Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

.........................................................------------------------------rrrr,­C sütörtök esti külpolitikai kommentárunk Az élet Don Basiliója A KLASSZIKUS Rossini Vígopera hires alakja, Don Basilio már öltözékével is elárulja jellemét, ruhája épp­oly sötét, mint a lelke. Azok, akik immár több mint két évtizede Münchenből sugározzák napi huszonnégy órán keresztül rágalomáriáikat a szocialista országok felé, és ! egyben a szocialista országok ellen, jobban ügyelnek a • látszatra, mint Don Basilio. Eleinte, a hidegháború legélesebb szakaszában talán ; még sikerül tekintélyesebb számú hallgatót meggyözniök ; arról, hogy a Szabad Európa ugyan antikommunista ' szervezet, de független testület és minden szempontból; önmaga tartja fenn magát. Az emberek többsége számára azonban már akkor felettébb gyanús volt ez az intéz- ; mény, akár hallgatták ezt az adót, akár csak hallottak ál- ; dásosnak nem nevezhető működéséről. AZ ELMÚLT ESZTENDŐKBEN aztán erről a ha tál- ; mássá fejlesztett Don Basilióról végleg lehullt minden- ; fajta lepel. A TASZSZ szovjet hírügynökség emlékeztet a két legnagyobb csapásra, ami ezt a szervezetet a közelmúlt­ban ,érte. Az egyik 1971. januárjában történt. Nem ki­sebb személyiség, mint az Egyesült Államok szenátora, Case tárta a világ elé azt a megcáfolhatatlan adatokkal alátámasztott leleplezését, hogy a „független” Szabad ! Európa nem független és nem is európai. A SZER egész I óriási költségvetésének kilencven százaléka amerikai for­rásokból származik — mondotta Case szenátor — és nem is akármilyen forrásból: A CIA-tól, az USA központi hír­szerző ügynökségétől. A másik nagy csapás a SZER-re az volt, hogy Czechowicz, a lengyel felderítés azóta méltán világhírű tisztje belülről ismerte meg a rágalomáriák müncheni szuperstúdióját. Az ember azt hinné, hogy most, amikor fontos szov­jet—-amerikai tárgyalások színhelye Helsinki, amikor je­lentős fejlemények színhelye az európai kontinens, ami­kor politikájába látványosan belebukott a nyugatnémet kereszténydemokrata kurzus — végre történik valami SZER-ügyben. ___ JÖ VŐRE MÖNCHEN az olimpia színhelye lesz. Pa­tai között sok-sok nemzet fiai tesznek hitet a barátságról, az együttműködésről. És ugyanebben a városban, napi huszonnégy órán át továbbra is működik az intézmény, amelynek alapja pontosan az olimpiai eszme ellenpólusa: a gyűlölködés és az uszítás. Svoboda elnök Csepelen Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnök ellátogatott a Csepeli Szerszámgépgyárba, ahol részt vett a tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Képünkön: Apró Antal, az MSZMP PB tagja köszönti a magas rangú vendéget. (MTI foto Vigovszki F. felvétele — KS) (Folytatás az 1. oldalról) dasági potenciált tökintve fontos szerepet tölt be a szocialista országok közös­ségében is. Külkereskedel­mének fejlettségére jellem­ző, hogy az egy főre eső forgalom Csehszlovákiában a legmagasabb a szocialista országok között. örülünk ezeknek az eredményeknek azért is, mert ezek jó ala­Javaslat szűkebb körű ülésekre a párizsi vietnami tárgyalásokon A vietnami probléma meg­oldásával foglalkozó párizsi tárgyalások csütörtöki ülé­sén Nguyen Thi Binh asz- szony utalt a múlt héten elő­terjesztett hétpontos DIFK- javaslatra, s hangsúlyozta, hogy az előmozdítja a kato­nai és politikai problémák korrekt, ésszerű, logikus és reális megoldását, s ezzel a háború befejezését. Az amerikai kormánynak — mondotta Binh asszony —, engednie kell, hogy a dél­vietnami politikai, társadal­SALT Kedvező start Helsinkiken HELSINKI A csütörtöki munkaülés — a korábbi szokásoknak meg­felelően —, a két fél nyilat­kozatainak élőterjesztésével kezdődött, ami kitöltötte a találkozó egyórás hivatalos részét. Megállapodás szüle­tett technikai szakértői cso­portok felállításáról, amelyék tanulmányozni hivatottak egyebek között a rakétaelhá­rító rakétarendszerek .meg­egyezésbe foglalhatósaganak” elveit, a védelmi ég a tá­madó hadászati fegyverrend­szerek kölcsönhatásának kér­dését és más, a tárgyalások mostani szakaszán felvetődő problémákat A hivatalos ülést 45 per­ces nemhivatalos megbeszé­lés követte. Megállapodtak abban, hogy a következő ta­lálkozót jövő kedden a hel­sinki amerikai nagykövetsé­gen tartják. A SALT-tárgyalásokhoz közel álló források szerint a helsinki forduló kedvező légkörben indult A csütör­töki ülést — amely az 1969. őszén megkezdett szovjet— amerikai tárgyalások 70. ta­lálkozója volt —, ugyanolyan tárgyszerű hangvétel jelle­mezte, mint a két küldöttség­vezető Helsinkibe érkezése­kor tett nyilatkozatait, ame­lyeket itt derűlátóknak mi­nősítettek. UK július 9* péntek I mi és vallási erők Saigon­ban új végrehajtó hatal­mat alakítsanak meg, amely előmozdítja a békét, a füg­getlenséget, a semlegességet, és a demokráciát. A Dél-vi­etnami Ideiglenes Forradal­mi Kormány nem akarja monopolizálni a hatalmat, éppen ellenkezőleg, széles körű egyetértésre és tartós együttműködésre törekszik azon erők között, amelyek a béke és a függetlenség ügyét akarják szolgálni. Xuan Thuy, a VDK kül­döttségének vezetője felszó­lalásában rámutatott, a DIFK javaslata figyelembe veszi az amerikai nép aggo­dalmát a foglyul ejtett ame­rikai katonák miatt és meg­teremti a feltételeket ahhoz, hogy az Egyesült Államok biztonságban és becsületben lépjen ki a háborúból. David Bruce, az amerikai küldöttség vezetője, a csü­törtöki ülésen elismerte, hogy a múlt héten előter­jesztett DIFK-javaslatok tartalmaztak „bizonyos új elemeket”, de mindjárt hoz­zátette, úgy látszik, hogy az alapvető követelések nem változtak. A Binh asszony által előterjesztett hétpon­tos terv felkeltette az ame­rikai kormány érdeklődé­sét, de annak egyes részlete­it nem tartja eléggé világos­nak és Bruce ezzel kapcso­latban a csütörtöki ülésen több kérdést is féltett, majd indítványozta, hogy mindkét fél javaslatainak alaposabb tanulmányozása céljából a továbbiak során szűkebb kö­rű üléseket tartsanak. pót biztosítalak nemcsak Csehszlovákia további fej­lődéséhez, hanem országa­ink közötti gazdasági kap­csolatok, a szocialista integ­ráció kibontakoztatásához. Jelenlegi tárgyalásaink is arra irányulnak, hogy az élet minden fontos terüle­tén fejlesszük kapcsolatain­kat és őszinte segitő szán­dékkal dolgozzunk a két or­szág népei további felemel­kedése érdekében. Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után Lud­vik Svoboda szólt az egybe­gyűltekhez: — Örömmel készültünk az önök országába és már az első benyomásaink igazol­ták várakozásainkat. Ben­nünket nemcsak a virágzó és termékeny föld, hanem tehet­séges és munkaszerető em­berek fogadtak, akik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével építik a fejlett szocialista társadalmat. Nagy érdeklődéssel ismer­kedünk sikereikkel, amelye­ket a szocialista építés évei alatt értek el. Különösen az elmúlt 5 éves terv során el­ért sikereik váltanak ki tisz­teletet és csodálatot. Az önök tapasztalatai, a bölcs és körültekintő veze­tés. amely a tömegekhez fű­ződő kapcsolatokra, a dol­gozók tudatos aktivitására és kezdeményezésére támaszko­dik, számunkra is értékes ta­nulság munkánkban. örülünk országuk sikerei­nek, minden további előrelé­pésük erősíteni fogja a mi hazánkat és a szocialista or­szágok egész közösségét. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban — tanulva a si­kerekből és hibákból —, je­lenleg mi is gyorsabban ha­ladunk előre. A Csehszlovák Kommunista Párt nemrég megtartott XIV. kongresszu­sa lezárta társadalmunk mély válsággal teli időszakát. A csehszlovák fejlődés is­mét bebizonyította, hogy a szocializmus erői legyőzhe- tetienek. Közös ellenségeink vereséget szenvedtek. Győ­zött a szocializmus, győzött a marxizmus—leninizmus és a szocialista országok inter­nacionalista szolidaritásának ereje. Eddigi fejlődésünk mérle­gelésénél pártunk kongresz- szusa rámutatott, hogy ez a fejlődés nem volt mentes a problémáktól és a nehézsé­gektől, de a döntő mégis a szocialista építés sikeres munkája volt. A gyűlés résztvevői nagy tetszéssel fogadták a beszé­det —, s hosszasan éltették a magyar és a csehszlovák nép testvéri barátságát Csató László a látogatás emlékére a Csepel Művek dolgozói nevében egy, a szerszámgépgyárban készí­tett fúrógép makettjét nyúj­totta át a csehszlovák állam­főnek. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége csütörtökön este az Országházban foga­dást adott Ludvik Svoboda hadseregtábomok, a Cseh­szlovák Szocialista Köz­társaság elnöke, a CSKP KB elnökségének tagja és felesé­ge tiszteletére. Részt vettek a fogadáson a csehszlovák ál­lamfő kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti foga­dáson I osonczi Pál pohárkö­szöntőt mondott. Négyhatalmi tanácskozás A négy nagyhatalom nagy­követeinek csütörtöki, 23. megbeszélése a nyugat-ber­lini kérdésről hat és fél órát tartott. Az ülést 10 óra 30 perckor kezdték meg. Majd ebédszünet közbeiktatása után folytatták és 17.00 óra­kor fejezték be. Ilymódon ez volt a leghosszabb ta­nácskozás tavaly november óta. Az ülés után kiadott köz­lemény szerint a nagyköve­tek megallapodtak abban, hogy tanácskozásaikat július 16-án folytatják. Addig is a szakértők tartanak konzultá­ciókat. A csütörtöki ülés le­folyásáról közelebbi résziete­ket nem közöltek. Koszigin Ulán- Bátorban Délelőtt a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságában és a minisz­tertanácsban találkozóra ke­rült sor a Koszigin vezette szovjet párt- és kormányde­legáció tagjaival. Mongol részről ott volt Jumzsagijn CedenbaL, a MNFP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Zs. Szambu, a párt politikai bi­zottságának tagja, a Mongol Népi Hurál elnökségének el­nöke, valamint több más mongol vezető. A meleg és baráti légkörű találkozón Szambu átnyúj­totta Kosziginnak és a kül­döttség tagjainak a „Mongol népi forradalom ötvenedik évfordulója” jubileumi em­lékérmet. Scheel—Heir* találkozó Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter délelőtt meg­kezdte tárgyalásait az izraeli vezetőkkel. Elsőnek Golda Meir miniszterelnök fogadta és kétórás eszmecserét foly­tatott vele. Scheel rendkívül gyümölcsözőnek nevezte a ta­lálkozót, amelynek során „mindkét fél tisztázott a má­sik számára sok kérdést”. A nyugatnémet külügymi­niszter útja ezután a Knesz szét (parlament) épületébe vezetett, ahol a parlament elnöke vezette körül Scheelt. Amerikai hadviselés ROMA: Rómában szerdán este a vietnami háborúban négy évig vagy annál hosszabb ideig résztvett hat ameri­kai állampolgár több száz olasz és külföldi újságíró előtt beszámolt az ameri­kaiak vietnami hadviselésé­ről. Fred Brantman szocioló­gus és Dán Notley, Ken Campbell, Larry Rothman, Nathan Hale, Bart Osborn, a „Vietnamból hazatértek háborúellenes mozgalmának” tagjai. Valamennyien elis­merték, hogy tisztjeik és elöljáróik kezdettől fogva tudatosan megtévesztették és népirtó háborúra képez­ték ki őket. A 23 esztendős Dán Not­ley elmondta, hogy az Egye­sült Államokban képezték ki, majd My Lai-tól délre vetették be. „Munkánk ab­ból állt, hogy terrorizáljuk a polgári lakosságot azért, hogy ne támogassák a sza­badságharcosokat. Azzal hi­tegettek. hogy felszabadítók­ként fogadnak minket, de én mindvégi ; csak a lakos­ság gyűlöletét éreztem. Min­dent leromboltunk, mert megparancsolták. A dolgok lényegére^ akkor döbbentem ra, amikor bekövetkezett Kambodzsa elözönlése. Más­fél évig harcoltam ott.” Larry Rothman, a csoport egyetlen tisztje kijelentette: „arra tanítottak bennünket, hogy ne bízzunk a lakosság­ban, szigeteljük el a parti­zánoktól még annak árán is, hogy sok embert lemé­szárolunk. Mi ezt meg is tettük”. Bart Osborn, aki a CIA- nek a felszabadító mozga­lom szervezeti felszámolá­sára irányuló programjában tevékenykedett, a követke­zőket mondotta: „Mindunta­lan azt hajtogatták nekünk, hogy a vietnamiak nem em­berek, hanem egy korcs faj, amely inkább a majmok­hoz hasonlít, következéskép­pen indokolt irtani, kínoz­ni és terrorizálni őket a szent cél érdekében: akara­tunk érvényesítéséért”. Hasonló tanúvallomást tet­tek a többiek is. A csoport véleményét Fred Brant- man összegezte: „Miközben mi itt beszélünk, az ame­rikai repülőgépek továbbra is indokínai falvakra szór­ják halálos terhüket, napon­ta kétezer tonna bombát. Hét év alatt ötmilliárd dol­lárt költöttek a bombázá­sokra anélkül, hogy ekir politikai, akár katonai sí­kon értékelhető eredményt értek volna el. Ellenkezőleg, ezekben az években újabb területek kerültek a felsza­badító mozgalom kezébe”. Brantman ismertetett né­hány kifejezetten a lakos­ságot pusztító fegyvert. Be- s'zélt „golyós bombáról”, amely robbanásakor 250 go­lyót röpít szanaszét, vala­mint az úgynevezett „dia- gonális bombáról”, amely a föld felszíne alatt, lövész- árkokban és bunkerekben meghúzódó emberek elpusz­títására szolgál. Mérgezett ételek és édességek, halálos kimenetelű égési sebeket okozó „ezüstpapírcsíkok” — megannyi szörnyű fegy­ver, amelyet az amerikaiak felhasználnak a vietnami háborúban. „Jelenleg is kü­lön csoport foglalkozik a Pentagonban azzal, miként lehetne felhasználni a ván­dormadarakat járványok ter­jesztésére. Ez maga a népir­tás” — mondotta Brantman. A vietnami háborút meg­járt hat amerikai szolida­ritási tüntetésen vett részt római fiatalokkal, amelyen az imperialista agresszió be­szüntetését és azt követel­ték, hogy az olasz kormány lemérje el :: Vietnam?, n«. i mokratikus Köztársaságot. 1 Új kormány Befejezte munkáját a bolgár nemzetgyűlés Csütörtökön délután a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsának és kormányának megválasztásával befejezte munkáját a nemrég megvá­lasztott nemzetgyűlés első ülésszaka. A huszonegy tagú állam­tanácsba — Todor Zsivkov- nak,az Államtanács már ko­rábban kijelölt elnökének javaslatára — a képviselők egyhangúlag első helyettessé választották Rasztju Frics- kovot, a BKP Politikai Bi­zottságának póttagját, a Bla- goevgrád megyei pártbizott­ság eddigi első titkárát. A helyettesek között Georgi Andreev képviseli a Bolgár Népi Földműves Szövetséget. Szintén elnökhelyettes az államtanácsban Peko Takov a BKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, eddigi belke­reskedelmi miniszter, továb­bá Mincso Mincsev, a nem­zetgyűlés elnökségének volt titkára és Georgi Dzsagarov író, a Bolgár írószövetség el­nöke. Az Államtanács titká­rává Mincso Mincsevet, a nemzetgyűlés elnökségének volt titkárát választották. A minisztertanács — amelynek összetételére Sztanko Todorov kormány­elnök tett javaslatot — ösz- szesen harminc tagból áll. A képviselők az egyik na- rülnek az államtanács ha­tározatot hoztak — a minisz­terelnök előterjesztése nyo­mán — több minisztérium összevonására és szétválasz­tására, illetve nevének meg­változtatására. Ezenkívül egyes bizottságok a minisz­tertanács hatásköréből átke­rülnek az Államtanács ha­táskörébe. Az új kormány­ban igen sok az új név is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom