Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

2 a i a I 5 >­­as s> H E a E Brigitte Bardot. Jelenet a Kapaszkodj a fellegekbe című filmből. A medve és a baba Leon és az Atlanti Fal A „Fekete Orpheusz” című világhírű film rendezőjé­nek, Marcel Camusnak az alkotása a színes, szinkronizált francia—olasz film. Főszerepét a világszerte ismert és az­óta már elhunyt francia komikus, Bourvil alakítja, akinek filmjeit, így a Púpost, a Nyomorultakat és a Nagy bulit ma is szívesen, megtekintenénk. Camus filmje nem háborús film, nem is valamely frontszakaszon történt jelentős eseményt dolgoz fel. hanem a hátország csöndes hétköznapi, olykor mosolyogtató éle­tébe enged bepillantást. Egyben bizonyítja azt is, hogy mi­ként válhat hőssé egy iigyefogyott kisember, s mi minden történhetett az Atlanti Fal két oldalán. Olyan eseményeket ábrázol a film, amelynek megtör­téntéről nem tanúskodnak dokumentumok, talán a való­ságban meg sem történtek, vagy talán csak egy kicsit más­ként. A rendező sajátos humorral, megdöbbentő kalan­dokkal teli filmet alkotott. A nagy rendezői hozzátértés és a Bourvil által íneg- formált kisember iigyefogyott komikus sodródása a jól megválasztott szereplőgárda és a hatalmas technikai appa­rátus másfél órai könnyű szórakozást ígér. lem Paul Mara! üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a cltamioii! elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában A XIX. század elején Párizsban nagy divat volt a charentoni elmegyógyintézet színielőadásainak látogatása. A színjátszást az elmeorvosok hasznos gyógymódnak tar­tották. De Sade márki — aki botrányai miatt került ide, s életének utolsó 11 évét ebben az intézetben töltötte — ren­dezte ezeket az előadásokat. A „színpadot” vasrács vá­lasztotta el a közönségtől. Egyedül az igazgató és család­ja helyezkedett el a fürdőteremben. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel kibontakozik a mű, melynek tengelyében Corday Sarolta kísérlete áll, hogy késével halálra szúrja a forradalom egyik vezetőjét. Igen ám, de a színpadon főleg elmebetegek, prostituáltak, go­nosztevők mozogtak és amikor leszúrják Marat-t, a fürdő- teremben elszabadul a pokol. A női és férfi ápoltak vad bacchanáliába kezdenek, s egy szexuálpatológikus beteg erőszakot követ el az igazgató leányán. A rácson túl pedig fej veszetten ugrálnak fel helyükről a nézők... A színes angol film kiváló alkotás, az angol Shakes­peare Színház előadásának filmszerű változata kifejezet­ten intellektuális közönség számára. Peter Weiss világhírű drámáját Peter Brook vitte filmre. A film alapját képező drámát 1966-ban bemutatta a budapesti Nemzeti Színház is Marton Endre rendezésében, Sinkovits Imre, Kálmán György és Váradi Hédi főszereplésével. Különös párbaj Kalandos, színes bolgár film kémek és elharitók tevé­kenységéről, összecsapásairól. Sikerül-e a nyugati kémügynökség ördögi terveJgy teszi fel a kérdést Fodor Sztojanov rendező. A külföldi, kémügynökség rezidenturáján együtt dolgozik Huston pa­rancsok és a bolgár politikai menekült Pavlov. Új feladatu­kat is közösen kell végrehajtaniuk, mégpedig Bulgáriában. Elutazásuk előtt be kell szervezniük a kémhálózatba d bol­gár szakemberek hivatalos küldöttségének egyik tagját, Elenát. A csinos nö azonban makacs, s bár úgy tűnik, hogy Pavlov mint férfi meg is hódítja, ám célját mégsem éri el. így azt az utasítást kapja, hogy robbantsa fel a bolgár delegáció autóját. A kudarc után elindulnak Bulgáriába és ezzel helyenként egeszen váratlan fordulatok lepik meg a nézőt. Az izgalmas kémtörténeteket kedvelők számára nagyszerű szórakozást nyújt a film. A felvételek nagy többsége Budapesten a várban és a ligeti Vajdahunyad- vár környékén készült. ; A cár tisztje és a komisszár A Vaszilij Ordinszkij rendezte szinkronizált szovjet film mindvégig feszült és érdekes cselekmény keretében mutatja meg azt az önfeláldozó harcot, amelyet a boisevi- kok folytattak a proletár hatalom megvédéséért. Eredeti híradófelvételek felhasználásával a film bemutatja a szov­jet hatalom első katonai parádéját is. A nehéz és véres csaták, a halálba induló önkéntesek ■ izgalmas történetének bemutatása mellett egy szép lírai szerelem is átszövi a filmet. A történet tulajdonképpen 1918-ban véget is ér/ de egy villanás erejéig láthatjuk az 1969. november 7-i díszszemlét a Vörös téren, és a néző önkéntelenül is összehasonlítja az első katonai parádét az 1969-es díszszemlével. A film főszerepeit Sztanyiszlav Ljubsin, Vjacseszlav Salevics alakítja. Szász Péter kétrészes, színes, kalandos, magyar— szovjet filmvígjátéka úgy kezdődik, hogy egy szép tava­szi napon a boldogult cár első pilótája öngyilkossági szándékkal sétál a vasúti sínek között, A pilótának hatá­rozottan elege van az életből. Perczel Jánosnak, a magyar népművelési referensnek azonban más a véleménye és úgy gondolja, hogy a pilóta a legalkalmasabb arra, hogy őt Moszkvából Budapestre repítse. És elindulnak... Megkezdődik a humoros és fantasztikus jelenetek so­ra, kielégítve a nézők fantáziáját, szórakozási vágyát A film gyakran robbanó humorpetárdái hol harsány neve­tést, hol derűs mosolyt varázsolnak az emberek arcéra. A film mottóját egy Jack London-idézet adja. „ ... Ismeri ön azokat az embereket, akik a nehéz pillanatokban a felhőkbe kapaszkodnak? Bátrak és ál­modozók. Barátságról és győzelemről álmodnak és ha reggel lesz, nem csodálkoznak azon, hogy győztek és sok barátjuk van.” A Fiúk a térről volt Szász Péter első filmje. Az iz­galmas, fordulatos filmet bemutatása óta 1 400 000-en néz­ték meg. Új filmje, a Kapaszkodj a féllegekbe példája annak, hogyan lehet a legkomolyabb témából is minden- leihez szóló szórakoztató kalandos játékot készíteni. A két magyar* főszereplő, Darvas Iván és Mensáros László, a közönség kedvencei közé tartozik. Mindketten beilleszkednek a kalandfilm hangulatába, szívesen játsz- szák ei a „szuperhősök” szerepét, A női főszerepet ala­kító Szvetlána Szvetlincsnaja a Szovjetunióiban igen népszerű sztár. A megye mozilátogatói az Akit nem lehet elítélni c. filmben láthatták legutóbb. A pilóta szerepé­ben a lett származású Gumiár Gilinszkij láthatói. A film operatőre Szécsényi Ferenc, akinek nevéhez számos ma­gyar film kiváló fényképezése fűződik. Ez a munkája tehetségén kívül humorérzékét is csillogtatja. A zene­szerző Fényes Szabolcs, újabb kedves melódiákkal örven­dezteti meg híveinek népes táborát. A kalandos, színes magyar—szovjet filmvígjátékot megyénkben elsőnek az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be szeptember 1-től. Hahó, Vagy ahogy az alcím mondja: Kalandozások az Öpe- rencián innen és túl. A színes magyar film kisgyerek hőse a maga mód­ján a mese világába menekülve próbálja megoldani gondjait. „Időt” akar szerezni szülei számára, hogy mi­nél többet foglalkozzanak vele, s ők maguk is nyugod- tabbak legyenek. A film kis főhősét most is a „Varázs­ló” című filmben megismert és sokak által megkedvelt bájos kisfiú, Kovács Krisztián játssza ragyogó eleven­séggel és eredeti egyszerűséggel. t A mese így kezdődik: Hajnalodik. Balogéknál megszólal az ébresztőóra. Ébredezik a család, mindenki kapkod, ideges és próbál­ja siettetni a másikat. A nagy sürgés-forgás közepén egyszer csak megjelenik az ajtóban egy rossz piros eser­nyő és alatta öcsi. a Balog család tökmagnyi méretű, legfiatalabb tagja. Majd leülnek reggelizni és mivel az apa ilyenkor szokta az újságokat tanulmányozni, a csa­lád tiszteletteljes néma csendben hallgat, öcsi azonban megtöri a csendet és az apu egyre idegesebb lesz, ki­robban, beviszi kisfiát a fürdőszobába és sarokba állít­ja: „Csúnya öcsi! Ne is lássalak!” öcsi megbántva acsorog és im csodálatos módon egy kis vitorláshajó tűnik fel a kád végében, fedélzetén két törpével, Kököjszivel es Bobojszával. Azért jöttek, hogy segítsenek neki. Öcsi beszáll a hajóba és elkerül, a Ber- gengóc király udvarába, megvív a félelmetes lángol fújó hétfejü .sárkánnyal es csodálatosabbnál csodálatosabb ka­landokat él át. Török Sándor az ismert gyermekregény- és meseíró Palásthy Györggyel együtt alkotta meg a „Varázsló” cí­mű filmjük mintájára a „Hahó, öcsi”-t. A gyermeksze­replők mellett olyan ismert színészek is játszanak a film. ben mint Kis Manyi — aki élete utolsó filmszerepét ala- E kítja — Koncz Gábor, Básthy Lajos, Garas Dezső, Bárdy György, Kovács István és Piros Ildikó. A film ősbemutatója Gyöngyösön, a Puskin moziban X lesz szeptember 13-án, hétfőn délután 5 órakor. A be­.B mutatón részt vesznek a film alkotói és előre láthatóan tg maga öcsi is. Színes, szinkronizált fran­cia film. Főszerepben Brigitte Bardot és Jean- Píerre Cassel. A két főszereplő neve már önmagában is garancia a nagy sikerre. Michel Da- ville rendező franciás szel- lemességű, könnyed, ele­gáns vígjátékot készített a közönség legszélesebb réte­gei számára. A párbeszé­dek sziporkázóak, gördülé­kenyek, a fordulatos cselek­ménynek megfelelően a kí­sérő zene is rendkívül öt­letes. Brigitte Bardot a hazánk­ban eddig látott filmjei­nek megfelelően — Babette háborúba megy, Magán­élet, Viva Maria — itt is kitűnő komikai érzékről tesz bizonyságot. Partnere Jean-Pierre Cassel — eddig látott film­jei; Candide, Finom kis háború, Azok a csodálatos férfiak, Játék a gyilkosság­gal, Tökéletes úriember — kedvesen és kulturáltan for­málja meg a visszavonultan élő szórakozott zenészt, aki kicsit mindig zavarba jön, cémikor a szeszélyes és csá­bító babával kell találkoz­nia. Akar ön nyerni filmfelvevőt? táskarádiót? mozibérletet? Vegyen részt az Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban szeptember 1-én induló sorsolással egybekötött közvéle­mény-kutatáson! , Kérjen közvélemény-kutató ívet az egri, a gyöngyösi, a hatvani moziknál! ön is nyerhet, ha kitölt egy kérdőívet, őrizze meg a sorsolási szelvényét! A sorsolás eredményét a Népújság október 30-i szá­ma közli. Válaszait előre is köszöni a HEVES MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT, PROPAGANDAOSZTÁLYA. Kovács Krisztián. Jelenet A cár tisztje és a komisszár című filmbet. Kapaszkodj a fellegekbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom