Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

RtfUi#

KOSSUTH

8.15 Nóták.

9.02 A 22-es csapdája.

9.30 A bét zenemüve.

Vivaldi: A négy évszab.

10.05 Szimfonikus zene.

U-00 Abilióva] a Capart

vadonában. Ifjúsági r.-játék. 11.25 Schumann-müvek.

12.20 Ki nyer ma?

12.30 Tánczenei koktél.

13.15 Népi zene.

1.3.45 Válaszolunk hallgatóinknak.

14.00 Édes anyanyelvűnk.

14.05 A román kultúra hete.

14.24 Fúvószene.

14.36 Prokofjev: Péter és a farkas.

16.15 Szirmai Márta énekel,

15.23 Liszt-művek.'

15.31 Kalus, az ördög.

Rádiójáték.

17.20 Népi zene.

11.45 A Mars talányai.

18.00 Húszas stúdió.

19.30 Versek.

19.35 Dzsesszest.

22.20 Brahms: A-dúr szerenád. 23.55 Merre tart a filmművészet?

23.10 Verbunkosok.

040 Operafelvételek.

PETŐFI

2.08 Zenekari muzsika.

9.00 Ezeregy .délelőtt.

12.00 Francia gyermekdalok.

12.10 Operarészletek,

12.45 Riport.

13.03 Bartók-zongoraművek, Kettőtől — hatig ... Kívánságműsor.

12.10 A szívbetegek Mekkája, Balatonfüred.

18.30 Legkedvesebb hőseim.

19.30 Évszakok és táncdalok.

20.28 A román kultúra hete.

Rádiöszlnház.

21.25 Holnap közvetítjük .«á 21.40 Népi muzsika.

21.50 A hét zeneműve.

22.20 Fall: Pompadour.

Részletek.

23.15 Szimfonikus zene.

POZSONYI

82.00 és 21.90 Tv-hlradó.

19.30 Nők az ellenállási harcban. Dok.-film.

20.30 Tv-játék.

22.10 A labdarúgás híred.

EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.)

• Fél 4 órakor Gábor diák

Romantikus, színes, zenés magyar film.

Fél 6 és este 8 órakor Darling Lily Színes, kétrészes, zenés amerikai film.

(Dupla helyárakj EGRI BRÖDY

(Telefon: 14-07)

Fél 6 és fél 8 órakor Az elhagyott házban Szerelem és gyújtogatás. Jugoszláv film.

EGRI KERT

Este fél 8 érakor My Fair Lady színes, kétrészes amerikai film.

(Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN

Nincs jobb a rossz időnél GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A félszemű seriff HATVANI VÖRÖS CSILLAG Diploma előtt HATVANI KOSSUTH A szent bűnös HEVES

Zabrlskie Point

FÜZESABONY

Lány a pisztollyal pétervAsAra

Hogyan robbantottam ki a II. világháborút I—II. rész.

iQllÜlMl

(ÜGYELET

f Egerben? TO órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

Gyöngyösön: 19 órától kedd

reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.)

Olvass®

a

Gólya Lajos, Poroszló: Panaszát kivizsgáljuk, sa kivizsgálás eredményét közöljük levélben. Bizonyára nem egyedi esetről van szó. Kérjük a kivizsgálás befejezéséig szíves türelmét.

Tóth Imréné, Gyöngyös: Valóban szép és említésre méltó, hogy azok, akik maguk is gyámolításra szorulnak, segíteni igyekeznek. A vietnami takarók készítéséről szóló levelet lapunkban közöltük is.

H. Dezső, Hort:

Kérjük, szíveskedjenek kiegészíteni az adatokat azzal, volt-e érvényes életbiztosítás, s ha igen, próbálták-e már érvényesíteni követelésüket? Végleges választ ennek az adatnak a birtokában tudunk adni.

M. Károly, Eger:

Engedélyt arra, hogy nagykorúsága előtt jogosítványt kaphasson, a rendőrségen kell kérnie. Ha tanácsot adhatunk — mi nem ajánljuk, sokkal több a ta- nulnivalója egyelőre, semhogy alaposan elsajátíthassa a KRESZ szabályait. Énekül pedig veszélyes vállalkozás a motorozás. Kérésével közvetlenül a BM-hez forduljon.

Svercsek Imréné, Eger: Már kérése idején is tájékoztattuk, hosszú időbe kerül, amíg sikerül felkutatni azokat a szovjet katonákat, akik a háború idején Itt jártak. Ami a fényképet illeti, javasoljuk, forduljon kérésével közvetlenül az „Asszonyok Lapja” szerkesztőségéhez.

Nagy István, NagyréAe: Panaszát a büfét üzemeltető Panoráma Vendéglátóipari Vállalat illetékeseihez továbbítottuk. Kérjük szíves türelmét.

Sz. János, Eger:

Adót minden hasonló ingatlan után fizetni kell, amíg az létezik. Nem tudjuk, milyen állapotban van a ház, s milyen címen szeretne felmentést kérni. Ehhez a hely ismeretére, bővebb adatokra és címre lenne szükségünk.

Képek

halványítása

Több alkalommal említettük már, hogy a vörösvér- lúgsónak milyen fontos szerepe van a kidolgozási munkák egyes fázisainál. Szóltunk arról, hogy a túlfedett negatívokat legyengíthetjük vele. Vagy felhasználhatjuk pl. a film egyes túlfedett részeinek gyengítésére, amikor is ecsettel visszük a megfelelő töménységű oldatot a film kérdéses részeire.

Az eddigieknél is fontod sabb szerepe van azonban a vörösvérlúgsónafc a pozitív képék utókezelése szempontjából.

Utókezelés nélkül nincs művészi hatású kép — mondja a fotoközmondás, és ez nemcsak a kimondottan művészi céllal készült fényképekre vonatkozik. Sok esetben az emléltóképek egy részénél is gondolnunk kell a szebb kivitelre.

Nézzük hát azokat a leggyakoribb eseteket, amikor javítanunk kell a kép minőségén.

Előfordul, hogy nagyításnál nem tudjuk a legmegfelelőbb fokozatú papírt használni. Vagy azért, mert elfogyott és nem kapható, vagy mert nem is találunk filmünk; gradációjának jól megfelelő nagyítópapírt. És még az előhívó összetételének, töménységének, hőmérsékletének változtatásával sem tudunk megfelelő brillanciájú képet készíteni.

De előfordul az is, hogy túlexponáltuk a képet és az előhívóban a kelleténél gyorsabban jönnek elő az egyes árnyalatok, mint kellene. Feltétlenül benne kell hagynunk az ilyen képet az előhívóban az előírt idő minimális mértékéig még akkor is, ha a világosabb tónusok fátyolt kapnak és az egész kép túl hí védik is.

Mindkét esetben rossz a kép brülanciája. Nem elég csillogóak a csúcsfények és az egész kép fátyolos, illetve túl sötét, vagyis élvezhetetlen.

Könnyen segíthetünk ezeken a hibákon, ha egy ideig vörösvérlúgsós oldatban áztatjuk a képet, majd utána tiszta vízben kimossuk. A vörösvérlúgsó ugyanis gyorsan halványítja a kép világosabb részeit, aminek következtében a fátyol éltűnik, a túlsötét kép világosabbá válik és erősen javul a kép brillanciája. Arra kell csak vigyáznunk; hogy ne dolgozzék túl gyorsan az oldat, mert különben nincs időnk figyelemmel kísérni a halványodás mértékét. Az nem baj, ha idő előtt megszakítottuk a halványítás menetét, mert a művelet mindaddig ismételhető, amíg a kellő eredményt el nem értük.

A fixíroldatból kivett pozitív kép egy-fcét perces öblítés után már áttehető a vörösvérlúgsós oldatba, de utána alapos mosás nélkülözhetetlen.

