Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
Helyes határozat, biztató végrehajtás (*ondttlu1tík a nők helyzetéről AZ UTÓBBI EVEKBEN több fórumon tárgyalták a »ők helyzetet. A párt X. kongresszusa határozottan ráirányította a figyelmet a témára es állást foglalt olyan tonlos vitakérdésben, mnta női egyenjogúság érvényesülésének megítélése. Napjainkban is sok még a vita a torz felfogás, hatnak a gondolkodásban jelentkező, a múlt ideológiájának maradványai, A maradi nézetek mindkét nemnél, bar úgy tűnik, erőteljesebben a férfiaknál jelentkeznek. Mindez alahúzza a X. kongresszusnak azt az állásfoglalását, hogy továbbra is fáradhatatlanul magyarázzuk helyes elveinket, a nő- jcérdéssel kapcsolatos felfogásunkat, A kongresszus után a kormány megfelelő határozatot hozott e témában, ezt kővetően pedig a különböző szintű tanácsok érdemben vitatták meg a kérdést. Nagy jelentőségű volt, hogy' 1971. júniusában a kormány központi bérintézkedéssel javította az oktatási és egészségügyi dolgozók bérét. Köztudott, hogy ezekben az intézményekben a dolgozók 60—70 százaléka nő. Heves megye tanácsának végrehajtó bizottsága a közelmúltban több olyan intézkedést tett. amelyek következtében már kézzel fogható eredmények születtek. Az egyik ilyen határozat felhívta a vállalatok figyelmét, hogy tárják fel saját lehetőségeiket és kövessenek el mindent a női dolgozók helyzetének javítására. A leginkább szembetűnő eredmények az iparvállalatok vonatkozásában mutathatók ki. Vállalataink intézkedési terveket .programokat készítettek. ' amelyekbe n rögzítettek' a megoldások menetét. Ezek az intézkedések — v-i .jy legalábbis ezek főbb Ír. ízlései — bekerültek a kollektív szerződésekbe, amelyeket az elmúlt napokban tárgyaltak meg a munkás- kollektívák. Több iparvállalatnál megoldották, vagy megoldás előtt állnak olyan fontos problémák, mint a gyermek- gondozási segélyben részesülő, illetve a munkába visz- azatérő anyák bérlemaradásának 6—-12 hónapon belüli pótlása, vagy az egyedül álló nők, a több gyermekes anyák éjszakai műszakban történő foglalkoztatásának megszüntetése. A megyei tanács nemrég tizenhat vállalatnál folytatott vizsgálatot eg felmérést a határozat óta eltelt idő tapasztalatairól. Bz a felmérés már valóságos intézkedéseket. tetteket igazol. így kiderült, hogy 1970 és 1971 első negyedévét összevetve a nők alapbére és jövedelme, kedvezőbben alakult a férfiakénál. A nők alapbére 6. a férfiaké 5 százalékkal nőtt. Kedvező, hogy a nők kategóriáján belül is elsősorban a munkásnők, a fizikai dolgozók bére emelkedett erőteljesebben, mintegy 8 százalékkal. A vizsgálat során kiderült, hogy több helyen máris könnyítettek a női dolgozok erős fizikai megterhelésén. Űj gépek, szerszámok kerültek beiktatásra. Különösen észrevehető e vonatkozásban a javulás az egri Finomszerelvénygyárban, a Mátravidéki Fémműveknél, vagy a Parádsasvári Üveggyárban. A Finomszerelvénvgyár, az EVIRT, a Mátravidéki Fémművek már jó úton vannak a nehéz helyzetben levő munkás asszonyok helyzetének javítása terén. MINDENKI TUDJA, hogv a családanyák egyik fő gondja a kisgyermekek elhelyezése, az óvodák férő- helyhiánya. Éppen ezért a megyében több üzem tett már konkrét intézkedést' a megoldás irányába, A Vörös Csillag Traktorgyár egri üzeme nem kevesebb mint másfél millióval járult, illetve járul hozzá óvoda létesítéséhez. A Finommechanikai Vállalat 200, a Mátrai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 500 ezer forintot ajánlott tel ilyen célokra, pontosabban az egri óvodai hálózat fejlesztésére. Az egri Háziipari Szövetkezet vállalva egy felépített óvoda berendezésé’. mások társadalmi munkát, gépeket ajánlottak fel a_z építkezésekhez. Lőrinciben a helyi vállalatok egy 25 férőhelyes óvoda létesítését határozták el. Az utóbbi időben a vállalatok hathatós intézkedéseket tesznek