Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-19 / 195. szám

F Döntött a minisztérium Apadnak a folyók ffiSfcÄu£c&S,ed! nél már hetek óta mínusz vízállást mérnek és több mint tíz méterrel lejjebb van a folyó szintje a tavalyi nagy árvíz tetőző magasságánál. Csak tizedrészét szállítja most a folyó annak a víztömegnek, amely tavaly június első napjaiban hömpölygött a gátak között. (MTI foto — Tóth Béla) Százezres károk tűzesetek miatt Bölcselkedésre hajlamos pártmunkás barátom a mi­nap azzal a kijelentéssel le­pett meg, hogy náluk, a kis­város egészségügyi intézmé­nyében tökéletes harmónia jellemzi a különféle tisztsé­gek viselőinek munkásságát, emberi kapcsolatait: egymás erényeit nem veszik számí­tásba, egymás hibáiról, em­beri gyarlóságairól pedig ■nem beszélnek. Nem vélet­len, hogy a szóban forgó intézményben lábra kapott az önelégültség. egyre-más- ra jelentkeznek a torz vo­nások a vezető káderek jel­lemében, munkájában, ma­gatartásában, A harmónia csak látszatra tökéletes, va­lójában súlyos intrikák, sze­mélyi ellentétek zajlanak le a kulisszák mögött, nem a bizalom, hanem a kölcsönös bizalmatlanság uralkodók az embereken. Az ilyen eset szerencsére nem általános gazdasági és társadalmi életünkben. Ve­zető kádereink egymás köz­ti viszonyát többnyire az őszinteség és a nyíltság jel­lemzi. Ezt tükrözik a róluk készített írásbeli dokumen­tumok, amelyeket az elmúlt év ekben -hónapokban min­den érdekelttel ismertettek a helyi pártszervezetek és személyzeti osztályok, ugyan­akkor — ami az előbbinél is fontosabb — az írásos jellemzések szinte mindenütt megegyeztek a szemtől szem­ben is elmondott vélemé­nyekkel, az érdekeltek mun­kájának és magatartásának tényeíveL Honunkban egykor c&vat volt csupán a külsőségeken mérni a vezető emberek pmútánságát, avagy femn- héjázását. Szó sincs róla, mintha ma nem tulajdoní­tanánk jelentőséget bizo­nyos külsőségeknek is. A különféle tisztségviselők kö­telező társadalmi normáival szemben álló magatartásbe­li, életmódbeli hibák ugyan: is rendszerint már a bajt, vagy annak a kezdetét jel­zik. Mi több, önmagukban is egyengetik az utat az el­távolodáshoz, az elszakadás­hoz, a gondjaikra bízott emberek mindennapi prob­lémáitól és végső soron at­tól az érzelmi, gondolko­dásbeli közösségtől kerülnek mind távolabb, amelynek elszakíthatatlan láncként kell ezer forintnyi keresetű csa­ládok gondjait. De ennél is fontosabb, hogy mindenek­előtt arra figyelmeztessük a vezető posztokat betöltő em­bereket: marad janak meg egész életvitelükben olyan­nak, amilyennek ismerték akkor, amikor felelős tiszt­ségbe helyezték őket. A bi­zalmat annak idején tudá­sukon, rátermettségükön kí­vül éppen azzal vívták ki, hogy olyannak ismerték őket, akik bármilyen magas vezető helyre kerülnek is, a kollektív érdeket fogják szolgálni. S hogy helyesen szolgálják, ehhez elenged­hetetlenül szükséges, hogyne csak tudásukkal, hanem fedd­hetetlen életmódjukkal is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat Aligha vitathatja bárki is, hogy ma általában ez a he­lyes emberi magatartás, munkastílus jellemzi a ve­zetőket. Ám kiskirályok, si­kerektől megrészegült, önző és harácsoló tisztségviselők sem ismeretlenek. Köztük olyanok is, akik a nép so­raiból származnak, akiket valamikor a szerénység, az áldozatkészség példaképeinek is tekinthettünk. Kádermun­kánknak egyik ártalmas fo­gyatékossága éppen abban rejlik, hogy egyes üzemek­ben, intézményeikben és hi­vatalokban csak ezeket a ré­gi érdemeket sorakoztatják fel, amikor jellembeli tor­zulásokról, esetleg súlyos visszaélésekről kell elszá­moltatni valakit Ä közelmúlt napokban inP dúlt vizsgálat az egyik kö­zépüzem igazgatója ellen, akiről még néhány éve így vélekedtek a munkások: Mór régen kiemeltek közü­lünk, vezetővé tették> de ő megmaradt olyannak, ami­lyen azelőtt volt!” Történe­tünk szereplője annak ide­jén cselekvő részese volt az újjáépítésnek, a munkásba- talom kivívásának, az eUen- forradalmárok elleni harc­nak, igazgató lett és a lázas munka mellett egyetemet is végzett. Az utóbbi időben azonban talpnyalókkal, kar­rieristákkal, egyszóval olyan emberekkel vette körül ma­gát, akiktől korábban ő ma­ga óvta munkatársait. Nem­rég nagyon is kétes ered­tiszteségtelenebb eszközök­kel. Jellemében természete­sen nem egyik napról a má­sikra következett be a 180 fokos fordulat, hanem las­san, mindazok szeme láttára, akik ma foggal-körömmel védik őt, mert .ki szeretné­nek bújni az ellenőrzéssel járó felelősségük, vétkes mulasztásaik alól. Sajnos, az ellenkezőjére, történetesen arra is akad nem egy példa, hogy egyes vezető emberek esetében más vezető emberek a szep- lőket is felnagyítják. Tár­gyilagos értékítélet szerint nem feltétlenül részeges az, akit valahol, valamikor ita­los állapotban láttak. A mondandóm elején szóba hozott egészségügyi intéz­mény párttitkára másfél év­vel ezelőtt, egy házi mulat­ságon többet ivott a kelle­ténél, s jóllehet semmi bot­rányt nem csinált, ma is a szemére vetik a történte­ket, elsősorban azok a ve­zetők, akiknek egyedül ő nem hajbókol, akik egymás erényeit nem veszik számí­tásba, akik egymás hibáiról nem beszélnek az erények miatt. Ismerek egy vállaíafi fő­mérnököt, húsz esztendeje ugyanebben a beosztásban dolgozik. Néhány hete egy jelentéktelen üzemszervezé­si ügy elbírálásánál hibá­zott, elfogadta munkatársa megalapozatlan javaslatát. A döntés balul sült el. Fő­mérnökünk számított is rá, hogy a melléfogás nem ma­rad szó nélkül, de egy pilla­natra sem fordult meg a fe­jében, hogy sok éves mun­kásságát adandó alkalommal ezzel az egyetlen, félresike­rült döntéssel kérdőjelezik meg. Vezető tisztségviselőink pontosabb, hitélasebb jel­lemzése nem tűri az ilyen szubjektivizmust. Ahol rend­szeresen figyelemmel kísé­rik az egyes emberek élet­útját, ahol szükség szerint dicsérnek és elmarasztalnak, ott sohasem mutat torz ké­pet a tükör, amelyet a köz­Nem késlekedhet az egri teieion­küzgsnt építése Amint lapunk július 18-i számában „Miért nem épül az új egri telefonközpont?" című cikkünkben megírtuk, a több éves előkészítés, a számos előzetes koordinációs tárgyalás ellenére sem sike­rült az érintett szerveknek és hatóságoknak olyan ösz- szehangolt tervdokumentá­ciót készíttetnünk az új eg­ri telefonközpont épületének kivitelezéséhez, amelyre az építési engedély külön fel­tételek nélkül kiadható lett volna. Sajnos — amint em­lített cikkünkben ezt bőveb­ben és alaposabban kifejtet­tük — az Országos Műemlé­ki Felügyelőség nem tette meg időben a szükséges szakjavaslatot arra, hogy ho­gyan illeszkedjék (milyen külső homlokzati kiképzés­sel?) a leendő új épület a Líceum mögötti hangulatos műemléki környezetbe. Vé­gül, a tervdokumentáció el­készülte után azonban. — ko­rábbi állásfoglalásaival ellen­tétben — új megoldást kért az OMF, olyan módosításo­kat, amelyek miatt a teljes tervdokumentációt át kellett volna dolgozni Ez az átdol­gozás hosszú időre, esetleg évekre vetette volna vissza a 120 millió forintos beruhá­zás kivitelezését. Cikkünk alapján — a me­gye és Eger város vezetői­nek sürgetésére —, a na­pokban döntött az Építési és Városfejlesztési Minisztéri­um — értesültünk dr. Hor­tobágyi Istvántól, a megyei tanács tervosztályának veze­tőjétől —: szükséges és le­hetséges is olyan kisebb mó- dö'sítást végezni a kiviteli tervdokumentáción, amely­nek következtében az épület külső megjelenésében az eredetinél jobban illeszkedik majd a műemléki környezet­be. E módosítások azonban az épület fő szerkezetének megváltoztatását nem érint­hetik, következésképp: a ki­vitelezési munkálatokat a már megkezdett bontások befejezése után