Körmendi Károly

Nagyvái adtól Konstancáig

Romániai riportúton 4. ErdélylH'n^ ^kelyföidön

Az egyetlen, még meglevő székelykapu Csíkkozmáson, Dobos Abrahámék tulajdona. Az új kerítésre és kapura már náluk is ott a kő, s a többi anyag, de kegyeletből újra és újra meghosszabbítják az immár nevezetes kapu életét.

Azt mondják, a székelyek neheztelnek érte, hogy amikor magyarországi látogató érkezik Romániába, az erdélyi nagyvárosokat, Kolozsvárt, Temesvárt, Brassót, s még néhány nevezetesebb helyet felkeresnek. Székelyföldre azonban kevés látogató jut el. Pótolandó tehát a mulasztást, irány Brassótól északra a Székelyföld, korábban Csík, Udvarhely- szók és Háromszék, — jelenleg Kovászna és Hargita megyék.

Utitársam, aki a régi rendszerben kerek négy esztendőt dolgozott az akkori Háromszék, ma Kovászna megye székhelyén, Sepsi- szentgyörgyön, sehogy sem tud tájékozódni. Tulajdonképpen — a térkép szerint — már közelednie kellene a városnak, — szerinte azonban teljesen ismeretlen helyen járunk, valami nagy ipartelep közelében. Aztán kiderül, hogy mégis Sepsi- szentgyörgyön vagyunk, csakhát ez egészen más város már. Textilkombinátja, cigarettagyára, bútorgyára, építőanyaggyára, 514 ágyas kórháza, líceuma, stb. van. A megye lakóinak száma 1909-ben 180 694 volt, s ebből 09 413 városi lakos. Iparának zömét az élelmiszer- ipar és a fafeldolgozás teszi ki, s jelentős még a textilipar. Mezőgazdaságában az állami szektorhoz 11652 hektár, a termelőszövetkezetekhez 136 283 hektár, ma14 659 hektár földterület tartozik. Az iskolák közül 42- ben román, 117-ben magyar nyelven folyik az oktatás, s ezek az iskolák több mint húszezer magyarajkú tanuló képzését biztosítják.

A székel ység múltjáról sokat elárul a sepsiszentgyörgyi székely múzeum, noha értékeinek nagyabb része a második világháború során elpusztult A lakóház, a berendezési tárgyak azonban jól jellemzik a székely ember ötletgazdagságát, ügyességét Megmaradt a Gábor Áron halálát ábrázoló festmény. Abban a helyiségben található, ahol az 1848/49-as szabadságharc több becses ereklyéjét is őrzik, így Bem tábornok egyes hadifelszerelési tárgyait, s a kufsteini tömlődben készített rendkívüli kifejező erejű fa- ragványokat. A fő falról Kossuth, Petőfi, Balcescu, Bem, Teleki, Cesar BoRiak arcképe tekint alá, azoké, akik tudták, mi a Kárpát medence és a Balkán népeinek igazi érdeke. Nagy kár, hogy a feliratok többsége nem magyar nyelvű, holott elsősorban a magyarság történem

téhez kapcsolódnak, s a környék lakosságának is túlnyomó többsége magyar.

A múzeumra, a meglévő értékek ápolására és újabbak felkutatására egyébként különösen az utóbbi időben tekintélyes összegeket fordít a román állam. S néhány dologgal sietni is kell, mert a gyorsan változó élet megelőzi a muzeológusokat Ahol például egy évtized alatt mintegy 10 százalékkal nő az iparban foglalkoztatottak száma, ott már lényegesen kevesebb a ház körüli fúrás, faragás. Történetesen székely-kapuért is jó messzire kell már menni, ha valaki nem elégszik meg a múzeumban látottal. Az új házakhoz másféle kapu dukál Itt látható egyébként a legtöbb régi kopjafa is, amelyeken azonban lényegesen kevesebb fura feliratot lehet látni, mint amennyi az anekdotákban szerepel. Legfeljebb az késztet mosolyra, hogy az elválasztás szabályaival mennyire nem bíbelődtek. Ha például az 1895 nem fért el egy sorban, a végéről az 5-öt egyszerűen átvitték a következő sorba.

Dr. Székely Zoltán, a múzeum igazgatója segítőkészen azon töri a fejét, hogy melyik falut jelölje meg számunkra amolyan „érintetlen” székely vidékként. Végül a Hargita megyében lévő Csikkozmás mellett maradunk. Az 15 CM) lakosú kis faluban Kelemen Béla nyugdíjas tanító vállalkozik az idegenvezetésre. Ismeri a község minden lakóját, minden szegletét, ötvenegy évig oktatta betűvetésre a koz- másiakat. Fia, Kelemen István szintén pedagógus, a szomszéd községben, Lázárfalván tanít. De tudják a községre jellemző számokat nem értelmiségi foglalkozásúak is. Az például Máté

Ferencéknél derül ki, hogy a néphatalom éveiben több mint húszán végeztek egye. temet a faluból, s jelenleg is többen járnak különböző felsőfokú intézményekbe.

A faluban termelőszövetkezet működiit, de nagyon sokan eljárnak különböző iparvidékekre, különösen a közeli Csíkszeredára. Azt azért fájlalják, hogy sok fiatal mond búcsút a községnek, de amikor az egyetlen székely kaput keressük Béla bácsival, s egy patak miatt csaknem meg keU kerülnünk a falut, hogy a másik utcasorra mehessünk (mert nem akadt, aki itt-ott egy pallót keresztbe tett volna a vizen), az öreg tanító is úgy nyilatkozik: „Bizony a gyerekek többet kívánnak, ami az öregeknek mérföldköves változás, nekik az már kevés!

A tanítás egyébként magyar nyelven folyik az általános iskolában, valamennyi tantárgyat anyanyelvükön tanulhatják a gyerekek, s napi egy órában tanulnak román nyelvet és irodalmat. A magyar irodalom oktatása során a magyar klasszikusokat, s a romániai magyar írók. költők munkásságát is tanítják. A tv-ben nagyon várják a heti két alkalommal jelentkező magyar nyelvű adást, s nagyon-nagyon szűknek bizonyul a mozi, amikor magyar filmet játszanak. Ha jó a film, s más nemzetiségűeknek is tetszik, nagyon büszkék rá. S ezzel kapcsolatos egy Brassóban, az ottani dalfesztivállal kapcsolatban elhangzott megjegyzés: Sajnos, mondták,

nekik nincs szerencséjük a Magyarországról érkezett énekesekkel. Nagy izgalommal mennek a fesztiválra, olyan szívesen tapsolnának a magyar szereplő sikerének, s ezzel szemben mindig be kellett látniuk, hogy igazságos volt a zsűri döntése,

PENDLI

Ä kerületi Ideggon- dozó Intézet hófehérre festett ajtaján Zoltán lépett ki eléggé megviselt állapotban.

— Ez a pendlízés a televízió és a rádió között teljesen kikészített —, nyögte panaszosan.

— Tudtommal eddig megbecsült bútorfé. nyezöként dolgoztál. Időközben felcsaptál színésznek? — érdeklődtem nyájasan.

— Dehogy csaptam. Imádom a foglalkozásomat — felelte méltatlankodva.

— Akkor mit jelent az. hogy pendlizel a televízió és a rádió között? — kérdeztem.

— Elmagyarázom. Csak ne idegeskedj — mondta idegesen, és jóízűen rágcsálni kezdett egy szevenált. — Arról van szó, hogy az idén januárig egyszerű rádióhallgató voltam. — Januárban azonban komlyabb összeghez

jutottam, és ez megpecsételte a sorsomat... Vettem egy televízió- készüléket. S mint rádió- s egyben televízió-tulajdonosnak, pokollá lett az életem. Az ember a rádiónak havi tíz forint előfizetési díjat fizet, a televíziónak ötven forintot. így természetes, hogy elsősorban a nagyobb áldozatba került televízió műsorát nézi. Hétközben a rádió csak napközben jut szóhoz. Este a televízió előtt ül a család. Am a szombati esték erős megrázkódtatással járnak. A televízió és a rádió sokszor egy időben ad kabarérr.üsort! Én imádom a kabarét, és egyikről se szeretnék lemaradni.

— Ez derék dolog — jegyeztem meg kissé elfogultan.

— A szombat estéim így telnek el — folytatta Zoltán. — Az ebédlőben kinyitom a tévét, és a feleségem. mel leülünk a készülék elé. A hálószobában kinyitjuk a rádiót és leültetem a kisfiámat, hogy ott inspekciózzon. A tévében mondjuk Z. Zámori Oszkár slágeregyveleget ad elő. Ezt örömmel nézem, öt perc múlva a fiam szálad és lihegve jelenti: a

rádióban most kedvenc komikusom. Bla- hoda Dezső magánszámot ad elő. Átrohanok a rádióhoz, mivel a tévében most úgyis Szene Gottfried száj- harmonikázik, akit úgysem szeretek. Hallgatom a rádiót. Kis idő múlva beszól a feleségem: „Gyors visz- sza, a tévében most

Glancz Endre jelenetét játssza Várdai Eleonóra és Árpád Emil!" Átrohanok a tévéhez, mivel a rádióban most úgyis Trémai Zsolt aktuális strófákat ad elő, Trómait pedig egyáltalán nem kedvelem. Vannak aztán határesetek. Bélteky Rózsa a rádióban sanzonokat ad elő, s ezzel egy időben Jámbor Elvira táncdalokat énekel. Egyaránt kedvelem Bélteky Rózsát és Jámbor Elvirát. Nem tudok választani a két nő között. Feldúltan futkosok egyik szobából a másikba. Egy ilyen szombat este után vasárnap ki sem tudom pihenni magam — nyögte panaszosan Zoltán.

— Szerencsétlen ember. Fogadd együttérzésemet — mondtam nyájasan.

— Köszönöm. Mondd, és arra nincs lehetőség, hogy a rádió és a televízió szerkesztői összeüljenek, hogy egyeztessék a műsorokat?

— Lehet, hogy nincsenek beszélő viszonyban — feleltem tétovázva.

— Egyébként ma hétköznap van, és így nincs nagy problémám. A rádióban „Évelő növényeink termesztése a szikes talajon” címmel tartanak előadást, a televízióban pedig egy nyugatnémet álmoskönyvből adnak elő részleteket. így köny- nyű választani.

— És melyiket választod? — kérdeztem kíváncsian.

— Egyiket se. Korán lefekszem — mondta Zoltán boldogan és ha- zaroham aludtmi.

Galambos Szilveszter

gyengén szerepelt a várva várt versenyző.

A népművészetet, a magyar kultúrát egyébként helyi erőből is igyekeznek ápolni. Tánccsportjuk van, külön idősekből és fiatalokból álló szíj átsző csoportok működnek a faluban, s havonta Csíkszeredáról magyar színtársulat vendégszerepei.

A foszt csévá? Volt valami? Történt valami? — így kezdődik az újságíróiskolá talán mindmáig legélvezetesebb tananyaga, Ruffy Péternek, a riportról szóló tanulmánya. A neves szerző pályakezdő korában ezzel állított oda minden reggel a gyár román portásához: Á

foszt csévá? Igen, történt — mondhatná az öreg portás. Sok minden történt, s történhet a dolgozó ember javára, ha végre „Dunának, Oltnak egy a hangja ..

Kovács Ferenc

Mmkm®

L. WH, augusztus htU6 .