Népújság, 1971. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

^»MWWMW*WWW*i*^**Mo*ftA*Wl*WWtÁWWM!«idWüMUMI*WaM>E ^ÄÄÄÄÄÄÄif A falumúze­Hosszú út az „Egyetértésig" As ecsédi termelő ssővetheset tegnap és ma E, f cséden már 1949-ben megalakult a falu termelő- szövetkezete a volt Fáy-fé*- le birtokon és az Agrária részvénytársaság szőlőtele­pén. A faluban több ter­melőszövetkezet is műkö­dött, volt olyan időszak, bogy egymás mellett két- Uárom közös gazdaság is volt a községben. Am az Üj Élet és az Űj Barázda termelőszövetkezet jobbára csak a nevében hozott újat ecséden annak a negyven­ötven családnak. amely mintegy ötszáz holdon gaz­dálkodott. Ezek a termelőszövetke­zetek még csak előhírnökei voltak a mai közös gazda­ságnak. 1960-ban az akko­ri hatvani járásban az utol­só átszervezést valósították meg Ecséden, amikor meg­alakult az Aranykalász és a Vörös Csillag termelő­szövetkezét. Mindkettő 2500 katasztrális holdnyi terület­tel rendelkezett. 1 termelőszövetkezet iröksége Az újjászervezett közös gazdaságok közel ezer ka­tasztrális hold, szórványtele­pítésű szőlőt kaptak örök­ségül. Az egymástól távol­eső szőlőtáblák közöt java­részt a keskeny,, nadrágszí j- parcellák szaladták á dom­bok tetejéig, itt-ott lehetett^ látni egy tömbben telepített szőlőt. A nem céltudatos te­lepítés. miatt a termelőszö­vetkezét nem kívánatos, di- rekttermő szőlőknek lett a gazdája, s a termelőszövet­kezet a megtermelt bort meg­lehetősen alacsony áron tud­ta csak értékesíteni, hiszen a direktetrmő tőkék bora a legrosszabb, harmadik árka­tegóriába tartozott. A meg­élhetés egyik fő forrását pe­dig a szőlő jelentette. Nagy feladat várt a termelőszö­vetkezet vezetőségére és'tag­ságára, hiszen szinte ki kel­lett cserélni a meglevő ezer hold szőlőt. 1960-ban meg is kezdődött a nagyüzemi szőlőtelepítés, s ma már az 1967-ben meg­alakult Egyetértés termelő- szövetkezet területén, a kö­zösben, egyetlen direkbtermő tőkét sem találni. A gondos, körültekintő, céltudatos mun­ka meghozta gyümölcsét Je­lenleg négyszáz katasztrális hold, nagyüzemi módszerrel művelhető szőlő tulajdonosá­nak mondhatja -magát a ter­melőszövetkezet tagsága. Mindössze százhúsz holdnyi az a terület, amelyen még szórványtelepítés található. A gépi művelést azonban már ezen a területen is alkal­mazzák. Kizárólag exportra A rossz minőségű, III. ár- kategóriás borokat már re­ges rég elfelejtették Ecséden. Ma már Olaszrizlinget, Bá­náti rizlinget, Leánykát és Hárslevelűt vásárol fel Ecsédről a Borfbrgalmi Vál­lalat s a község borai éveik óta — már megszerezték ma­guknak ezt a rangot —- ki­zárólag exportra kerülnek. A szőlőre fordított munka kezdi visszaszolgáltatni és meghálálni a fáradságot. A- közös gazdaság évente nyolc­millió forint bevételt köszön­het a hegy levének. A növénytermesztésben még ezt az árbevételi szán­omban nem csak antik tár­gyak találha­tók. tét ts meghaladja a paradi- csom termesztésből származó jövedelem. A kertészeti ha- gyományoikkal jelenleg sem szakított a termelőszövetke­zet. A 350 katasztrális hol­don termelt paradicsomból évente mintegy tíz-tizenkét millió forintos árbevétele származik a termelőszövet­kezetnék. A paradicsomter­mesztés, amely igen nehéz fizikai munkával járt, hiszen a földbe feszkeléssel palán­táztak és a kézi erő nélkü­lözhetetlen volt ennél a mű­veletnél, ma már gépesített. Az ikersaros gépi palántázás a hazai viszonyok között az egyik legmodernebb techno­lógiának számít. A termés­hozamokon is meglátszik a modem, korszerű gazdálko­dás. 1960-ig a termés évi át­laga 60—80 mázsa között in­gadozott. Jelenleg egy ka­tasztrális hold termése el­éri a 180—200 mázsát is. Ugyanezt az időszakot véve alapul, kedvező képet kapunk ha a búza termésátlagát vizsgáljuk meg. A 6—7 má­zsás szinttel szemben a mai átlag eléri a 14—16 mázsát, a kukorica átlagtermése má­jusi morzsoltban mérve a 7—8 mázsás szintről 18 má­zsára emelkedett. A jó terméseknek köszön­hető, hogy a, termelőszövet­A termelőszö­vetkezet köz­ponti irodája. kezet, amely mintegy ötezer katasztrális holdon gazdál­kodik, évi harmincöt millió forintos bevételről adhat szá­mot. A jó gazdálkodás ered­ményeként a termelőszövet­kezet egy tízórás munkanap­ra 86 forintot fizetet és a vezetőség azt reméli, hogy az idén a tízórás munka­napra jutó jövedelem eléri a kilencven forintot. Hz épitöbrigád Az árutermelés mellett — itt még meg kelj jegyezni, hogy a termelőszövetkezetnek 13 saját tehergépkocsija van, hogy a megtermelt árut köz­vetlenül a felvásárlóhoz szállítják, növelve a terme­lőszövetkezet bevételét — szinte külön fejezetet érde­mel a termelőszövetkezet építőbrigádja. A brigád mun- \ kájának az egész környéken > méltán kiérdemelt, jó híres van. Rózsaszentmártonban; 1,5 millió forintos költséggel? óvodát építenek, saját köz- 5 ségükben középülettel gya- 5 rapítják az ecsédi házal; 5 'számát. Ebben a középület­ben kap majd helyet egyéb­ként a községi tanács, a pos-S ta, a takarékszövetkezet, va-j lamint a tűzoltószertár ; Csányba is ellátogatott az 5 építőbrigád és nyolclakásos z társasházat épített fel az ot-$ tani pedagógusoknak. A termelőszövetkezeti bri-3 gád évi termelési értéke el- 5 éri a tizennégy millió forin­tot, s nem csak anyagilag^ jelent biztos támaszt a kő-5 zös gazdaságnak, nagy segít-< séget jelent a beruházások \ kivitelezésénél is. A kétszá­zas szarvasmarha-istállót sa-$ ját erőből építi fel a terme­lőszövetkezet, nem kell be-^ ruházási kivitelezőkre várni. Egyébként az építkezőknek^ is segítséget nyújt a termelő­szövetkezet. A kombinált fa-5 gya lu n szinte minden szűk-5 séges famun'ka elvégezhető. < s az újonnan épült lakások­ban az utolsó simításokhoz^ rendelkezésre áll a falu lakói - < nak a tsz parkettacsiszoló gé-j pe. A termelőszövetkezet a me- 5 zőgazdasági termelésen, a 5 szolgáltató tevékenységen túl, j otthont ad a központi fű- 5 téses kultúrhúZában az ecsé-í dl népi együttesnek, s a kő-? zeljövőben kerül végleges he-5 lyére a termelőszövetkezet 5 gondozásában az écsédl falu-5 múzeum anyaga, amelyben aj török kor harci szerszámai-) tó! kezdve a rokkáig sok ér- < dekesség megtalálható. Az ecsédi termelőszövet- i kezet többirányú tevékeny-; ségével azon fáradozik. í hogy több mint ezer tag- < .iának ne csupán munka­adója legyen, hanem a tér-) melőszövetkezeti tagok iga- < zi közösségre és egyetértés­re találjanak az ecsédi Egyetértés Termelőszövet-• kezeiben. (x) Osztályozzák a paradicsomot; A paradicsomtermesztés évente mintegy |2 millió forintos bevétellel jár. A termelőszövetkezet fűrészüzemét gyakran keresik fel? az építkezők. Átadás előtt az űj, korszerű szarvasmarha-istálló. <^X|\P-irL'~Lf\i~iAr.^-n.nj'irijiAn.nAriin *inAri*i AAftftA1An^i*iM1,*>i*AA>*4*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AA*4***A**^WWyVWVWVWift*AAA*AA*iAiV^A ^ ^ ^ * A ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom