Népújság, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-14 / 191. szám
/ TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;.; v'V És TECHNIK/ Hullámmotor Bolgár tudósok olyan motort szerkesztettek, amely elektromos energiává alakítja át a tengeri hullámok enerigáját. Az „Orkán” elnevezésű berendezés teljesítménye 1000 lóerő. Ilyen hullámmotorok alkalmazásával nagy teljesítményű vízi erőműveket lehet építeni. Baromfihús az asztalon Édesvíz a tenger mélyéből Amit sokáig lehetetlennek tartottak — ma megoldott technikai feladat. A partok mentén, a tengerfenékbe korlátlan mennyiségben fúrható édesvizű forrás, s az édesvíz „előállítása” rendkívül olcsó. Technikailag lényegében egy gát építése szükséges, amely a tenger vizét az édesvizű forrástól távol tartja. Az eljárás nagy jelentőségű, mert a világ édesvízszükséglete egyre, növekszik, s különösen a karsztos, szüb- trópikus vidékeken lesz nagy jelentősége az új eljárásnak. Ez első tenger alatti édesvizű forrást Görögországban, az Argolisz öbölnél fúrják, s a forrás 300 millió liter édesvizet, másodpercenként 10 köbmétert fog szolgáltatni. A 100 kilogram mos meteor A Szovjetunióban évente kutatóexpedíciók indulnak az usszarijszki tajgába. A múlt évben az 1947-es vas- meteorit-eső íöldrehullásá- nak helyén folytattak vizsgálatokat. Tanulmányozták a meteorok vágta krátereket és aknakutató műszerrel több meteordarabkát találtak meg. Az utóbbi évben 6 líráiért tártak fel és az egyikben szokatlanul nagy, közel 100 kg súlyú meteort találtak. A közelmúltban az expedíció geológuscsoportja egy 22 méter átmérőjű kráter feltárásához kezdett. Remélik, hogy itt is jelentős leletre bukkannak. Az utóbbi két évben mintegy 776 kisebb-nagyobb meteort találtak. Akik reggel virítanak, s akik este Az emberek egy része szívesebben dolgozik reggel, sokan viszont tevékenyebbek este. Ennek a teljesítőképesség-eltolódásnak érdekes a különböző jellemtípusokkal való ösz- szefüggése. Heggel általában az introvert, vagyis a magába fordult embertípus tevékenyebb, este az extrovert, vagyis az olyan típusú ember, aki közelebbi kapcsolatban áll a külső világgal, a környezettel. De van bizonyos összefüggés a test- hőmérséklet alakulása és az ember cselekvőképessége között is. Az introvert ember hőmérsékletének görbéje reggel korábban mutat emelkedést, este viszont gyorsabban megy lefelé. Ez a fáziseltolódás a reggeli időben körülbelül egy óra. Az introvert ember korai ébersége és tettre készsége tehát megfelel az anyagcsere-folyamat egy korábban kezdődő felgyorsulásának. „Testalkat és jellem’’ tehát nemcsak olyan összefüggésben áll egymással, amelyet egyszerűen észlelni lehet, hanem amelyben az észlelhető eltéréseknek nyilván fiziológiát Mspia van. Műemlékvédelem — „madárűzéssel" Néhány nyugati országban különleges csiszoló eljárással valósággal újjávarázsolják a kőből készült épületek — főként a műemlékek — homlokzatát. Ezt követően arról is gondoskodnak, hogy a madarak — többnyire a galambok — ne csúfíthassák el a drága költségen megszépített műemlékeket. Egy angol cég olyan kocsonyás „madárűző” anyagot állít elő, amit az épületek azon részein (párkányokon, beugrókban stb.) kell elhelyezni, amelyek a madarak által leginkább látogatottak. A hatás nem marad el: a galambok és társaik messze elkerülik a vegyi anyaggal ekként „kezelt” részeket. A közeljövőben szobrokat, emlékműveket is e módon fognak megvédeni a csúf madárpiszoktól. Gammasugárzás a cipőiparban A gammasugarakat rendszerint a fizikával kapcsolatban emlegetik. Ebben az esetben azonban egy új szabadalmazott találmányról van szó. A találmány lényege az, hogy a cipőiparban jelenleg felhasznált bőröket a radioaktív kobald gammasugaraival kezelve 60 millió párral több cipőt gyárthatnak. A bőr — a vegyész szemével nézve —, óriási fehérjemolekulákból áll, és bizonyos szempontból távoli rokona a polietilén. Vitathatatlan, hogy a bőr molekuláris szerkezete sokkal bonyolultabb, de a hosszú mo- lekulaláncolcat mind a két anyagban megtalálhatjuk. Megállapították, hogy a radioaktív besugárzás megváltoztatja — javítja, vagy rontja —, ezeknek az anyagoknak a tulajdonságait. A feltaláló bebizonyította, hogy a gammasugarak lényegesen megjavítják a bőr minőségét. így pl. a közönséges talpbőr másfélszer tovább tart besugárzás után. Hasonlóképpen van a szőrmékkel is. A lenyúzott bőrt azonnal meg kell munkálni. A mikroorganizmusok hatására megindul a bomlási folyamat és a bőr 6 óra alatt 30 százalékot veszít tartósságából. Természetes, hogy ez hat a cipők minőségére is. A radioaktív besugárzás sterilizálja a bőrt, amely így 10—12 napig károsodás nélkül tárolható. A feldolgozás során a bőrt áztatják, majd szárítják, ez jelentős zsugorodással jár, amelynek mértéke eléri a 30 százalékot. A gammasugarakkal kezelt bőr nem zsugorodik, mert a hosszú molekulaláncokat az eljárás következtében „hidacskák” kötik ösz- sze. A kész bőr terjedelme nem kisebb, hanem 3—4 százalékkal nagyobb lesz, mint a nyúzás után. A szabadalmazott eljárás rendkívül gazdaságos. A látható beszéd A .japán rendőrség újabban nemcsak ujjlenyomatok alapján azonosítja a bűnözőket, hanem hangjuk után is. (Újsághír). Talán kevesen tudják, hogy a hangfelvétel ma még nem szolgálhat perdöntő bizonyítékul a bíróság előtt, mivel a beszédnek egyszerűen füllel való megítélése, összehasonlítása nagyon csalóka dolog (gondoljunk csak a kitűnő utánzóművészekre) és nem ad lehetőséget egyértelmű döntésre. E probléma elég régóta foglalkoztatja a kutatókat — különösen a bűnügyi szakértőket —, hiszen a bűnözők számtalan esetben telefonon fenyegetik meg vagy zsarolják áldozataikat, és sok más esetben is nagy jelentőségű lenne, ha az elhangzott és később visszajátszott szöveget rá lehetne bizonyítani az elmondójára. Minden ember hangjának megvannak a maga szigorúan meghatározott, egyéni sajátosságai. A jellegzetességek azon alapszanak, hogy a száj alakja és nagysága, a garat és az orrüreg formája, valamint a gége kiképzése minden embernél más és más. Kísérletekkel bebizonyították, hogy az emberék öregedése, vagy a beszédben közreműködő szervekbe történt beavatkozás — operáció — sem változtatja meg lényegesen a hangképzés jellegzetességeit. Sokan talán azt hiszik, hogy beszédmodoruk vagy hangjuk szándékos elváltoztatásával (pl. suttogással, a szokásosnál mélyebb vagy hangosabb beszéddel, a hangsúly megváltoztatásával stb.) megmenekülhetnek a leleplezés elől. Lehet, hogy a különféle árnyalatokra, „finomságokra” kevésbé érzékeny emberi fület félre tudják vezetni, de a műszereket nem. A hangjelenség összetevőit az ún. hangszínkép ábrázolja, teszi szemléletessé. Az időbelileg