Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
R/tdiv KOSSUTH 8.20 Nép) sen«. 8.45 Hars an a kürtszó! 9.20 Weber: A bűvös vadász. 3 felvonásos opera. 10.05 Elbeszélés. 11.53 Filmzene. 12.20 Ki nyer mai 12.30 Melódiákoktól. 13.48 Törvénykönyv. 14.03 Dalok. 14.14 Mese. 14.34 Gyci-mefcrtUHó. 14.49 Éneklő ifjúság. 15,10 Beethoven: A-dúr szonáta. 15.40 Bástyasétány 77. Részletek. 16.05 Áriák . 16.20 Jegyzet. 16.30 Népdalok. 17.20 Dalok. 17.40 Hol járt, mit csinált? 18.00 Könnyűzenei híradó. 18.2.0 A Szabó család. 19.25 A hal, meg a víz. 20.08 Hanglemezmúzeum. 21.20 Régi melódiák, 22.20 Éjszakai rádiószínház, 23.13—0.25 Slágerturmix, PETŐFI 8.05 Vívaldl-művek. 9,00 Kórusművek. 9.20 Verbunkosok. 12.00 ZenésjátékrészleteB. 12.20 Egy kis zenés Toscanlnl- életrajz. L rész. 13.03 Mozart :Esz-dúr divertimento. Randevú kettőtől — hatig. .-I Zenés délután. 18.10—19.54 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél. Operett. 21.18 Csuka Zoltán: Életem, emlékeim. 22.18 Népi muzsika. 23.15 Debussy-művek. MAGYAR 16.53 Hírek, 17.00 Közvetítés a Magyarország Csehszlovákia kézilabdáin érk.-ről. 18.15 Tanévnyitó az Iskola- televízióban. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Dreiser—Plscator* Amerikai tragédia. Közv. a miskolci Nemzeti Színházból. 22.25 Tv-hlradó. — 2. kiadás. Ä munka akrobatái A magasságtól való félelem olyan érzés, amely még a legbátrabb embernél sem ismeretlen. A munkások egyre nagyobb magasságokban kénytelenek dolgozni, napjainkban nem mennek ritkaságszámba a 300 méteresnél magasabb ' építmények sem. Ahhoz pedig, hogy az ember összezúzza magát, már 5 méter magasból való lezuhanás is elegendő. Milyen előzetes felkészítés szükséges ahhoz, hogy az ember képes legyen nagy magasságban is úgy dolgozni, mintha a földön volna? Szívverés a magasban Különös érzés, amikor korlát nélküli keskeny lépcsőn kell felkapaszkodnia valakinek egy épülő ház harmincadik emeletére. Egy munkavédelmi kutató személyes élményét ezzel kapcsolatban így írja le: „Az egyik oldalon síma fal me redezett, a másikon a mélység tátongott. Szorosan a fal mellett mentem felfelé, ügyelve arra, hogy csak magam elé nézzek. Valahol a huszadik emelet táján nem tudtam ellenállni a kísértésnek, letekintettem a mintegy 80 méteres mélységbe. Hátamat a falnak kellett támasztanom, nem volt annyi erőm, hogy akár egy lépést is tegyek. Térdeim annyira reszkettek, hogy azt hittem* éppen ez a reszketés taszít a mélybe. Csak a legnagyobb önuralommal voltam képes folytatni az utat”. A mélységtől való félelmet elárulja a kéz remegése, a szívverés gyorsulása, valamint a szaporább lélegzetvétel. Mindhárom figyelemmel kísérhető, regisztrálható műszerek segítségével. Tapasztalt, 5—7 éves magas- építési gyakorlattal rendelkező szerelőknél ezek a mutatók gyakorlatilag ugyanazok, mint a földön. A magasépítő szakiskolából kikerülő 16 éves fiúknál viszont a kézremegés mértéke csaknem háromszorosa a földinek, a percenkénti pulzusszám általában hússzal magasabb, a légzésszám pedig kb. 25 százalékkal fokozódik. Kiképzés és védakezés Miután a fiatalokat ugró- gyakorlatoklkal, akrobatikával, kötél mászással, gerenda- és korlátgyakorlatokkal, speciális kiképzésnek vetik alá, majd hozzászoktatják őket 5 méter magasan elhelyezett gerendán való mozgáshoz, a szédítő mélység fölött is-rö- videsen megállják a helyüket. Ez a megállapítás azonban nem általános érvényű, mert minden csoportban van néhány személy, aki nem képes hozzászokni a magassághoz, annak ellenére, hogy az előkészítő munka minden ciklusán átesett Tehát csak megfelelő szelektálás és előzetes felkészítés után merészkedhetnek a magasba az épületek „akrobatái”. Még így is nagyon sokan életüket vesztik közülük, aminek részben az az oka, hogy a jelenlegi biztosítóberendezések nehézkes, a munkát akadályozó szerkezetek, amelyeket nem szívesen használnak. Meg® minden munkahelyen meg kell követelni az életüket védő biztosítókötelek, kapcsok lelkiismeretes használatát. Barangolás spanyol földön A matador szobra a főtéren Egy kis ízelítő a Mesquitából. Cordóba nagyságával a középkorban csak Bizánc vetekedhetett, de sorsát megpecsételte a reconquista, a spanyol „visszahódítás”. A muzulmánok elmenekültek, minaretjeik ebek har- mincadjára kerültek. Mindez azért, mert 250 évig Cordóba a granadai mór királyság elleni támadás támaszpontja. Cordóba büszkesége a Mezquita, napjainkban a Miasszonyunk nevét viselő székesegyház. Közel a Guadalquivir partjához, hatalmas kőfal öleli körül, A mecset építését I. Abd ar- Rahmán emír határozta el. Az ő utasítására kezdték el 786-ban az oszlopok szállítását, három világrészből, Cordóba felé. A nagymecset építése nem kevesebb, mint 200-éwig tartott. Ma .13 . hajója van, hozzávetőlegesen nyolc és fél száz különböző anyagú és színű, olykor különböző stílusú oszlopa. Nagyságáról fogalmat alkothatunk arról, hogy az épületnek 175 méter a hosz=••**♦**%***• POZSONYI 17.09 A labdarúgás hírei. 19.00 és 22.20 Tv-hlradó. 13,50 Dalok. 21.00 Halál előtti beszélgetés. Tv-játék. 21.35 Kerékpáros VB. EGRI VÖRÖS CSILLAG {Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor A kétéltű ember Színes, szovjet fantasztikus film Fél 6 és este 8 órakor Vök úr házasodik Színes, kosztümös, csehszlovák filmvígjáték EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor A íilatelista halála Gyükosság, vagy öngyilkosság? Szinkronizált szovjet bűnügyi film EGRI KERT Este fél 8 órakor Halálos tévedés Kalandos Indián történet színes, szinkronizált NDK filmen GYÖNGYÖSI PUSKIN Eper és vér GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Királyi vadászat HATVANI VÖRÖS CSILLAG Reménykedők HATVANI KOSSUTH Kezdet HEVES Az angyal elrablása FÜZESABONY Vizsgálat egy minden gyanú j felett álló polgár ügyében l( PETEUVAsARA Mese a 12 találatról ÜGYEST Egerben: 19 órától szerda! reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- Unazky utcai rendelőben. (Tele-1 fon: U-10). Rendelés gyermekek! részere is. ‘S Gyöngyösön: 19 órától szerdal Feggel 7 óráig, a Jókai utca < M, szám alatil rendelőben. (Te- ! ItUMi. 17-273 Miután — hála a modem tudománynak, melynek segítségével az ember számára régóta óhajtott televigaszt feltalálták —> mindennapi életünk sokkal szebb és egyszerűbb lett. Ez a — merem állítani —, korszakalkotó találmány óv minket és mindenkit az öngyilkosságtól, önzéstől, öncsonkítástól, öntúlbecsüléstől és számos le nem írható egyéb szerencsétlenségtől. Csak fel kell tárcsázni a megfelelő telefonszámot — amennyiben van az embernek telefonja —, mely a televigasz találmánya szerint is még mindig a meg nem valósítható vágyálmok közé tartozik, s az ember, ha megkapta a televi- gasz-lcapcsolást, mindent frissen és felszabadultan elmond, ami a szívén, máján, gyomrán, veséjén és másutt van elraktározva. Pontosan Így tett a minap Szczesny Fűmön kolléga is: — Jó napot! — mondta a televigasz-vonalának. — Súlyos lelki depresszióban gyötrődöm. — Kritikusban? — így a televigasz túlsó oldaláról egy hang. — Igen. Kritikus depresz- szióban. — Fogadja őszinte részvétem. — Hogyan? — morogta Szczesny Flimov. — Nincs szükségem az együttérzésére, ahhoz itt van számomra a Charitás. Önök azért léteznek, hogy engem telefonon keresztül megvigasztaljanak és alaposan kiönthessem bajaimat-gond ja imát. ön egy közönséges tökfej uram, Ért engem, uram? Egy tökfej. ön nem alkalmas a tclevigasz- hivatalhoz, helyezkedjék el inkább egy vidéki termelőszövetkezetben! — Jól van, uram. Biztatni én is tudom. Csak ne hagyja el magát, ön megsértett egy hivatásos pszichológust MAREK ANTONI WASILEWSKY: sza és 134 méter a szélessége. A hajóit magassága azonban alig haladja meg a 10 métert. A több száz oszlopot piros, fehér színű mór ívek fogják össze. Hajdan a tetőszerkezet cédrusból készült, amelyet időközben kicseréltek. Ha a mecset bármely pontján helyezkedünk el, az oszloperdő mindig más és más formációjában gyönyörködhetünk. Az oszlopok e játékához állítólag az adta az ötletet, amit az elcsigázott sivatagi utas lát, amikor megpillantja az oázist a pálmafákkal. A legmélyebb benyomást az emberre Cordóba régi városnegyede, a Mezequita körüli úgynevezett Barrio Judio gyakorolja. Hamisítatlan középkor itt minden, a keskeny utcák egyemeletes házai, a gyönyörű faragott kapuk, a díszes kopogtatók, a keskeny utcák középső szakasza, ami folyami kövekből raknak, ki. De a legfigyelemreméltóbbák a patiók. A patió mór hagyomány: lakóudvar, hol folyami kavicsokkal kövezve, hol színes mozaiklapokkal kirakva, néhol sokszínű, keznek, levegőznek a spanyolok, s a karosszéket vagy a hintaszéket úgy helyezik el, hogy az udvarból belássanak a lakás ablakán, vagy ajtaján, s az udvarról nézhessék a televíziót. Hiszen Spanyolországban, mint általában a déli országokban, a délutáni pihenő, a szieszta szent. Ilyenkor az üzletek, közhivatalok, közintézmények bezárnak, s csak úgy négy óra tájt nyitnak ki újra. Közben mindenki hazamegy. Így aztán a spanyol televízió adása a kora délutáni idő ellenére főműsornak tekinthető. Cordóba régi városrészében megnéztem egy tauro- machia-múzeumot. Ebben a múzeumban a bika viadalokkal, azaz a corridákkal kapcsolatos hírességek fényképei, festményei, használati eszközei, régi meghívók és plakátok, híres matadorok szobrai, emlékművei találhatók, s néhány híres bika kitömött feje. Nemcsak azért tekintettem meg a múzeumot, mert ha az ember Spanyolországban jár, illik foglalkozni a bikaviadallal, hanem kifejezetten azért, mert este corrida lesz a Cordóba Plaza de Tornos-ban. S ehhez ezt afféle előtanulmánynak szántam. Feltűnt, hogy egész szobát szenteltek Manuel Rodriguez Sanches, azaz Manolete, Cordóba szülötte emlékének. A híres matador az 50-es évek végén az arénában vesztette életét, s bronzszobra ott áll Cordóba egyik főterén, szemben a Santa Marina templommal; - ~ ' ■ t ■ >jf ■ A múzeumlátogatás után betértem egy kis bárba, hogy a fulla-sztó hőséget egy pohár hűsítővel enyhítsem. S miközben iszogatom colámat, sorra veszem a bár falán lévő képeket. Valamennyi El Cor- dobes-szel kapcsolatos, aztán felfedezem a képek, többségén a kis bér tulajdonosát is, akiről kiderül, hogy El Cordobés barátja. El Cordobés még mindig Spanyol- ország egyik matadorsztárhivatásának gyakorlásában telefonon. Mégis, ha elveszítené a türelmét, akkor tudom majd, hol találom meg... Akkor azután nem ismerek semmiféle kegyelmet, — Fenyeget engem, uram? Maga szomorú büdösszekfű. Még az a jó, hogy maga egy hivatalból kirendelt televigasztaló. Különben belerúgnék a ... feleljen... — Értem, uram, ön azt kívánja, hogy én olyan magasan repüljek a levegőbe, hogy fenn az égbolt alatt meghaljak az éhségtől, mielőtt visz- szatérnék a mi szép és csodálatos földünkre... Ez régi szólásmondás. Valami újabb nem jut az eszébe? Nem is csodálkozom, hogy depresszióban szenved. Mivel ön egy kis szürke töme- gecske, egy részecskéje annak az óriási tömegnek, mely benépesíti a világot, egy icipici csavaracska mindössze, egy senki, ami nem válik ki a milliárdokból. ön tulajdonképpen egy közönséges x-szel is pótolható lenne, miután olyanból, mint ön, ezer is akad. Most aztán megfejtettem önt. Lám, *lám, semmi új nem jut eszébe, semmi új alakítás, semmi új ötlet, vagy gondolat. Semmi sem rajzolódik ki agyában, sziámi figyelmei nem szentelnek a többiek magának. Semmi esélye sincs előrelépni az élet lé traf okain, valami, újat, eredetit kigondolni. Maga csak mindig a? ezerszer hallott «I I * mondásokat ismételgeti, $ mint egy tarka tollú papa- i gáj. Semmi találékonyság,j semmi becsvágy, semmi cél-1 rátör és. Semmi jövő nem áll* maga előtt. Halija? i|! Néhány pillanatig csend uralkodott a telefonkagyló- { ban, azután a drót másik ve-1; gén zokogás rázta meg , Szczesny Flimon kollégát: í — Honnan tudja ezeket, pszichológus uram? — A mi televigasz-hivatalunkban kizárólag elsőrangú szakemberek dolgoznak. Meg is tudom fejteni az ön lelki depressziójának a lényegét. |> Önnek e pillanatban ugyan-*' is kétezer zlotysa lenne j, szüksége, de semmi pénze f nincs. Na, rátapintottam űji lényegre? ? — Igen, uram, tökéletesen í így van... De honnan tudja £ ezt? 'I1 — Már megint ez az Örö-!j> kös honnan? Ez, kérem,4' egyáltalán nem fontos. Csak az. hogy mielőbb megvigasztalódjon. * — Szépet és igazat mond,' vigasztaljon tovább, kérem! v Szczesny Flimon kolléga nak eme kérésében minden] reménye ott lappangott, — Igen, igen és televigasztij nyújtok önnek, uram — folytatta a hivatal pszichológusa —, de nekem is szükségem lenne kétezer zlotyra és képzelje, egyetlen fity gc:n sincs! És nagyot sóhajtva, letette a kagylót. Fév&Si Tibor A virágok utcája Cordóbában. "i gazdagon díszített csempékkel borított falakkal. Vannak itt kis kertecskék, virággal, s majd mindenhol megtaláljuk a szökőkutat, szökkelő vízsugarakkal. 'Az udvar — néhány kivételtől eltekintve — általában kicsiny. Minden patió fölött, a tetőzet magasságában ki- feszített drótok, vagy kötelek. Ezekre vastag vitorla ■ vászon csíkokat húznak, hogy megvédjék a pátiét a déli nap forró sugaraitól. 1 Az él«t tehát a patióban folj ik, itt olvasgatnak, étja. Itt láttam hitetlenkedve Cordobés egy képét, amint a bika előtt térden állva, a bika szemének magasságába húzza el a vörös kendőt, hogy az szinte őt érintve elrohanjon mellette. Boros Béla 19H, augusztus 31., kedd
