Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Országos jelentőségű hesdemén*"'”'* «oft ~T” ■■■" ■■-■ ------- - —«■ A z első egri nyári egyetem emlékére Augusztus 2-án nyílik az Egri Nyári Egyetem, ahol a résztvevők városunk műemlékeiről hallhatnak előadásokat. Bizonyára ma már kevesen emlékeznek arra, hogy több mint negyedszázaddal ezelőtt, 1945 nyarán •zajlott le Egerben a felszabadulás után az első nyári .szabadegyetemi előadássorozat. A korabeli források alapján erről a jelentős eseményről emlékezünk meg. 1945. nyarán megrendezett egri szabadegyetemi előadás- sorozatot a helyi nemzeti bizottság kultúrpolitikai bizottsága kezdeményezte. Lebonyolítására augusztus 5. és 19-e között került sor. Létrehozásának gondolata a nyár elején merült fel, sa kultúrpolitikai bizottság, júliusi alakuló ülésén már konkrét formában beszéltek róla. A szabadegyetem gondolatát a helyi sajtó is népszerűsítette. Az Igazság című lap július 26-i számában például a következőket olvashatjuk: Já nemzeti felemelkedés lehetőségének egyik fontos tényezője a szellemi újjáépítés. Érmek pedig egyetlen útja a demokratikus átnevelő- dés, művelődés. Ezt szolgálja a szabadegyetem is.” A lap július 29-i szántóban pedig egyik cikkíró ezeket írja: „A nyári Szabadegyetem komoly erőpróbája lesz Eger ébredező szellemi életének. Előadásai mindenkinek szólnak, a fizikai munkásság és a szellemi munkásság nagy tömegeit igyekszenek megismertetni a mai kor nagy kérdéseivel: a társadalmi berendezés és a szociális problémák eddigi jelenlegi és várható alakulásával.” Az egri szabadegyetemi élőadássorozat, aróelyhez kapcsolódott a nevelők átképző tanfolyama is, augusztus 5-én nyílt meg a lyce- um dísztermében. A kultúrpolitikai bizottság elnöke üdvözlő szavaiban kiemelte, hogy „ez a szabadegyetem az országban elsőként nyílik meg, ezért annyira példaadó, annyira országos jelentőségű is.” Elismerően szólt a rendezvényről az MKP küldötte. Szerinte az egri szabad- egyetem megszervezése jó példa arra, hogy „az értelmiség kilép eddigi passzivitásából”. A budapesti kiküldöttek után az SZDP megyei szervezete, az MKP megyei szervezetei, és Eger város részéről köszöntötték a megjelenteket Tematikájában szociológiai, szociálpolitikai, gazdaságföldrajzi, művelődés- és helytörténeti előadások szerepeltek. Többek között előadást tartottak: Kolacskovszky Lajos tb. vármegyei főlevéltáros. Darvas Andor gimnáziumi tanár, Lénárd Sándor, az „Igazság” szerkesztője, Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselő, Dancza János vármegyei al- levéltámok. Az első egri szabadegyetem megrendezése kétségtelenül országos jelentőségű volt. Igazat kell adni az Igazság cikkírójának, amikor a rendezvényeket értékelve így írt: .a szellemi újjáépítésnek ehhez az egri épületéhez a hivatásos szellemi építők javában nagyon régi téglákat hoztak, ezért azok, akik most a tömegekhez oktató szándékkal szólnák, nyissanak utat az új élet igazi felismerésén alapuló eddig ezerszer elnémított materialista fejlődési tanoknak... Akik pedig a szellemi újjáépítők közül nem rendelkeznek ezzel az új társadalmi építőanyaggal, ne csodálkozzanak, ha lemaradnak a demokratikus fejlődés által diktált iramban. Mert jól jegyezzék meg; a világ mindig halad és soha nem tudta megállítani útjában ama- radiság elgáncsoló törekvése.” Szecskó Károly Napirenden Füzesabony nagyközség fejlesztési terve ('Császár István tudósítótól) Füzesabony nagyközségla- nácsának legutóbbi ülésén Tuza Antal tanácselnök számolt be a tanácstagoknak a község településhálózati tervéről és ezzel együtt a kommunális létesítmények fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. A telepüDfeáiálázafi terv szerint Füzesabony kiemelt első fokú községközpontként fog szerepelni. Ennek megfelelően tovább fejlődik a község iparosítása, javul a foglalkoztatottság. Nagyarányú fejlődés előtt fitt a község egészségügyi és kereskedelmi hálózata, a művelődés- ügyi intézmények. Ezt bizonyítja a gimnázium, az iparitanuló-iskola és a zeneiskola fejleszétse. A település fejlesztése, a lakásépítések helyének kijelölése a következő helyeken ^ történik: a község központ-^ jában a Rákóczi út mindkét^ oldalán, a telepi részen Sárfő dűlőben és a Füzes-^ abony—Dormánd közötti út-§ vonal bal oldali részén. ^ A község ipari üzem« je-s Jenitős fejlesztéseket terveznek a negyedik ötéves tervben. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyára 171 milliós, a MÁV 28 milliós fejlesztést tervez. Az állami gazdaság, az állattenyésztés a növénytermesztés és a glép- ' park fejlesztésére 62 millió forintot fordít. A Petőfi Tsz hasonló célú fejlesztési összege 19 millió forint. A Cipész Ktsz kettő és fél, a Konfek- ,t dó Ktsz pedig négy és millió forintot fordít a metes fejlesztésére. Az ÁFÉSZ kereskedebni f kombinát, autószerviz és Hő- íj szigetelő Építő Vállalat fej- 'j lesztésére ruház be 13 mil-g ho forintot. | A község több Tetesítmé- ^ Ilye között kiemelkedő lesz. i az új ipari tanuló-intézet Űjs irodaiház, szolgáltatóház épül | a község központjában, s \ nagy lendületet vesz a kis-| lakás-építkezés is. A tervidőszakban célcsoportos tanácsi beruházásból 44 kislakás épül, az OTP 50 laikár- SQs társasház ‘ építését tervért. Létrejött a lakásépítő szövetkezet intéző bizottsága is, és így több szövetkezeti lakás is épük A különböző vállalatok támogartásával mintegy 50—60 lakás épül, magánerőiből mintegy 300 építésére lehet számítani. A községi tanács az OTP útján ad kedvezményes áron házhelyeket az építkezni szándékozóknak. A község központjában 162, a telepen 250, a Füzesabony—dormán- di út közötti részen, további 200 telket adnak el az építkezőknek. A lakosság konwmntólfis ellátásának fejlesztését jelenti, hogy 1973-ban kiépül a teljes vízvezeték-hálózat, ezenkívül 4 kilométer hosz- szúságú szennyvízlevezető is épül Hidak és úthálózat fejlesztésire 9 millió forintot fordítanak. Az utak javítását társadalmi összefogással az üzemek és a MÁV segítségével kívánják megoldani. A tervidőszakban új mozi épül, befejeződik a műveKcfésá ház felújítása, gyermekjátszóterek és egy községi múzeum épí tését is tervezik. A község egyik közterén társadalmi összefogással hétszázezer forintos költséggel felszabadulási emlékművet létesítenek. Jelentős ösz- szeget fordítanak kulturális, egészségügyi és gyermekjóléti intézmények fejlesztésére. Az ÁFÉSZ például a tervidőszakban 450 ezer forintot utal át a községi óvodák, gyermekjóléti intézmények működésének támogatására. Tovább javítják és fejlesztik a sportolási lehetőségieket. A Fémművek közel 2 millió forintos hozzájárulásával új sportpályáit építenek. A közsért tanács testStete több határozatot hozott a településfejlesztési terv végrehajtására. Sok ezer akta és űgvfól »«tneros® A telekkönyvvezető — De hát én vagyok a tár- tokos... — Nem, maga, nénikém, a tulajdonos. — Az nem mindegy? — A mindennapi szóhasználatban igen, de jogilag lényeges különbség van a tulajdonos és a birtokos között. A birtokos az, aki használja az ingatlant, a tulajdonos pedig, akinek a telekkönyvben a nevén áll. A párbeszéd — ilyen és éhhez hasonló — naponta sokszor elhangzik Egerben, a törvényház hatalmas, komoly épületének egyik földszinti hivatalában, az egri járásbíróság telekkönyvi hatóságánál. Rétháti László, a telekkönyvi csoport vezetője immár több mint két évtizede nagy türelemmel, megértéssel tájékoztatja a telek- könyvnél megjelent ügyfeleket — Naponta mennyi ügyfél fordul meg itt? — ötven község tartozik hozzánk, a kibővült egri járás valamennyi községe, s általában a délelőtti mindennapos fogadóórákon 30—40 ügyfél fordul különböző kérelemmel hatóságunkhoz. A teiekkönyv nyilvános, s így minden érdeklődőnek a hivatalos fogadóórák alatt alkalmat kell biztosítanunk, hogy megtekinthesse a telekkönyviét * szabad királyi városok és polgáraik jogállását, jogviszonyait kezdetben az egyes városok részére külön- külön kiadott királyi dekrétumok, kiváltságlevélek szabályozták ... Az első helyen említett nyilvántartást mára télekkönyv előzményének kell tekinteni, írja dr. Kampis György „Telekkönyvi jog” című könyvében, majd Szende Pál „Magyar városok a középkor végén” írott tanulmányában megállapítja: Budán csak a török uralom alóli felszabadulást követő időkiből maradt nyoma a te- lékkönyvnek, amely 1691-ből származott és a Várban levő télkékre vonatkozott. Házi Jenő pedig „A soproni polgárjog megszerzésének története” című tanulmányában arról ír, hogy a legtöbb városban a középkorban a polgárság soraiba való felvételnek egyik feltétele volt az, hogy a kérelmezőnek abban a városban háza, vagy legalábbis földje (telkié, szőleje stb.) legyen. ★ — A teiekkönyv kétségtelenül a feudális és a kapitalista társadalmi, gazdasági viszonyok terméke — mondja Rétháti László. — Legfőbb funkciója az volt, hogy fenntartsa a kapitalista magántulajdon jog- és vagyonbiztonságát. — És ma, szocialista viszonyok között? — A szocializmus gazdasági, társadalmi viszonyai megváltoztatták a telek- könyv funkcióját is. Ez a változás a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változásnak a következménye. Így új fogalomként került a jogi szótárba a társadalmi tulajdon és a személyi tulajdon fogalma. A telekkönyv betéteiben pontosan nyilvántartjuk a szocialista állami és szövetkezeti tulajdont, valamint az állampolgárok tulajdonában álló házingatlanokat, mezőgazdasági művelésű földterületeket. Az egri járás telékkönyvi hatóságánál ISO ezer telekkönyvi betét van, s mi sem jéttemzi jobban a hatóság piiunkáját: 1970-ben a statisztika szerint közel tízezer akta érkezett a telekkönyvi csoporthoz, amelyet mindösz- sze nyolcán intéztek el. Az akták között egynek számít például egy 40 lakásos tár- siasiház tulajdonosainak, illetőleg az egyes lakásoknak as elkülönített telekkönyvi betétekbe váló bevezetése, nyilvántartása is... ★ Rétháti László 1959. óta telekkönyvvezető Egerben, előtte is a telekkönyvnél dolgozott Gyöngyösön, s immár 25 éves praxist tud maga i mögött. Egyébként összesen 40 éve dolgozik az igazságügy szolgálatában, azelőtt az igazságügyi szervezet más területén is dolgozott. Munkáját felettes szervei is elismerik: 1970-ben az igazságügyminiszter a szocialista igazságügy érdekében kifejtett mpnkáeságáért kitüntette, s ugyanebben az évben 25 éves, eredményes pártmunkájáért lett birtokosa az Elnöki Tanács által alapított Felszabadulási Emlékéremnek is. Nemrégen, a közelmúlt hetekben töltötte be 60. születésnapját, s ebből az alkalomból az igazságügyminisz- ter dicséretben részesítette. — Ez évben elbúcsúzik • telekkönyviül és nyugdíjba megy ? — Nem megyek én. Minek ilyen fiatalon nyugdíjba menni? — mondja mosolyogva, s megszokott mozdulattal és ’ csalhatatlan biztonsággal keresd elő a sók ezer akta közül — amelyek között nem kevés már száz éves is elmúlt —, az éppen szüksége- Sőt • Faludi Sándor Fordította: Ferenci Győző Jerger fiatalos embert látott, aki negyvenöt éves lehetett, okos, komoly arcú ember és úrdas megjelenéséivel inkább egy angol parlamenti képviselőre hasonlított, mint orosz intelleiktüetre. Noble egymás titán gzöria a fényképeket Jerger elé. ■— Glazunov felesége, 25- naáda Vastóljewrea. öt évvel fiatalabb, mint a férje. Mintha szovjet dáma lenne Moszkvában, a mai szovjet társadalomban. Szereti a férjét, éppen úgy, mán* Glazunov öt Művelt, okos asszony A férje munkája nem érdekli, amyart gondjai intem .sernek. Ez pedig a lányok, Tanya, húsz éves. fbeirnjas Tgaöeao- ' vies Eadcexsesfao peafessaee*, Glazunov helyette»*. Sasafrontan volt, kéSemeöen modorú, nehezen hozzáférhető • ember. Az egyetemi körökben úgy nevezik, hogy. Noble kihúzott egy papín- szeletkét a dossziéból és felolvasta az ismeretlen szót: ^gzüizsbászt”* — Ismeri es* a sadt? — fordult Jergerhez. — Igen — felelte az. — Az orosz írók használták. — És mit jelenik — éncteifa- Jődött Noble. — Olyan ember, akS túl,pedáns a szolgálatban. —, magyarázta Jerger. — Olyan ember, aki a munkáján Iri- wül nem lát semmit. — Ez nehéz ügy tesz —jé- gyezbe meg Noble és még néhány fényképet dobott Fedor- esBEfeáéra, — Eedarcsenko fe. tettógn beteges nő. állandóan, kezdteti magát. Fedarcsenko nsnóL i mya férjnél van, együtt élnek, a fia a hadseregben szolgál. Ez' itt Marija Szer- gejevna Kovrigina profesz- szornő, az intézetben osztályvezető-helyettes. Pártomkfvü- ld. Valamivel idősebb negyven évnéL A férje elesett a fronton. Amint, látja, szép nő. Másodszor nem ment férjhez, szeretője nincs. Kettesben él a lányával. Nézze, ez a lánya, Jelena Viktorovna Kovrigina, orvostanhallgató. Komszomolka. Huszonegy éves. Ez pedig Borisz Mojszejevdcs Hrabovszkij, tudományos titkár, kommunista. Az intézet külső kapcsolatainak ügyeivel foglalkozik. Legény, udvarolgait, de csak az intézetbeliekmek. Egymás után rakta Id a fényképeket, de meg kell jegyezni, hogy mint hivatásos hírszerző, minden emberről mondott adatokat úgy, hogy alig nézett a dossziéba. — Glazunovát kivéve, minden, fényképet még a múlt évben készítették Moszkváiban — jegyezte meg Noble. — Ezekkel az emberiekkel kell megismerkednie. — Kemény dió lesz — mondja Jerger. — És ki áll majd melMtem a dió feltö- jsésénéL — Nagy kockázatot vállaltunk, Robby! — Ki lesz hát? — Harberry őrnagy? — Harberry őrnagy?? Barberry felderítő tiszt Moszkváiban élt, egy nem túlságosan jelentős újság haditudósítója volt. De nem ísazt kérték tőle, hogy behatóbban ■.foglalkozzék az újságírással, hanem azt, hogy tarts* jól nyitva a szemét — És hß mégis eíptisafa— A hidegvér csak haszná, ra van az embernek. — És az emlékművemre mit írat? Jerger meghajolt. — Ne legyen pesszimista, Robby! — Mehetek, Mister Noble? — Menjen!; csak menjen; Robby! — veregette meg vidáman a vállát Noble. — Egészen Barberryig biztosítjuk magát Jó utat! ★ 'Jerger átdobásának előestéjén a törökországi bázison — már éjszakába hajlott az idő — az OT—57/8-os ügyosztály vezetője, Scott ezredes. magához hívatta Mister Jergert éá Hawson századost, a speciális repülőgép pilótáját — Mämden rendben van; fiúk — jelentette ki. — A Meteorológiai Szolgálat szerint. a magaslégköiri viszonyok kitűnően alkalmassá te. seik a repülést Az időjárás kedvező, készüljetek. Vizs- ' gáljátok meg az oxigénpalackot és a készüléket. Hawson megadja a jelt, beindítja a motort és aztán — repülés a feladat végrehajtására. Ma ihattok, bár jómagam nem tanácsolom, én a feladat teljesítése előtt imádkozni szoktam, s csak utána iszom. A fohászkodás megnyugtat, a wisky felkorbácsolja a lelket, s nektek nagyon óvatosnak kell lenni. Még egyszer: ellenőrizzetek mindent, aludjátok ki magatokat és sok sikert. A „fiúk” megköszönték aa ezredesnek a jó kívánságokat, ellenőrizték a készülékeket, lepihentek és a megadott időben beitek feL Hawson és Jerger még a földön elbúcsúzott egymástól, a levegőben már nincs idő az érzelmek kifejezésére. Éjszaka. Sötétség. A repülőgép a magaslégkört széli .. 1 Mégpedig pár hónappal azután, hogy Powerst 1960. május 1-én Szverdlovsak fölött lelőtték... Mint egy darab kő, Jerger úgy zuhant a sötét feneket- lenségbe. A nyugtalanság nem vett erőt rajta — nincs erre most idő, kinyitja az ejtőernyőt, s a selyem védőburokként borul föléje ötszáz méterrel a földtől... Valóban nem volt idő a nyugtalamtoipdásra — ha az ejtőernyő nem nyílik ki, működésbe lép a robbanószerkezet és a föld ütésétől semmivé válik az ejtőernyő és az ember is. A sötétben ide-oda lebegve fehéren a sedyemkupok* zajtalanul omlott a feteesÄ nedves mezőre.
