Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-13 / 190. szám

KOSSUTH 8.17 Az Ifjúsági Rádió műsora 8.48 Könnyűzene gitáron 8.57 A 22-es csapdája 1U.U5 Édes anyanyelvűnk 10.10 Versenyművek 11.00 Utazás Geológiában 11.10 Mendelssohn-művek 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi muzsika 13.47 Könnyű szerkezet — nehézségekkel 14.02 Mesejáték 15.10 Dalok 15.34 Opereítnyitányok 15.45 Népdalok 16.05 Mari. Dokumentumjáték 17.20 Händel: Vízizene 18.08 Szép magyar novella 18.24 A táncdalfesztivál III. elődöntőjének eredmény­hirdetése 18.44 Nóták 19.30 Jelentés a vízilabda­tornáról 19.35 Gorkij: Az utolsók. Rádióváltozat 20.44 Magnósok, figyelem! 21.29 Láttuk, hallottuk! 21.49 Filmdalok 22.20 Kamarazene 22.49 Meditáció 22.59 Operetthangverseny 0.10 Of/erettkettősök PETŐFI 8.05 Cherubini: Medea. Részletek 9.00 Ezeregy délelőtt 9.40 Óvodások műsora 12.00 Két szimfónia 13.00 Kórusok, hangszerszólók 14.00 Mindenki kedvére Kettőtől — hatig .. . 18.10 Húszas stúdió 19.03 Bizet: Gyöngyhalászok. Részlet 19.40 Éneklő nyár 20.25 Jelentés a vízilabda- tornáról 20.33 Paul B adura Skoda és Jörg Demus négykezes zongoraestje 21.47 A tőkés gazdasági együttműködés előtörté­netéből 22.02 Népdalok 22.40 Könnyűdalok 23.15 Petrovics: LÜzisztraté — vígopera MAGYAR 15.53 Közvetítés az atlétikai EB-ről 18.05 Hírek 18.10 Az orvosi gondolkodás története 18.40 Radar 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Világirodalmi magazin 21.30 Milyenek az olaszok? Velence helyett... 21.55 Csak a képre emlé­kezem ... 22.45 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Délután fél 4 órakor Zöld rakéták Kalandos krimi, szinkronizált szovjet filmen Délután fél 6 és este 8 órakor özvegy aranyban Színes, szinkronizált francia —olasz—NSZK bűnügyi film­vígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Mesés milliók Színes NDK bűnügyi film EGRI KERT Este fél 8 órakor A szép dragonyos hálójában Színes csehszlovák film­vígjáték FELNÉMET A tizedes meg a többiek GYÖNGYÖSI PUSKIN Hé barátom, itt van Sabata! (Felemelt helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az inkák kincse HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jöttem, láttam, lőttem HATVANI KOSSUTH Szerelmi álmok I—II. rész (Dupla helyárak) HEVES A hét mesterlövész (Felemelt helyárak!) FÜZESABONY A lovag végakarata PETERVASÄRA Szerelem ÜGYE LEJ Egerben: .19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: ii-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szom­bat reggel 7 óráig a Jókai utca «A. szám alatti rendelőben. (Te­lelőn; 17.-27}, Jugoszláviából jelentjük A nemzet eh egyenjogúsága JUGOSZLÁVIA sok nem­zetiségű állam. Lakosságának 42 százaléka szerb, 23 horvát, kilenc szlovén és öt százalé­ka macedón. A tizenöt nem­zeti kisebbség közül a legje­lentősebbek az albánok, a magyarok, a törökök, az ola­szok és a szlovákok. Mivel én a Horvát Szövetségi Köz­társaság fővárosában, a fél­millió lakosú Zágrábban és a Vajdaság fővárosában, Új­vidéken jártam, leggyakrab­ban a horvát-szerb viszony­ról és a magyarok helyzeté­ről érdeklődtem. Beszélgeté­seink őszinteségére jellemző, hogy rögtön a hibákkal kezd­ték. Gyakran hallottam pél­dául ezt: „Elterjedt néhol az a felfogás, hogy a jugoszláv fejlődés mai fokán a nemze­tiség már túlhaladott dolog, a nemzetiségnek el kell hal­nia. Előfordultak a háború előtti Jugoszláviából „örö­költ” soviniszta elemek szór­ványos kilengései is. Soviniz­mus nyilvánult meg olykor a gazdasági és kulturális élet­ben, a művészetben, a törté­nelemben. Egyes köztársasá­gok és autonom területek a saját határok közé zárkózás irányzatát képviselték, gátolr ták a nemzetiségiek közti in­tegráció folyamatát. S ami a leglényegesebb: az egyes köz­társaságok és a nemzetiségi­ek gazdasági és kulturális színvonala között még min­dig igen nagyok a különbsé­gek”. A hibákat említették be­szélgető partnereim először, pedig pozitívum is van jócs­kán. Az autonom Vajdaság területén él a körülbelül fél­millió jugoszláviai magyar­ság legnagyobb része; mint­egy 450 ezer. Jugoszlávia al­kotmánya teljes egyenjogú­ságot, széles körű kulturális lehetőséget, kiterjedt nyelv- használati jogot biztosít szá­mukra. Az autonom Vajda­ság közigazgatása kétnyelvű, szerb és magyar. Az egyete­men magyar tanszék, tanító­képző, a magyar lakta hely­ségekben pedig elemi, közép- és szakiskolák biztosítják az anyanyelven való oktatást. Több magyar nyelvű napilap és folyóirat jelenik meg; az Újvidéki Rádió adásidejének egy részében magyar műsort sugároz, Szabadkán pedig Állami Magyar Nemzeti Színház működik. EMLÍTETTEM, hogy egyes települések között még min­dig nagy a színvonalbeli kü­lönbség. A Vajdaság eddig is mindig kivette részét más fejletlenebb vidékek megse­gítéséből. Hogy ezeknek hat­hatós segítséget kell nyújtani, az minden vitán felül áll. Aránylag gyorsan megszüle­tett erről a megállapodás a köztársaságok, illetve a tar­tományok között. Valamivel több port kavart fel a kér­dés; hogyan osszák meg a közös terhet? A Vajdaság számára — amint értesültem — ez az utóbbi különösen fontos, hiszen gazdaságaiból még mindig elég sok anyagi eszköz más vidékre ömlik át, jórészt az egyenlőtlen teher­elosztás miatt. Ilyen és hasonló eseteket általában így magyarázzák: „Az általános irányelvek megvalósítása akadályokba ütközött. A kommunista szö­vetségben is voltak tétovázá­sok, fennakadások. A nem­zeti viszonyok demokratizá­lódása felélénkítette a nacio­nalizmust. A gazdasági szer­vezetek, helyi közösségek és önigazgatási intézmények ön­állósulása — a kollektívák önálló kezdeményezésének felszabadításán kívül — utat nyitott a csoportos hatalo­mért folyó harcnak.” EZEKRŐL a jelenségekről sokat beszélnek országszerte és sokat írnak a lapok is. Amikor a nemzeti kérdések szóba kerülnek, mindeneke­lőtt azt kell megállapítani, hogy sok emberben nem ala­kult még ki sem osztály- sem szocialista szemlélete. Ezért sokan a huzamosabb ideig elhallgattatottnak és ti­lalmasnak vélt nemzeti ér- zésnyilvánításokra hevesen reagálnak. Ez a jelenség egy­szer az egyik, másszor a má­sik nemzetnél szombeötlőbb. Jelenleg a horvátokmál ta­pasztalható leginkább. A Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­sága nemrég lezajlott plénu­mán elmélyülten foglalkozott egyebek között a nemzeti és a nemzetiségi problémákkal is. A zágrábi Magyar Képes­újság erről cikket közölt Ma- tuser Cvetko tollából a „Nemzeti érzés kiteljesedése felé” címmel. Ebből idézek: „Sokan más szemszögből íté­lik meg a helyzetet; a múlt kísérleteit vélik felismerni és ujjal mutogatnak minden zászlóra, címerre, jelvényre. Gyűlölettel és bizalmatlanul hallgatják a hazafias dalok lelkes éneklését, a nemzeti hovatartozás minden hango­sabb kifejezésében soviniszta és usztasa szellemnek feltá­madását látják. Pedig a nem­zeti érzés túlzott kifejezésé­re egy ideig még számítani kell, de nem szabad tőle megijedni. A Kommunisták Szövetségében és társadal­munk szocialista erőiben ugyanis lennie kell még any- nyi nemes emberségnek, hogy ezt az érzést megértsék és helyes irányba tereljék. A pozitív előjelű mozgalmak keretében foglalt nemzeti ér­zés ugyanis nem negatív ér­zület, ha a hazához, az anya­nyelvéhez, a saját történel­méhez és hagyományokhoz való ragaszkodást fejez ki. Ez az érzés a szocialista tár­sadalomban is él, és nem­csak elfogadható, hanem kí­vánatos is, amennyiben ha­zánk többi népének megérté­séhez, a más népek nyelve, történelme és kultúrája sze- retetéhez is elvezet. Most, hogy a nemzeti zász­lók és jelképek kitűzése sza­badabb lett, semmi okunk arra, hogy más irányú túlzá­sokba essünk. A közfigyelmet az aktuális politikai kérdések megoldására kell terelni.. A CIKKÍRÓ arról is szól, hogy: „A hazai és külföldi soviniszták orientációja a ju­goszláv szocializmus elleni harcban most az antikom- munizmus és Jugoszlávia szétdarabolása.” Olyan meg­fogalmazásban is napvilágot látott — úgy mondják, hogy a nyugati lapokban —, hogy: „Amíg Tito az élen áll, ő va­lahogy összetartja az orszá­got, de ha távozik, akikor minden szétesik”. Erre maga Tito elnök is reagált július 12-én Celjeben a képviselő testület tagjaival való beszél­getésében. Ezeket mondotta: Nagyon siralmas dolog volna, ha minden csupán egy em­bertől függne. Mi azonban mindannyian tudjuk, mekko­ra társadalmunk ereje. Az it­teni erők tudják, mit akar­nak.” Rocskár János Következik: Gazdasági ne­hézségek — Infláció. — Igazán, apa, — mondta Baba gyermekkori kedves, hízelgő hangján — olyan rendes fiú. Az abortuszra is elkísért. Apa hozzászokott már kü­lönös beszélgetésekhez a lá­nyával, de ez most túl külö­nös volt. Köszörülte kicsit a torkát, mint egy értekezleten, ha küszködnie kell a fogalma­zással. — Nem gondolod, kislá­nyom, hogy... — Azt hiszed, a mai fiúk­ban olyan sok a gyöngéd­ség? Nagyon kevesen volná­nak hajlandók ilyesmire. — Megható — sóhajtott apa —, megható, hogy ez a te Lacid... — Béla. Mondtam már, Laci azelőtt volt. — Szóval, ez a Béla. Meg­ható. A könnyekig meghat. Igazán meg, az úristenit a lo­vagiasságának! — öklével akkorát vágott az asztalra, mint egy tizenkilencedik szá­zadi apa. Maga is észrevette, hogy nagyon sikerült, s szelí­debben hozzátette: — A modern úristenit! — De apa... — Babának olyan rosszul esett ez a hang, hogy — bár halkan, vissza­fogottan — elpity eredeti, ^ — Na. Alig találta a zsebkendő­jét. — Hagyd ezt, kislányom... Hagyd már abba, így nem lehet... A pityergésből, bár nyil­vánvalóan igyekezett fegyel­mezni magát, egészen igazi sírás kezdett kialakulni. — Megáll az ember esze. Olyan őszintén sírt, hogy meg kellett sajnálni. Egy kicsit megsimogatta a haját, hogy megnyugtassa. Erre a vállára borult. A tizenkilencedik században, ügye, zokogva atyja keblére borult volna, de ezt már azért sem tehette, mert ő volt a magasabb. Zokogni azonban zokogott. Nem hisz­térikusan, mértékkel. Apa nyelvén volt, hogy ez nem illik egy modern lány­hoz, de még idejében észbe­kapott. Egy szót sem a mo­dernségről. — Na jól van, lányom, t»- dod, hogy velem igazán meg lehet beszélni a dolgokat. Ülj le szépen, és... Baba abbahagyta a zoko- gást, és szépen leült. Zseb­kendőjével finoman felitatta könnyeit. Az orrocskáját is megtörölte. De szólni nem »átt. Vmi --------— ■ ­H ÉTKÖZNAP A CIRKUSZBAN. A cirkuszi produkció, amíg a fényben úszó porondig eljut, sok munkát, fáradságos próbákat igényel. Ezek a cirkusz hétköznapjai, amelyből a közönség semmit sem lát. Képünkön: próbál a világhírű szovjet Popov ugrócsoport. (MTI foto — Tormai Andor) B. István, Eger: Panaszának kivizsgálására a megyei iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalatot kértük feL Kérjük szíves türelmét, a kivizsgálás eredményét le­vélben közöljük önnel. Tanulmányi szabadság jel­igére: Leveléből nem tűnik ki, hogy sikeresen tette-e le az évvégi vizsgát. Ugyanis más és más álláspont vonatkozik az egyik és a másik eset­ben. A tanulmányi szabad­ság az iskolaév időtartamá­ra jár. Tehát a vizsga leté­tele után már nem adható ki a fel nem használt ta­nulmányi szabadság, mely egyébkánt az évi rendes és pótszabadságon kívül jár. Amennyiben a vizsgái nem sikerültek, újabb tanulmá­nyi szabadság nem jár. de arra van lehetőség, hogy igénybe nem vett tanulmá­nyi szabadságát az utóvizs­Pozitívrelus Ha amatőrlétünkre Idegenke­dünk is a negativretus legegy­szerűbb eljárásaitól, semmikép­pen sem hagyhatjuk el a pozi­tív kép hibáinak Javítását. Nem pedig azért, mert pozltlvretus nélkül még a családi album ké­pei is csúnyán mutatnak, nem egy esetben pedig teljesen él­vezhetetlenek azok. Nem Is be­— Szóval, én tudom, hogy az élet megváltozott, és egé­szen más, mint a mi időnk­ben. Hogy sok tekintetben.... szabadabb... egyszerűbb.. Közben jó kis halogató öt­lete támadt. — Üljünk le, mondjuk, hármasban anyáddal... és okosan, őszintén... Talán a jövő héten. — Köszönöm apa. Tud­tam, hogy te megértesz en­gem. Végül. — Telte utána, s mintha ebben a végűiben lett volna azért némi kis szemrehányás. Felállt eltette a zsebkendó- jéa, adott egy homlokpuszit, s már indult is. Apa megijedt, érezte hogy jóvátehetetlen félreértés tör­ténik; hogy Baba nem úgy fogja fel a szavait, ahogy.. De már... r- Babai — Szia apa! S ott maradt egyedül. Hisz voltaképpen úgye. Akad, aki nem is szól, csak a házasság után. Baba még egész rendes. Szolid. Sok do­logban még őszinte konzer­vatív is. * Ax tró közeljövőben megje­C~a. ÉJ HSteMMl gára való felkészüléshez igénybe vehesse. A szerződéses dolgozónak annyi tanulmányi szabad­ság jár amennyi a vállalat­nál eltöltött idővel arányos. J. János, Gyöngyös: Amennyiben a termelő- szövetkezetben a nyugdíj­hoz előírt teljesítményeket elérte, s elérte a nyugdíjra jogosító korhatárt, semmi akadálya annak, hogy kér­je a termelőszövetkezeti nyugdíj folyósítását. Kéré­sével a szövetkezet vezetői­hez kell fordulnia, ott kiál­lítják a nyugdíjigényléshez szükséges kérdőíveket és igazolásokat. A nyugdíj ösz- szegének meghatározása az SZTK illetékes osztályának feladata. Megjegyezni kívánjuk, hogy ebben az esetben fe­lesége a járadékra már nem lesz jogosult. szélve a kiállításra, pályázatra beküldött képekről, mert a po- zitlvretust nélkülöző képeket a zsűri egyszerűen félrerakja, azokkal érdemileg egyáltalában nem foglalkozik. A retusálatlan pozitív kép egy be nem fejezett fotó. Éppen ezért az egyszerű pozltlvretus nemcsak szakfényképész, nem­csak Igényes amatőrfeladat. Elemi kötelessége minden ama­tőrnek. Már csak azért is, mert semmiféle különös felkészültsé­get nem kíván. Egy kis gyakor­lat, egy kis türelem kell hozzá és képeink sok esetben felis- merhetetlenül szebbek, élvezhe­tőbbek lesznek általa. Tapasztalatból tudjuk, hogy a kép leggyakoribb hibái a fehér, vagy fekete pontok, vonalak, foltok. A fehér hibákat pontozással, a feketéket kaparással tüntet­hetjük el. A pontozáshoz vékony, tűhe­gyes ecset és retusfesték szük­séges. Sok esetben a rajztoll Is eredményesen használható, ha Igen jó a minősége. Mivel Magyarországon jó re­tusfesték nemigen van forga­lomban, ajánlható a paplrüzle- tekben kapható fekete gombfes­ték. Ügy használjuk ezt, hogy megnedvesitett üveglapra rádör­zsölünk belőle egy réteget, hogy az ugyancsak megnedvesít '.t. ecsetvégre minimális mennyisé­gű festékanyagot tudjunk fel­szedni erről az üveglapról. A hibák eltüntetésénél alap­szabály, hegy pontozással dol­gozunk, ami száradás után több­ször ismételhető. Mindaddig, amíg a kellő fedettséget el nem érjük. A kaparást átlós Irányban ket­tévágott zsiletpengével végez­zük. Ezzel egy tűhegyes, igen vékony, éles kés van a ke­zünkben. Megfelelő lapos szög­ben végzett kaparó mozdulatok­kal szinte lehántjuk az emulzi­ós rétegről a felesleges sötét ré­szeket. Kellő gyakorlat után még a túlsötétre pontozott hi­bák fedettségét Is mérsékelhet­jük ezzel a művelettel. Mind a pontozási, mind a ka­parás! munkákat gyakorolhat­juk elrontott, régi pozitív ké­peken. Kis türelemmel pár óra alatt eredményt fogunk elérni. Arra Is felhívom amatőr tár­saim figyelmét, hogy eltűntetni nemcsak hibákat lehet és kell, hanem olyan apró fehér vagy fekete képelemeket Is, amelyek nem hibák ugyan, de zavarják a képhatást, mert elvonják a figyelmet a kép lényeges részei­ről. Körmendi Károly . wü. augusztus IX, »tum *

Next

/
Oldalképek
Tartalom