Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
F Döntött a minisztérium Apadnak a folyók ffiSfcÄu£c&S,ed! nél már hetek óta mínusz vízállást mérnek és több mint tíz méterrel lejjebb van a folyó szintje a tavalyi nagy árvíz tetőző magasságánál. Csak tizedrészét szállítja most a folyó annak a víztömegnek, amely tavaly június első napjaiban hömpölygött a gátak között. (MTI foto — Tóth Béla) Százezres károk tűzesetek miatt Bölcselkedésre hajlamos pártmunkás barátom a minap azzal a kijelentéssel lepett meg, hogy náluk, a kisváros egészségügyi intézményében tökéletes harmónia jellemzi a különféle tisztségek viselőinek munkásságát, emberi kapcsolatait: egymás erényeit nem veszik számításba, egymás hibáiról, emberi gyarlóságairól pedig ■nem beszélnek. Nem véletlen, hogy a szóban forgó intézményben lábra kapott az önelégültség. egyre-más- ra jelentkeznek a torz vonások a vezető káderek jellemében, munkájában, magatartásában, A harmónia csak látszatra tökéletes, valójában súlyos intrikák, személyi ellentétek zajlanak le a kulisszák mögött, nem a bizalom, hanem a kölcsönös bizalmatlanság uralkodók az embereken. Az ilyen eset szerencsére nem általános gazdasági és társadalmi életünkben. Vezető kádereink egymás közti viszonyát többnyire az őszinteség és a nyíltság jellemzi. Ezt tükrözik a róluk készített írásbeli dokumentumok, amelyeket az elmúlt év ekben -hónapokban minden érdekelttel ismertettek a helyi pártszervezetek és személyzeti osztályok, ugyanakkor — ami az előbbinél is fontosabb — az írásos jellemzések szinte mindenütt megegyeztek a szemtől szemben is elmondott véleményekkel, az érdekeltek munkájának és magatartásának tényeíveL Honunkban egykor c&vat volt csupán a külsőségeken mérni a vezető emberek pmútánságát, avagy femn- héjázását. Szó sincs róla, mintha ma nem tulajdonítanánk jelentőséget bizonyos külsőségeknek is. A különféle tisztségviselők kötelező társadalmi normáival szemben álló magatartásbeli, életmódbeli hibák ugyan: is rendszerint már a bajt, vagy annak a kezdetét jelzik. Mi több, önmagukban is egyengetik az utat az eltávolodáshoz, az elszakadáshoz, a gondjaikra bízott emberek mindennapi problémáitól és végső soron attól az érzelmi, gondolkodásbeli közösségtől kerülnek mind távolabb, amelynek elszakíthatatlan láncként kell ezer forintnyi keresetű családok gondjait. De ennél is fontosabb, hogy mindenekelőtt arra figyelmeztessük a vezető posztokat betöltő embereket: marad janak meg egész életvitelükben olyannak, amilyennek ismerték akkor, amikor felelős tisztségbe helyezték őket. A bizalmat annak idején tudásukon, rátermettségükön kívül éppen azzal vívták ki, hogy olyannak ismerték őket, akik bármilyen magas vezető helyre kerülnek is, a kollektív érdeket fogják szolgálni. S hogy helyesen szolgálják, ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogyne csak tudásukkal, hanem feddhetetlen életmódjukkal is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat Aligha vitathatja bárki is, hogy ma általában ez a helyes emberi magatartás, munkastílus jellemzi a vezetőket. Ám kiskirályok, sikerektől megrészegült, önző és harácsoló tisztségviselők sem ismeretlenek. Köztük olyanok is, akik a nép soraiból származnak, akiket valamikor a szerénység, az áldozatkészség példaképeinek is tekinthettünk. Kádermunkánknak egyik ártalmas fogyatékossága éppen abban rejlik, hogy egyes üzemekben, intézményeikben és hivatalokban csak ezeket a régi érdemeket sorakoztatják fel, amikor jellembeli torzulásokról, esetleg súlyos visszaélésekről kell elszámoltatni valakit Ä közelmúlt napokban inP dúlt vizsgálat az egyik középüzem igazgatója ellen, akiről még néhány éve így vélekedtek a munkások: Mór régen kiemeltek közülünk, vezetővé