Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Az út csak kifelé vewt Az út egyre mélyebbre hatói a hegyeik közé, és egyre rosszabb. Elhagyjuk az utolsó elágazást, befutunk a faluba, és nincs tovább. Hevesaranyoson véget ér az út Nincs- tovább. Csak visszafordulni lehet. Vagy ottma- radnL A nap a hegyek pereme fölül szinte függőlegesen néz az üres főutcára. A hegy oldalába vágott lépcsőin — ...és te, Laci? — Tovább fogok menni. Pétervásárára akarok kerülni motorszerelőnek. — A bizonyítvány? Zavarban van, sokáig hallgat, aztán gyerekhez nem való bölcsességgel azt mondja: — Hát az nem valami jó. Kettő egész három volt most is. De én még nem buktam mondanák, ha visszajönnék tanítani: pont te. Hát ez így van, aki itt nőtt fel, azzal soha nem lesznek elégedettek, az mindig az a gyerek marad, aki itt játszott a házak között. Hát nem jövök vissza. — Ez biztos? — Biztos — bólint Sípos Rozália, vagy ahogy a faluban mondják Rozika. Mert kokmcos kutya baktat a temető felé. A templomkert ajtaja zárva. A pap a szomszéd faluból szokott átjárni misézni. — Hány ember dolgozik a tanácson? — Kettő és fél — mondja Turcsányi Miklósné vto-tit- kár. Ketten vagyunk. Az elnök és én, és még van egy négyórás alkalmazott. Ezért mondtam, hogy kettő és fél. — Mióta dolgozik itt? — ötvenkettőben kezdtem a faluban, mint kisegítő adminisztrátor. Tizenegy éve vagyok vb-titkár. — Szeret itt lakni? — Nfem itt lakom. A szomszédból járok át. — Mit dolgoznak! a faluban az emberek? — Akik itt maradtak, azok a tsz-ben dolgoznak. De kevesen maradtak. A legtöbbje eljár Özdra, Borsodnádasdra a lemezgyárba, vagy Sírokra a Fémművekhez. — Orvos van a faluban? — Rendelés van. Hetenként egyszer. — És ha valami baj van? — Akkor ott van a szomszéd faluban, Bátorban az orvos. Bár most ott sincs, mert beteg. Pa valami komoly baj van, akkor be kell menni Egerbe. — Hányszor van buszjárat Egerbe? — Naponta kétszer. A 900 lakosból 150 cigány. Ahol az út befut a faluba, ott áll a cigánysor egy utcá- nyi telepe a domboldalban, A férfiak legtöbbje Egeresemben dolgozik a bányában vagy a tanácsi építőknél. Elég gyakran változtatják a munkahelyüket, de azért dolgoznak. A soron a házak rendesek. Az asszonyok az udvaron teregetnek vagy bent főznek. A gyereksereg a házak közötti zugban rúgja a focit, vagy az árnyékban kártyázik. Baranyiék házálban leülünk A szőke, nagyszemű Laci a faluban a második cigánygyerek lesz, aki elvégzi a nyolc osztályt Egy lány már elvégezte. Szerették volna, ha tovább tanul, de férjhez ment, alighogy elvégezte az .általánost soha. Tudja, hogy nálunk cigányoknál ez milyen nagy szó? A fiatal tez-elnök bemutatkozása nem sikerült a legjobban. Csomós József tavaly áprilisban vette át a termelőszövetkezet vezetését s az 1970-es év kegyetlen időjárása itt a hegyek között még jobban megviselte a földeket, a termést. Zárszámadáskor nem tudták kifizetni a benn tartott húsz- százalékot A hegyek Ez a legnagyobb gond a termelőszövetkezetben. Nagyon nehéz gépesíteni a növénytermesztést. Amikor permetezni akarták a tsz gyümölcsösét és a kölcsönkért gép vezetője lenézett a lejtőn lefutó fasorok között, azt mondta: Én itt le nem megyek, nincs az a pénz. A közel kilencszáz holdas szántóterületen már ebben az évben megszüntették a ráfizetéses növények termelését. Csak az marad meg, amit gépesítéssel meg lehet művelni. A gép pedig nagyon kell, mert évről évre zsugorodik a tagság. Jelenleg 100 dolgozó tagja van a termelő - szövetkezetnek. Az egy dolgozó tagra jutó napi átlag- kereset hatvanhét forint. A fiatalok nem lépnek be a termelőszövetkezetbe. Inkább öregeket vesznek fel új tagnak. ök jelentkeznek, a tsz pedig felveszi őket, mert valahonnan valami nyugdíj kell az egyedüli napokra, éveikre. — Emlékszem, nyolcadikos voltam. Újságírók jártak Hevesaranyoson. Bekerült az újságba a fényképem és ez volt aláírva: a jövő értelmisége. — És, hogy 'érzi magát most a jelen értelmisége? A szürke szemű lány végignéz a főutcán, és azt mondja: sehogy. — Harmadéves főiskolás vagyok. Amikor elvégeztem a középiskolát, itt tanítottam egy évet képesítés nélkül Hevesaranyoson. Nem voltam jó a szülőknek. A pedagógusok, gyerekek szerettek, de a szülők nem fogadtak el. Azt mondták és akkor is azt Gyöngyösön már felkészültek a tanszerárusításra Augusztus első hetében kezdődik Gyöngyösön is a tanstzervásár. Már hónapokkal ezelőtt hozzáláttak a felkészüléshez, s így reméliík, zökkenőmentes lesz a csúcsforgalom. Az üzletvezetők véleménye szerint az etonúlt evekhez viszonyítva efbben az évben lesz a legjobb a tanulók ellátása. Bettiig több Höret hétezer fiizetcsomagot készítettek ei, ég két fajta -minűa^JbSL -sár lógathatnak füzeteket a diákok. Emellett lesz bőven iskolatáska, golyóstoUfoefcét és egyéb tanszer is. Újdonság lesz az idei tan- szervásanan a kirakható mű- amyagbetű-garndtúna és a számmérleg, ameJNsá az első osztályosok tamdásSi kény nyíták majd. Sajnos hiánycsákk is akad, így például az idén sem található a polcokon az A/l-es rajztábla és az olcsó kézi- n-Hint-.inlló. ' ’ ' - . -3| ismeri mindenki, köszön mindenki, csak hát... — Nyáron mit csinál Itthon? — Segítek anyámnak, aki a tanácson dolgozik. Olvasok, sétálok. — Szórakozási lehetőség a faluban? — Az italbóTt Az út kanyarodik, a falu házai engedelmesen behúzódnak az erdő mögé. Az úton szembe munkásbuszok tartanak hazafelé Ózdról, Egercsehiből, Borsodnádasd- ról. Az emberek hazatérnek estére a faluba, az italbolt megtelik füsttel, hangos szóval. A tsz-tagok körbeállják és alaposan szemügyre veszik az első kölcsönkom- bájnt, Rozika egyedül ül, és olvas valahol a ház kertjében levő fák alatt, s Baranyi Laci, a szőke hajú cigány, dédelgetett álmával tér nyugovóra: elkerül Pétervásárá- ra motorszerelőnek. Szigethy András KATA! r A Eelió-legendától a Beszéné-ügvig... 1 „Vissza akarok térni az életbe . • . 99 Az ásványbánya gyöngyösi telepének kapujához két ember érkezett kora hajnalban. Egyikük becsengetett Semmi válasz. Hosszabb, türelmetlenebb csengetés... semmi. Tanácstalanul néztek egymásra, majd az a férfi, aki becsengetett, gondolt egyet, s átmászott a kapu fölött Az udvaron csend, az irodaépület folyosójáról szűrődött csak ki némi villanyfény. „Hm -T- gondolta a munkás. — Az öreg hajnalban le szokta oltani a villanyt...” Kinyitotta az ajtót, belépett a folyosóra, és — földbegyökerezett a lába. Az éjjeliőr az igazgatói iroda ajtaja előtt feküdt a földön. Feje merő vér, teste körül is hatalmas vértócsa. Azonnal féla&rgeftélk az igazgatót nem messze levő lakásán, aztán telefon a rendőrségre. A nyolcvanesztendős, mindenki által szeretett, jó kedélyű éjjeliőrt meggyilkolták ... A pónztárh eHyiségben egy felbontott csomag, adminisztrációs űrlapokkal! A páncélszekrény értrateOeií, benne hiánytalanul ott van a hétfőn esedékes fizetés. Egy nagyon halvány nyom azért mindig akad, mint ebben az esetben is. A folyosó falában két villanykapcsoló is van, beépítették a falba, papírral takarták le, csak a gomb vége látszik ki. Az egyik gombon halvány vérszennyeződés; az ehhez tartozó villany nem égett. Csak az olthatta le, aki bejáratos a telepre!... A gyilkosság után a tettes elmenekült, a rablásra már nem futotta bátorságából. A bűncselekmény tehát megvan, csak a gyilkost — vagy gyilkosakat — kell előkeríteni. Nem volt köny- nyű munka ... A másik éjjeliőrt is kikér- deztók. — Ha maguknak ez feltűnő — nekem legalábbis az volt — mondta az idős ember —, a takarítónők láttak néhányszor a napokban egy embert, aki már hajnalban bejött. Én is láftam. Céltalanul ődömgött.1 Kérdeztem, hogy mit akar? Mondta, hogy a bányából iderendelték másodmagával a garázs- épület alapját ásni. Reggel hétig nem dolgozott, míg a társa meg nem jött. Betén- íergett a folyosóra is, és az egyik takarítónő látta kijönni a mérnek irodájából.. A huszonhat éves fiatalember nagyon fel volt háborodva. Vallomását élettársa és a házigazda is megerősítette, így másnap szabadon engedték.. De — hiába akadt sok gyanúsított — nem feledkeztek fneg róla. Kiderült például, hogy szombaton nem ment vissza munkahelyére a társával, miután végeztek az alapásással Ahol ástak, a kerítés' egy darabon le volt bontva, tehát tudhatta, hogy hol lehet a legkönnyebben bejönni. Az a hajnali bejárás is igen gyanús volt. Minden őrizetes igazolt alibit, s látszólag sikerült Molnár Pálnak is. Két : hét múlva azonban újra őrizetbe vették. Tehát mégsem, volt otthon a kritikus időiben; A rendőrség pedig nem azért foglalkozik bűnüldözéssel, hogy figyelmen kívül- hagyja a legkisebb „műhibát” is ... És néhány kihallgatás után, amikor pontról pontra rávilágítottak Molnár ellentmondásaira, végre vallott. Pénzre volt szüksége — züllött, italozó, garázda életmódot folytatott mindig s állandóan váltogatta munkahelyét, sőt, büntetve is volt már. Tudta, hogy a munkások fizetését kihozták a bankból, ott van a páncélszekrényben. Éjjel óvatosan felkelt, magához vett egy kést, meg egy rövid vasúidat, belopózott a telepre. Megvárta, míg kőrútjára indul az éjjeliőr, azlán beosont az irodaépületbe. A pénztárhelyiségben felbontott egy csomagot, de csak értéktelen papírokat talált benne. Ekkor tért vissza a folyosóra az őr. Mikor elhaladt az ajtó előtt. Molnár utánalo- pózott, kétszer fejbe vágta a vasrúddal, s a lerogyó embert késével többször megsebesítette. — Féltem, hogy felismer... A tárgyaláson mindent tagadott, de a bizonyítékok, korábbi vallomásai, és az általa elmondott helyen eldugott — és megtalált — vasrúd, meg a kés... minden ellene szólt. Az ügyész a legsúlyosabb büntetést kérte, a bíróság azonban, nem látva bizonyítottnak az előre ki tervei teéget, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Amikor megkérdezték, hogy megértette-e az ítéletet, ezt mondta: Mit szóljak az ítélethez?..; Mennyi az? Én azt hittem, hogy tíz év múlva szabadulok! Még vissza szeretnék térni az életbe. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte. Azóta már többször is fordult kegyelemért az Elnöki Tanácshoz, de mindannyiszor elutasították. A börtönparancsnokság nem javasolta, mert odabent is ugyanaz a magatartás jellemző rá, mint amikor még szabadlábon volt: tiszteletlen, kötekedő, dolgozni nem hajlandó... (Következik: NEGYVEN ÉVT házasság utáni Amíg a búzából liszt lesz... 1Ü Füzesabonyitól néhány kilométerre, az 1 Alföld szélén kis község házai emelkednek. Mezőtár hány, hirdeti a falu határában a jelzőtábla. Ezekben a napokban sókan megfordulnak erre. A tótól nem messze, a nyárfáik között, sárgára festett öreg emeletes épület húzódik, a néhai Illés-malom, amelynek udvarán nagy most a sürgésforgás. Új gabonával teái pótkocsikat húzó vontatók, teherautók jönnek-menniek. Szinte félóránként változik a „hadrend”. A járás szinte valamennyi községéből ide szállítják a gabonát. De jut ide búza Borsodból, sőt a Tiszántúlról is. o o o A bejárattad szemközt éppen a szihalmi Rimamente Termelőszövetkezet új búzáját pakolják. — Ez az idei első szállítmányunk — mondja Autói Illés, a szövetkezet elnöke. Ószülő hajáról leemeli fia- -lapját a tűző = — Jó az idei termés, elégedettek vagyunk, s a következő napokban hatezer mázsa búzát szállítunk ide a malomba. Néhány méterrel odébb a pótkocsi mellett elhelyezett mobil garatra ömlik a gabona. Mögötte pedig hosszú gumiszalag vezeti a friss szemeket a vasvázas raktáíba. Több mázsa gabona sárgul már ott ömlesztve éshosz- szú zsáksexroikfbam tárolják. Így előkészítve kerül azután.a búza a raktárból a malomiba., Az irodában nagy a jövés-menés. Szállítóleveleket írnak, búzamin tálkát vesznek. — A hét végére befejezzük a felvásárlást — tájékoztat Szűcs Mátyás, a malom vezetője. Számokkal telernt fíSaefben lapoz. — 399 vagon kenyérgabonára szerződtünk a termelő- szövetkezetekkel, s ebből már 332 vagon itt van raktáron. Július 10-e óta nincs megállás, reggel hattól késő estig jönnek a azálUtmányok Volt olyan napunk, amikor 40 vagon 1b beárkeautt a öoaa^FT"' Belépve & írMom előterén bg,' szemközt felÉajg «*'uló, keskeny kanalas felvonó emeli a búzát az emeletre. Szőke hajú fiatalember siet le a falépcsőn, ruháján ütött fehér foltok árulják el a liszt maradványait. — Vágó Dezső főmolnár vagyok — mutatkozik be, s beljebb invitál. — Egyszerre tíz vagon ga. bona kerül az áztatóba —, mutat a fal mellett elhelyezett gépre. — Így megszabadul a búza a fölösleges szeny- nyeződésektőH, a héja pedig megpuhul Az áztatóhói azután a kanalas felvonón az első emeleti pihenjtetőtérjbe - jut a tenméngu Régi falépcsőkön megyünk az első emeletre. Nagy a hőség, van legalább 30 fok. Jólesik a szódavíz, amelyet a dolgozók itt védőitalként fogyasztanak. Erőteljesen' dolgoznak a gépek, az erőátviteli karok gyorsan mozognak. — Hat-nyolc órai „pihenés” után — fólytátja a fő- molnár —, ide, a hámozába jutnak a szemeik. Lakkozott fiavázra szerelt, szíjáttétellel mozgó hengerek a másodperc tört része alatt lekoptatják a búzaszemekről a felső héjróteget. Ezután már csak az a kérdés, hogy a magvak belsejének mekkora a keményítőtartalma? Egy emelettel feljebb erne is választ kapunk. o o o A tulajdonképpeni matom- térben legalább 50 fok a hőmérséklet. Töretőhengerek, szitálógépek dolgoznak ebben a bőségben. A szomszédos helyeséiből továbbító csigán át jut a gép fogadó terébe a búza. A falakon vékony lisztlepel jelzi az őrlés maradványait. Szinte múzeuális értékűek a gépek. A feliratok között olvasható 1891-es gyártási évszám is ezt bizonyítja. k Durvább és finomabb töretőhengerek őrlik a gabonát A főmolnár az első henger alól kivesz egy mintát. Durva, barna színű korpa ez, amely még további őrlésre szorul. A hatodik henger zárja a sort, amely a legfi- mamabbra őrlá a magvakat. Viszonylag hosszú időbe telük, amíg ide eljut a megtört búzaszem. A henger alsó részén elhelyezett gyűjtőben megpillantjuk a végterméket, a fehér lisztet. Vágó Dezső mintaként kiemel egy marékkai, « megtapintja. Olyan lágy, puha, sima tapintású, mint a porcukor. — Ennek a lisztnek jó a sütőipari érteke, ami az idei búza acélosságának köszönhető —, dicséri elégedettem. o o o Az udvari készáiruraktár előtt gépkocsi áll. Zsákolt új lisztet pakolnak a maiam munkásai a teherrészbe. Azután irány a poroszlói és füzesabonyi sütőüzem, ahol már az idei búzából készítik a friss kenyeret _ . Mentusz-Eásalg""