Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-06 / 157. szám
/ 4 sirokiak kincse a riolif 4 fißnmcS rioWt tufXi a terma termelőszövetkezet kőfaragőr'észtegében készítik elő az építkezésekhez és a műemléki restaurálásához. ' A Mátra északkeleti részén, festői völgyben foglal helyet, a régi váráról híres Sírok község, a fain környékén, az erdőkkel borított hegykoszorú mélye évszázadok óta egy értékes kőzetet rejteget: a riollt tufát. Ezt a követ joggal nevezik ma is a slrokiak „kincsének”, Ugyanis a helyi Váralja Termelőszövetkezet tagságának ez biztosítja a jövedelem csaknem 80 százalékát. Gazdálkodás a hegy alján A siűoki közös gazdaság köztudottan rossz termőhelyi adottságokkal rendelkezik, Sok a heggyel, dombbal övezett terület, amelyet bizony nem könnyű megművelni. A szövetkezet vezetői azonban így is mindent elkövetnek a gazdálkodás szerkezetének helyes kialakítására. Sírokban, a mezőgazdasági termelés nagy részét a rét- és legelőgazdálkodáson kívül — a hegy aljában elterülő részeken — a szántóföldi növénytermesztés és a gyümölcstermesztés adja. A rét- és legelőgazdálkodás szorosan kapcsolódik a szövetkezetben egyre fejlődő szarvasmarha-tenyésztéshez. A rétek szakszerű gazdálkodással ugyanis olcsó és jó minőségű tömegtakarmányt adnak az állatoknak. Néhány adat a siroki Váralja Tsz harmadik ötéves tervi eredményeiről. A közel 250 főt foglalkoztató szövetkezetben 1968. január 1. óta a munkaegység-elszámolás helyett havi fizetést adnak. Ez a bérezési forma* az eddigi tapasztalatok szerint jónak bizonyult, és ösztönző hatású. A szövetkezet közös vagyona az elmúlt években közel három és fél millióval növekedett, *s ma már megközelíti a 13 millió forintot. Az egy főre eső jövedelem ennek alapján 14120 forint. 1968. január <1. és 1970. december 31. között 5—20 százalék közötti nyereségrészesedést osztottak ki a tagok körében. ?5rkányok, ajtók ; ablakkeretek riolit tufából A község /belterületén szövetkezeti kezelésben több kőbánya működik. Ezekben a bányákban ''ngyományos kézi erővel kánnyal — fejtik a kü r ma már az évszázadc. -lak ko>é is bevonult a technika: a kitermelt követ gépek szállítják, a nagyobb sziklákat pedig robbantással választják szét. Naponta több köbméter kő hagyja el a falut. A riolit tufa közkedvelt épületkő és szerszámkő. Tulajdonságát tekintve vulkáni eredetű kőzet, amely csaknem 80 százalék vulkáni eredetű törmelékanyagot tartalmaz. Fehér, illetve sárgásszürke színű. Szürke kvarcszemek fénylő, fehér földpátok és sárgásfehér horzskő darabok figyelhetők meg benne. Egyes változataiban sárgás színű kaolin zárványok, vagy pikkelyes kifejlődésű biotit kristályok észlelhetők. A kőzet pórusai között, egy-két milliméter átmérőjű apró hézagok vannak. A riolit tufa kézi szerszámokkal könnyen faragható, formálható -és alakítható, bár nem nagy szilárdságú kőzet. Sírokban és környékén — főként az egri járás északi részén — házépítésekhez, jól bevált építőanyag. Kedvező tulajdonsága az is, hogy a kőzet részecskéi között meghúzódó levegőzárványok hatására jól szigeteli a hőt. Az épületkövek és szerszámkövek készítésén túl útburkolásra is használják. A Mátrában a siroki hegy-: vonulat „gyomrából” kitermelt tufa rendszeresen gazdára talál. A szövetkezet állandó kapcsolatban vaui az Országos Műemléki Felügyelőséggel, valamint az Országos Kőfaragó és Szobrászipari Vállalattal. Ezeknek a partnereknek szerződés Eredményesen működő segédüzemén egészíti ki a mezőgazdálkodást a Váralja Termelőszövetkezetben alapján szállítanak előkészített köveket. Évente 15 ezer köbméter riolit tufát, hárommillió forint értékben. A kibányászott köveket a termelőszövetkezet kőfaragó részlegében faragják, csiszolják és a rendeltetésének megfelelő formában készítik elő. Többi között párkányokat, tömbköveket ablak- és ajtókereteket, lábazati köveket stb. faragnak. Az építéshez előkészített tufa ára köbméterenként 60 forint, a betonkő, vagy burkkő pedig köbméterenként 30 forintért kapható. Siroki kő díszíti a budai várat és az esztergomi bazilikát Naponta teherautók szállítják az előkészített köveket Sírokból. Az ország szinte minden részébe eljutnak a szövetkezet kőfaragványai. Siroki riolit tufa díszíti a budai vár, az esztergomi bazilika restaurált falait. Azután a felújított egri és székesfehérvári műemlékeket is. Ugyancsak Sírokból szálAz olasz DOND1 árokásó gép naponta egy kilométer hosszú árkot ás ki. Sírok környékén kézi csákánnyal bányásszák a riolit tufát. Képünk az egyik bányát ábrázolj* Irtják a követ a felújításra kerülő Eszterházy-kastély- hoz, a szécsényi Forgách- kastélyhoz és a pásztói kastélyhoz is. A siroki riolit tufából készült szerszámköveket, építőköveket és burk- kövekef a szolnoki és a szegedi TÜZÉP-vállalatok is árusítják. Mit tud a „DONDI “•? A kőbányán kívül a termelőszövetkezetben a közös vagyon növelésére tavaly három olasz gyártmányú árokásó gépet vásároltak. Ezek a DONDI-típusú, nagy teljesítményű gépek naponta egy kilométer hosszúságú földárkot ásnak ki 40x170x80 cm nagyságban. A gépek nagy előnye, hogy a kiásott földet az árkok mentén 20 m szélességben egyenletesen el is terítik. Segítségükkel tulajdonképpen kiiktatják a nehéz és költséges kézi munkaerőt. Az árokásók iránt nagy az érdeklődés a környező termelőszövetkezetekből és a KPM Heves megyei Közúti Építő Vállalat részéről is. A siroki Váralja Tsz vezetői természetesen más érdeklődő partnereknek is rendelkezésre bocsátják ezeket a gépeket. A hegyoldalról „levonulnak“ a völgybe A közös gazdaságban a negyedik ötéves tervben az árutermelés fokozására 90 holdon új gyümölcsöst telepítenek. Mégpedig kétfajta almát — jonatánt és star- kingot — termőkaros orsófákból. Ezenkívüli a már kidolgozott meliorációs tervek alapján, a kopár hegyoldalakat a szántóföld helyett erdővel telepítik be: fenyő- és tölgyfákkal. Az ötéves terv végére előreláthatóan 50 hektáron telepítenek erdőt. Ezen a területen a későbbiek során fakitermeléssel foglalkoznak majd. Fokozott gépesítéssel, a, rét-, legelőgazdálkodással és erdőgazdálkodással kívánják kiegészítem a termelőszövetkezetben a jól működő segédüzemági tevékenységet.
