Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

R/icH# KOSSUTH 8.20 Régi melódiák 9.14 József Attila költészete 9.30 Fúvószene 10.03 Nyitnikék 10.40 Beethoven-müvek 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak 14.10 Kamarazene 14.40 Operettdalok 15.10 Az élő népdal 15.20 Iskolarádió 16.05 Kóruspódium 16.34 Elbeszélés 16.49 Madocsai táncok 17.20 Operasztárok fonográf­hengeren és sztereolemezen 16.10 Dolgozz hibátlanul! 18.25 Haydn: Búcsúszimf. 19.25 Hangjáték Nagy Lajos regényéből 20.21 Dávid: Kürtverseny 20.38 A hónap slágerei 21.20 Gondolatok 22.20 Dzsesszklub 23.35 Carissimi: Jefta — oratórium 0.10 Kodály-kórusok PETŐFI 8.05 Operák Goethe művei nyomán 9.0Ö Vonószenekari muzsika 9.30 Mi van a varázsdobozban? 11.15 Néhány perc tudomány 12.00 Népdalok 12.30 Mendelssohn: Oktett 13.03 Bárok muzsika Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Fiatalok hullámhosszán 19.59 Magyarország— Olaszország vízilabda-mérk. 20.25 Közv. az FTC—Fenerbahcse UEFA-kupamérkőzés II. félidejéről 21.20 Könnyűzene 21.32 Egy hét a csend világában 21.45 Kamarazene 23.15 Népi muzsika 23.30 Op/irettrészl. MAGYAR 8.03 ITV 9.30 Delta 10.00 Rózsa Sándor 10.55 Zenei ötletek 17.28 Hírek 17.35 Három srác a hadseregben, 3. rész 18.15 Rólad van szó! 18.50 Esti mese 19.00 Tv-híradó 19.30 Közv. az FTC—Fenerbahcse UEFA Kupa labdarúgó- mérk.-ről 21.20 Jogi esetek 22.05 Tv-híradó 22.15 Az étellift. H. Pinter egy- felvonásosa POZSONYI 15.40 Sparta Tmava—Dinamo Bukarest BEK labdarúgó- mérk. 19.00 és 21.40 Tv-hiradó 19.40 Dalok 20.00 Amíg a halak némák. Tv-film 22.00 lnterpódium '71. EGK! VÖRÖS CSILLAG iTelelon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és este 8 órakor A medve és a baba Színes, szinkronizált francia filmvigjáték Főszereplő: Brigitte Bardot EGRI BRODV (Telefon: 14-07) Délután fél 4 és este 7 óra­kor A neretvai csata Színes kétrészes jugoszláv— olasz—NSZK—olasz film (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN A préri GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Akkor hát, szia! HATVANI V ÖRÖS CSILLAG Egy falat kenyér HATVANI KOSSUTH Traianus oszlopa 1—11. (Dupla helyárak!) PÉTERVASARA Mr. Zéró három élete ÜGYEIÉT Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 órái' a V.'-rv-Z-i- linszky utcai n jo.i. (Tél­ien: 11-10). Rendelés gyermekei-: részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütör­tök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon: 17-27). A Nagy Szovjet Enciklopédia Magyarországról A községfejlesztési tervekről tanácskoztak Megyénk községeinek, vá­rosainak tanácsi és nép- frontvezetői községpolitikai ankét keretében tanácskoz­tak Heréden. A vitaindító beszédet dr. Pápai Gyula, a megyei tanács titkára tar­totta a mai községpolitika időszerű kérdésedről és kö­vetelményeiről. A községek­nek ilyen irányú tevékeny­ségével a lakosság, a válasz­tópolgárok jogos igényei va­lósulnak meg. Ha a hosszú távú községfejlesztósi tervek kidolgozása az igények fel­mérésével kezdődik, a terve­zések és a későbbi megvaló­sítás során a tanács népkép­viseleti funkciójának tesz eleget. Fontos ,hogy jó fej­lesztési terv készüljön, ne csak a mának elegendő mé­retben, hanem a távolabbi jövőre is gondolva. Termé­szetesen a községpolitikal munkában a túlzott igénye­ket szembe kell állítani az anyagi lehetőségekkel. Gon­dosan ügyelni kell arra, hogy a kitűzött célok megvalósul­janak s természetesen helyes a helyi feladatokat a kör­nyező községek fejlesztési politikájával egyeztetni. Biz­tosítani kell az állampolgá­rok számára az ellenőrzés lehetőségét. A vitaindító előadás után Temesvári József, Heréd községi tanácsának elnöke ismertette a község múltját és jelenét, majd a tanács­kozás részvevői egy séta so­rán megtekintették a létesít­ményeket. Kulturált, virágos községet láthattak a részt­vevők. A séta után több ta­nácsi és népfrontvezető el­mondta