női dolgozóik .szakképzettségéért is. A tanács által vizsgált 18 vállalatnál jelenleg- 150 munkás- nő képzése folyik, akikből szakmunkások válnak. Csupán ez a tény a nőj szakmunkások számát a szóban forgó helyeken mintegy 40 százalékkal növeli. Lényeges kérdés a nőknek a vezetésbe történő fokozottabb bevonása. Az előítéletek, a maradi szemlélet ellenére az említett és vizsgált vállalatoknál az elmúlt egy év alatt 11 százalékkal emelkedett a vezetői munkát végző nők száma. Megnyugtató, hogy az új tanácsokban is minden eddiginél több helyet kaptak a nők. Megyénkben jelenleg nyolc női tanácselnököt, harminc női titkárt foglalkoztatunk, nem szólva a beosztott dolgozókról. akik között mind több a nő. Az Említett Intézkedések jelzik, hogy az üzemek, vállalatok komolyan vették a kongresszusi határozatot, a kormány döntését. Látni kell ugyanakkor, hogy egy tartós és hosszú folyamatról van szó, amelynek még csak az elején tartunk. A TUDAT VÁLTOZÁSÁVAL, formálódásával várhatóan tovább bővül, gyarapodik azon munkahelyek száma, ahol már nemcsak szavakban, de tettekben is megbecsülik a nőket és valóban javítanak nem egyszer nehéz helyzetükön. Szalay István Fordította: Ferencz Győző 28. — Ez az utolsó alkalom — ejtette ki halkan a szavakat Harberry. — Én nem akartam megvásárolni magát. Mindaz, amiről beszélgettünk, csakis azért történt, hogy jobbá tegyem az életét, mert... mert... — nagyot sóhajtott. — Azért, mert — ne feledje — élete kezünkben van! Harberry érezte, hogy majdnem szótveti a düh. Nem, nem is a harag, hanem a veszett gyűlölet.. . És Harberry nem tudta türtőztetni magát, _ Feladni! — ordította h irtelen. — Felállni! Marija Szergejevna csodálkozva nézett rá. — Mi történt magával? — Felállni! — üvöltötte még hangosabban HarberMÚL augusztus 27., pculclt ry. — Azt parancsolom, álljon fel! Marija Szergejevna lassan felemelkedett. A professzornő állt, de Harberry belehuppant egy székbe és ideges ujjaival cigarettát keresett a csomagban. — Nem kell a ml paradicsomunk? — rikácsolta. — Akkor hát ismerkedjék meg a poklunkkal! — Állni fog... egy, két, három óráig, egy napig, amíg össze nem esik. Nem kap sem vizet, sem élelmet, ..Elkezdődött — gondolta Marija Szergejevna. Elkezdődött.” De hát nem ő az első és nem is az utolsó. — Feleljen! — szól Harberry érces hangon. — Feleljen! Azt akarja, hogy éhen haljon? — Hát akkor hallgasson ide. tudós madame, ha beszélni nem asar — nyomta meg a szavakat Harberry. — Elmondom, elmondom, mi vár magára, Harberry azokat mondta el, amiket a fasiszták rémtetteiről szóló könyvekben olvasott. — Lekötözzük a kezeit, aztán a fogorvosi székbe ültetjük és kiszedjük minden fogát — folytatta mind jobban belelovalva magát az elbeszélésbe, — Nagyon kellemes, amikor egymás után szedik ki a fogait. Nem érdekel minisét a szégyeniős- sége, egy vasketrecbe zárjuk és kivisszük egy lőtér katonáinak, hogy nézegessék magát. Mindez, amit mondott, szörnyű és aljas dolog volt. Ez még a kínzásoknál is förtelmesebb. Hanem Harberry saját ki- találású dolgait is el akarta mondani ennek a nőnek, mert még őrá magára is nagy hatással voltak. Megfigyelte. hogy az eltelt néhány perc alatt az asszony megváltozott. Már nem volt olyan szép. Arca Megnyúlt, halványabb lett.. Tekintete azonban szúróssá, metszővé vált,» — Nos, mit szól hozzá? — kérdezte Marija Szergejev- nát, — Megegyeztünk, vagy nem? Ez az ember meg akarja félemlíteni, meg akarja semmisíteni őt. Ezt nagyon jól tudta és válasz helyett megindult a tiszt felé, olyan határozottan, hogy Harberry akaratlanul is hátralépett és maga elé húzta a széket. — Mit akar? — Menjünk — mondta Marija Szergejevna. — Hova? — kérdezte Harberry. — A kínzókamráikba, a hóhéraihoz — mondta majdnem kiáltva Marija Szergejevna. — Nem félek magától! A Kovngiina eo 11—ü- között lefolyt és Harberry számára tóul végződött beszélgetés után a Leningrad fjeié yezea» műúton talál-. Mire hópes az összefogás? Egy millió a k5zS§ kalapba Istenmezején az újságíró mindenkepp megáll érdeklődni helyi gondokról, örömökről. A megsárgult jegyzetlapokon más-más fogalmazásban, de minduntalan visszatérnek ezek a mondatok : ..Lehetne itt tartalmas KISZ-élei. de' hiába a tett- vágy, ha még egy terem is hiányzik, ahol u fiatalok összejönnének baráti beszélgetésre, hasznos tercierére.” „A községi tanács egy bérbeadott magánházba szorult, aho) minden talpalatnyi föld foglalt, úgyszólván meg sem lehet mozdulni.” ..Hasonló nagyságú falvakban legalább van művelődési ház, hétköznaponként munka után össze lehet jönni. Nálunk ez is a sohasem teljesülő kívánságlistára került.” S mindehhez kívánkozik még egy mondat: — Megírja? Elmondtuk mi már mindenkinek, hogy nincs pénz. hogy önerőből nem tudunk semmire menni. Nézze, a megértés jóleső érzés, de forintot, milliókat nem hoz a konyhára. Mindezt azért említem, mert most ismét Istenmezejéről jött a meghívás: — Lesz már hultúrcent- rum, lesz helye a pártnak, a tanácsnak, a KISZ-nek. Itt kap majd helyet a szélesvásznú filmszínház, a korszerű színpad, a klubtermek. Egyszóval valódi falusi kultúrközpont lesz. Már emelkednek a falak. Az előzmények után ösztönösen fakadt a kérdés? — Hogy sikerült a pénzt előteremteni? — Összefogással. Egymillió került a közös kalapba. Vajon hogyan? Erre kerestem választ Istenmezején. A: kultúrkombinátot jő helyre tervezték, épp a fa- luközpontba. így aztán nem lehet vita az al- és a felvégen lakók között. Ha az ember — különösen Ilyen makacs kánikulában — véletlenül csöppen egy építkezés közelébe általában ritkoztak Jerger és Harberry. j Harberry hang'hordozásá- | bői Jerger kiszűrte, hogy { nem úgy mennek a dolgok, I mint az elején. — Nem sikerült semmi, S Bili? { — Olyan, mint egy Jean! d’Arc! { — Hát akkor, Bili, ki kell i szállítani! I — Bizony így van. | — Ki kell szállítani, de! magának és nem nekem. { — De hogyan szállítsuk | ki? { — Bili, öregfiú, ha emlékezelem nem csal, szerin- j tem mór beszélgettünk er- j ről magával. j — Magának az az elkép-f zelése... ! — Csomag! Jól kicsinosí-' tott csomag. í — Jerger, maga fiatalem- ^ bér, hallgasson meg: ez ka- j landolják, ez lőporos hordó ! Nézze... i Jerger előrehajolt és' majdnem bömbölve mondta* Harberry fülébe. i — Az oroszok jól meg-, gyúrták a jellemét. Magai csak pénzt akar kapni, de! nem akar dolgozni! — Menjen a fenébe, Robby, a hegyibeszédeivel együtt! Ha tudni akarja, már próbálkoztam a követségnél. Bajosan egyeznek bele. Hátha hirtelen csütörtököt mond a puska, érti' Az állam tekintélye többet ér, mint holmi katonai titok. * — Ez annyit jelent, hogy diplomaták nélkül kell megoldani a feladatot. Annak a kezébe nyomjuk a csomagot, aki nem kelt gyanút és -kit ■ fírsp-Vmi felment a váltód.. x. zettség alóL rr'OigtéttjWC.) kán tapasztal szorgöskodásí. Istenmezején kellemesen csalódjam. A termelőszövetkezet építőbrigádja mit sem törődve a tikkasztó hőséggel, hordta az átereszeket, kavarta a betont. Amikor a szokatlan igyekezet okairól kérdeztem őket, így válaszoltuk. — Magunknak is építjük, mi. is idejárunk majd moziba meg szórakozni. Egyébként is ezt az építkezést az egész falu figyeli, emberek jönnek társadalmi munkában dolgozni. Előttük nem vailhatunk szégyent. ingyen, fuvarokkal kpnnyííi a vállalkozást, s adja természetesen a szorgalmas épí- tőbrigódot. Ki miért adott? Hiuszü’á- *asui célszerű az Ózdi Szén- bányászati Tröszt esetét említeni. Istenmezejéről mintegy .'Í00 ember jár naponta Ózdra dolgozni A vállalat, vezetői így látták a dolgokat: — Nekünk is érdekünk, hogy dolgozóink szabad idejüket hasznosan töltsék el- A jó körülmények közt kiMár emelkednek a falak. S mindehhez még egy határozott ígéret: — Október elsejére tető alá hozzuk. Jövő év november hetedikére tervezték az ünnepélyes átadást. — Magam is istenmezeje! vagyok, itt születtem, itt élek. Ahogy en ismerem az őslakosokat, nem túlzók, ha azt mondom, hogy a bányásznapi ünnepséget már az új hultúrkombinátban ünnepelhetjük — érvéi Utast János tanácselnök, aki az elmúlt választások során került a község élére, s korábban Özdon dolgozott hosszú évekig. Emlékezetében a gondok is frissen élnek, neki is személyes élménye a keskeny- íilmes mozi, a több kilométeres gyaloglás az Ásványbánya kultúrolthonába. Idéz is egy korábbi sikertelen próbálkozást mint keserű emléket, ám hamarosan a nem mindennapi összefogás részleteit összegzi: — Kétmillió forintos beruházást ml képtelenek lettünk volna önerőből megoldani. Nem maradt más választás, mint megkísérelni a nem is olyan könnyen járható utat, s kopogtatni egy- re-másra a forintokért. Az ötlet a tanácstagoktól és a pártszervezettől származik, s hogy sikerült, nem kis részben az ő érdemük, mert tevékenykedtek a sikerért. Közel egymillió forirvt gyűlt össze. A járási pártbizottság 100, a járási KFSZ-bizottság 150, a járási sporttanács 100, a MOKÉP 300. a járási tanács 300 ezer forintot adott. Nagyon jelentős az Ózdi Szénbányászati Tröszt segítsége is: a terveket készítették el társadalmi munkában, ez nekünk 200 ezer forintos megtakarítást jelent, A helyi termelőszövetkezet bontakozó népművelési munka évek múltán szakmai hozzáértésben, az érdeklődési kör bővülésében is kamatozik. S ez már nekünk sem lényegtelen. Az. érvelést tett követte, nemcsak a tervet adták, hanem szabad szombatokon a szállítókocsikat is, csakhogy hamarabb megvalósuljon az istenmezejiek régi ólma. És megmozdult a falu is; — Tanácstagjaink vállalkoztak arra, hogy sorra járják a házakat, s a lakosság segítségét kérik. Ügy terveztük, hogy a családonkénti ötszáz forintos felajánlás, valamint 10 napi társadalmi munka megoldja gondjainkat. Nem mondom, hogy mindenki lelkesedett eleinte, de ahogy látták, hogy a szomszéd nem vonakodik, majd mindenki adott anyagi lehetőségeihez mérten. Olyanok is akadtak, akik 2000 forintot ajánlottak fel, s hozzáfűzték azt is: tíznél több napra is jönnek majd dolgozni, ha szükség lesz rá. A pénzbeli felajánlás és a társadalmi munka közel 800 ezer forintot jelent. A közösen összeadott milliót is számítva már csak 200 ezer kellett a kétmillióhoz a községfejlesztési hozzájárulásból. A sikernek csak egy titka van: addig ütni a vasat, amíg izzik, s beszélni az emberekkel, meggyőzni őket arról, hogy mi a közérdek. Ma már csak egy a lényeg: tartsuk az ígéretünket, * minél gyorsabban emelkedjenek a falak. Sokan, sok helyütt kételkednek a közös összefogás sikerében. Az istenmezeji példa mást bizonyít. Ezért érdemes felidézni. Pécsi István Újabb játékfilmek Újabb játékfilmek készüllek el a MAFILM stúdióiban, a bemutatásra váró alkotások rendezői között három elsőfilmes művész it> szerepel, Krúdy Gyula novellafüzére nyomán Huszárik Zoltán irta és rendezte első nagyjátékfilmjét, a Szind- bád”-ot. A színes alkotás operatőre Sára Sándor. A címszerepben Latinovits Zoltán mutatkozik be. Befejezte mai témájú első alkotását Böszörményi Géza is Madárkik” című filmjének főszerepeit Schütz Ila ér, Bánsági Ildikó alakítják. A fiatal Gazdag Gyula „A sípoló macskakő” címmel for- gatta a mai fiatalok éleiét idéző, ugyancsak első -játék• , filmjét. Az elkészült filmek listáján szerepel Fábri Zoltán legújabb alkotása, a „Hangyaboly”. Forgatókönyvét Kaffka Margit regényéből Illés Endre irta, a színes képek felvételeit Illés György készítette. „Jelenidő” címmel Bacsó Péter forgatott filmet egy mai üzem belső konfliktusáról. A cigányok világába vezet Gyöngyössy Imre legújabb, most befejezett filmje, amelynek címe „Meztelen vagy”. Felvételeit Kende János készítette, a főszerepben pedig O sztár Sándor muiatíiOiik tó