tették> de ő megmaradt olyannak, amilyen azelőtt volt!” Történetünk szereplője annak idején cselekvő részese volt az újjáépítésnek, a munkásba- talom kivívásának, az eUen- forradalmárok elleni harcnak, igazgató lett és a lázas munka mellett egyetemet is végzett. Az utóbbi időben azonban talpnyalókkal, karrieristákkal, egyszóval olyan emberekkel vette körül magát, akiktől korábban ő maga óvta munkatársait. Nemrég nagyon is kétes eredtiszteségtelenebb eszközökkel. Jellemében természetesen nem egyik napról a másikra következett be a 180 fokos fordulat, hanem lassan, mindazok szeme láttára, akik ma foggal-körömmel védik őt, mert .ki szeretnének bújni az ellenőrzéssel járó felelősségük, vétkes mulasztásaik alól. Sajnos, az ellenkezőjére, történetesen arra is akad nem egy példa, hogy egyes vezető emberek esetében más vezető emberek a szep- lőket is felnagyítják. Tárgyilagos értékítélet szerint nem feltétlenül részeges az, akit valahol, valamikor italos állapotban láttak. A mondandóm elején szóba hozott egészségügyi intézmény párttitkára másfél évvel ezelőtt, egy házi mulatságon többet ivott a kelleténél, s jóllehet semmi botrányt nem csinált, ma is a szemére vetik a történteket, elsősorban azok a vezetők, akiknek egyedül ő nem hajbókol, akik egymás erényeit nem veszik számításba, akik egymás hibáiról nem beszélnek az erények miatt. Ismerek egy vállaíafi főmérnököt, húsz esztendeje ugyanebben a beosztásban dolgozik. Néhány hete egy jelentéktelen üzemszervezési ügy elbírálásánál hibázott, elfogadta munkatársa megalapozatlan javaslatát. A döntés balul sült el. Főmérnökünk számított is rá, hogy a melléfogás nem marad szó nélkül, de egy pillanatra sem fordult meg a fejében, hogy sok éves munkásságát adandó alkalommal ezzel az egyetlen, félresikerült döntéssel kérdőjelezik meg. Vezető tisztségviselőink pontosabb, hitélasebb jellemzése nem tűri az ilyen szubjektivizmust. Ahol rendszeresen figyelemmel kísérik az egyes emberek életútját, ahol szükség szerint dicsérnek és elmarasztalnak, ott sohasem mutat torz képet a tükör, amelyet a közNem késlekedhet az egri teieionküzgsnt építése Amint lapunk július 18-i számában „Miért nem épül az új egri telefonközpont?" című cikkünkben megírtuk, a több éves előkészítés, a számos előzetes koordinációs tárgyalás ellenére sem sikerült az érintett szerveknek és hatóságoknak olyan ösz- szehangolt tervdokumentációt készíttetnünk az új egri telefonközpont épületének kivitelezéséhez, amelyre az építési engedély külön feltételek nélkül kiadható lett volna. Sajnos — amint említett cikkünkben ezt bővebben és alaposabban kifejtettük — az Országos Műemléki Felügyelőség nem tette meg időben a szükséges szakjavaslatot arra, hogy hogyan illeszkedjék (milyen külső homlokzati kiképzéssel?) a leendő új épület a Líceum mögötti hangulatos műemléki környezetbe. Végül, a tervdokumentáció elkészülte után azonban. — korábbi állásfoglalásaival ellentétben — új megoldást kért az OMF, olyan módosításokat, amelyek miatt a teljes tervdokumentációt át kellett volna dolgozni Ez az átdolgozás hosszú időre, esetleg évekre vetette volna vissza a 120 millió forintos beruházás kivitelezését. Cikkünk alapján — a megye és Eger város vezetőinek sürgetésére —, a napokban döntött az Építési és Városfejlesztési Minisztérium — értesültünk dr. Hortobágyi Istvántól, a megyei tanács tervosztályának vezetőjétől —: szükséges és lehetséges is olyan kisebb mó- dö'sítást végezni a kiviteli tervdokumentáción, amelynek következtében az épület külső megjelenésében az eredetinél jobban illeszkedik majd a műemléki környezetbe. E módosítások azonban az épület fő szerkezetének megváltoztatását nem érinthetik, következésképp: a kivitelezési munkálatokat a már megkezdett bontások befejezése után azonnal meg kell kezdeni, hogy az eredeti program szerint, 1974-ben befejeződjék az építkezés. (faludi) Fokozódott a tűzveszély az elmúlt hetek rendkívül meleg és száraz időjárása következtében, Emiatt, valamint a tűzrendészet! előírások figyelmen kívül hagyása miatt számos tűzeset keletkezett az elmúlt időszakban, amely százezres károkat okozott a népgazdaságnak. A hosszantartó kánikula elsősorban a mezőgazdaság területén és az erdőgazdaságok életében jelent veszélyt, mivel az éghető anyagok teljesen kiszáradtak, és könnyen lángra lobbanhatnak. Baranya megyében például 120 hold erdő égett le egy mozdonyszikrától. Az okozott kár mintegy 300 000 forint. Ugyancsak Baranya megyében a keré- nyesi erdőrészen mintegy 16 hektár tölgyerdő lett a lángok martaléka. Ez a becslések szerint 170 000 forintnyi kárt jelent. Somogy megyében a gondatlanul meggyújtott tűz három és fél hektár erdő „halálát” eredményezte. A kár itt is meghaladja a 100 000 forintot. Ugyanakkor emelkedett a szárítóberendezésekben öngyulladástól keletkezett tüzek száma is. A kánikula hatására számos helyen a felgyülemlett hő következtében maguktól lángra gyulladtak a kazlak. Sok helyen a mezőgazdasági létesítmények vezetői megfeledkeztek erről a fontos körülményről, és elhanyagolták a kazlak hőmérsékletének folyamatos ellenőrzését, és a szükséges megelőző intézkedések megtételét. A gyöngyöshalászi Győzelem Tsz-ben így egy 27x6x6 méteres lucernakazal égett le, amelynek százezer forint az értéke. Az ember és jellemzése összekapcsolnia vezetőt és beosztottat Kétségtelen, hogy az, aM nagy elfoglaltságára hivatkozva elsősorban a régi osztálytársaival, egykori kenyerespajtásaival való kapcsolatait építi le, aki nem szakít időt arra, hogy felkeresse beosztottjait a munkahelyeiken, az kiöny- nyen .elfelejti a másfél-kétménnyel kecsegtető újítási célokra jelentős összegeket juttatott „udvartartásának” — s amint ez lenni szokott — a pénzt meg is osztotta cimboráival. Ez az ember valamikor hivatásszerető, áldozatkész építője volt társadalmunknak, ma viszont csak az egyéni luxusigények kielégítését hajszolja, mind vélemény mindig látni akar. A vezető káderek őszinte jellemzése azonban nemcsak ezért bír megkülönböztetett fontossággal, hanem azért is, hogy az érdekeltek kezében mindennapi eszközzé váljék beosztottjaik jellemének, magatartásának formálásában, alakításában. K. F. r Uj termék: a szilikalcit t Epületanyaggyár létesül ffatwasilan Néhány évvel ezelőtt Hatvanban sóderbányát nyitott a budapesti kavicsbánya vállalat. A nagyobb szemcséjű anyag bányászása során nagy Kevesebb a bűnöző, nőtt az ittasan elkövetett bűncselekmények száma «• A Legfőbb Ügyészség jelentése a bűnözés 1970. évi alakulásáról A bűnözés összetételében lényeges változás nem következett be 1970-ben a megelőző esztendőhöz képest — ezt az alapvető megállapítást tartalmazza a Legfőbb Ügyészség most elkészült részletes jelentése a bűnözés tavalyi alakulásáról. Az ismertté vált bűncselekményeknek 73,1 százalékát a vagyon elleni és a közlekedési bűntettek jelentették. A vagyon elleni bűntettek (amelyek az összbű- nözésnek , pontosan 55,8 százalékát tették ki) és e bűncselekmény-kategórián belül a társadalmi tulajdont és a személyek javait károsító ismertté vált bűntettek száma 1970-ben megszakította a megelőző esztendő csökkenő tendenciáját és az 1968— 1969-es időszak szintjére ünelkedett. Mindamellett figyelemre méltó, hogy a vagyon elleni bűntettek 55,4 százalékában a kárérték nem haladta meg az ezer forintot. A jelentősebb — 25 ezer forintot meghaladó —, kárt okozó bűntettek csupán 2,6 százalékban fordultak elő tavaly ebben a bűntett! kategóriában. A betöréses lopások száma az elmúlt évben, 1965-höz képest 115,8 százalékra nőtt. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények 1969-ben. 158, 1970-ben 211 esetben okoztak 100 ezer forintot meghaladó kárt. A bűnözésben részt vett személyek száma csökkenő tendenciát mutatott 1970-ben: a terheltté nyilvánítottaké 83 065-ről, 82 893-ra, a bűnelkövetőké 71 510-rőí 66 677-re csökkent. A ! fiatalkorú bűnelkövetők 1969- ben is, tavaly is, az ország fiatalkorú lakosainak 1,1 százalékát képviselték. (Az arány ennél magasabb csak Í965-ben és 1966-ban volt). A fiatalkorú bűnelkövetők száma 6 százalékkal növekedett az elmúlt évben a megelőző esztendőhöz képest. Ha az összes bűnelkövetőkhöz viszonyítjuk a bűn- cselekmények fiatalkorú elkövetőinek számát, az arány 1970- re vonatkozóan 12,1 százalék (1969-ben 10,7 százalék volt), a legnagyobb hányadban a betöréses lopások tettesei között voltak fiatalkorúak; ők követték el az elmúlt évben a .társadalmi tulajdont károsító, betöréses lopások 41,8 százalékát (1969- ben 42,7 százalékát), a személyek javai elleni betöréses kapásoknak pedig Jüß százalékát, (a megelő évben 33,6 százalékát). A bűnözés indítékai között az oly sokat emlegetett alkohol tavaly is „megtette a magáét”: 7,8 százalékkal nőtt 1969-hez képest az alkoholfogyasztás hatására bűnt elkövetett személyek száma. A nők aránya viszonylag csekély az ittas bűnelkövetők között: 1969-ben 2,9, tavaly 2,8 százalék volt. Az alkohollal összefüggő bűncselekmények elkövetőinek 52,4 százaléka a közbiztonságot és a közrendet sértette meg, 14,2. százaléka személy elleni bűntettet követett eL 4&LU mennyiségben került elő egészen apró szemcséjű sóder is, és ennek hasznosítása érdekében a vállalat megbízást adott a Szilikátipari Központi Kutató Intézetnek, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségei vannak egy Hatvanban létesítendő szilikal- cit gyárnak, amelyhez az alapanyagot a sóderbánya adná és nagyobb mennyiségben építőanyagot állítana elő. Elsősorban falazati anyagok gyártását tervezi a kavicsbánya vállalat az új üzemben; különböző nagyságban,, kisméretű téglától egészen a kézi falazóblokk méretig, később az igényeknek megfelelően még ettől eltérő nagyságban is. Ezek az anyagok a régebben használt, ma már nem gyártott mészhomok téglára emlékeztetnek, de ezeknek nagymértékben javított, korszerűsített változatai lesznek. Nagy és egyenletes a nyomószilárdságuk: a hagyományos tégláénak elérheti a többszörösét is. S ami még nagy előnye lesz az új terméknek, hogy igen jó a fagyállósága és így nem szükséges az épület külső vakolása. Az anyag színe egyébként fehér, 1 de tervezik kisebb mennyiségben színes épületelemek gyártását is. A szilikalcit épületanyagok még nem ismertek hazánkban. Lényegében a Hatvanban létesítendő gjrár lenne az első, amely nagyobb mennyiségben gyártja ezt a korszerű, több külföldi országban már bevált terméket. A Szilikátipari Központi Kutató Intézet vizsgálatai pozitív eredményt hoztak, s az előzetes számítások szerint évente 68 millió kis méretű téglaegység gyártására lesz képes a hatvani szilikalcit üzem. Ezzel a mennyiséggel sokat segítenének a környék építőanyag-ellátásában, a jelenlegi építőanyag- hiány csökkentésében. Különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a salakból készült falazóblokk elemek gyártása is csökken a jövőben. Ez az új, igen sok előnyös tulajdonsággal rendelkező anyag nagyban hozzájárulhat az építkezések korszerűsítéséhez is. A kavicsbánya vállalat 120 millió forintos beruházással hozza létre a hatvani üzemet, amelynek a tervei már készülnek. Nyugati importgépekkel szerelik fel, s a külföldön bevált technológiát alkalmazzák. A termelés várhatóan 1973-ban kezdődik meg. (h.) WfL autKUsztus Ift, mtíótiök