változó akusztikai jelenségek — ilyen a beszéd is — színképe pillanatról pillanatra változik. A hangszínképet egy sokoldalú műszer, a spektrográf segítségével lehet létrehozni, mely a hangot elektronikus módszerrel képpé alakítja. E készülék képernyőjén a beszéd színképe néhány szavas „terjedelemben” egyszerre látható, s akár rögzíthető is spektrogram formájában. A spektrogramok birtokában hangmérnökökre és nyelvészekre vár a feladat, hogy a hanglenyomatokat értékeljék, összehasonlítsák. Az eljárás kriminalisztikai Hazánkban az egy főre eső húsfogyasztás 1965-ben 53,2 kg'volt, amiből 11 kg- ot tett ki a baromfihús (kb. 20 százalék). 1970-ben minden személyre 57,5 kg hús jutott, ebből már 23,5 százalék volt a baromfihús részesedése: 1980-ra viszont még tovább fog nőni, várhatóan 30 százalék körül lesz. Talán kevesen tudják, hogy Európában már ma is a legtöbb baromfit fogyasztó országnak számítunk. Könnyű fehérje Az utóbbi időben sokat hallunk az állati fehérjének a táplálkozásban betöltött fontos szerepéről. Kívánatos lenne, hogy mindennapi táplálékainkban a fehérje részaránya erőteljesen növekedjék a szénhidrát és a zsiradék rovására, mivel viszonylag kevés állati fehérjét fogyasztunk. Nos, e célkitűzés kapcsán fontos szerep jut a könnyen emészthető, sovány baromfihúsnak is (nomeg a tojásnak, ami a baromfitartás „velejárója”). A baromfihús- és tojástermelést egyenletesebbé és gazdaságosabbá tevő „baromfiprogram” alig több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött el. Az első tennivalók egyike a nagy termelőképességű baromfifajták kiválasztása, beszerzése és elterjesztése volt. Megismerkedtünk a „broiler” szóval, ami az expressz-nevelésű húscsirkét jelenti, amelynek súlya 10—12 hetes korában 1—1,1 kilónyi, melle és combja telt. húsos, bőre puha, mellcsontja hajlékony, porcogós (nem tévesztendő össze a „fryeri’-ral, amelynek bőre alatt már annyi zsír rakódott le, hogy saját zsírjában is süthető). Megjelentek a Nick-Chick nevű, éves átlagban 260 tojást adó tojótyúkok is (korábban 80—85 volt az egy tyúkra eső évi tojásihozam és évszakonként erősen hullámzott a tojásellátás). karmányadagokat. A különböző korú és hasznosítású állatok immár olyan — fehérje-, keményítő-, ásványisó-, vas- és nyomelemtartalmú tápanyagokból összeállított — keverék takarmányt (ún. erőtápot) kapnak, amelynek jóvoltából a lehető legrövidebb időn belül elérhetők a kívánt hús- és tojástermelési eredmények. A vágóbaromfi hizlalása során a „csirkegyárakban” egy kiló élősúly előállításához 2,4—2,6 kiló takarmányt használnak fel (az országos átlag ennél sajnos jóval nagyobb, 4—4,5 kg). Az állatok csöppet sem irigyelhető körülmények között tengetik rövid életüket az ún. zárt tartási mód keretei között. A Bábolnai Állami Gazdaság híres baromfitenyészetében pl. évente mintegy 10 millió naposcsibét keltének ki a gépek, és hozzávetőleg 30 millió tojást adnak a tyúkok! Liba, pulyka „Csirkegyárak" A nagy baromfitenyészetekben — a „csirkegyárakban” ma már tudományosan kidolgozott receptúrák alapján, kipróbált előírások "zerint állítják össze a taEgy sző hat spektrogramja öt különböző személlyel kimondatva. a bal felső és a jobb alsó hanglenyomatok azonos személytől származnak. hasznosíthatóságának fő nehézsége az, hogy a „láthatóvá tett beszédet” csak akkor tudják előzetesen azonosítani, ha korábban már felvétel készült a gyanúsítottról, méghozzá azonos szöveggel, s ez a bűnügyi archívumban meg is található. Mindaddig, míg az archívumok fel nem töltődnek anyaggal (mint az ujjlenyomat-tárak), csak olyan esetekben lehet hasznát venni a hangspektrográfnak, amikor már csak bizonyítani kell egy szöveg eredetét. A japán és az amerikai rendőrség már hozzákezdett a hanglenyomat-archívum megteremtéséhez, de legalább egy évtizedre van szüléséé. mié elén összehasonlító anyaggal fognak rendelkezni. A beszédspektrog- ramoknak személyek azonosítására való alkalmasságát egyébként nagyarányú kísérletsorozattal bizonyították be. Nagyszámú kísérleti személlyel bizonyos szavakat többször kimondattak, és erről spektrogramokat vettek fel. A hanglenyomatokat ezután összekeverték. 25 ezer ilyen spektrogramból az egyes személyek azonosságát 97 százalékos biztonsággal meg lehetett állapítani, ami jobb eredménynek számít, mint ami az ujjlenyomatok összehasonlítása révén elérhető — mondják a szakCTiTnfj'flif A „csirkegyárakban” igen kedvező az átfutási idő: a tojástól a rántani való csirkéig alig három hónap telik el. Az ennél jóval hosz- szadalmasabb libanevelés — nagyüzemi módszerek mellett is — kevésbé vonzó vállalkozás, még ha ugyanolyan kifizetődő is, mint az „aprójószág” nevelése. Pedig, a csirkehús egyre csökkenő világpiaci árára való tekintettel, a jövő a libáé — mondják a külkereskedők —, hiszen azért csalinem kétszer annyi valutát lehet kapni. Nem rosszabb a világpiaci helyzet a pulykával sem, jól megfizetik a nyugati piacokon, különösen azóta, hogy kedvezőbb alkatú állatokat tenyésztettek 'ki (korábban - a pulyka melle és combja az egész állat súlyának csak" 40—50 százalékát tette Ili, az új hibrid pulykák mell-comb aránya viszont 60—70 százaléknyi). Ezek a pulykák egész éven át és 12 hét leforgása alatt nevetődnek 2—3 kilós pecsenyeanyaggá. Az állatok húsa nedvdúsabb, gyengébb, mint a korábban tenyésztett fajtáké, s a sajátos ízű zsírpárna sem rakódik le a bőr alá. A hazai fogyasztóközönség még csak most kezd megbarátkozni ezzel a szokatlanul kis testű „bébipulykával”. Egész évben baromfi A magas fehérjetartalmú sovány húsok biológiailag nagyon értékesek. Földünk három és fél milliárd lakosának fehérjeszükséglete 72 millió tonna lenne, de ennek még a fele sincs kielégítve. Az emberiség állati fehérje szükségletének csak 12 százalékát fedezik az óceánok a halhús révén, a többit az embernek magának kell megtermelnie a szárazföldön. Nem csodálható tehát, hogy világszerte nagy fellendülésnek indult a szinte nagyipari módszerekkel folyó baromfitenyésztés, mely sokat segíthet a fehérjein- ség- csökkentésében, ha teljesen nem is oldhatja meg azt. A korszerű hűtőtechnika, ezen belül a gyorsfagyasztás és a mélyhűtés, sok gondot levesz a baromfitenyésztők válláról. Az állatoknak csak kis részét kell eladniuk piaci úton, a „csirkegyárak” produktumának többsége a baromfifeldolgozó üzemekbe kerül, ahol futószalagon tisztítják, bontják, darabolják az állatokat, majd lehűtve hosszabb-rövidebb ideig tárolhatják, szállíthatják az értékes és ízletes húst. Ezzel megszűnt a baromfihús idényjellege és könnyebbé vált a háziasszonyok munkája is. Ez is közrejátszik abjőan, hogy egyre gyakoribb „vendég” asztalainkon a baromfihús. tó 1, TUDOMÁNY