véleményét a köz­ségpolitikai munkával kap­csolatban. A tanácskozás után közös ebéd követke­zett. Nagy József Pétervására Gyakorlati munka a konzervgyárban Az új-hatvani gimnázium és szakiközépiskola tanulói egy hétig dolgoztak a Hat­vani Konzervgyárban. A be­járó tanulók délelőtt 8-tól 2- ig, a kollégisták és a hatva­niak délután 2-től 7-ig dol­goztak. Nagyon szépen ke­restünk, körülbelül százezer vannak a községben hobby- kedv élőink. Kundráth László Rózsaszentmárton n nők helyzetéről tárgyaltak A Hazafias Népfront he­vesi járási elnöksége a nők és az ifjúság helyzetéről ho­zott párthatározat óta eltelt időszak alatt elért eredmé­nyekről tárgyalt legutóbbi ülésén. Az előadó Bíró Bélá­vá. a járási pártbizottság nőfelelőse volt Ismertette, hogy a járásban 46 nőbizott­ság működik. Jó munkát vé­geztek eddig a Hazafias Népfront mellett alakúit nőbizottságok. Ennek egyik eredménye, hogy a tanács­tagválasztások során növe­kedett a nők létszáma és napirendre tűzték a külön­böző üzemeknél, gazdasá­goknál, termelőszövetkeze­teknél a nők helyzetének megvitatását. Sajnos, a ma­radi nézetek még mindig gátolják ezt a munkát. Akad még bőven tennivaló az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének valóra váltásá­ért, nagyobb gondot kell fordítani a nők továbbtanu­lására és a nőknek vezető beosztásra való nevelésér ben. Foglalkozott a gyer­mekintézmények fejlesztésé­nek problémájával, amely el­választhatatlan a nők hely­zetének javításától. A vita során szó esett a nők foko­zott védőméről, a családvé­delemről, az iskolai problé­mákról. Különös hangsúllyal fog­lalkoztak azzal, hogy az anyák fokozottabb munká­ba állása miatt még na­gyobb eondot kell fordítani az iskolai nevelőmunkára. Rozgónyi István Heves Válj sz a Rajn?r Károly uíca lakóinak Az utca lakói Pusztai Lászlóné országgyűlési kép­viselőhöz fordultak kérdé­sükkel: miért hagyták abba az utca felújítását? Választ a Népújságon keresztül kér­tek. A képviselőnő által tolmá­csolt kérdésre a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztálya válaszolt: A Rajner Károly utca Ba­csó Béla út felőli szakaszán ebben az évben karbantar­tási munkálatokat végez­tünk, a folyó évre beterve­zett karbantartási munkák terhére. Az út régebbi, ma- kadámrendszerű volt. Ebben az évben a makadám alapra hengerelt aszfaltot építet­tünk rá. Eire szükség volt, hogy az ugyancsak az idén megépült Arany János utca és a fokozott karbantartás­sal javított Blaskovits utca folytatásaként a lakótömb megközelítése biztosítható legyen. A Rajner Károly ut­ca további szakaszának fel­újítása a IV. ötéves tervben szerepel, annak végrehajtá­sára 1975-ben kerül sor. A Pop világ híreiről Az 1971. szeptember 19-i, vasárnapi számban megje­lenít Napjaink ifjúsága oldal Pop-híreiben ez olvasható: „Megjelent a londoni le­mezpiacon Jimi Hendrix- nek az Experience (Tapasz­talat) című albuma. Mint is­meretes, a világ legjobb szólógitárosaként emlegetett Hendrixet az idén január­ban holtan találták laká­sán ...” Ez eddig sem előt­tem, sem a többi Jimi Hend­rix-rajongó előtt nem volt ismeretes. Ugyanis: Jimi 1970. szeptember 23-án egy londoni kórházban halt meg! Széli László Eger Órajavítás egri módra . . A szeptember 23-án meg­jelent „Örajavítás egri mód­ra” című cikkel kapcsolat­ban az alábbiakat szeretném közölni: A szerv megneve­zése pontatlan, mivél az új­ságban nevezett vállalat nem az órajavító részleghez tar­tozik. Amelyikről a cikk szól, az a Fővárosi Óra- és Ékszeripari Vállalat, nem pe­dig az Óra és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat. A kettő teljesen különböző, mivel az egyik javító és szolgáltató (erről szól a cikk), a másik pedig kereskedelmi vállalat. Kállay Albertné boltvezető, Eger AZ 1970-ES ÉV nagy je­lentőségű volt a Szovjetunió tudományos életében: meg­jelent a Nagy Szovjet Encik­lopédia (a továbbiakban N. Sz. E.) harmadik kiadá­sának első kötete, s azóta is folyamatosan kerülnek könyv, piacra a 30 kötet első da­rabjai. A N. Sz. E. legutóbbi, 1950—58 között megjelent 51 kötete kb. 100 000 cím­szót tartalmaz. A harmadik kiadás terjedelme mintegy 20 kötettel csökken, a száz ezer címszót azonban több száz alcím felsorolás, ki­emelés egészíti ki. Az anyag gyűjtését, rendszerezését, ösz- szeállítását 71 tagú szerkesz­tő bizottság végezte több év kitartó munkájával, A. M. Prohorov akadémikussal az élen. A második kiadás óta el­telt időszakban az emberi­ség ismét előbbre lépett a tudomány és az élet más területén. Ez a fejlődés tet­te szükségessé a N. Sz. E. bővített változatának a ki­adását, amely többek között a különböző tudományágak területén a következő ered­ményeket, újdonságokat tár­ja elénk: 1. A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország világ- történelmi jelentőségű sikerei a népgazdaság, a kulturális, a politikai élet stb. terüle­tén; 2. korunk nemzetközi kom­munizmusának fejlődése, a felszabadító harcok és moz­galmak tevékenységének kö­vetkeztében megváltozott po­litikai világtérképek; 3. a gazdasági mechaniz­musok főbb irányvonalai, az automatizáció, a termelés tu­dományos megszervezésének kérdései, az atomenergia, kibernetika, vegyészet és űr­kutatás terén szerzett újabb ismeretek. A SZERKESZTŐ bizottság legfőbb céljának azt tartja, hogy az enciklopédia első­sorban a széles társadalom­hoz szóljon és úgy bővítse annak ismeretanyagát, hogy egyúttal alapot és segítséget nyújt a Szovjetunió vala­mennyi tudósainak kutató­munkájához is. A N. Sz. E. negyedik kö­tete 18 oldalt szented hazánk életének, történelmének, föld­rajzának ismertetésére. Több oldalon keresztül külön fog­lalkozik a magyarság összes eddig megkötött jelentős szerződésével, kezdve a XI— XV. századi magyar—velen­cei megállapodással, egészen a szocialista országokkal kö­tött legújabb barátsági, együttműködési szerződése- ' kig. A szerkesztő bizottság je­lentős ténynek tartja, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia tíz szekciójában dol­gozó 188 állandó és levele­ző tag közül 20 szovjet tu­dós. Az MSZMP történetének, működésének, eredményei­nek kétoldalas ismertetésit a X. pártkongresszuson elfo­gadott célkitűzések zárják le. örvendetes, 'hogy az 1970- es. népszámlálási adatok sze­rint a lakosság életkori meg­oszlása jövőnk szempontjá­ból igen kedvezően alakul- Minden száz lakosnak 23,5 százaléka 15 éven aluli, 16 — 54 éves korig 53,3 százalék, 55—64 évesig 11,9 százalék és 65 éven felül 11,3 százalék a lakosság 100 főre jutó át­lagos százalékos aránya. Az életszínvonal emelke­désének legjelentősebb mu­tatóit is felsorakoztatja az enciklopédia-. Az 1950-es évhez képest 1969-ben 2,93- szorosára nőtt nemzeti jö­vedelmünk. Az általános fo­gyasztás az alapul vett 19 év alatt kétszeresére nőtt, és amelyet a munkásság 2,5 százalékos és a tsz-parasz- tok 2,25 százalékos jövede­lememelkedése biztosított. A rendszeres és kielégí­tő nyugdí jfolyósítást, az anya­sági segély bevezetését is az életszínvonal emelkedésének fontos tényeként könyvelik el az N. Sz. E. szerkesztői. Elegendő csupán egy meg­győző adatra hivatkozni: 1955-ben a kifizetett nyug­díjak összege 2 milliárd fo­rint volt, az 1969-es 11,2 milliárd forinttal szemben. Egészségügyi ellátásunk biztató. Az 1950-ben egy or­vosra jutó 909 lakossal szem­ben ma 454 fő jut. KÜLÖN FEJEZET szól az alap-, közép- és felsőfokú oktatásról, tudományos éle­tünkről, tudósainkról és a fegyveres erőkről. Az ipar­ról, a mezőgazdaságról szó­ló fejezeteket térképek, táb­lázatok és egyéb illusztrá­ciók egészítik ki. A filmművészetünket jel­lemző adatokkal fejeződik be az enciklopédia 18 olda­las Magyarországról szóló része. A 30 kötetben folyamato­sán megjelenő, 3000 fejezetet tartalmazó N. Sz. E. nem­csak a szavak halmaza, tára, hanem a társadalom vala­mennyi rétegéhez szóló ma­gas színtű ismeretterjesztő mű is. Saiga Attila forintot, s a gyárban is meg voltak elégedve munkánk­kal. Az összeg felhasználá­sáról majd később, kollekti­ven döntünk. Hudák Zsuzsa Hatvan OobbyííiálHtás Rózsa*zentmárton!;a!i Egy héten keresztül érde­kes színfoltja volt a köz­ségnek a helyi könyvtárban megren dezett hobby ki á 1 li tás. Az ötletet az Egerben nem­rég megrendezett kiállítás adta. Már az egri kiállításon is részt vett öt rózsaszent- mártoni ember, például Végh Dezső gyufából össze­állított létesítményei. A ró- zsaszentmártoni kiállításon 30-an állították ki különbö­ző barkácsmunkáikat és gyűjteményeiket, számúit meghaladta a 800 darabot Nagy sikert arattak Molnár Jenő vasból készített lakás­díszei, Hordós István és Tar Béla fából készített nyár: faházai. Bemutatta a helyi fetószakkör is ez év! mun­káját. Volt minipalack-, szalvéta-, repülőgénm.odell-, képeslap- és ér.v.-gyűjtc- meny is. A ki' lítás meg­’ k" ön dicsére­~ ’ i -Iános, a ”-.r: idési Ház ■gazgetóia. A k vetkező év­iién még nagyobb szabású leállítás megrendezését vet­ték tervbe, hiszen sokan A dolog úgy. kezdő­dött, hogy bementem az áruházba. A cipő­osztályon megkérdez­tem: kaphatnék-e egy pár papucsot? Az el­adónő rám mosolygott és így szólt: — Először is üd­vözlöm önt nálunk, ól­ja vagyok. És ön? Kissé megdöbbenten mutatkoztam be. De az eladónö természetes nyájassággal folytatta: — Nyikoláj J emel ja- novics? örülök, hogy megismerkedtünk!: Mit parancsol? — Tudja, üdülni me­gyek. Elkelne egy új papucs. Ólja meglobogtatta lenszőke haját, és még kedvesebben mosoly­gott. — Egy pillanat! Negyvenes a lába, ugye? Nem tévedek? O, negyvenegyes! Elné­zést! Őszintén szólva a választék nem nagy. De hát, nézze csak, Nyiko­láj Jemeljanovics! A pulton megjelent egy zöld papucs, fehér varrással, rikító sárga talppal. Mint egy béka. Rögtön brekegni kezd. Hátratántorodtam a pulttól. ólja bűvös mozdulattal elhúzta ke­zét a papucs fölött, s ettől az ijesztő béka egyszeriben elegáns V. Jevtusenko; PAPUCS zöld csónakká válto­zott. — A lábbeli színe igen praktikus. Külö­nösen, ha tréningruhá­ja kék• vagy zöld. Es nézze csak, micso­da harmónia van a fe­hér varrás és a sárga talp között! Az orránál 'kicsit kiszélesedik, ami széles lábúaknak na­gyon előnyös. Eszembe jutott, hogy a pizsamám zöld, s a lábfejem is elég széles. — Biztosíthatom, hogy elégedett lesz a vétellel — mondta Ol­jenyka. — A papucs megfiatalítja önt, ha­bár így is olyan, mint egy élsportoló. • — Ugyan, Ólja! Idestova hatvanéves leszek — morogtam meghatottam — De ab­ban igaza van, hogy számomra ez a legjobb papucs. Számlázza, ké­rem. — Örülnék, ha más­kor is hozzánk jönne, Nyikoláj Jemeljanovics — mondja Oljenyka, szívből. —» Köszönöm. ön oAu*n figyelmes• ólja. Rögtön látszik, hogy ta­pasztalt eladó. A fiatal lány szem- Jemeljanovics! Üjonc öldöke csodálkozónfel- vagyok, most végez- csúszott a homlokába, tem a kereskedelmi és kissé szégyenkezve technikumot, mondta: Eltelt két év. Ismét — Ugyan, Nyikoláj szükségem lett volna egy pár papucsra. Eszembe jutott a sző­ke Oljenyka, hát el­mentem az áruházba. Már messziről meg­láttam a változatlanul sudár, lenhajú lányt. Karját a mellén össze­fonva állt, s a kiraka­ton át méltóságteljesen szemlélte a zajos ut­cát. — Jó napot, Oljeny­ka. Látja, újból eljöt­tem. A kislány meg se fordult. — Papucsot szeret­nék venni! — mond­tam hangosabban. — Van? Bal keze gépiesen felemelkedett az egyik polcig, matatott rajta egy kicsit, majd az or­rom alá dugott valami disznóorrú filcmar muszt. Épphogy nem röfögött. Hátratánto­rodtam a pulttól. — Drága Ólja, ne• kém egy rendes pa pucs kéne! — Ne bizalmaskod jón- polgártárs! É magának nem vágyó drága! Kitépte a kezemb a papucsot, s mérgese a polcra hajította. Ei kor jöttem rá, hot ólja már nem újo a kereskedelemben. Fordította: Szeredás Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom