Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-29 / 177. szám
Äs igények és ** szolgáltatás Autó- és motorjavítás — gondokkal r Heves megyében is — csakúgy mint az ország más területén — egyre növekszik a magángépjánnűvek száma. Ez a növekedés a IV. Ötéves terv végéig csak gyorsabb ütemű lesz, s eszerint kellene növekednie az egész megye területén az autó-, motorjavító szolgáltatásnak is. „Melléküzemág" a szolgáltatás ... A fogyasztási szövetkezetek tevékenységében már nem mai keletű a szolgáltatás. Több mint egy évtizede annak, amikor az első szolgáltató boltok megnyíltak. a kisebb és nagyobb községekben, amelyekben kerékpárt, mosógépet, lakodalmas készletet, sertésvágáshoz szükséges kellékeket kezdtek kölcsönözni. Ez a tevékenység bővült néhány fogyasztási szövetkezetnél, s ennek eredményeként létesülték az első mdniszervizelk, ÁFOR-telepek is. Így például megyénkben Vámosgy örkön, Apcon, Kimámán, Márkázott, és Ecséden is még ez évben megnyílik a község igényeit kielégítő benzinkút, amely télen fűtőolajjal, nyá- 1 ron pedig az autó-motor ' üzemeléséhez szükséges ben- i zimnel látja el a helyig fogyasztókat. Üj kezd&ménye- i zésnek számít a termelőszö- ! vetkezetekben a gépjármű- 1 javítás: Abasárort már el- : kezdték a központi gépjaví- ! tó műhelyben annak a mi- í niszerviznek a kialakításét, I amely a község, sőt a kör- ’ nyező településeik lafcosságá- f nak az ilyen irányú igényeit í is kielégíti majd. Ugyan- 1 csak Abasáron — ahol ala- ' kosság számarányához viszo- ! nyitva a legtöbb gépjármű- ' vet tartanak nyilván a me- f gyében — a községi tanács : is létesít egy gépkocsimosót. '• Amint a megyei tanács gyöngyösi járási hivatalában ' is elmondották, az autó-, motorjavítás, az ezzel kap- : csolatos kisebb, gyorsan el- ! végezhető szolgáltatásokat csakis helyben a legcélszerűbb és a leggazdaságosabb megoldani. E feladatokra — amint erre már vannak is kezdeményezések — a fogyasztási szövetkezetek, va- lámint a termelőszövetkezetek melléküzemágai a legalkalmasabbak. Szakmunkás- utánpótlás, munkaerő-csábítás... Az autó-, motor javítás legnagyobb bátísai mégis az állami és szövetkezeti szerviztelepek, hiszen a komolyabb hibák kijavítását, ge- neráljavítást a legszaltsze- rű'oben itt tudjá-k elvégezni. Jelentős eredménynek számít, hogy Gyöngyösön az Autó- és Motorkerékpár-ja- vító Szövetkezet, s Egerben pedig az A FIT létrehozott és üzemeltet egy-egy nagyobb kapacitású ■ javítóüzemet. Gyöngyösön 11 millió forintos beruházásból még ez évben elkészül az eddiginél korszerűbb javítóüzem, amely a tervek szerint újabb 5 millió forintos beruházással alkalmas lesz az új sze* mélygépkocsik kiadására, tárolására is. A szövetkezet vezetői elmondották, hogy az egyik legnagyobb gondot a szak- m u nkás- utánpótlás jelenti. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy évről évre szerződtetnek ugyan ipari tanulókat, de amikor szakmunkássá válnak, „elcsábítják” őket más szövetkezetek, illetve vállalatok. Ezen csak úgy lehetne segíteni, hogy a tanulószerződés megkötésekor legalább annyi időre, ameddig a tanulóidő tart, leszerződnének a fiatalok a szövetkezethez. Egy-egy tanuló képzése ugyanis tetemes f íöBscsegbe kerül, amelyből I atoto'rf.ldicor ijácáSöö sei ~*rzrzrz-: -aer./, lamennyi, ha a tanulóidő lejárta után is ott maradnának a fiatal szakmunkások néhány évig. A jelenlegi körülmények között azok a szövetkezetek, vállalatok és üzemek járnak jól, amelyek nem foglalkoznak az iparitanuló-képzéssel, hanem inkább magasabb órabért ígérnek a szakmunkásképző intézetekből kikerülő fiatal szakmunkásoknak. Jelenleg a rendeletek nem teszik lehetővé, hogy a tanulókat szerződtető vállalatok és szövetkezetek csak olyan feltétellel köthessen tanulószerződést, ha a szakmunkás- jelöltek a tanulóidő lejárta után is bizonyos ideig náluk dolgoznak. „Megéri a lakossági szolgáltatást bővíteni .. Gyöngyösön az Autó- és Motorkerékpár javító Szövetkezet főkönyvelője elmondotta, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozók kifejezetten a lakossági szolgáltatások végzésére ösztönzik a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatokat, szövetkezeteket. Airról van szó, ha például az éves fejlesztési alap 300 'ezer forint, ezután 60 százalékos adót keil fizetni. Ez a 180 ezer forint tetemes összeg, s csak ügy csökkenthető, ha növekszik az össz-szolgáltatási tevékenységen belül a lakossági arány. Ugyanis jelenleg a szövetkezetnél ez 26 százalékot tesz ki, s így ennyivel csökken a fejlesztési alap adója. Ha sikerül — amint azt tervezik — az össztevékenységen belül a lakosság részére közvetlenül végzett szolgáltatások arányát ez év végére a jelenlegi 26 százalékról 50 százalékra növelni, akkor — a 300 ezer forintos fejlesztési alapot figyelembe véve —, közel 50 ezer forinttal adózna kevesebbet. S ezt az ősz- szeget újabb, a következő év fejlesztéseinél használhatják fel. További kedvezményt jelent az is, hogy ugyancsak a lakossági szolgáltatások arányában csökken az eszközlekötési járulék is, s ezzel szintén a következő év fejlesztési alapja növekszik. Közvetve növekszik a részesedési alap is, hiszen ezt a hányadot, amely az eszközlekötési járulék kedvezményéből és az említett adó- kedvezményből tevődik ösz- sze, nem kell a részesedési alapból fejlesztésre fordítani. Következésképp az így megspórolt pénz egy részét közvetlenül nyereségrészesedésként is kifizethetik, más részét pedig felhasználhatják szociális, kulturális, s egyéb, a dolgozóikat közvetlenül érintő alapok bővítésére. Érthető tehát a szövetkezet elnökének és főkönyvelőnőjének az az álláspontja, hogy megéri a lakossági szolgáltatást bővíteni.^ ★ Ä tapasztalatokat összegezve megállapítható, hogy az autó-, motorjavítás bővítése kettős feladatot jelent. Egyrészt a kisebb javításokra, kocsimosásra szinte valamennyi településen meg kell teremteni a feltételeket. Erre a községi tanácsok, termelőszövetkezetekés a fogyasztási szövetkezetek hivatottak. Másrészt a nagyobb szakértelmet igénylő szoláltatások elvégzésére bővíteni és korszerűsíteni kell a nagy szervizeket, s főként meg kell találni a szükséges munkaerő stabilizálásának legjobb módszereit is. Járható útnak a tanulószerződésekkel együtt megkötendő hosszabb távú szerződések megkötése, s a rugalmasabb, ösztönzőbb bérezési forma látszik. Faludi Sándor Uj székház Poroszlón Tizenegy évvel ezelőtt alakult meg Poroszlón a takarékszövetkezet, melynek már 1530 tagja van. Az eltelt évek alatt elért fejlődés nemcsak a tagok számának növekedésében, hanem a lakosság által elhelyezett betétek összegének gyarapodásában is tapasztalható. A betétállomány meghaladja a 7 millió forintot. A lakosság pénzügyeinek kielégítésében is egyre növekszik a szerepük. A különböző vásárlásokhoz, építkezésekhez és a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez évenként több mint 2,5 millió forint kölcsönt a faluban, 480—500 igénylőnek. A forgalom is mind jobban növekszik, ezért vált szükségessé az új székház építése. A most megnyitott új székház építésére 450 ezer forintot költöttek, s az mindenben megfelel a követelményeknek. Miért növekednek a lakosság kiadásai? Felmérés o fogyasztói árak alakulásáról A KSH és a Statisztikai Kiadóvállalat érdekes összeállítást bocsátott ki a fogyasztói árak változéjsairól. A több éves összesítés szerint a fogyasztói árszínvonal 1960. és 1970, között 6 százalékkal, ezen belül az utóbbi három évben 3,1 százalékkal nőtt. Hosszú távon a ráfordításoknak megfelelő irányban fejlődött az árrendszer, vagyis az élelmiszerek és a szolgáltatások átlag árai tíz év alatt számottevően — 9,9, illetve 14,1 százalékkal —, nőttek, míg az iparcikkek tavaly 1,1—1,6 százalékkal olcsóbbak voltak, mint 1960- ban. Ez a tendencia azonban csak hosszabb időt figyelembe véve érvényes, az utóbbi három évben az árváltozások más irányt követtek. A rögzített és maximált árak ugyanis elsősorban az élelmiszerek drágulását akadályozták, a szabad árformába tartozó iparcikkek viszont általában nem lettek olcsóbbak, sőt drágultak. A harmadik ötéves terv időszakában az árváltozások országos átlaga a megengedett keretek között maradt, s a jövedelmek növekedéséhez képest nem volt számottevő. A fogyasztói árszínvonal 1966-ban 1,2, 1967-ben ben 0,4 százalékkal nőtt, 1968- ban 0,8 százalékkal csökkent, a következő két évben pedig 1,4, illetve 1,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor az egy főre jutó reáljövedelem 1966 óta minden évben mintegy 5—6 százalékkal, 1970-ben, pedig 7 százalékkal javult. A lakosság különböző rétegeit azonban nem egyformán érintették az áremelkedések. A munkások és alkalmazottak számára 1966. és 1970. között 5 százalékkal, a parasztság részére pedig másfél százalékkal drágultak a különféle fogyasztási cikkek és szolgáltatások. Ez a különbség abból adódik, hogy a parasztság kevesebb olyan cikket vásárol, amelynek az ára emelkedett. 1966-ban 32 —33 százalékkal nőttek a húsárak, öt év alatt jelentősen drágultak a zöldségfélék. Ugyanakkor egyes cikkek, például a cukor, a zsír, a tejtermékek, az édesipari lisztesáruk olcsóbbak lettek. A drágább húst és zöldségfélét elsősorban a városi lakosság vásárolja. A gazdaságirányítási rendszer reformja óta fokozottan az érdeklődés előtérbe került az áralakulás. Az áremelkedés mértéke nem haladta ugyan meg az évi 1—1,5 százalékot, a fogyasztók mégis nagyobb drágulást vélnek érzékelni. Mi ennek az oka? A KSH megállapítása szerint ebben erősen közrejátszott az életszínvonal növekedésével járó, s a valóságos áremelésektől független sokféle többletkiadás. A sokfajta új háztartási gép, a televízió szükségszerűen megnöveli az áramfogyasztást, egyre több családot érint a tv-előfizetési díj, a gépek javításával járó kiadások. A növekvő áruválaszték lehetővé teszi, hogy sokkal többen jobb minőségű, tehát drágább árukat vásároljanak, mint azelőtt. Az étölmiszene- ken belül nő a hús- és tojásfogyasztás stb. Ugyanakkor a szelesebb áruválaszték, a gazdagabb árukínálat, az igényesebb belföldi és külföldi áruk megjelenése erősítette az úgynevezett kirakathatást. Jóllehet a szembeszökően drága áruk a forgalomban levő termékeknek csupán töredkébe, a magas ár azonban általában az árak nagyobbmérvű emelkedésének képzetét keltik mindaddig, míg az áruk sokféleségét tükröző árak közötti igen jelentős különbségek megszokottá nem válnak. Az importáruk egy része valóban indokolatlanul volt drága* ezt a vámok, az import forgalmi adók és az imporáruk hazai árképzésének megváltoztatásával 1970-től enyhítették. Jogos ellenérzéseket váltott ki, hogy a drágább cikkek megjelenésével egyidejűleg gyakran elhanyagolták az olcsóbb cikkek gyártását, forgalomba hozását. 1969. vége óta itt is változás tapasztalható, az olcsóbb áruk kínálatát ugyanis most már fokozatosan megkövetelik a vállalatoktól. A felmérés összefoglalásként megállapítja, hogy 1968-ban a megszokottnál lényebesen jobb volt az áruellátás, 1969-ben a helyzet romlott, a különféle intézkedések hatására azonban 1970-ben az ellátás nagymértékben javult, az áremelkedések ütemének gyorsulását megakadályozták, mindez nyugodtabb fogyasztói közérzetet teremtett. Ez a tendencia 1971-ben is folytatódik. Az év első negyedében 1,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. (MTI) Nincs tárolási gond A termelőszövetkezetek felkészültek a gabonafélék elhelyezéséibe Lassan befejezéséhez közeledik megyénkben is az aratás. Most a legfontosabb feladat, hogy a határból behordott új termény megfelelő helyre, raktárakba kerüljön. A korábbi években nagy értékek mentek tönkre a nem kellői szakértelemmel végzett betakarítás és tárolás miatt. Azóta változott a helyzet, mindenütt gépesítették a gabonatermesztést, és egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a közös Aratnak az e A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársai most készítik a kísérleti parcellákon termesztett növények adatait. A gyűjtőmunkában és a laboratóriumi feldolgozásban az egyetem hallgatói is részt vesznek. Képünkön: kalászonként aratnak a kísér- .... ,. leli búzatáblán. rtáilSli-" ’ • - tMÜT tójto ~ Molnár Schi Uv. — KSi gazdaságok a betakarításra. A napokban három termelőszövetkezetbe látogattunk, s arra voltunk kíváncsiak, hogyan készültek fel a gabonafélék tárolására? Besenyőtelken, a Lenin Termelőszövetkezet irodájában Nagy János főkönyvelővel a gépesítési nyilvántartást lapozgatjuk. — Közel százezer forint értékű gépet: gabonarostákat és magtisztító gépeket vásároltunk az idén — meséli a főkönyvelő. — így a tárolásra kerülő szemes termények folyamatos forgatása, zsákolása. —• Van-e elég tárolótér? — Igen. Három magtárpadlás és három vasvázas szín várja a terményeket. Ezekben a tárolókban természetesen csak a .vetőmagnak meghagyott búzát és tavaszi árpát helyezzük el. Ezeket, mintegy ötven-hat- van vagonnal étrostálj ük, a magvakat megtisztítjuk a fölösleges részektől. „ — Mennyi kenyérgabonát értékesítenek ? — Kilencven vagon búza eladására kötöttünk szerződést a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal, s ebből 71 vagonnal már le is szállítottunk a mezőtárkányi malomba. — Jó az idei termés — mondja Máté Elemér, a me- zőszemerei Dózsa Tsz növénytermesztési brigádvezetője. — Kenyérgabonáiból 15 mázsái vágtak le a gépek holdanként. Nagyon jó a búza hekitolitersúlya, ígymá- zsámkénfi minőségi felárat is kapttmíj éri? £» -értékest téskoe. a határból pótkocsival behozott búzát. — Tavaly nagyon nedves volt a gabona, nem győztük szárítani, az idén viszont olyan száraz, mint a puskapor. Legalább nyolcvan vagon búzát meghagyunk vetőmagnak, melyet az előkészített tárolókba helyezünk el. Ezt a gabonát hagyományosan, cséplőgéppel tisztítjuk meg. — Szükség lesz-e ideiglenes tárolásra? — Nem. A padlásterek és a gépszínek elegendőnek bizonyulnak, több helyütt már új gabona is van raktáron. f — Nálunk befejeződött az aratás. — Ezzel fogadott Czifra Miklós, az andornak- tályai Búzakalász Tsz elnöke. — A háromszáz hold- das búzatáblán volt olyan rész, ahol 22 mázsás átlagtermést arattak le a kombájnjaink. Azután teherautók és vontatós pótkocsik folyamatosan szállították az új búzát az egri malomba. Nincs különösebb gond a tárolással, hisz az elnök elmondása . szerint harminc vagon gabona elhelyezésére alkalmas raktártér áll rendelkezésre a szövetkezetben. — Nyolc vagon búzavetőmagot hagyunk meg az őszi vetésekhez a többi mennyiségből pedig néhány mázsát a tagok között osztunk szét részesedésként. Az amdornaktályai aratás végeként már a gatjonaszal- mát gyűjtik be a földekről, több helyütt hántják a tárlót, és nemsokára a mélyszántást is megkezdik. (mentusz) A brJgSra*eüe3S6S 35 g®S most pillanatnyilag nőtáros is egy személyben. — utasítást ad, Oatta qeiarftefe NoMfoSn. Q