azonnal meg kell kezdeni, hogy az eredeti program szerint, 1974-ben befejeződjék az építkezés. (faludi) Fokozódott a tűzveszély az elmúlt hetek rendkívül me­leg és száraz időjárása kö­vetkeztében, Emiatt, vala­mint a tűzrendészet! előírá­sok figyelmen kívül hagyá­sa miatt számos tűzeset ke­letkezett az elmúlt időszak­ban, amely százezres káro­kat okozott a népgazdaság­nak. A hosszantartó kániku­la elsősorban a mezőgazda­ság területén és az erdőgaz­daságok életében jelent veszélyt, mivel az éghető anyagok teljesen kiszárad­tak, és könnyen lángra lob­banhatnak. Baranya megyé­ben például 120 hold erdő égett le egy mozdonyszikrá­tól. Az okozott kár mintegy 300 000 forint. Ugyancsak Baranya megyében a keré- nyesi erdőrészen mintegy 16 hektár tölgyerdő lett a lán­gok martaléka. Ez a becs­lések szerint 170 000 forint­nyi kárt jelent. Somogy me­gyében a gondatlanul meg­gyújtott tűz három és fél hektár erdő „halálát” ered­ményezte. A kár itt is meg­haladja a 100 000 forintot. Ugyanakkor emelkedett a szárítóberendezésekben ön­gyulladástól keletkezett tü­zek száma is. A kánikula ha­tására számos helyen a fel­gyülemlett hő következtében maguktól lángra gyulladtak a kazlak. Sok helyen a me­zőgazdasági létesítmények vezetői megfeledkeztek erről a fontos körülményről, és elhanyagolták a kazlak hő­mérsékletének folyamatos el­lenőrzését, és a szükséges megelőző intézkedések meg­tételét. A gyöngyöshalászi Győzelem Tsz-ben így egy 27x6x6 méteres lucernakazal égett le, amelynek százezer forint az értéke. Az ember és jellemzése összekapcsolnia vezetőt és beosztottat Kétségtelen, hogy az, aM nagy elfoglaltságá­ra hivatkozva elsősorban a régi osztálytársaival, egy­kori kenyerespajtásaival va­ló kapcsolatait építi le, aki nem szakít időt arra, hogy felkeresse beosztottjait a munkahelyeiken, az kiöny- nyen .elfelejti a másfél-két­ménnyel kecsegtető újítási célokra jelentős összegeket juttatott „udvartartásának” — s amint ez lenni szokott — a pénzt meg is osztotta cimboráival. Ez az ember valamikor hivatásszerető, ál­dozatkész építője volt tár­sadalmunknak, ma viszont csak az egyéni luxusigények kielégítését hajszolja, mind vélemény mindig látni akar. A vezető káderek őszinte jellemzése azonban nem­csak ezért bír megkülönböz­tetett fontossággal, hanem azért is, hogy az érdekeltek kezében mindennapi eszköz­zé váljék beosztottjaik jel­lemének, magatartásának formálásában, alakításában. K. F. r Uj termék: a szilikalcit t Epületanyaggyár létesül ffatwasilan Néhány évvel ezelőtt Hat­vanban sóderbányát nyitott a budapesti kavicsbánya vál­lalat. A nagyobb szemcséjű anyag bányászása során nagy Kevesebb a bűnöző, nőtt az ittasan elkövetett bűncselekmények száma «• A Legfőbb Ügyészség jelentése a bűnözés 1970. évi alakulásáról A bűnözés összetételében lényeges változás nem kö­vetkezett be 1970-ben a meg­előző esztendőhöz képest — ezt az alapvető megállapítást tartalmazza a Legfőbb Ügyészség most elkészült részletes jelentése a bűnö­zés tavalyi alakulásáról. Az ismertté vált bűncse­lekményeknek 73,1 százalé­kát a vagyon elleni és a közlekedési bűntettek jelen­tették. A vagyon elleni bűn­tettek (amelyek az összbű- nözésnek , pontosan 55,8 szá­zalékát tették ki) és e bűn­cselekmény-kategórián belül a társadalmi tulajdont és a személyek javait károsító ismertté vált bűntettek szá­ma 1970-ben megszakította a megelőző esztendő csökke­nő tendenciáját és az 1968— 1969-es időszak szintjére ünelkedett. Mindamellett fi­gyelemre méltó, hogy a va­gyon elleni bűntettek 55,4 százalékában a kárérték nem haladta meg az ezer forintot. A jelentősebb — 25 ezer fo­rintot meghaladó —, kárt okozó bűntettek csupán 2,6 százalékban fordultak elő ta­valy ebben a bűntett! kate­góriában. A betöréses lopá­sok száma az elmúlt évben, 1965-höz képest 115,8 száza­lékra nőtt. A társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett bűncse­lekmények 1969-ben. 158, 1970-ben 211 esetben okoz­tak 100 ezer forintot megha­ladó kárt. A bűnözésben részt vett személyek száma csökkenő tendenciát muta­tott 1970-ben: a terheltté nyilvánítottaké 83 065-ről, 82 893-ra, a bűnelkövetőké 71 510-rőí 66 677-re csökkent. A ! fiatalkorú bűnelkövetők 1969- ben is, tavaly is, az or­szág fiatalkorú lakosainak 1,1 százalékát képviselték. (Az arány ennél magasabb csak Í965-ben és 1966-ban volt). A fiatalkorú bűnelkö­vetők száma 6 százalékkal növekedett az elmúlt évben a megelőző esztendőhöz ké­pest. Ha az összes bűnelkö­vetőkhöz viszonyítjuk a bűn- cselekmények fiatalkorú el­követőinek számát, az arány 1970- re vonatkozóan 12,1 szá­zalék (1969-ben 10,7 százalék volt), a legnagyobb hányad­ban a betöréses lopások tet­tesei között voltak fiatalko­rúak; ők követték el az el­múlt évben a .társadalmi tu­lajdont károsító, betöréses lopások 41,8 százalékát (1969- ben 42,7 százalékát), a sze­mélyek javai elleni betöré­ses kapásoknak pedig Jüß százalékát, (a megelő évben 33,6 százalékát). A bűnözés indítékai kö­zött az oly sokat emlegetett alkohol tavaly is „megtette a magáét”: 7,8 százalékkal nőtt 1969-hez képest az alko­holfogyasztás hatására bűnt elkövetett személyek száma. A nők aránya viszonylag csekély az ittas bűnelkövetők között: 1969-ben 2,9, tavaly 2,8 százalék volt. Az alko­hollal összefüggő bűncse­lekmények elkövetőinek 52,4 százaléka a közbiztonságot és a közrendet sértette meg, 14,2. százaléka személy elle­ni bűntettet követett eL 4&LU mennyiségben került elő egé­szen apró szemcséjű sóder is, és ennek hasznosítása ér­dekében a vállalat megbízást adott a Szilikátipari Köz­ponti Kutató Intézetnek, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségei vannak egy Hat­vanban létesítendő szilikal- cit gyárnak, amelyhez az alapanyagot a sóderbánya adná és nagyobb mennyiség­ben építőanyagot állítana elő. Elsősorban falazati anya­gok gyártását tervezi a ka­vicsbánya vállalat az új üzemben; különböző nagy­ságban,, kisméretű téglától egészen a kézi falazóblokk méretig, később az igények­nek megfelelően még ettől eltérő nagyságban is. Ezek az anyagok a régebben használt, ma már nem gyártott mész­homok téglára emlékeztet­nek, de ezeknek nagymér­tékben javított, korszerűsí­tett változatai lesznek. Nagy és egyenletes a nyomószilárd­ságuk: a hagyományos tég­láénak elérheti a többszörö­sét is. S ami még nagy elő­nye lesz az új terméknek, hogy igen jó a fagyállósága és így nem szükséges az épület külső vakolása. Az anyag színe egyébként fehér, 1 de tervezik kisebb mennyi­ségben színes épületelemek gyártását is. A szilikalcit épületanya­gok még nem ismertek ha­zánkban. Lényegében a Hat­vanban létesítendő gjrár len­ne az első, amely nagyobb mennyiségben gyártja ezt a korszerű, több külföldi or­szágban már bevált termé­ket. A Szilikátipari Központi Kutató Intézet vizsgálatai pozitív eredményt hoztak, s az előzetes számítások sze­rint évente 68 millió kis mé­retű téglaegység gyártására lesz képes a hatvani szili­kalcit üzem. Ezzel a mennyi­séggel sokat segítenének a környék építőanyag-ellátásá­ban, a jelenlegi építőanyag- hiány csökkentésében. Külö­nösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a salakból ké­szült falazóblokk elemek gyártása is csökken a jövő­ben. Ez az új, igen sok elő­nyös tulajdonsággal rendel­kező anyag nagyban hozzá­járulhat az építkezések kor­szerűsítéséhez is. A kavicsbánya vállalat 120 millió forintos beruházással hozza létre a hatvani üze­met, amelynek a tervei már készülnek. Nyugati import­gépekkel szerelik fel, s a külföldön bevált technológi­át alkalmazzák. A termelés várhatóan 1973-ban kezdő­dik meg. (h.) WfL autKUsztus Ift, mtíótiök

Next

/
Oldalképek
Tartalom