Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

R/idí# KOSSUTH 0.20 tKazás s Hold» 8.i(| Hajlana A küi'töíó* 9.15 Verbunkosok, népdalok 10.05 A kők útnál, Zalka Mát« elliegiéjés. 10.25 Zenekari mozaik» ia.20 KI nyer mai 12.30 Melódiákok tél 13.45 Törvénykönyv 14.00 Poliíáls: 11.07 A Gyermekrádl« műsora 13-10 Kamarazene 15.29 János vitéz lfi.05 Berki István népi zenekara Játszik 11.34 A lórin* H esztendős tőr* tőqete , 10.44 Kórusok 17.05 Tallózás a világsajtóban 17.20 Prokoíjev: Péter és a tar- kas 17.45 Hol Járt, mit csinál« 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Népzenei magazin 20.05 Életem, emlékeim 21.05 Hallgassuk együtt 21.48 Hilde Gilden opexottdalokat énekel 22.20 Éjszakai Káólószínhi* 22.46 Ambrus Kyri és Aradszky László énekel 23.00 Magyar elfiadómOvézzak felvételeiből 6.M Á Harmónia lelvétteleiből. PETŐFI 8.05 Sláger vol* — hallgassak meg újra! 8.45 Külpolitikai figyelő. 0.00 Norma, Készletek Beülni operájából 10.00 Zenés műsor üdülőknek 11.45 Útikalauz üdülőknek 12.00 Haydn müvekből 13.03 Berlioz: Harold Itáliában 14.00 Bandevn kettőtől—hatig 10.10 Fiatalok hullámhosszán 10.45 Jó estét, gyerekek! 20.25 ÜJ könyvek 20.28 Holnap közvetítjük... 20.50 „Kertünk szép virág!..." összeállítás 21.10 Az eladó birtok. Rádiójáték 22.10 Hangverseny a stúdióban 23.15 ifj. Arkus Kálmán népize­nekara játszik MAGYAR 16.53 Hírek 17.00 Hői kézilabda. Balaton-kupa 18.10 Kuckó 18.30 „Szöged hírős város .. Kisíüra }«.4S Fellegi Ádám zongorázik 1045 Esti mese Í9.S0 Tv-híradó 20.&O Zárótűz. TV-játék 91.15 Nagypéntektől május 1-ig 94,§0 Keresztül-kasul az életemen Babits évforduló 22.30 Tv-fhíradó — 5« kiadás POZSONYI 17.40 Filmriport 18.80 és 21.50 Tv-híradő 21.25 Háztartásbeli férfi Tv-játék EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telelőn: 22-33.1 Fél 4 órakor A lovag végakarata Színes, kalandos szovjet- észt film. Fél 6 és este 8 órakor Eper és vér Színes amerikai filmdráma EGRI BRODY (Telefon: 14-071 Fél 6 fél 8 órakor Bűntény a Via Veneton Színéé, szinkronizált olasz film EGRI kert Este fél 0 órakor Eper és vér Színes amerikai filmdráma GYÖNGYÖSI PUSKIN Forró éjszakában GYÖNGYÖSI s.í abaDSAG Diploma előtt GYÖNGYÖSI kert A szép dragonyos hálójában HATVANI vörös csillag Égi bár-'r.y HATVANI KOSSUTH: A boldogság madara HEVES Lépd át a küszöböt FÜZESABONY Az Ángya) elrablása PÉTERV Á S A R A : Mágnás Miska ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig, a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon jl-10). Rendelés gyermekek ré­giére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 éráig, a Jókai utca 41 agám alatta rendelőben. (Tele- ttm »rsu, ___ _ D udaverseny az Orfeusz hegyen Orfeusz, az antik világ éne­kese, akinek hangjára vissza­felé folytak a folyók, megállt a szél és elcsendesült az egész természet, hogy csodálatos fia- iát hallhassa, a legenda sze­rint Rodope hegység csúcsán lakott. A csúcsra szerpentinút vesset, zöld lombok és mer»' dek szirtek között. Kis falu, Szmoljan fekszik a csodálatos tájba rejtve. Ennek a kis bol­gár helységnek — mondja to­vább a legenda — egyik er­dei tisztásán, a Rosen csúcson volt valaha Orfeusz lakóhelye Talán az egykori mitológiai eseményeknek visszhangja az, hogy Szmoljanban változatlan lelkesedéssel énekelnek és ze­nélnek az itteni dudások. A duda titkai Azok a bolgárok, akik a ro- dopei dudák lágy hangját hall­va nőttek fel, úgy tudják, hogy „ennék hangjai megörvendez­tetik a szívet, ha fenn a csú­cson megszólalt a duda, zen­geni kezdenek a völgyek és hegyek”, A duda készítése és használata népművészet ezen a környéken és különös mó­don kapcsolódik össze a szín­pompás népviselettel, a kézzel szőtt szőnyegek szivárvány- színeivel. Az ősi hangszernek a készí­tése nagy szakértelme* kíván- Csak befelé fordított kecske- bőrből készülhet, amelyet nyirkos és hűvös helyen őriz­nek, hogy ki ne száradjon. A dudát — mondják s helybeli­ek — gyakran kell használni, mert ha nem fújják, elveszti szívhez szóló hangját, »be­rozsdásodik”, a hang olyan lesz, mint a zavaros patak. Száz dudás .. • Minden évben megrendezik a Rosen csúcson a dudaver­senyt, amelyen mindenkor vagy száz dudás és több száz dalénekes vesz részt A ferjyr. dudásból álló híres duda-zeneka karmestere Apos­tol Kisajov, aki nagyapjától vastag füzetet örökölt A füzet igen sok régi népdalt tartal­mazott. Sajátságos hangjegyek rögzítették a melódiát és Ki- rajov így le tudta másolni a kottákat. Ezeknek birtokában bejárta a hegyi falvakat és tanyákat, ősteh etsé geket kuta­tott hogy végülis S2áz dudás össze toborzásával megrendel­hesse az első népi zeneversenyt 4 Bősen csúcson, 1961-ben zajlott Is es az étté hangverseny: a legöregebb du­dás akkoriban a 80 éves Mi­hail Kirljakov volt Azt me­sélik róla a falubeliek, hogy csodálatos dudajátéka fiatal korában megmentette az éle­tét A* első világháború ide­jén golyó általi halálra ítél­ték egy katonai felkelésben való részvétele miatt Utolsó kívánsága ez volt hogy kezé­be vehesse dudáját és elfújja rajta a csodálatos melódiákat A rodoped erdő mélyén hang­zott fel a duda és egy bolgár tiszt úgy meghatódott hogy megkegyelmezett a halálra­ítélt Kirljakovnak és «zokni engedte. Név az okorbordán A legöregebbet megemlítet­tük, essék szó a legfiatalabb- léi is a száz dudás között. Kétéves kisfiú, de nem 6 az egyetlen gyermek a zenekar­ban. A gyermekek számára kisebb dudákat készítenek, ezeket kék üveggyönggyel díszítik és őköetoondából ké­szült kis csonttáblára rávésik a készítő nevét és a készítés időpontját is. A dalt a duda őrzi, őrizze hát • készítők ne­vét la Egykor és most Százötven-tagú gyermek- dudazenekart is szerveztek Szmoljanban. A kis dudások­nak jól megy a soruk; a sanoljaai új internátusbán külön próbatermeket építet­tek a zenekar számára. A gyermekek felnőnek, he­lyüket mindig be kell tölteni; mindegyre kutatják az őste­hetségeket a szmoljani körzet­ben. A régi dudások soha nem mondják az új kis jelölteknek, hogy »játssz, hogy halljam”, hanem azt, hogy „játssz, hogy lássalak”, A legidősebbek ugyanis nem ismerik a kottát és csak abból ítélhetik meg, ha©i valaki jól játszik-e a du­dán, hogy követi-e az 6 kéz­mozdulataikat. A dudazenekar egykori karmesterei ennek a kí­vánalomnak megfelelően ve­zényeltek, a régi dudások uno­kái ma már természetesen kot­tákból játszanak. KÁT Ai GABOR s A Kellő-legendától a Beszéné-ügyig... Negyven évi házasság után Valaki kiáltozott a kapu előtt. Bekecs Sándor kiné­zett, s szomszédját, az idős, hatvanhárom éves Kis Jenőt pillantotta meg a homály­ban. Már alaposan bees fele­dett. — Jöjjön már.,: A Piros meghalt.,. Nemcsak Bekecs ment, ha­nem a kiabálást hallva a szomszédok is kezdtek be­szállingózni Kisék udvarára. A bátrabbak az ajtón is be­kukucskáltak. Ott feküdt Kis Jenőné, zúzott, véres arccal az ágy mellett, a földön. — Orvos kellene — mond­ta Bekecs, és már szalajtotta is az egyik gyereket Kis Jenő megemelte az asszony fejét — Minek ide orvos... Hisz ez már meghalt... Az orvos hüramögött, és — a körzeti megbízottért kül­dött — A sérülésihez képest elég kevés vért látok... — mondta csendesen a rendőr­nek. Ha valaki az ágyról le­esik... A rendőr értette. Kiküldött mindenkit, lezárta a lakást és telefonált a kapitányságra. A nyomozók hajnalban értek ki, és alapos munkához láttak. Fényképezőgép kat­togott, amott ujjlenyomat után vadásztak, vémyomokat vizsgálgattak. Kisnének több bordája betört, nyakán fojto- gatások nyomai, fején rúgdo- sástól származó sérülések. Kis Jenő magábaroskadva ült a tornácon. Az egyik nyo­mozó mellé telepedett, s a helyzethez illő tapintatosság­gal érdeklődött a tegnap este iránt. — Délután elmentem a kocsmába. Az asszony adott egy tízest sörre Később 6 is utánam jött, és tani akart... Az utóbbi időben állandóan ivott, kérem... Aztán ott volt egy szomszéd, aki rá­szólt, hogy: „Piros néném, nemcsak iszik, hanem lop is. Szégyellje magát. Menjen in­kább haza...” Erre kifor­dult az asszony a kocsmából. És amikor este én is haza­mentem, ott találtam... így, ahogy van.., Phű, de meleg van (MTI foto) A szomszéd elmondta, hogy még a délelőtt tyúkot, meg tojást akart tőle lopni Ki&né, de leleplezte. — Nem volt pénze sörre — mondta a kocsmáros, akit szintén kihallgattak. —• Mondta, hogy hoz egy tyú­kot. A Jenő bácsi?,.. Igen, ott volt estig a kocs­mában, és többször kiment az udvarra. Egyszer utána mentem, hogy leöntsem, ha a falnál végzi a dolgát, de nem láttam. Vagy húsz perc múlva jött vissza. A nyomozó elgondolkodva nézte Kis Jenő cipőjét. — Ezt majd vegye le, és húzzon másikat. Véres... — tette hozzá. Kis bácsi szóra­kozottan engedelmeskedett. Találtak egy vérlucskos kö­tényt is. Ezzel törölte fel va­laki az ágy előtt a vértócsát. — Maga vélünk jön — mondta a vizsgálat vezetője Kis Jenőnek. A laboratóriumi vizsgálat aztán megállapította, hogy a bakancsra haj tapadt — s ez az asszony haja volt —, meg hámfoszlányok — az asszony bőréről —, és a vérfolt is onnan származik. Idegent senki sem látott a környé­ken, az a húsz perc pedig sokmindenre elegendő. — Mit szól ehhez? — kér­deztek Kist. — Én voltam.., — mo­rogta az öregember. Negyven esztendeig élték békés, nyugodt házasságban. Szerették a két dolgos em­bert a községben. Két gyere­ket neveltek fél becsülettel, s aztán... egyik napról a másikra az asszony italozni kezdett. Ami eddig nem volt, az most napirenden szerepelt állandóan: veszekedés, tor­zsalkodás, mely nem egyszer a tettlegasségbe torkollt. Az idős ember saégyéllte, hegy így lezüllött a felesége. A disznóölésből származó sza­lonna és más „disznóság” megromlott, az abároló lé­be belefulladt egy csirke, az egész háztartás a feje tete­jén állt vagy inkább — ro­mokban. Romokban, mint az életük. Kis Jenó igen elkese­redett, és ő is ivásnak adta a fejéit Azon az áprilisi dél­Zoli csúnyácska, tizen­kilenc éves. Haja szürke, il­letve fekete, csak azúrkék­nek tűnik. Szeme olajosbar- na, de a fehérje nem fehér, hanem sárga. És arcbőre szürkészöld, pattanásos. Kitűnően érettségizett, de az egyetemre nem vették fel, helyszűke miatt. Elment dol­gozni a gyógyszergyárba. El­ügyetlenkedett a boszorkány- konyhákon egy évet. Arca a sok gyilkos gőztől még zöl­debb lett, és most már a fü­le mögött is pattanások virí­tottak. Ezért mindenki sze­rette a gyárban. Amikor elszállt az egy év és ismét megindult a nép- vándorlás az egyetemek felé, apja rászólt, vegye föl a sö­tét ruháját. Érdekes, tavaly ebben ballagott, és most egy kissé murisán rövid a nadrág szára is, a zakó ujja is. A papa végigmustrálta őt, egy kicsit hümmögött, mondta, húzza ki magát, ne legyen olyan tyúkmellű és bent a hivatalban, ha beszél, érthe­tően, hangosan mondja el mondókáját és nézzen az em­berek szemébe. Zoli kívülről tudta, ismerte ezt a szöveget, ezért hát oda sem figyelt. A hivatalban mindenkinek tisztességtudóan köszönt, a papa bemutatta hivatalfőnö­kének őt és most már hár­man átmentek a főhivatal főnökéhez is vizitelni. Azaz, bem m i*~m Protekciót, Zolinak az egye­temi felvétel sikeréhez. A hivatali önök a miniszté­rium főosztályvezetőjének szólt, a főhivatalfőnök a mi­niszternek. Mindenki min­denkinek mindent megígért. A papa nem nyugodott, a pa­pát nem olyan fából farag­ták, mondta io Zolinak, hogy nem sokat örökölt tőle, már­mint az energiájából A pa­pa elment egy katonatiszt is­merőséhez is. Azután elment a kerületi tanácselnökhöz és a kerületi pártbizottság tit­kárához. Kisebb átlátszó és együgyű ürügyek segítségével összebarátkozott a miniszté­riumi titkárnőkkel, és szivar­ról kínálta a portást — Mondja csak bátyám, nehéz dolog ez 4 fölvétel? — Hát beleizzadnak a gye­rekük, mire kijönnek a szo­bából s No, nem orra gondol­tam én, hanem hát, hogy ne­héz-e a bejutás az egyetem re. — Hiszőn én is arról be­szélők — kartársam. — Jó, jó. De hol kell itt mozgatni valamit, vagy va­lakit, hogy a fiaimnak sike­rüljön. — Kérőm, szépen. A gye­rek mozgassa a könyveket, mög az eszét Akkor sike­rül... Apa nem volt megelégedve az együgyű paraszti vála­szokkal, mérgesen ment ha­za. Zolit behívatták a bizott­ság elé. Agya könnyedén mozgott, mindenre villám­gyorsan, de azért tudományos elmélyültséggel válaszolt. A tudós férfiak megállapították, hogy többet tud ez a gyerek, mint hajdan Európa leghíre­sebb alkimistája tudhatott. Azonnal felvették 0 vegyésze­tire. Kijön Zoli a mm easiüßh bői, mit sem sejtve a siker­ből. Apa ott várja izgatottan a kapuban. Szótlanul kézen- fogja és becipeli őt a legkö­zelebbi templomba. Imádkoz­nak, Zoli félszívvel, apa egésszel. Kéthét múlva megkapják az értesítést, Zoli tíz pontot szerzett a felvételin, tizet vitt a gimnáziumból, tehát * maximális húsz pontot érte ej — felvették. Apa másnap lejárta a pro- tektorokat és mindenkinek megköszönt mindent. Minde­nütt kedvesen fogadták, a hi­vatalfőnöke azt mondta, ez a kötelességem. A főhivatal főnöke: „rendes ember a mi­niszter” — és hozzátette, a Lajos. Együtt érettségiztünk Egerben a Cisztereknél, még 1930-ban. Az volt ám a szép világ barátom — ét hátba paskolta apát. Elment a zord épület por­tásához, ismét elővett egy hatalmas aranygyűrűs szí. vart, tüzet is adott hozzá. No, ugye mondtam! — szólt a nagy bajuszú ember. — Ész kall ide kartársam, ész. Mög lélekjelönLét. Az ám! Apa kipipálta az összes ne­vet, tehát mindenkinek meg­köszönt mindent. Aztán ha- f zamert, és azt mondta Zoli-Í nak, „Tudod Ham. ha akkor ‘ nem megyünk a templom­ba... bizony a jóisi?n...” J _____________IZühu) l é lőttön italért ment az asz- szomy. Sört, és pálinkát ho­zott Megitták. Akkor újból elment a kocsmába, de nem kapott semmit mivel nem volt pénze. — Majd hozok egy tyú­kot... Lopni akart, de rajta kap­ták. S amikor este a férje megtudta ezt dühösen haza­ment Berúgta az ajtót hogy az U-vas is leszakadt, s az ép­pen vetkőzni kezdő asszonyt fojtogatni, majd rugdosni kezdte. Aztán féltörölte a vért az ágy előtt, a holttes­tet pedig úgy helyezte el. mintha az ágyról esett volna le. Ezután ment a szomszéd­ba, hogy meghalt a félesége. Vallomását többször visz- ezaVomita, s ugyanannyiszor beismerte a bűncselekményt. Az enyhítő és a súlyosbító körülményeket mérlegelve a bíróság nyolc évj szabadság­vesztésre ítélte az idős em­bert, és öt évre eltiltotta jo­gainak gyakorlásától. (Következik! A „MEGOLDÁS” NIKOTIN) 1971. angntriin 2_ Jm&S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom