Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

Világrp í-'ünk alapjai

1372-beB új tantárgy középiskolákban

A legutóbbi tanévben a világnézetünk alapjait 145 gimnáziumi és 210 szakközépiskolai negyedik osztályban 35 059 pedagógus oktatta. A világnézetünk alapjait tanuló oszátlyok diákjai, a nem tanuló osztályok növendékeivel szemben 40—50 százalékkal jobb eredményt mutatnak fel a világnézeti problémák értelmezésében, az azokkal való önálló foglalkozásban.

Közölték a minisztériumban, hogy a tantárgy oktatássá az 1971—72-es tanévben nem rendszeresítik, viszont

1972. szeptemberétől általánosan bevezetik a tanítását a középiskolákban.

Már dolgoznak az ehhez szükséges dokumentumok előkészítésén. Az Országos Pedagógiád Intézet az új, elfogadott tantervhez mind a gimnáziumok, mind a szakközépiskolák számára tantervi utasítást készít. Egy szerzői kollektíva ugyanakkor a világnézetünk alapjai tankönyvéneit: és olvasókönyvének pedagógiai terve alapján tankönyvet ír, ezzel párhuzamosan olvasókönyvet is ösz- ■zeállitanak.

James Kunén regénye bizonyára pontos pszichológiai természetrajzot írt Simon James egyetemista fejlődéséről, arról, ahogyan a közömbösségből eljutott a mindent, a halált is vállaló forradalmiságig. Ha a regényből készített filmet végignézzük, beleakadhatunk dramaturgiai fogyatékosságokba, a jelzéseik, utalások llt-ott bonyolult vagy csak bonyolultnak látszó voltába, hiszen a képi fogalmazás, a riportszerűség, a lényegre- törés nem mindig találja meg a legjobb vagy az európai szemnek is legérhetőbb fogalmazását. Azt azonban senki nem vitathatja, hogy ezen a történeten — hacsak vázlatosan is — egy modell botladozik végig, Simon, a szemüveges, kék szemű, mosolygós, kissé naív, kissé nagyon is átlagfiatal, akit az események sodornak, néha meg is csavarnak és úgy lesz főhőssé, hogy közben a legtöbb esetben áldozatnak érzi magát. Mindkét oldalról. De itt nem ez az egyéni sons, a tragédia személyre szóló beteljesedése a lénye- ' ges, hanem az az életérzés, ,'f amely a film minden kocAmerikai film

káját betölti. És itt jutunk el a kérdezésig: Ki is készítette ezt a filmet? Stuart Hagmann, húszegynéhány év es rendező, aki a ma Amerikájában, amerikai regényből ezt a képsort össze tudta állítani; eljuthatott vele Cannes-ba és ott, 1970-ben megnyerhette ezzel a rendhagyónak is mondható alkotással a zsűri különdíját.

Antonioni filmje, a Zab- riskie Point egy olasz művész szemlélődése volt az amerikai fiatalokról, arról, ahogyan az Államokban gondolkodnak a fiatalok hatalomról, vagyonról, jogaikról. Itt és ebben a filmben a forradalmi ’ tett elindulása, megvalósulása a központi téma, az, ahogyan a szenvedély, az érzés, a meggyőződés, a változtatni akarás frontba dobja a fiatalokat. Ezek az egyetemisták nem értelmetlen lázadók, csak rosszul érzik magúikat, nem veszi be a gyomruk és az idegrendszerük mindazt, amit a hatalom velük tenni akar. Nem tudják és nem akarják már elviselni, hogy ellenükre legyének, ha nekik az az elképzelésük, hogy ne katonatiszti épület keletkezzék, hanem maradjon a játszótér játszótérnek. Itt már nem az a fontos, hogy milyen közvetlen célokat fogalmaznak meg és szegeznek szembe a hatalommal, hanem az, hogy a hatalom akarata ellenére akarnak világot teremteni mguknak.

A képsorok nem hagynak kétséget afelől, hogy a rendező mindazt a diákos lelkesedést, amely kitömi készül, érzelmileg tisztának, csaknem fenköltnek hiszi. A szerelem is úgy és azért szövődik, mert a hit szüksége tartja egybe Simont és Lindát. A társtalanság is azért szükségszerű, mert mindenkinek először magában kell döntenie arról, hogy akar-e csatlakozni a forrongáshoz, vagy kívül rekedt szemlélője kíván csak maradni. A rendőri brutalitás fokozatai, elindulása, lendületbe jó vese és tobzódása elé a közösségi érzés nagyszerű tam-tamját rakja a rendező; a kerítés- sekhez odavonulnak a gyermekes anyáik, öregek, minden rendű és rangú kiváncsiak meggyújtják gyertyáikat — nem ismerjük az amerikai szokásokat, de nyilván nem a rendőröknek akarnak itt világítani —, hogy azitán a némán meredő arcok gyűrűjében megkezdődjék a féktelen visszavágás a hatalom részéről.

A néző kíváncsi lenne, mit mond a rendező és a forgatókönyvíró szerint egy amerikai átlagpolgár, akit hazafelé menet, sétája közben talál el egy ilyen látvány? Azért lennénk erre a film kapcsán is kíváncsiak, mert a fiatalokat értjük és megértjük, a hatalom vadságát a forró nyarak kaliforniai éjszakáiból és híradókból ismerjük. A Nemzeti Gárda beavatkozásai nem egy felvételről emlékezetesek az európai szem számára is, de nem lenne sokkal érdektelenebb ezeknél a hallgatag, vagy inkább hallgató átlagameriikai sem, aki dollárjával szolgálja a hatalmat és mégis egészséges rendet szeretne maga körül. De hol található az egészséges rend ott, ahol a fiatalok ennyire nem jól érzik magukat?

Ralf Woolsey operatőr képsora félelmetes szituációkat örökít meg, izgalmas őszinteséggel vall a vajúdó Amerikáról, amely holnapra biztosan nem marad olyan, mint amilyen ma volt: ennek a fiatalságnak a lelki megrázkódtatásai óhatatlanul terelik a történelem sodrását valami új és tisztul- tabb irányba. A brutalitás felvételei talán néha túlsű- rítemek, talán néha túloznak 'is, de minden bizonnyal kifejezik azt a kérlelhetetlen- séget a hatalom és az elszántságot a fiatalok részéről, ahogyan értve vagy sejtve, a holnapot építik maguknak és másoknak egyaránt

Bruce Davison és Kim Darby kitűnő fiatal színészek élén játszik el nehéz feladatokat.

Nem nyári téma, ezért annál hatásosabb!

(farkas)

Jelenet a „BtooJ kapitány4 című amerikai filmből, a tv augusztus 4-i, szerdai műsorából.

Zárétűz

(Kedd, 20.20)

szigetnek a kormányzója lesz, ahol mint rabszolga dolgozott.

Dióhéjban

— Csak egy pór percig szeretnék önnel beszélni.

— Nem lehetne inkább holnap, mert...

— Csak dióhéjban mondanám el a mondanivalómat.

— Szívesen, de attól tartok, hogy... Es holnap még, több időm lenne.

Mintha a szavak a pusztába kiáltanának, úgy nem vei tudomást vendégem semmiről. A holnapra való utalás b zonyára meg sem fordul a fejében. Lehet, hogy ide sei figyel, mert dióhéjban máris kezdi memdókáját:

— Mi, kérem, heten voltunk testvérek, a legidőseb bátyám meghalt a fronton, a többiek élünk, de az4 igazi megvallva, elkallódtunk az országban. Higgye el, nint olyan megye, de talán még egy nagyobb város sem. áru az én famíliámból találni ne lehetne. Ha nem a testvéren akkor azok fiai, lányai, rokonai köszönnek rám.

Miután kötött programra várnak, félig észrevétlenül t órámra pillantok.

— Látom, sietni tetszik, ezért csak dióhéjban térek ki legfontosabbra. A középső testvérem lány, pontosabban as, szony és neki is három gyereke van. Jancsika a legidósel köztük, akinek minden vágya, hogy tsz-szerelö legyen. K rém, ez olyan gyerek, hogy nyolcéves korában már met csinálta az elromlott vekkerórát és ki sem került még az á talános iskolából, amikor formális maszekolásba fogott, h valahol elromlott a rádió, az óra, vagy a villany vasaló, csői is őt hívták. Mondta is az apja: ennek a gyereknek nu nagy szerencséje lehet az életben, aranyat ér a keze i amihez nyúl, mindjárt megjavul.

Órámon a nagymutató vészesen közeledik az indul idejéhez. Arra gondolok, mégiscsak jobb lett volna, met mondani kereken, hogy ma semmire sincs idő.

— Látom, megint nézni tetszik az órát. Tudom, kev< az ideje, de azért egészen röviden, dióhéjban szabad legyi mégis végigmondani kívánságomat.

— Szóval, az előbb ott hagytam abba, hogy a közép testvérem nagyobbik fia, Jancsika kifejezetten ügyes gy rek. De most nehogy azt tessék gondolni, hogy én ezt a fi ok nélkül, vagy elfogultan dicsérgetem, vagy hogy út akarok feltűnni, mint valamA tehetségkutató. Ennek a fit nak már az osztályfőnöke is elismerte, hogy rendkívi kézügyessége van és hogy mondjuk a televíziószerelés lei jobban illene hozzá. Tanulni nem nagyon szeret, az által nos iskolát is csak kettessel végezte. De nem mindig az k rés sok pénzt, akinek jó a bizonyítványa. Mondtam is gyai ran az apjának; ne üsd azt a gyereket, Jancsi, amiért ros a bizonyítványa, hiszen az arany kezével kenterbe ve majd az életben a legjobb tanulókat is.

Felállók a székről, sajnálkozva elnézést kérek.

—Kérem, én megmondtam, hogy nekem ma kevés i

időm.

Sértődötten csóválja a fejét.

— Éppen azért csak dióhéjban akart fm vázolni..’.

— Szóval — egyszó, mint száz — azt akarja, hogy t szerelő legyen a fiúból?

Csodálkozik.

— Nem kérem! Holnap majd újra jövök, mivel ma m nincs több ideje, hogy meghallgasson. És $kkor majd di héjban elmondom szerény mondanivalóm lényegét...

Szalay István

Galaibándi Zoltán Egyszeregy kisregényéből készült a tv-játék, amelyben az 1919- e& Tanácsköztársaság utolsó harcai elevenednek meg. Egy vörös dandár hátrahagy egy rajnyi erőt, hogy az fedezze vissza vonulását. A nyolc ember Salgótarján közelében téglagyárban helyezkedik el, és a stratégiailag jól megválasztott helyen, ám sokszoros túlerő ellenében kísérlik meg feltartóztatni az ellenforradalmi csapatokat. A főszerepeket Molnár Tibor, Szirtes Adám, Mádi Szabó Gábor, Dégi István, Tahi Tóth László. Gyenge Árpád, Horváth József, Kenderest Tibor és Dömsödi János játsszák.

Blood kapitány

' (Szerda, 20.00)

Magyarul beszélő amerikai film. Kertész Mihály magyar származású rendező filmje 1935-ben készült, hazánkban még nem játszották, csak a Blood kapitány fia című filmet. A szereposztás parádés, Erői Flynn (magyar hangja Mécs Károly), Olivia de Hatilland (Váradi Hédi), Le vas- tuer Basil Rathbone (Káló Flórián) és Ros Aleöander (Kovács István). Blood kapitány első személyiség volt: ©rvoe II. Jakab király uralkodása idején. Üldözés áldozatául esik, s végül rabszolgának adják el egy Karib- tengeri szigeti'«, a Port Ro- yalra, amikor kiszabadul, kalózkapitány lesz, ám a francia—angol háborúban kitünteti magát, s végül annak a

SWL július äU «MBtesfr* 1

Fordította: Ferenci Győző

KÉK FÉM 4'

■f*

(Csütörtök: 21.00) *

A fő téma ezúttal harácso-I lás: s e körben éppen nem] kisemberek haszonlesésből! táplálkozó ügyeiről lesz szó,J hanem például egy olyan I emberről, aki az új gazdaságit mechanizmus lehetőségeit! egészen sajátos módon pró-? bátta értelmezni. Az isme-2 retten tettesek szokásos tor-? májú körözését — ha az adás j napjáig a szerkesztőknek si-l kerül ilyen jellegű bűnöse-1 lekményt feltérképezniük —,1 ezúttal új módszerrel egószí-j tik ká: tárgykörözést is köz-1 neadnak (például: ki látott! egy ilyen és egy ilyen tárgyat X hol és mikor), és e tárgyrólf kapott információk nyomra-! vezetők lehetnek, ezen ke-? resztül a rendőrség eljuthat! a keresett személyhez. Végül! egy bűnöző családot mutat? be az adás, ‘tagjai úgyszól- * ván a BTK minden bűnöse- f lekmény faj táját „végigcsd-I málták”,

DELTA

(Vasárnap.- 16.30)

A két fő téma a növény-? és állattani kutatások új! eredményei. Bemutatnak „an-? tennanélküli” növényeket,! olyanokat tehát, amelyek labo-? ratóriumban készültek: ilyenJ szövet tenyészetek célja az,| hogy az időjárástól függet-i lenül befolyásolhassák a nö- J! vény fejlődését, és különösen ► e növényből nyerhető ható-! anyag fejlődését. Szó leszj olyan növényről is, amelyet? közvetlenül virágporból állí-f tottak elő: ennek jelentősége»' a termesztési idő lerövidítő- 5' seben van. Egy hibridet is bemutatnak: a káposzta és a retek kombinációjából előállított növényt !

ré»-m

A képletek .Glazunov törvényének meghatározásai vagy meghatározása! Tudósaink majd megoldják a gyakorlati kivitelezést. Fényképezze le Glazunovot, ismerje ki gyengéit. Használjon fel mindent: hiúságát, pénzt,

zsarolást... Ha csak néhány papírlapot is hoz, amely ele alapján a mi fizikusaink dolgozni tudnak, ön nemcsak előlép, hanem ezt az elnöknek is jelenteni fogják. Megkapja a „Szolgálati Érdemérmet” ...

Noble hátradőlt a fotelban és szemüvegének kagylóján át fürkészve nézett partnerére.

Jergernek hízelgett, hogy előléptetik, de nem szívesen utazott Moszkvába.

— És mit kapóit Oroszországban, ha elfognak? —kérdezte Jer gan. nem mindéin irónia nélkül.

— ön fölött, kémkedésért ítélkezne a bíróság — mondta határozottén Noble. —

an komc&ükáct

okozna az ellenség hátvédeimének.

Jerger, összpontosítva gondolatait, a padlót nézte.

— Köszönöm a bizalmat — mondta halkam —, de én inkább megleszek kitüntetés nélkül is.

Jerger kinézett az ablakon. A tiszta kék égen fehér felhők úsztak. Fény és nagy tágasság uralkodott kint, s neki azt mondják, bújjon a jég alá, és egyáltalán nem biztos, hogy onnan a felszínire kerül-e?

— Mi mindent mérlegeltünk, Robby — folytatta Noble komoly, sőt egy kissé szomorkás hangon. — ön tiszt, jól képzett tiszt, és okos ember. önnek jelleme van és eredetiben olvasta Turgcnye- vet, Tolsztojt, megérti az oroszokat is.

— Nem — szólt élesen Jerger. — Nekem nem kellenek a kitüntetések.

— De hiszen már mag SS vettük maganak az első osztályú jegyet — tréfált Noble.'

— gSe-mgsgdjgfl afea:

rurik magától megválni.

Jerger úgy nézett Noblera, mint az űzött nyúl és maga elé képzelte, hogy már el is fogták.

— Mister Noble, tudni szeretném, hogy ez kérés, vagy parancs — kérdezte udvariasan.

— Ez mindössze kérés, de

ha úgy vesszük: parancs — mondta keményen Noble. — Bár parancs, szeretném, ha szívesen teljesítené.

— Így kellett volna mondani az elején — szólt rosszindulatúan Jerger. — Tetszik, vagy nem tetszik, a parancsot teljesíteni kell.

— Jókedvűen és szívesen, Robby — ismételtette Noble.

— ^Magától értetődik. Mister Nob.se. Minden parancsnak eloget keU tenni, ha már egyszer végre kell hajtani.

— Derék legény vagy, Rob- ty! — dicsérte meg Noble. — Örülök, hogy szól értünk.

Magához húrra az asztalt és úgy ült le, mint aki ebédbe® készülődik.

«•» Vegye el. legyen s a® iroaeataicmrp]. a BQj34 jelzésű sárga dossziét és ülje mellém — rendelkezett Nol le. — Megismertetem a dol< lényegével.

Ügy ült az asztalhoz, ml a tanító a diákja mellé, különösképpen úgy, ahogy tanító beszél, a diák ped kérdez.

— A legalkalmasabb és legveszélytéleínebb úton do: juk át magát Oroszországi — magyarázta Noble. — Csí a legszükségesebbeket vie magával A földreérés utt nyomban megsemmisít ml dent, ami elárulhatná m gát. A különböző tárgya felszerelések gyanúsak, rr néi kevesebb van belőlü annál jobb. Kifogástalanig zolványai lesznek. Ne kerül az oroszokat, ne feledje: , oroszok a legjobb lelkű er berek a világon. Az orosz* közvetlenek, csak az gyám nekik, aki kerüli őket. Azi célja: Moszkvába jutni.

Minden világos volt, i nem olyan egyszerű, ahogy: a főnök elképzeli. Nem ő \ szí a bőrét a vásárra.

— Azért küldöm mag: mert bízom gondolkodó k p esség eiben — hátradőlt fotelben ég kinyitotta a kön; vet. — Egyszerre ne G1 zunovon kezdje. Ott vamm közeli munkatársai, akik ne kevésbé értékes embere Gondolhatja, hogy Glazuno’ ra most úgy vigyáznak, mi a szemük fényére. Ez ő, né ze csak! Noble Jerger e dobta a íónj-népet.

— Georgíj Konsztantynv vies Glazunov — nevez meg Noble. — A fényk< két évvel ezelőtt a matem. t.ikusok világkongresszus: készült.

Jerger figyelmesen szeri ügyre vette az embert. Nyi vánvalo volt, hogy a vad; .*■**st tervét nem egy hete da gozták ki.

mvmm

Eper és vér