Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

A fegyveres erők napján Irta: Horváth Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője S zeptember 29-én né­pünk országszerte a fegyveres erőik napját ün­nepli. A mindannyiunk által jól ismert történelmi ese­mény évfordulóján, a győ­zelmes pákozdi csata felejt­hetetlen emlékű napján dol­gozó népünk nagy szeretet­tel és megbecsüléssel köszön­ti a fegyveres erők soraiban szolgálatot teljesítő fiait, mindazokat, akik szocialista hazánk határait, a munkás­hatalom ' nagyszerű vívmá­nyait, független, békés éle­tünket fegyverrel a kézben őrzik. Kern véletlen, hogy a fegy­veres erők napja 3 nemzeti függetlenségért «ívott Jtiiz- ásstern olyan úyamamtau ese- ■Benyéhez kapcsolóelve, mint •z lS-tó-as «nahMtWägharc. fegyveres erötfríc 4b fegyve­res testű teteink minden tag­ja példaképének tekinti azo­kat az elődöket, akik dicső lapokat írtak népünk törté­netébe: Rákóczi kurucait, a szabadságharc honvédéit, a Tanácsköztársaság vörös­katonáit, az orosz és spa­nyol földön harcolt magyar internacionalistákat, azokat a bátor hazafiakat, akik ha­zánk felszabadításáért, majd 1956 vészterhes napjaiban az ellenforradalom leveré­séért harcoltak. Fegyveres erőink híven ápolják dicső elődeik hősi hagyományait és kegyelettel őrzik a haza függetlenségéért és a nem­zeti felemelkedésért elesett hősök emlékét. Fegyveres erőink híven szolgálják szocialista álla­munkat. Együtt fejlődtek és erősödtek szocialista ren­dünkkel. Mindig ott vannak, ahol a nép ügyének szolgá­latáról, az ország érdekeinek védelméről van szó. Hadse­regünk katonái segítenek az építkezéseknél, a mezőgaz­dasági munkák elvégzésé­ben, dolgoznak a közúti, vasúti hálózat korszerűsíté­sén. Az elmúlt évek történelmi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy fegyveres erőinket ezernyi stel fűzi dolgozó né­pünkhöz és legszentebb ügyüknek a nép szolgálatéi tekintik. Mindenki elégedet­ten áJJapítNatia h-.d­seregűsA ■oom'Mi!, -'agy - ve-zetSk has-ci UBrhni&ftja, tisztások, ■«■aaaáink politi­kai is «Basar** képzettsége minden területen megfelel a kövstelményekncfc. A ha­di tudományok, folyamatos fejlődésével lépést tartanak, áz újabb, korszerűbb hadi­technikai eszközöket is ki­válóan kezelik, és fegyver- barátainkkal szoros szövet­ségben hazánk biztos őrei. A rendőrség, a karhata­lom, a munkásőrség fegy­verrel a kézben más terüle­ten szolgálja népünk ügyét. Mindenki tapasztalhatja, hogy közbiztonságunk és közren­dünk egyre szilárdabb. Meg­nyugtató, hogy a párt irá­nyítása mellett megyénkben érvényesül a szocialista tör­vényesség. Tennivaló azért továbbra is van a bűnözés elleni küzdelemben, a köz- biztonság további szilárdí­tásában. F egyveres erőink szer­vesen illeszkednek tár­sadalmunkba. Egyre benső­ségesebbé és gyümölcsözőb­bé válik a lakosság és a fegyveres erők alakulatai­nak kapcsolata. Sok száz önkéntes rendőr, tartalékos tiszt, MHSZ-aktíva segíti a fegyveres erők munkáját. Biztonságérzetet, bizalmat jelent az a tudat, hogy ha­zánk függetlenségének, bé­kéjének védelme érdekében _ pártunk és stróman vitte; min- i dig nagy £igy«irwt röpített J az ország fegyver» avtSiimeú' ! szervezésére, eríteitexérp, kor I szerű színvonalon ■''aló tar- j tására, s ezzel együtt ha-j zánk nemzetközi helyzeté­nek javítására. Ennek kö­szönhető, Hogy' ma olyan szocialista jellegű fegyveres ereje van hazánknak; amely megbízható védelmezője a proletárdiktatúrának, a nép hatalmának. Ugyanakkor megbízható szövetségese és hűséges tagja a szocializ­mus nemzetközi fegyveres erőinek, a Varsói Szerződés­nek. A magyar fegyveres erők a testvéri szocialista hadseregek oldalán bármikor készek a szocialista tábor védelmére, bármilyen impe­rialista agresszió visszaveré­sére. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Népköztár­saság korszerűen felszerelt és kiképzett hadserege tagja a Varsói Szerződés szerveze- ténék. Ez az egyesített fegy­veres erő az egész haladó emberiség előtt vállalja a béke védelmének és biztosí­tásának történelmi küldeté­sét és felelősségét. A fegyveres erők nap­ján dolgozó népünk szeretettel köszönti a nép­hadsereg, a határőrség, a karhatalom, a rendőrség, a munkásőrség soraiban har­coló fiait, akik fegyverrel a kezükben teljesítik hazafias kötelességüket, védik szo­cialista vívmányainkat. Védi-e az építtetőt a beruházó? Kinek érdeke a jó minőség, a határidő és a pénzügyi tervek tartása? Beszélgetés Monyok! Péterrel, a Heves megyei Beruházási Vállalat főmérnökével Mindennapi kenyerünk Kenyérellátás — falun A nagy, csukott, kenyér­szállító autó végigdöcög az átkozottul rossz úton, aztán befordul a falu központjába vezető utcába, az üzlet felé. — Hozzák már a kenye­ret! — kiáltja él magát va­laki, mire a bolt ajtaja előtt hosszú sorba rendeződnek a várakozók. Este hat óra van! o o o — Kénytelenek voltunk megszokni, hogy a minden­napi kenyerünk állandóan másnapos Nálunk ez a friss. Ritka ugyanis az olyan nap, amikor véletlenül este hat előtt meghozzák a rendelt mennyiséget. Bár az Észak- Heves megyei Sütőipari Vál­lalattal úgy kötötték meg a szerződést, hogy délután ket­tő és hat között leszállítják a kenyeret és a péksüte­ményt. Ha nem fogadjuk el ezt az időpontot, akikor nem is vállalták volna a község ellátását! — mondja Bocsi Antal, a mezőszemerei ta­nács vb-titkára. — Most így meghozzák legjobb esetben este hat körül a pékárut, az üzlet átveszi: fél hét. Mire mindenkire sor kerül, el­múlik nyolc óra is, nap mint nap! De mi még ne nagyon méltatlankodjunk, az egerfarmosiák jóval később jutnak kenyérhez. Állandó gond ez itt a környéken. Véleményem szerint meg le­hetne oldani a problémát egy önálló sütőüzemmel. Akkor valóban .friss kenyér kerülne az asztalra itt is... o o o — Évek óta tervezzük, hogy felépítünk egy saját sütödét. Eddig azonban csak terv maradt az egész, mert anyagi nehézségeink voltak, s egy ilyen létesítményhez sok pénz kell! Állami támo­gatást is kértünk már, de még nem kaptunk választ sem a megyei tanács illeté­keseitől ... — tájékoztat az ügyről Antal László, a Szi- halom és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke. — Most más megoldást ke­resünk: megállapodtunk a három község vezetőivel és a termelőszövetkezetekkel, hogy közösen vállaljuk a terheket. Az egerfarmosi Aranykalász és a mezősze­merei Dózsa Termelőszövet­kezet 110 ezer forinttal já­rul hozzá az építéshez ... — Ezzel megoldható lenne a környék lakóinak a ke­nyérellátása? — Körülbelül 6200 ember­ről van szó. A leendő üzem napi termelése az igények szerint alakítható, de 16— 20 mázsa kenyeret és a szük­séges mennyiségű péksüte­ményt minden további nél­kül tudnánk sütni. Ezek alapján aztán mindkét köz­ségben megnyitnánk egy- egy üzletet, ahol friss pék­áruhoz juthanának a lako­sok egész nap. — Ha minden a tervek 1 szerint alakul, mikor indul indul meg a termelés az új sütödében? — 1972. április 4-én. Bár az első lépések bizta­tóak, mégsem megnyugtató a helyzet, mert addig marad minden a régiben!? o o o Nem ez a három község­ből álló terület az egyetlen a megyében, ahol napiren­den vannak a rossz kenyér- ellátás miatti gondok, prob­lémák. Csányban, Gyöngyös- tarjánban is panasz van. megoldást sürgetnek: újítsák fel, bővítsék ki a sütőipar szállítóparkját; hozzanak lét­re sütőipari sütödéket, ame­lyek ellátják egy-egy terület lakóit egyenlő minőségű, friss pékáruval, és így to­vább. Mások épp ezt nem tartják egészséges megoldás­nak, s hadakoznak is elle­ne. Pedig jó példa sok van: Pélyen, Vámosgyörkön, Fel- debrön már bevált a kezde­ményezés, s a gondok is szűnőben vannak. o o o — Heves megyében elő­ször a mi szövetkezetünk épített Feldebrőn saját sü­tödét. Amikor átadtuk, s megkezdődött a termelés jó két évvel ezelőtt, még csak napi 15—20 mázsa pékárut sütöttünk. Altkor még min­denfelől hozták a környék­be a kenyeret, s az egyik ilyen volt, a másüls olyan. Az emberek nem tudtál?, hogy honnan kapják a ke­nyeret, s hogy mikorra ér­kezik meg a szállítmány. Ma már hét község lakóit lát­juk el naponta friss sütésű kenyérrel és péksütemény­nyel. Reggel 5 órakor indul az első kocsi, s a kora dél­előtti óráikban már az üzle­tekben van az áru. Sőt a leg­nagyobb községbe, Kálba, naponta kétszer is szállí­tunk ... — mondja Farkas József, a kápolnai ÁFÉSZ elnöke. íme: így is lehet, s öröm­mel tapasztaltuk, hogy pél­dájuk nyomán a szihalmiak, a domoszlóiak hasonlókép­pen szeretnének enyhíteni a ma még égető kenyérellátási gondokon. Feltétlenül meg­éri támogatni az ilyen kez­deményezést. Valamennyiünk tkenyeré­ről van szó! Szilvás István — „Nemcsak a teher Hol­lók számítanak ma ritXMsao- nak, hanem a jó mttnosée- gel, az eredeti köUsegeidkr! befejeződött beruházások ;s. ’ — jegyezte meg a közelmúlt­ban megyénk egyik ország- gyűlési képviselője. Néhány nappal később a Heves megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság viccén U szám­talan bírálat, kifogás hang­zott el a tervezők, az építők és az önök, a beruházók munkájáról is. Rossz a mi­nőség, csúsznak a határidők, egyre emelkednek a költsé­gek —, hogy csak néhányat említsünk a kritikai meg­jegyzések közül. ■ — A tények azok tények, semmi értelme sincs a ma­gyarázkodásnak. Mégis azt mondom: a legnagyobb gond, baj forrásait a beruházási piacokon kialakult feszültsé­gekben kell elsősorban keres­ni. Nem én mondom ki elő­ször: az igiények messze túl­haladták a magyar építőipar erejét, nincs konkurrencia- nincs választási lehetőség. — Ezzel ön is elismeri te­hát, hogy a feltételeket nem azok diktálják, akik fizetnek. — Sajnos, ez az igazság. Ma már nemcsak a tervező, a beruházó, a kivitelező vál­lalatok vannak monopolhely­zetben, hanem a kőműve­sek, az ácsok, a kubikosok, a segédmunkások is. Nekik sem azok diktálják a felté­teleket, akik fizetnek. A mi­nőség javításáról ilyen körül­mények között szinte fölös­leges is beszélni. Mert mi a válasz arra, ha egy vállalat­nál megszigorítják a rendet, megemelik a követelménye­ket? Veszik a kalapjukat az emberek és keresnek egy nyugodtabb munkahelyet. Bő­ven találnak. — Az építőkön valóban sok múlik, de az építtetők ér­dekeinek a védelme a beru­házó vállalatok kötelessége. — Menjünk akkor sorjá­ban. Számtalanszor hallani: csúsznak a határidők. Ez nem pontosan így Igaz, Mégpedig azért nem mert a, Mte* * Jo »•itetezíí aiuí ja : -rVté-1 csal? a kezdés időportjára vállai köteteseitséget, az át­adási u at ári. 1 öté! lényegesen később nyilatkozik. És mi van akkor, ha nem teljesíti? A mulasztók kötbért fizetnek. — A jelenlegi kötbér- reiidszerrel egyáltalán lehet-e ösztönözni a beruházásban részt vevő tervező, bonyolító, kivitelező vállalatokat? — Nem. A kötbérnek ha­tára van. Nevetségesen ala­csony határa. Az összköltség mindössze egynyolcad ezrelé­kével indul a kötbérfizetés, a maximum pedig nyolc szá­zalék. Ez olyan jelentéktelen összeg, hogy gyakorlatilag még csak komolyan se ve­szik a vállalatok. Különösen akkor nem hiányzik ez a pénz, ha közben egy lényege­sén jövedelmezőbb munká­hoz jutottak. Ez pedig tulaj­donképpen csal? rajtuk mú­lik. — A beruházó vállalatok milyen formában, milyen mó­don érdekeltek az építési költségek tartásában, illetve csökkentésében? — Kár takargatni, az érin­tettek úgyis tudják: mi nem vagyunk érdekeltek a költ­ségek csökkentésében. Sőt: ha egy létesítmény költsége me­net közben megemelkedik, az a beruházó vállalatnak is jó, hiszen a elszámolás a vég­számlák alapján történik. — Ez nemcsak, hogy sport­szerűtlen, hanem fölöttébb etikátlan is, hiszen védelmet ígérnek az építtetőknek és közben abban érdekeltek, hogy növekedjenek a költsé­gek. — Ez nem a beruházó vál­lalatok priviléguma. A lehe­tőséget a jelenleg érvényben levő beruházási szabályok, rendeletek biztosítják hozzá. — Nem véletlenül javasol­ta tehát a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság, hogy mielőbb felül kell vizs­gálni az említett szabályokat, rendeleteket, hogy a szerző­désekben szigorúan rögzítsél; ezentúl a tervezők, a beruhá­zók, a kivitelezők kötelezett­ségeit, a szerződés megszegői­vel. a mulasztókkal szemben pedig szigorú szankciókat kell alkalmazni. — Jogos a javaslat- a ké­rés, de legalábbis a mi vál­laltunk előbb akar ezen a helyzeten változtatni. Fel­ügyeleti szerveink javasla­tára ugyanis rövidesen beve­zetjük, hogy egy-egy építke­zés lebonyolítására olyan szerződést kötünk, amely bennünket is a költségek tar­tására, illetve csökkentésére ösztönöz majd. A költség egy fix- és egy mozgó részből áll majd, és számunkra az lesz a gazdaságos, ha nem válto­zik az eredeti költségvetés és ha csökken. Korántsem köny- nyű, egyszerű dologra vállal­kozunk, de mi is belátjuk: a jelenlegi körülmények között nem tudjuk eredményesen védeni megrendelőin két. Ezenkívül a tervezői szolgál­tatásunkat is bővíteni akar­juk, és egy-egy feladathoz több tanulmánytervet is ké­szítünk majd. A beszélgetés témáját szán­dékosan nem szűkítettük le a Heves megyei Beruházási Vállalat munkájára. Mégpe­dig azért nem, mert a fő­mérnök által is jelzett gon­dok az ország, a megye vala­mennyi építő, beruházó vál­lalatánál megtalálhatók. Lapunkban az elmúlt he­tekben több alkalommal is foglalkoztunk a megyénkben folyó beruházások gondjai­val, feszültségeivel> a beru­házásokban részt vevő válla­latok munkájával, kapcsola­taival. E beszélgetés még jobban alátámasztotta, meg­erősítette korábbi vélemé­nyünket: rendkívül sok a nyugtalanító kérdőjel a be­ruházások területén, egyre nő a feszültség az igények és a lehetőségek között. Koós József > Évi 600 ezer tonna forgalomnövekedés Négyszáz új töltőállomás Sujtótájékoztató az ÁIOIC IV. ötéves tervéről Évente 600 ezer tonnás forgalomnövekedésre készül fel az ÁFOR az 1971—1975. közötti időszakban — mon­dotta Jekkel Károly, az ÁFOR műszaki igazgatóhe­lyettese keddi sajtótájékoz­tatóján, amelyen a IV. öt­éves fejlesztési tervet is­mertették. Az igények sze­rinti növekedés terméken­ként eltérő: legnagyobb üte­mű a tüzelőolajok forgalom­növekedése, várhatóan éven­ként eléri a 18 százalékot. Nagyságrendben ezt követik a fűtőolajok 15 százalékkal, majd pedig a motorbenzinek 10 százalékos évi emelkedés­sel. A növekvő igények zavar­talan kielégítéséről az ÁFOR A 200 éves új híd A cím ellentmondásosnak tűnik, pedig mégsem az. Az egri Népkertben 200 esztendővel ezelőtt Fellner Jakab tervei alapján gróf Eszterházy építtette meg a képünkön látható szép ívelésű barokk hidat. A híd egyes darabjai elenyésztek, néhány értékes darabja azonban meg­maradt, s most siroki kővel pótolva a hiányzókat rekonstruálják a régi hidat, Így válik újjá az, ami 200 éves. (Poux. wm e.fci új létesítményekkel és * meglévőek korszerűsítésével gondoskodik. A tervek sze­rint a következő öt évben 400 töltőállomást létesíte­nek, illetve újítanak fel, ezek mellett a III. ötéves tervidőszakból elmaradt 150 töltőállomást is üzembe he­lyezik. Az új-létesítmények­kel már biztosítják, hogy valamennyi nagyobb község, település legfeljebb 15 kilo­méternyi távolságból betud­ja szerezni üzemanyag­szükségletét. Bővítik szolgáltatásaikat is, ISO töltőállomáson megkez­dik az autóápolási és -fel- szerelési cikkek árusítását. Hatvan töltőállomáshoz pe­dig kocsimosóitat, szervize­ket építenek. Legalább 70 üzemanyag-ellátó telephely­hez presszóit, vendéglők lé­tesítését javasolják az ille­tékes kereskedelmi szervek­nek. A növekvő forgalomnak megfelelően fejlesztik a szál­lítást .is. A tervidőszak végé­re a tankautós házhoz szál­lítás a tavalyi kétmillió tonnáról négymillió tonnára emelkedik. Harminc új töltőállomást is építettek és ezek mellett 50 úgynevezett mini-állo­mást, amelyek a kis telepü­lések háztartásait látják majd él. Az olajkannák cse­réjének gyorsítására a gyom­ról úton új töltőállomást he­lyeznék üzembe. (MTI) Upníii ffin A fy KBí; szeptember ífc, sz«r*i

Next

/
Oldalképek
Tartalom