Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-29 / 229. szám
A fegyveres erők napján Irta: Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője S zeptember 29-én népünk országszerte a fegyveres erőik napját ünnepli. A mindannyiunk által jól ismert történelmi esemény évfordulóján, a győzelmes pákozdi csata felejthetetlen emlékű napján dolgozó népünk nagy szeretettel és megbecsüléssel köszönti a fegyveres erők soraiban szolgálatot teljesítő fiait, mindazokat, akik szocialista hazánk határait, a munkáshatalom ' nagyszerű vívmányait, független, békés életünket fegyverrel a kézben őrzik. Kern véletlen, hogy a fegyveres erők napja 3 nemzeti függetlenségért «ívott Jtiiz- ásstern olyan úyamamtau ese- ■Benyéhez kapcsolóelve, mint •z lS-tó-as «nahMtWägharc. fegyveres erötfríc 4b fegyveres testű teteink minden tagja példaképének tekinti azokat az elődöket, akik dicső lapokat írtak népünk történetébe: Rákóczi kurucait, a szabadságharc honvédéit, a Tanácsköztársaság vöröskatonáit, az orosz és spanyol földön harcolt magyar internacionalistákat, azokat a bátor hazafiakat, akik hazánk felszabadításáért, majd 1956 vészterhes napjaiban az ellenforradalom leveréséért harcoltak. Fegyveres erőink híven ápolják dicső elődeik hősi hagyományait és kegyelettel őrzik a haza függetlenségéért és a nemzeti felemelkedésért elesett hősök emlékét. Fegyveres erőink híven szolgálják szocialista államunkat. Együtt fejlődtek és erősödtek szocialista rendünkkel. Mindig ott vannak, ahol a nép ügyének szolgálatáról, az ország érdekeinek védelméről van szó. Hadseregünk katonái segítenek az építkezéseknél, a mezőgazdasági munkák elvégzésében, dolgoznak a közúti, vasúti hálózat korszerűsítésén. Az elmúlt évek történelmi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy fegyveres erőinket ezernyi stel fűzi dolgozó népünkhöz és legszentebb ügyüknek a nép szolgálatéi tekintik. Mindenki elégedetten áJJapítNatia h-.dseregűsA ■oom'Mi!, -'agy - ve-zetSk has-ci UBrhni&ftja, tisztások, ■«■aaaáink politikai is «Basar** képzettsége minden területen megfelel a kövstelményekncfc. A hadi tudományok, folyamatos fejlődésével lépést tartanak, áz újabb, korszerűbb haditechnikai eszközöket is kiválóan kezelik, és fegyver- barátainkkal szoros szövetségben hazánk biztos őrei. A rendőrség, a karhatalom, a munkásőrség fegyverrel a kézben más területen szolgálja népünk ügyét. Mindenki tapasztalhatja, hogy közbiztonságunk és közrendünk egyre szilárdabb. Megnyugtató, hogy a párt irányítása mellett megyénkben érvényesül a szocialista törvényesség. Tennivaló azért továbbra is van a bűnözés elleni küzdelemben, a köz- biztonság további szilárdításában. F egyveres erőink szervesen illeszkednek társadalmunkba. Egyre bensőségesebbé és gyümölcsözőbbé válik a lakosság és a fegyveres erők alakulatainak kapcsolata. Sok száz önkéntes rendőr, tartalékos tiszt, MHSZ-aktíva segíti a fegyveres erők munkáját. Biztonságérzetet, bizalmat jelent az a tudat, hogy hazánk függetlenségének, békéjének védelme érdekében _ pártunk és stróman vitte; min- i dig nagy £igy«irwt röpített J az ország fegyver» avtSiimeú' ! szervezésére, eríteitexérp, kor I szerű színvonalon ■''aló tar- j tására, s ezzel együtt ha-j zánk nemzetközi helyzetének javítására. Ennek köszönhető, Hogy' ma olyan szocialista jellegű fegyveres ereje van hazánknak; amely megbízható védelmezője a proletárdiktatúrának, a nép hatalmának. Ugyanakkor megbízható szövetségese és hűséges tagja a szocializmus nemzetközi fegyveres erőinek, a Varsói Szerződésnek. A magyar fegyveres erők a testvéri szocialista hadseregek oldalán bármikor készek a szocialista tábor védelmére, bármilyen imperialista agresszió visszaverésére. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköztársaság korszerűen felszerelt és kiképzett hadserege tagja a Varsói Szerződés szerveze- ténék. Ez az egyesített fegyveres erő az egész haladó emberiség előtt vállalja a béke védelmének és biztosításának történelmi küldetését és felelősségét. A fegyveres erők napján dolgozó népünk szeretettel köszönti a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom, a rendőrség, a munkásőrség soraiban harcoló fiait, akik fegyverrel a kezükben teljesítik hazafias kötelességüket, védik szocialista vívmányainkat. Védi-e az építtetőt a beruházó? Kinek érdeke a jó minőség, a határidő és a pénzügyi tervek tartása? Beszélgetés Monyok! Péterrel, a Heves megyei Beruházási Vállalat főmérnökével Mindennapi kenyerünk Kenyérellátás — falun A nagy, csukott, kenyérszállító autó végigdöcög az átkozottul rossz úton, aztán befordul a falu központjába vezető utcába, az üzlet felé. — Hozzák már a kenyeret! — kiáltja él magát valaki, mire a bolt ajtaja előtt hosszú sorba rendeződnek a várakozók. Este hat óra van! o o o — Kénytelenek voltunk megszokni, hogy a mindennapi kenyerünk állandóan másnapos Nálunk ez a friss. Ritka ugyanis az olyan nap, amikor véletlenül este hat előtt meghozzák a rendelt mennyiséget. Bár az Észak- Heves megyei Sütőipari Vállalattal úgy kötötték meg a szerződést, hogy délután kettő és hat között leszállítják a kenyeret és a péksüteményt. Ha nem fogadjuk el ezt az időpontot, akikor nem is vállalták volna a község ellátását! — mondja Bocsi Antal, a mezőszemerei tanács vb-titkára. — Most így meghozzák legjobb esetben este hat körül a pékárut, az üzlet átveszi: fél hét. Mire mindenkire sor kerül, elmúlik nyolc óra is, nap mint nap! De mi még ne nagyon méltatlankodjunk, az egerfarmosiák jóval később jutnak kenyérhez. Állandó gond ez itt a környéken. Véleményem szerint meg lehetne oldani a problémát egy önálló sütőüzemmel. Akkor valóban .friss kenyér kerülne az asztalra itt is... o o o — Évek óta tervezzük, hogy felépítünk egy saját sütödét. Eddig azonban csak terv maradt az egész, mert anyagi nehézségeink voltak, s egy ilyen létesítményhez sok pénz kell! Állami támogatást is kértünk már, de még nem kaptunk választ sem a megyei tanács illetékeseitől ... — tájékoztat az ügyről Antal László, a Szi- halom és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. — Most más megoldást keresünk: megállapodtunk a három község vezetőivel és a termelőszövetkezetekkel, hogy közösen vállaljuk a terheket. Az egerfarmosi Aranykalász és a mezőszemerei Dózsa Termelőszövetkezet 110 ezer forinttal járul hozzá az építéshez ... — Ezzel megoldható lenne a környék lakóinak a kenyérellátása? — Körülbelül 6200 emberről van szó. A leendő üzem napi termelése az igények szerint alakítható, de 16— 20 mázsa kenyeret és a szükséges mennyiségű péksüteményt minden további nélkül tudnánk sütni. Ezek alapján aztán mindkét községben megnyitnánk egy- egy üzletet, ahol friss pékáruhoz juthanának a lakosok egész nap. — Ha minden a tervek 1 szerint alakul, mikor indul indul meg a termelés az új sütödében? — 1972. április 4-én. Bár az első lépések biztatóak, mégsem megnyugtató a helyzet, mert addig marad minden a régiben!? o o o Nem ez a három községből álló terület az egyetlen a megyében, ahol napirenden vannak a rossz kenyér- ellátás miatti gondok, problémák. Csányban, Gyöngyös- tarjánban is panasz van. megoldást sürgetnek: újítsák fel, bővítsék ki a sütőipar szállítóparkját; hozzanak létre sütőipari sütödéket, amelyek ellátják egy-egy terület lakóit egyenlő minőségű, friss pékáruval, és így tovább. Mások épp ezt nem tartják egészséges megoldásnak, s hadakoznak is ellene. Pedig jó példa sok van: Pélyen, Vámosgyörkön, Fel- debrön már bevált a kezdeményezés, s a gondok is szűnőben vannak. o o o — Heves megyében először a mi szövetkezetünk épített Feldebrőn saját sütödét. Amikor átadtuk, s megkezdődött a termelés jó két évvel ezelőtt, még csak napi 15—20 mázsa pékárut sütöttünk. Altkor még mindenfelől hozták a környékbe a kenyeret, s az egyik ilyen volt, a másüls olyan. Az emberek nem tudtál?, hogy honnan kapják a kenyeret, s hogy mikorra érkezik meg a szállítmány. Ma már hét község lakóit látjuk el naponta friss sütésű kenyérrel és péksüteménynyel. Reggel 5 órakor indul az első kocsi, s a kora délelőtti óráikban már az üzletekben van az áru. Sőt a legnagyobb községbe, Kálba, naponta kétszer is szállítunk ... — mondja Farkas József, a kápolnai ÁFÉSZ elnöke. íme: így is lehet, s örömmel tapasztaltuk, hogy példájuk nyomán a szihalmiak, a domoszlóiak hasonlóképpen szeretnének enyhíteni a ma még égető kenyérellátási gondokon. Feltétlenül megéri támogatni az ilyen kezdeményezést. Valamennyiünk tkenyeréről van szó! Szilvás István — „Nemcsak a teher Hollók számítanak ma ritXMsao- nak, hanem a jó mttnosée- gel, az eredeti köUsegeidkr! befejeződött beruházások ;s. ’ — jegyezte meg a közelmúltban megyénk egyik ország- gyűlési képviselője. Néhány nappal később a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság viccén U számtalan bírálat, kifogás hangzott el a tervezők, az építők és az önök, a beruházók munkájáról is. Rossz a minőség, csúsznak a határidők, egyre emelkednek a költségek —, hogy csak néhányat említsünk a kritikai megjegyzések közül. ■ — A tények azok tények, semmi értelme sincs a magyarázkodásnak. Mégis azt mondom: a legnagyobb gond, baj forrásait a beruházási piacokon kialakult feszültségekben kell elsősorban keresni. Nem én mondom ki először: az igiények messze túlhaladták a magyar építőipar erejét, nincs konkurrencia- nincs választási lehetőség. — Ezzel ön is elismeri tehát, hogy a feltételeket nem azok diktálják, akik fizetnek. — Sajnos, ez az igazság. Ma már nemcsak a tervező, a beruházó, a kivitelező vállalatok vannak monopolhelyzetben, hanem a kőművesek, az ácsok, a kubikosok, a segédmunkások is. Nekik sem azok diktálják a feltételeket, akik fizetnek. A minőség javításáról ilyen körülmények között szinte fölösleges is beszélni. Mert mi a válasz arra, ha egy vállalatnál megszigorítják a rendet, megemelik a követelményeket? Veszik a kalapjukat az emberek és keresnek egy nyugodtabb munkahelyet. Bőven találnak. — Az építőkön valóban sok múlik, de az építtetők érdekeinek a védelme a beruházó vállalatok kötelessége. — Menjünk akkor sorjában. Számtalanszor hallani: csúsznak a határidők. Ez nem pontosan így Igaz, Mégpedig azért nem mert a, Mte* * Jo »•itetezíí aiuí ja : -rVté-1 csal? a kezdés időportjára vállai köteteseitséget, az átadási u at ári. 1 öté! lényegesen később nyilatkozik. És mi van akkor, ha nem teljesíti? A mulasztók kötbért fizetnek. — A jelenlegi kötbér- reiidszerrel egyáltalán lehet-e ösztönözni a beruházásban részt vevő tervező, bonyolító, kivitelező vállalatokat? — Nem. A kötbérnek határa van. Nevetségesen alacsony határa. Az összköltség mindössze egynyolcad ezrelékével indul a kötbérfizetés, a maximum pedig nyolc százalék. Ez olyan jelentéktelen összeg, hogy gyakorlatilag még csak komolyan se veszik a vállalatok. Különösen akkor nem hiányzik ez a pénz, ha közben egy lényegesén jövedelmezőbb munkához jutottak. Ez pedig tulajdonképpen csal? rajtuk múlik. — A beruházó vállalatok milyen formában, milyen módon érdekeltek az építési költségek tartásában, illetve csökkentésében? — Kár takargatni, az érintettek úgyis tudják: mi nem vagyunk érdekeltek a költségek csökkentésében. Sőt: ha egy létesítmény költsége menet közben megemelkedik, az a beruházó vállalatnak is jó, hiszen a elszámolás a végszámlák alapján történik. — Ez nemcsak, hogy sportszerűtlen, hanem fölöttébb etikátlan is, hiszen védelmet ígérnek az építtetőknek és közben abban érdekeltek, hogy növekedjenek a költségek. — Ez nem a beruházó vállalatok priviléguma. A lehetőséget a jelenleg érvényben levő beruházási szabályok, rendeletek biztosítják hozzá. — Nem véletlenül javasolta tehát a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy mielőbb felül kell vizsgálni az említett szabályokat, rendeleteket, hogy a szerződésekben szigorúan rögzítsél; ezentúl a tervezők, a beruházók, a kivitelezők kötelezettségeit, a szerződés megszegőivel. a mulasztókkal szemben pedig szigorú szankciókat kell alkalmazni. — Jogos a javaslat- a kérés, de legalábbis a mi vállaltunk előbb akar ezen a helyzeten változtatni. Felügyeleti szerveink javaslatára ugyanis rövidesen bevezetjük, hogy egy-egy építkezés lebonyolítására olyan szerződést kötünk, amely bennünket is a költségek tartására, illetve csökkentésére ösztönöz majd. A költség egy fix- és egy mozgó részből áll majd, és számunkra az lesz a gazdaságos, ha nem változik az eredeti költségvetés és ha csökken. Korántsem köny- nyű, egyszerű dologra vállalkozunk, de mi is belátjuk: a jelenlegi körülmények között nem tudjuk eredményesen védeni megrendelőin két. Ezenkívül a tervezői szolgáltatásunkat is bővíteni akarjuk, és egy-egy feladathoz több tanulmánytervet is készítünk majd. A beszélgetés témáját szándékosan nem szűkítettük le a Heves megyei Beruházási Vállalat munkájára. Mégpedig azért nem, mert a főmérnök által is jelzett gondok az ország, a megye valamennyi építő, beruházó vállalatánál megtalálhatók. Lapunkban az elmúlt hetekben több alkalommal is foglalkoztunk a megyénkben folyó beruházások gondjaival, feszültségeivel> a beruházásokban részt vevő vállalatok munkájával, kapcsolataival. E beszélgetés még jobban alátámasztotta, megerősítette korábbi véleményünket: rendkívül sok a nyugtalanító kérdőjel a beruházások területén, egyre nő a feszültség az igények és a lehetőségek között. Koós József > Évi 600 ezer tonna forgalomnövekedés Négyszáz új töltőállomás Sujtótájékoztató az ÁIOIC IV. ötéves tervéről Évente 600 ezer tonnás forgalomnövekedésre készül fel az ÁFOR az 1971—1975. közötti időszakban — mondotta Jekkel Károly, az ÁFOR műszaki igazgatóhelyettese keddi sajtótájékoztatóján, amelyen a IV. ötéves fejlesztési tervet ismertették. Az igények szerinti növekedés termékenként eltérő: legnagyobb ütemű a tüzelőolajok forgalomnövekedése, várhatóan évenként eléri a 18 százalékot. Nagyságrendben ezt követik a fűtőolajok 15 százalékkal, majd pedig a motorbenzinek 10 százalékos évi emelkedéssel. A növekvő igények zavartalan kielégítéséről az ÁFOR A 200 éves új híd A cím ellentmondásosnak tűnik, pedig mégsem az. Az egri Népkertben 200 esztendővel ezelőtt Fellner Jakab tervei alapján gróf Eszterházy építtette meg a képünkön látható szép ívelésű barokk hidat. A híd egyes darabjai elenyésztek, néhány értékes darabja azonban megmaradt, s most siroki kővel pótolva a hiányzókat rekonstruálják a régi hidat, Így válik újjá az, ami 200 éves. (Poux. wm e.fci új létesítményekkel és * meglévőek korszerűsítésével gondoskodik. A tervek szerint a következő öt évben 400 töltőállomást létesítenek, illetve újítanak fel, ezek mellett a III. ötéves tervidőszakból elmaradt 150 töltőállomást is üzembe helyezik. Az új-létesítményekkel már biztosítják, hogy valamennyi nagyobb község, település legfeljebb 15 kilométernyi távolságból betudja szerezni üzemanyagszükségletét. Bővítik szolgáltatásaikat is, ISO töltőállomáson megkezdik az autóápolási és -fel- szerelési cikkek árusítását. Hatvan töltőállomáshoz pedig kocsimosóitat, szervizeket építenek. Legalább 70 üzemanyag-ellátó telephelyhez presszóit, vendéglők létesítését javasolják az illetékes kereskedelmi szerveknek. A növekvő forgalomnak megfelelően fejlesztik a szállítást .is. A tervidőszak végére a tankautós házhoz szállítás a tavalyi kétmillió tonnáról négymillió tonnára emelkedik. Harminc új töltőállomást is építettek és ezek mellett 50 úgynevezett mini-állomást, amelyek a kis települések háztartásait látják majd él. Az olajkannák cseréjének gyorsítására a gyomról úton új töltőállomást helyeznék üzembe. (MTI) Upníii ffin A fy KBí; szeptember ífc, sz«r*i
