsereg moderni­zálásában. Ezeknek a törek­véseknek á lényege: meg­akadályozni, hogy az ame­rikaiak melletti elkötelezett­ség túlságosan egyoldalúvá váljék. Az elmúlt eszt'vndőkben Spanyolországot a gazdasági fellendülés, és az életszínvo­nal bizonyos fokú emelke­dése jellemezte. Ezzel kap­csolatosan érdemes megje­gyezni, hogy míg az 50-es évek végéig a teljes elzárt­ság és a Falange erőteljes gazdasági kontrollja domi­nált, napjainkban az a tech­nokrata réteg, amely 1959 óta kemény harcot vív a hadsereg és a Falange meg­csontosodott vezetőivel, nem viszolyog a rendszer' libera­lizálásának jelszavától. A technokraták vezetőjének Lopez Rodót, a spanyol kor­mány egyik legbefolyáso­sabb tagját tartják. A liberalizálás kezdete, 1959 óta a spanyol ipari ter­melés 75 százalékkal nőtt és évenként 200 millió dollár­nyi külföldi tőke áramlik az országba. Évenként 375 000 autót gyártanak. A „nyitás- séd" egy időben fellendült az idegenforgalom is. Évenként 20 millió fölött van a külföl­di turisták száma. 1970-ben például az idegenforgalom­ból szerzett bevétel 1,6 mil­liárd dollár volt. Az egy fő­re eső nemzeti jövedelem pedig 1971 végére eléri az évi 800 dollárt. A gyors fellendülésnek azonban vannak árnyolda­lai. A konjunktúra anélkül megy végbe, hogy alapvető­en megváltoztatná az ország gazdasági szerkezetét. Egyes körzetekben, ahol az ipar, a kereskedelem és az idegen- forgalom gyorsan felfutott, nagyarányú a fejlődéi?. A szegényebb, mezőgazdasági jellegű vidékeken azonban óriási, gyengén fejlett kör­zetek keletkeztek, ahol a kis­birtokos parasztcsaládok át­lagos évi jövedelme alig éri el a 300 dollárt. A 250 ezer munkanélküli mellett rejtett munkanélküliség is van, amelynek egyik mutatója a fejlett tőkés országokban dolgozó 400 000 vendégmun­kás. Boros Béla BAN (Regényrészlet):. „Egy perccel a film j befejezése előtt, mi- j előtt kivilágosodott j volna, diszkréten j megszólalt a figyel-1 meztető csengő. A ti- J zenhét éves fiú, aki: a tizenhat éves lány J kezét szorongatta, | gyorsan arrébb húzó-] dott.” Mai forma: „Mi-| előtt a vászon kiviiá- j gosodott volna, a ti-1 zenhét éves férj gyor- j san hazasietett tizen- <, hat éves feleségével, jj Meg akarták takart-j tani, a kapupénzt.” 4 A MINDENES (Re-4 Vényrészlet): „Mari} takarított, mosott, fő- j zött és a gyereket el- j vitte az iskolába. Ka-jj rácsonyra a nagysága | lestrapált szoknyáját 3 kapta a jándékba.” ,jj Ma: A bejárónő fcí-§ jelentette, hogy amíg J a porszívót meg nem * javítják, nem takarít.4 Karácsonyra nerz-* bundát kapott. Meg- s ígérték neki, hogy J' újévtől autó hozza és í autó viszi haza.” í Palásti László é Mostanában sok ré­gi regény új kiadását vásároltam meg. Ol­vasás közben elgon­dolkoztam: nem len- ne-e helyes a regé­nyek néhány monda­tát a mai generáció számára egy kicsit átalakítani? Lássuk csak... TAXI (részlet a re­gényből): „A férfi ki­rohant a kapun és in­tett egy arra haladó taxinak. Üldözője egy másik taxiba ugrott és dupla pénzt ígér­ve, utasította a so­főrt, hogy kövesse az előtte haladó gépko­csit.” (Mai formában): „A férfi kirohant a kapun, beszaladt egy trafikba, tantuszt }tért és tárcsázta a 222-222-őt. A város másik végéből ígér­tek taxit. Üldözőjével közölte a Taxiválla­lat, hogy nincs kocsi. Az üldöző erre meg­kérte a menekülőt: engedje meg, hogy ve­le együtt felesben használhassa az ' au­tót.” KAVEHÄZ (Részlet a regényből): „Elek kihörpintette a ko- hyakot, csengő pénz­darabot dobott az asztalra és kirohant a nő után. Nem is lát­ta, hogy a pincér mé­lyen meghajolva vág­ja zsebre a pénzda­rabot." (Mai formában): „Elek megitta a ko­nyakot, pénzt dobott az asztalra és kiro­hant. A pincér az aj­tóban elcsípte és fi­gyelmeztette a ven­déget, hogy keveset fizetett, mert a fél deci konyak 7 forint 80 fillérbe kerül. MÉG EGY KÁVÉ- HÁZ (Regényrészlet): „A pincér doktor úr­nak szólította Káz- mórt, feketét, hat po­hár vizet, tíz napila­pot és húsz képesla­pot tett a hatalmas márványasztalra.” (MA): „A pincér öt vendég közé hatodik­nak beszorította Káz- mért és megkérte, hogy tartsa kézben a duplát, mert nem fér el az asztalon. Az­után elkérte Kázmér újságját, mert kíván­csi volt a lottó húzá­sára.” CSENGŐ A MOZl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom