Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

« Össze! az Egri nyárról Befejeződött az immár ha­gyományszerű rendezvény­sorozat, az Egri nyár ’71. A Megyei Művelődési Központ lelkes népművelői, akik hó­napokon keresztül izgultak, szorgoskodtak a műsoroké« kiállítások sikeréért, most számvetést készítenek. Ezt tesszük mi is, mert az egri nyári program megérdemli a figyelmet. Az egyes ren­dezvények külön értékelé­sére már nem vállalkozunk, megtettük azt a bemutató­kat követően, most a rész­letek helyett a művészeti program egészét igyekszünk röviden áttekinteni, s ebből levonni néhány következte­tést. 1. A május végi diáknapok gazdag programjától, a ha­gyományteremtő nyári egye­temen keresztül, az augusz­tusban megrendezett katona- zenekaroík fesztiváljáig több­ségében színvonalas műsoro­kat, kiállításokat láthatott az egri közönség. A fáradhatat­lan népművelők dicséretét jelezzük, amikor megemlít­jük, hogy az idén javult a rendezés, jobb volt már a propaganda, s emelkedett az érdeklődés is. A 15 művésze­ti produkciót közel nyolc­ezren tekintették meg. Az Egri nyár ’71 tehát tömege­ket vonzott, s így lényegé­ljen elérte célját: hosszú hónapokon keresztül sikerült megtartani az érdeklődést, s a népművelés különböző esz­közeivel, nevelni, szórakoz­tatni az egrieket, s időnként a város vendégeit is. Az Egri nyár tehát évről évre visszatérő programként most már hozzátartozik a megyeszékhely életéhez. Ép­pen ezért támaszthatunk iránta egyre nagyobb igényt, s az elismerő szavak mellett ezért jegyzőnk fel most né­hány elképzelést, javaslatot is. 2. Egyik alapvető problé­mánk, hogy túl esetlegesnek tűnt az idei program. Nem látszik az a vezérlő gondo­lat, vagy elképzelés, ami köré csoportosították volna az egyes produkciókat. Indo­kolatlanul sok volt például az idén a komoly, sőt a ko­mor rendezvény. Nyolc ko­molyzenei és két — mond­hatnánk úgy is — véres drá­ma szerepelt a nyári prog­ramban. A két dráma — a kínai Tou O igaztalan halá­lának és Gyurkó László Sze­relmem Elektra című művé­nek irodalmi, művészi érté­keit nem vitatjuk, de he­lyüket az Egri nyár prog­ramjában igen. Arról van szó, hogy egy nyári rendezvény-sorozat fel­tétlenül népszerűbb, vidá­mabb, populárisabb progra­mot követel. Nem a gondo­latokat, vagy a komoly mű­fajt kívánjuk száműzni a nyár programjából, csupán az arányok jobb betartását sürgetjük, a nyár javára, a szórakozni vágyó közönség javára. Szólni kell itt arról is, hogy nem eléggé egri ez u program. Csak a helyszín egri, maguk a produkciók vendégek csupán, s vajmi kevés közük van a város­hoz: előadhatók, berou tat­hatók azok bárhol az or­szágban. Tudjuk, nem köny- nyű áthidalni ezeket a gon­dokat, mégis leírjuk: ugyan­olyan szenvedéllyel, mint ahogyan a rendezvények újabb és újabb színhelyeit keresik a várban és a város­ban, kutatni kellene az iro­dalmat, s keresni olyan mű­veket, amelyek valamilyen formában Egerhez fűződnek. Így ápolni lehetne hagyo­mányainkat, Gárdonyit, Bró- dyt, de természetesen má­sokat is, sőt egy pályázat eredményeképpen színpadot kell kapniuk mai alkotások­nak is. Nem szeretnénk temati­kai korlátok közé szorítani ezt a nyári programot, mé­gis megemlítjük, hogy hasz­nos lenne, ha évente leg­alább egy olyan nagy pro­dukció szerepelne benne, amely a hazaszeretet, a ha- zafiság gondolatát van hi­vatva szolgálni. A következő év nagyszerű alkalmait kí­nál erre, hiszen a Gárdo­nyi- és a Dobó-évforduló szinte kínálja a lehetősége­ket, elsősorban az Egri csil­lagok bemutatását. Semmiféle másolásra nem bíztatjuk a népművelőket, de Egerben itt van a törté­nelmi hírű vár és Egerben valóban lehetne várjátékokat rendezni. Olyan előadásokat, amelyeknek hírére megmoz­dulnak az egriek, de eljön­nek a környék, sőt az or­szág távoli vidékeinek lakói is. S egy ilyen egyhetes vár­játok, amelyet a népműve­lők és a színház művészei rendeznének, még nagyobb rangot adva az egész prog­ramnak tovább növelné az Egri nyár fényeit. ★ Tudjuk könnyebb leírni a javaslatot, mint a pénzügyi és technikai labirintusokon áttörve megvalósítani egy- egy elgondolást. Mégis pa­pírra vetettük e sorokat, remélve, hogy az egyetértő fogadtatás legyőzi az akadá­lyokat. Márkusz László A Bolsoj as Operában A Szovjetunió Nagyszínháza, a Bolsoj Teatr vendégszereplésével a budapesti Operaházban megkezdődtek a budapesti művészeti hetek. Képünkön: jelenet Muszorgsz­kij Borisz Godunov című operájának előadásából. 1 (MTI foto — Benkő Imre felv. — KS) Módosítások a pedagógusállások betöltésének pályázati rendszerében A művelődésügyi minisz­ter utasítást adott ki az al­só- és középfokú oktatási intézmények vezetőinek mun­káltatói jogköréről, valamint a pedagógus-munkakörök be­töltéséről. Az intézményve­zetők munkáltatói jogkörére vonatkozó rendelkezések ha­tálya kiterjed a Művelődés- ügyi Minisztérium főfelü­gyelete és a tanácsok köz­vetlen irányítása alá tarto­zó valamennyi oktatási-ne­velési intézményre: a pe­dagógus munkakörök pályá­zat útján történő betöltésé­re vonatkozó rendelkezések a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői­nek felügyelete alatt műkö­dő középfokú oktatási in­tézményekre és a tanácsi ok­tatási intézményekre érvé­nyesek. Vágó Tibor az MTI hír- magyarázója írja: Az alsó- és középfokú tan­intézetek vezetői — az új rendelkezés értelmében — lényegében megkapják a munkáltatói 'jogokat. Ezek közé tartozik a pedagógus- állások meghirdetése, a ki­nevezés, az áthelyezés, a munkaviszony meg­szüntetése, a fegyelmi ás kártérítési jogkör gyakorlá­sa stb. A jogkör-bővítést leg­később 1972. augusztus 31-ig végrehajtják. A pedagógusállások betöl­tésével kapcsolatos utasítás arról rendelkezik, hogy ál­talánosságban kötelező a pá­lyázatok meghirdetése, bele­értve az igazgatói és az igaz­gató-helyettesi állásokat ts. (Régebben az utóbbiakra a pályázati rendszer nem ter­jedt ki.) Alapvető változás az eddi­gi gyakorlattal szemben, hogy a jövőben az intéz­ményvezetők maguk választ­ják meg, kikkel dolgoznak együtt. A pályázatok elbírá­lásakor ugyanis az intéz­mény vezetője a szakszerve­zeti bizottsággal közösen dönt, természetesen minden­kor a pedagógus-szükséglet­nek megfelelően. Újdonság, hogy a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán végző hallgatók és a már működő, állományban lévő pedagógusok egy időben pá­lyázhatnak. Sugár István A gróf Buttler família 3. Lássuk most történetünk másik családját: a Buttlere- ket. Náluk ugyan merőben mások a viszonyok, mint a Dőryéhnél, de semmivel sem kevésbé érdekesek — sőt bízvást mondhatjuk, hogy szinte regénybe illően ka­landosak. Az első Buttler a török hódoltság után bukkan fel hazánkban: báró Buttler Já­nos ezredes, császári és ki­rályi kamarás, Eger váro­sának kemény kezű és örö­kös parancsnoka. A távoli Kurlandból (a mai Szovjet-Lettország déli részéből) vetődött Egerbe. Az ezredest tekintélye és be­folyása révén hamarosan honíiúsítják, s királyi ado­mányként megkapja a He­ves megyei Erdőtelket és a vele szomszédos Hanyi-pusz- tát. A család vagyonának alapját még Egerben, s né­hány faluban szerzett rész- birtokaival veti meg. A ma­gyarrá lett Buttlerek csalá­di fészkévé azonban még­sem Eger, hanem Erdőtelek válik. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emésztik: hitvese, Sulmonen Anna Mária asszony magta- lanságra kárhoztatta nemes QM&M tífíl. szeptember 22^ szerda famíliáját.' Kié legyen hát a vagyon? — merül fel az öre­gedő ezredesben az emésztő kérdés. Röviddel tehát halá­la előtt, hogy el ne vessze­nek birtokai — örökbe fo­gadja fivére fiát: a Bécsben élő Lajost, aki azután ala­posan beváltja a hozzá fűzött családalapílási reményeket. Két hitvese ágyékából tizen­két utódot fakaszt, sőt meg­szerzi a családnak a grófi rangot is. A sors játéka, hogy a Buttler família kétszer is egymás után kipusztul! Nemcsak János ezredes száll sírjába véréből sarjadt gyer­mek nélkül, de mostoha déd­unokája, történetünk főhősé­nek, párdányi Buttler János gróf nak Dőry Katalinnal kö­tött házasságának tragikus zátonyra futtatója is: utód nélkülisége! Lajos gróf tizenkét cse­metéje közül azonban csu­pán egyetlenegy viszi to­vább a patinás Buttler ne­vet. Gábor ő. történetünk főszereplőjének. Jánosnak édesapja. Testvérei vagy gyermekkorukban haltak meg, vagy apácák lettek, vagy pedig leányok voltak. Gróf Buttler Gábor csá­szári és királyi kamarás, a hatalmas családi vagyon és tekintély megteremtője. Ő szerzi meg a grófi rang mel­lé a ..párdányi” előnevet, s ráadásul II. Józseftől, a ka­lapos királytól, a délvidéki zsíros földű Bánátban ado­mányként megkapja a közel ß0 ezer holdas (!) párdányi A gróf párdányi Buttler - család címere. uradalmat. A mérhetetlen vagyon s a rang elsöprő te­kintélyt kölcsönöz a Buttler névnek, nemcsak Hevesben, de országszerte. Megválogat­ják erdőtelki kastélyuk ven­dégeit. A nagyhatalmú egri püspököket, örökös főispá­nokat csakúgy a família ba­rátainak mondhatják, mint akár a gróf Orczyakat, Fáya- kat, Keglevicheket, vagy Al- mássyakat... Gábor gróf vígan éli le­gényéletét, s nem síel a nő­süléssel. Többször meggon­dolja a dolgot, s végül is 32 éves, amikor elődei nyomdo­kában, külföldről választ asszonyt. Hitvesét, ágról- szegről atyafiát, ősei szülő­földjéről, az orosz cár ural­ma alatti Km'landból hozza az erdőtelki kastélyba Erzsébet asszonynak egyéb dolga sincs, mint- gyermekei gyermek után szülni, A 1::. zasság első hat évében öt­ször fekszik gyermekágyat! Egyébként huss esztendő alatt tizenöt gyermeknek ad életet, ami mindenképpen szép eredmény egy magva­veszett famíliában... A va­gyon azonban mégsem apró- zódik el, hiszen csak öt gyer­mek nő fel, azok közül is csupán kettő a fiú — még­hozzá az egyik gyenge, be­teges, nem is éli meg a fér­fikort. Így lesz azután a fé­nyes párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyet­len fiúörötaösé: János grófé, történetünk főhősévé. Gábor gróf, az apa érdekes ember. Néhány évvel felesé­ge halála után, közel a hat­vanhoz, egy kis csizmadia elvált, kikapós sátoraljaújhe­lyi feleségét veszd maga mellé kulcsaiménak és gaz­daasszonynak. Hamarosan szerelmi viszony bontakozik gyeszerle beszélnek. Nagy Borbála asszony, így hívják a némbert, rövidesen úgy- annyira behálózza az öreg­urat, hogy — miután a kál­vinista hitről a katolikusra tér 1— gróf Eszterházy egri püspök különleges engedé­lyével. az erdőtelki kastély­ban házasságra lép a furcsa pár. . . Az etthea elő kit Buttler- fiú, a fiatal János és az idő­sebb Lajos sehogyan sem szíveli „Borosa grófnő”-!. Ahogy nőnek a fiúik, úgy éleződik a viszonyuk Bor­bála asszonnyal. Napirenden vannak az eget verő kiabá­lások, veszekedések, ször­nyűséges civakodások — melybe Gábor gróf nemigen szól bele, hiszen maga is a feleségét „csak asszonynak” hívja, s hét baj annak, aki grófnőnek merészeli titulál­ni Borbálát! — „Világosan meg volt pa­rancsolva — meséli a Butt- ler-bdrtok gazdatisztje —, hogy senki se merje grófnő­nek híni, vagy nevezni. Sót, ha valamely cseléd feledé- kenységbül grófnénak mon­dotta, azonnal a gróf úr ilyen forma szavakra fakadt: Az ebadtát! Vagy millióm teremtettét! Nincsen ilyen grófné! — Az erdőtelki plé­bános mondotta, hogy Butt­ler gróf így titulálta felesé­gét: Ebadta kurvája! Csak addig marad grófné ő, míg én akarom!” — „Egyszer találtam gróf­nénak nevezni ötét — mond­ja Osriánczy Mátyás, a tiszt­tartó — a gróf annyira felin­dult e szó felett, hogy azon­nal kardhoz kapott, mond­ván: No köszönd, mert, ha más ember mondotta volna, nyomban agyonvágtam vol­na!" Kiválj Lajos, az idősebb fiú járt elöl a komdszkodás- ban. — „Egynéhányszor világo­san kijelentette — panaszol- kodik Borbála az egri püs­pöknek írt levelében —, hogy addig meg nem nyug­szik, míg halálomat nem látja...” , Fülledt augusztusi este, vacsora közben robban ki a botrány. A parázs vita he­vében Lajos hirtelen éles, hegyes pengéjű kést ragad markába, „mord tekinteteket vetvén”, Borbálára ront. A mostoha menekülni igyek­szik. Dulakodásba kezdenek, s csak egy pillanatnyi vé­letlenen múlik, hogy sike­rül az öreg gróf szobájába sikiania a megrémült asz- szonynak. „Így megcsalódván Lajos úrfi — írja a továbbiakban —, a fogait csikxwgatván s haját tépvén, nem volt az a szitok és gyalázatos szavak, melyekkel ne illetett volna. Mely veszedelmet látván az öreg gróf, az bécsukott ajtó­iul nagy nehezen eltaszigál- ta, . .” Ahogy nő, fejlődik ebben az áldatlan környezetben János úrfi, úgy nő gyűlölete is mostohája iránt. Vele is napirenden vannak az isten­telenkedések.- Egyszer meg­ragadja és a földre vágja. Máskor meg, amikor a vé­letlen éppen a kastély előtt hozza össze Borbálával, az­zal ront rá, hogy éppen jó, hogy jött, mert különben „úgy kitaszította volna a kastélybul, hogy még talán a feje is összetört volna. .” De a kastély árnyékában sern puritán erkölcsök ural­kodnak. Napirenden vannak ott is a botrányok. Miután például Oláh Panna cseléd- asszony a mindenható tiszt­tartótul „fiú fattyat szült”, a bíróság elé állítják a nyo­morult anyát s „kurvaságá- ért 24 korbácsütésekkel meg- marasz+altatik”. S ráadásul Eger városából, az egri püs­pök és káptalan birtokairól kitiltják. De a tiszttartó úr­nak a haja szála sem gör­bül. .j (Folytatjuk.) , j A Buttler grófok híres egri lakóháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom