Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-22 / 223. szám
« Össze! az Egri nyárról Befejeződött az immár hagyományszerű rendezvénysorozat, az Egri nyár ’71. A Megyei Művelődési Központ lelkes népművelői, akik hónapokon keresztül izgultak, szorgoskodtak a műsoroké« kiállítások sikeréért, most számvetést készítenek. Ezt tesszük mi is, mert az egri nyári program megérdemli a figyelmet. Az egyes rendezvények külön értékelésére már nem vállalkozunk, megtettük azt a bemutatókat követően, most a részletek helyett a művészeti program egészét igyekszünk röviden áttekinteni, s ebből levonni néhány következtetést. 1. A május végi diáknapok gazdag programjától, a hagyományteremtő nyári egyetemen keresztül, az augusztusban megrendezett katona- zenekaroík fesztiváljáig többségében színvonalas műsorokat, kiállításokat láthatott az egri közönség. A fáradhatatlan népművelők dicséretét jelezzük, amikor megemlítjük, hogy az idén javult a rendezés, jobb volt már a propaganda, s emelkedett az érdeklődés is. A 15 művészeti produkciót közel nyolcezren tekintették meg. Az Egri nyár ’71 tehát tömegeket vonzott, s így lényegéljen elérte célját: hosszú hónapokon keresztül sikerült megtartani az érdeklődést, s a népművelés különböző eszközeivel, nevelni, szórakoztatni az egrieket, s időnként a város vendégeit is. Az Egri nyár tehát évről évre visszatérő programként most már hozzátartozik a megyeszékhely életéhez. Éppen ezért támaszthatunk iránta egyre nagyobb igényt, s az elismerő szavak mellett ezért jegyzőnk fel most néhány elképzelést, javaslatot is. 2. Egyik alapvető problémánk, hogy túl esetlegesnek tűnt az idei program. Nem látszik az a vezérlő gondolat, vagy elképzelés, ami köré csoportosították volna az egyes produkciókat. Indokolatlanul sok volt például az idén a komoly, sőt a komor rendezvény. Nyolc komolyzenei és két — mondhatnánk úgy is — véres dráma szerepelt a nyári programban. A két dráma — a kínai Tou O igaztalan halálának és Gyurkó László Szerelmem Elektra című művének irodalmi, művészi értékeit nem vitatjuk, de helyüket az Egri nyár programjában igen. Arról van szó, hogy egy nyári rendezvény-sorozat feltétlenül népszerűbb, vidámabb, populárisabb programot követel. Nem a gondolatokat, vagy a komoly műfajt kívánjuk száműzni a nyár programjából, csupán az arányok jobb betartását sürgetjük, a nyár javára, a szórakozni vágyó közönség javára. Szólni kell itt arról is, hogy nem eléggé egri ez u program. Csak a helyszín egri, maguk a produkciók vendégek csupán, s vajmi kevés közük van a városhoz: előadhatók, berou tathatók azok bárhol az országban. Tudjuk, nem köny- nyű áthidalni ezeket a gondokat, mégis leírjuk: ugyanolyan szenvedéllyel, mint ahogyan a rendezvények újabb és újabb színhelyeit keresik a várban és a városban, kutatni kellene az irodalmat, s keresni olyan műveket, amelyek valamilyen formában Egerhez fűződnek. Így ápolni lehetne hagyományainkat, Gárdonyit, Bró- dyt, de természetesen másokat is, sőt egy pályázat eredményeképpen színpadot kell kapniuk mai alkotásoknak is. Nem szeretnénk tematikai korlátok közé szorítani ezt a nyári programot, mégis megemlítjük, hogy hasznos lenne, ha évente legalább egy olyan nagy produkció szerepelne benne, amely a hazaszeretet, a ha- zafiság gondolatát van hivatva szolgálni. A következő év nagyszerű alkalmait kínál erre, hiszen a Gárdonyi- és a Dobó-évforduló szinte kínálja a lehetőségeket, elsősorban az Egri csillagok bemutatását. Semmiféle másolásra nem bíztatjuk a népművelőket, de Egerben itt van a történelmi hírű vár és Egerben valóban lehetne várjátékokat rendezni. Olyan előadásokat, amelyeknek hírére megmozdulnak az egriek, de eljönnek a környék, sőt az ország távoli vidékeinek lakói is. S egy ilyen egyhetes várjátok, amelyet a népművelők és a színház művészei rendeznének, még nagyobb rangot adva az egész programnak tovább növelné az Egri nyár fényeit. ★ Tudjuk könnyebb leírni a javaslatot, mint a pénzügyi és technikai labirintusokon áttörve megvalósítani egy- egy elgondolást. Mégis papírra vetettük e sorokat, remélve, hogy az egyetértő fogadtatás legyőzi az akadályokat. Márkusz László A Bolsoj as Operában A Szovjetunió Nagyszínháza, a Bolsoj Teatr vendégszereplésével a budapesti Operaházban megkezdődtek a budapesti művészeti hetek. Képünkön: jelenet Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának előadásából. 1 (MTI foto — Benkő Imre felv. — KS) Módosítások a pedagógusállások betöltésének pályázati rendszerében A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőinek munkáltatói jogköréről, valamint a pedagógus-munkakörök betöltéséről. Az intézményvezetők munkáltatói jogkörére vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed a Művelődés- ügyi Minisztérium főfelügyelete és a tanácsok közvetlen irányítása alá tartozó valamennyi oktatási-nevelési intézményre: a pedagógus munkakörök pályázat útján történő betöltésére vonatkozó rendelkezések a miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek felügyelete alatt működő középfokú oktatási intézményekre és a tanácsi oktatási intézményekre érvényesek. Vágó Tibor az MTI hír- magyarázója írja: Az alsó- és középfokú tanintézetek vezetői — az új rendelkezés értelmében — lényegében megkapják a munkáltatói 'jogokat. Ezek közé tartozik a pedagógus- állások meghirdetése, a kinevezés, az áthelyezés, a munkaviszony megszüntetése, a fegyelmi ás kártérítési jogkör gyakorlása stb. A jogkör-bővítést legkésőbb 1972. augusztus 31-ig végrehajtják. A pedagógusállások betöltésével kapcsolatos utasítás arról rendelkezik, hogy általánosságban kötelező a pályázatok meghirdetése, beleértve az igazgatói és az igazgató-helyettesi állásokat ts. (Régebben az utóbbiakra a pályázati rendszer nem terjedt ki.) Alapvető változás az eddigi gyakorlattal szemben, hogy a jövőben az intézményvezetők maguk választják meg, kikkel dolgoznak együtt. A pályázatok elbírálásakor ugyanis az intézmény vezetője a szakszervezeti bizottsággal közösen dönt, természetesen mindenkor a pedagógus-szükségletnek megfelelően. Újdonság, hogy a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végző hallgatók és a már működő, állományban lévő pedagógusok egy időben pályázhatnak. Sugár István A gróf Buttler família 3. Lássuk most történetünk másik családját: a Buttlere- ket. Náluk ugyan merőben mások a viszonyok, mint a Dőryéhnél, de semmivel sem kevésbé érdekesek — sőt bízvást mondhatjuk, hogy szinte regénybe illően kalandosak. Az első Buttler a török hódoltság után bukkan fel hazánkban: báró Buttler János ezredes, császári és királyi kamarás, Eger városának kemény kezű és örökös parancsnoka. A távoli Kurlandból (a mai Szovjet-Lettország déli részéből) vetődött Egerbe. Az ezredest tekintélye és befolyása révén hamarosan honíiúsítják, s királyi adományként megkapja a Heves megyei Erdőtelket és a vele szomszédos Hanyi-pusz- tát. A család vagyonának alapját még Egerben, s néhány faluban szerzett rész- birtokaival veti meg. A magyarrá lett Buttlerek családi fészkévé azonban mégsem Eger, hanem Erdőtelek válik. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emésztik: hitvese, Sulmonen Anna Mária asszony magta- lanságra kárhoztatta nemes QM&M tífíl. szeptember 22^ szerda famíliáját.' Kié legyen hát a vagyon? — merül fel az öregedő ezredesben az emésztő kérdés. Röviddel tehát halála előtt, hogy el ne vesszenek birtokai — örökbe fogadja fivére fiát: a Bécsben élő Lajost, aki azután alaposan beváltja a hozzá fűzött családalapílási reményeket. Két hitvese ágyékából tizenkét utódot fakaszt, sőt megszerzi a családnak a grófi rangot is. A sors játéka, hogy a Buttler família kétszer is egymás után kipusztul! Nemcsak János ezredes száll sírjába véréből sarjadt gyermek nélkül, de mostoha dédunokája, történetünk főhősének, párdányi Buttler János gróf nak Dőry Katalinnal kötött házasságának tragikus zátonyra futtatója is: utód nélkülisége! Lajos gróf tizenkét csemetéje közül azonban csupán egyetlenegy viszi tovább a patinás Buttler nevet. Gábor ő. történetünk főszereplőjének. Jánosnak édesapja. Testvérei vagy gyermekkorukban haltak meg, vagy apácák lettek, vagy pedig leányok voltak. Gróf Buttler Gábor császári és királyi kamarás, a hatalmas családi vagyon és tekintély megteremtője. Ő szerzi meg a grófi rang mellé a ..párdányi” előnevet, s ráadásul II. Józseftől, a kalapos királytól, a délvidéki zsíros földű Bánátban adományként megkapja a közel ß0 ezer holdas (!) párdányi A gróf párdányi Buttler - család címere. uradalmat. A mérhetetlen vagyon s a rang elsöprő tekintélyt kölcsönöz a Buttler névnek, nemcsak Hevesben, de országszerte. Megválogatják erdőtelki kastélyuk vendégeit. A nagyhatalmú egri püspököket, örökös főispánokat csakúgy a família barátainak mondhatják, mint akár a gróf Orczyakat, Fáya- kat, Keglevicheket, vagy Al- mássyakat... Gábor gróf vígan éli legényéletét, s nem síel a nősüléssel. Többször meggondolja a dolgot, s végül is 32 éves, amikor elődei nyomdokában, külföldről választ asszonyt. Hitvesét, ágról- szegről atyafiát, ősei szülőföldjéről, az orosz cár uralma alatti Km'landból hozza az erdőtelki kastélyba Erzsébet asszonynak egyéb dolga sincs, mint- gyermekei gyermek után szülni, A 1::. zasság első hat évében ötször fekszik gyermekágyat! Egyébként huss esztendő alatt tizenöt gyermeknek ad életet, ami mindenképpen szép eredmény egy magvaveszett famíliában... A vagyon azonban mégsem apró- zódik el, hiszen csak öt gyermek nő fel, azok közül is csupán kettő a fiú — méghozzá az egyik gyenge, beteges, nem is éli meg a férfikort. Így lesz azután a fényes párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyetlen fiúörötaösé: János grófé, történetünk főhősévé. Gábor gróf, az apa érdekes ember. Néhány évvel felesége halála után, közel a hatvanhoz, egy kis csizmadia elvált, kikapós sátoraljaújhelyi feleségét veszd maga mellé kulcsaiménak és gazdaasszonynak. Hamarosan szerelmi viszony bontakozik gyeszerle beszélnek. Nagy Borbála asszony, így hívják a némbert, rövidesen úgy- annyira behálózza az öregurat, hogy — miután a kálvinista hitről a katolikusra tér 1— gróf Eszterházy egri püspök különleges engedélyével. az erdőtelki kastélyban házasságra lép a furcsa pár. . . Az etthea elő kit Buttler- fiú, a fiatal János és az idősebb Lajos sehogyan sem szíveli „Borosa grófnő”-!. Ahogy nőnek a fiúik, úgy éleződik a viszonyuk Borbála asszonnyal. Napirenden vannak az eget verő kiabálások, veszekedések, szörnyűséges civakodások — melybe Gábor gróf nemigen szól bele, hiszen maga is a feleségét „csak asszonynak” hívja, s hét baj annak, aki grófnőnek merészeli titulálni Borbálát! — „Világosan meg volt parancsolva — meséli a Butt- ler-bdrtok gazdatisztje —, hogy senki se merje grófnőnek híni, vagy nevezni. Sót, ha valamely cseléd feledé- kenységbül grófnénak mondotta, azonnal a gróf úr ilyen forma szavakra fakadt: Az ebadtát! Vagy millióm teremtettét! Nincsen ilyen grófné! — Az erdőtelki plébános mondotta, hogy Buttler gróf így titulálta feleségét: Ebadta kurvája! Csak addig marad grófné ő, míg én akarom!” — „Egyszer találtam grófnénak nevezni ötét — mondja Osriánczy Mátyás, a tiszttartó — a gróf annyira felindult e szó felett, hogy azonnal kardhoz kapott, mondván: No köszönd, mert, ha más ember mondotta volna, nyomban agyonvágtam volna!" Kiválj Lajos, az idősebb fiú járt elöl a komdszkodás- ban. — „Egynéhányszor világosan kijelentette — panaszol- kodik Borbála az egri püspöknek írt levelében —, hogy addig meg nem nyugszik, míg halálomat nem látja...” , Fülledt augusztusi este, vacsora közben robban ki a botrány. A parázs vita hevében Lajos hirtelen éles, hegyes pengéjű kést ragad markába, „mord tekinteteket vetvén”, Borbálára ront. A mostoha menekülni igyekszik. Dulakodásba kezdenek, s csak egy pillanatnyi véletlenen múlik, hogy sikerül az öreg gróf szobájába sikiania a megrémült asz- szonynak. „Így megcsalódván Lajos úrfi — írja a továbbiakban —, a fogait csikxwgatván s haját tépvén, nem volt az a szitok és gyalázatos szavak, melyekkel ne illetett volna. Mely veszedelmet látván az öreg gróf, az bécsukott ajtóiul nagy nehezen eltaszigál- ta, . .” Ahogy nő, fejlődik ebben az áldatlan környezetben János úrfi, úgy nő gyűlölete is mostohája iránt. Vele is napirenden vannak az istentelenkedések.- Egyszer megragadja és a földre vágja. Máskor meg, amikor a véletlen éppen a kastély előtt hozza össze Borbálával, azzal ront rá, hogy éppen jó, hogy jött, mert különben „úgy kitaszította volna a kastélybul, hogy még talán a feje is összetört volna. .” De a kastély árnyékában sern puritán erkölcsök uralkodnak. Napirenden vannak ott is a botrányok. Miután például Oláh Panna cseléd- asszony a mindenható tiszttartótul „fiú fattyat szült”, a bíróság elé állítják a nyomorult anyát s „kurvaságá- ért 24 korbácsütésekkel meg- marasz+altatik”. S ráadásul Eger városából, az egri püspök és káptalan birtokairól kitiltják. De a tiszttartó úrnak a haja szála sem görbül. .j (Folytatjuk.) , j A Buttler grófok híres egri lakóháza.
