Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Megkövesült élet ♦ 10 millió éves lelet ♦ A világi hasonlót nem ismert eddigi

Pálmák temetőjében I

A tankönyvi™ hétköznapjai- - Ahol most állunk, valóba. fél >s tenger ringott és rnimafak leveleit fésülgette fi forró leheletű szél...

Teknő alakú domb oldalárai álli nk, valahol Tardo- aa és Djdestapolcsány tér- -1, ben. Kopár, sivár dómon, ahol kevesebb a fű, mini a kő. Egy-két vadkör- tet.it látni, furcsa mozdulatlan -asba merevednek. Áfák tór se belefcszülnek a ■ dbe, s csaik kérgeik re- ped lsében kanyarog az élet . ! mgy.ik verte járatokban.

A.latiunk, lent a völgyben, '«telemül kanyargó vízmosás Itt ott néhány mogyo- ’ egymásra rakódnak ■rónáik. Távolabb nyur- í a öi eg akácok mutogatják i r í irtjeiket Másodszor rontottak virágot ezek a enyhe illatuk vala- nai messziről a méheket lógatja.

A v nosás mentében sát- piros és kék vásznak -^-gejtő színfoltok az erdő1'■'(=•’ evezett, furcsa, ko- par m. A sátrak Rozsnyói, Marton, egri múzeoló- .kíséretének” szállási ';.s óvénylelöhely rrueg- nifcii folyik itten. Hosz- ■ ok óta tart már a valóságos kőbányát n -' totni a hegyoldal mesékében, a lárolóládák n an még üresek.

Az ősnövénylel őhelyek • sta nagy türelmet cívrin — magyarázza a mu- wologus. — Sokszor hiába kilométerek, ered- x n napok jelzik ezt ■> .un át Egy-egy sokat messziről szürkülő vízmosás adós marad az nyél, de máskor vá- •ati; iul. nem remélt nö- cat rejtő helyre Ik. Gyakran csak az yag feldolgozása során tű- ogy nemcsak meny- ív de tudományos • rtékber is bőséges lelövi y re ukkantunk.

Ez a mostani lelőhely endkív, li horderejű leleteket rej öspálmák „temet- ö.ieh’e” volt ' itten, tíz- milliónyi évnek előtte. Ak- iívnr ezt a vidéket félsós inkább kiédesülő ű x tenger borította, a -^eob-nagyobb dombok és hegyek szigetekként emelkedtek ki belőle. Tűzhányók állták körül a tengert. Vastagon hullt alá a magasból a forró, tüzes hamu és széles lávafolyamok omlöttek sisteregve a vízbe. Ütjúkban mindent elégettek. A vulkáni működés során erdők égtek el és szigeték, váltak csupaszokká. Csak a halott, sekély vízbe hullott falevelek kerülték el a pusztulást. A vízben rájuk rakodó iszap elzárta a levegőtől, s így meg- menekedtek az elkorhadás- tól. Ezért lehetséges bepillantanunk régen letűnt idők növényzetének titkaiba. Erre a „bepillantásra” várok izgatottan a kopár hegyoldalban, egy kőhányás tetején.

Szörnyen tüzel a júliusi nap, lesüti az emberről a bőrt, mintha ólmot öntene. A szerszámok éle tompán puffan a horzsaikövés anyagban. Minden csákányütéssél közelebb jutunk a szürkés, szemcsés andezittufa réteghez, amely régvolt idők titkait zárja magába.

— Több mint húszévi keresés után értem el ide...

1944-ben a német csapatok a Szelecsi-kőnél felrobbantottak egy apró kőhidat. A híd köveiben — fosszilis leveles rétegben — bukkant a ritka és szép pálmalevél lenyomatokra Legányi Ferenc, az egri vármúzeum tudós kutatója, természettudományi gyűjtője. Közös gyűjtőútjaik során mind azt keresték, honnét származhatott a híd kőanyaga? Tudták, hogy a hídhoz felhasznált bő a környékről való lehet, de minden kutatás — hogy a bányát megtalálják —, meddőnek bizonyult.

— Mikor meghalt Legányi bácsi, egyedül folytattam tovább a kutatást. Találtam is új növényes lelőhelyeket, de pálma nélkül. Az utóbbi években pedig már feladtam minden reményt, hogy a pálmára valaha is rátaláljak. És akkor váratlanul rám köszönt a szerencse...

1967 júliusában egyhetes táborozásra indult Rozsnyói Márton Dédestapolcsány térségébe. Nagyon érdekes fló- rájú lelőhelyről , gyűjtött anyagokat. Sorra megteltek kövületekkel a gyűjtőládák, s elérkezett a táborbontás napja is. Sokat késett a kitermelt anyagokért jövő kocsi, s ő addig, hogy a várakozás idejét agyonüsse, sétára indult a vidéken.

— Ezt a kopár hegyoldalt nézegettem, ahol kevesebb a füves terület, mint a kilátszó tufás részek. Ismertem itt egy szegény növényes lelőhelyet Csak rövid ideig vizsgálódtam. Felemeltem a földről egy kifordult andezittufa darabkát, ami a meredek hegyoldalból gurult alá. És a kő egy nagyon szén jó megtartású pálmalevél töredéket mutatott...

Egy nagyobb horpadásban, begyepesedett vastag törmelékhalom mögött, a régi-régi bánya helyét is felfedezte.

Rozsnyói Márton hamarosan visszatért felfedezéséhez. Újabb gyűjtőtábort szervezett, nagyobb segítséggel, hogy most már a pálmás réteget kibontsa. Igen gondosan láttak munkához. Lebontották a fedőréteget, s a földelés fáradságos munkája után nekiláttak, hogy a növényes réteget is feltárják. Egy négyzetméternyi területen bontották meg a réteget. S az eredmény rendkívüli: a kis helyről két pálmalevél jött elő. Igaz, nem teljesek egészen, de hiányosságuk mellett is nagyon szép levelek.

Most —1 a töredékek után — teljesebb példány előbukkanását várjuk.

Csorog az embereikről a verejték. Ott állunk valamennyien a „kőfejtőben”. Meghallgatjuk az utolsó magyarázatot:

— Az itt húzódó fosszilis leveles réteg anyaga horzsa- köves andezit, közvetlen alatta tufitréteg. A levelek inkább a tufitos rétegben vannak, míg a pálmalevelek a szürkés, szemcsés andezittufában. Feltételezhető, hogy mikor a pálmák levele beleesett a tengerbe, nagyságuknál fogva magasabban feküdtek, s míg a kisebb leveleket elborította a finom iszap, a pálmák kiálló részeit a szemcsés andezittufa takarta csak be teljesen.

Egy mozdítás a csákány élévéL Lassan kifordul helyéről a szürke kőtömb. És előtűnik a megkövesült, hatalmas levél. Megindultan állok a forróságban. Azért is, mert a világ hasonlót nem ismert eddig. Először nézhetem, és meg is tapogathatom a mangántól megbámult recés bordázatokat. Tíz évmilliónyi időt nézünk és tíz érvmilliónyi időt tapogatunk.

... Ki tudja, mennyi ideje állunk a halott pálma felett. Egyszerre megmozdul a levegő és levélsusogást hajt a fülünkbe. Satnya vadkörtefák sörtés lombját borzolja mellettünk a nyári szellő.

Pataky Dezső

Már két tankönyvet írt, módszertani jellegű írásai több szakfolyóiratban! jelenték és jelennék meg. A matematikaoktatás korszerűsítése terén élért eredményeiért kapta meg a közelmúltban a rangos elismerést jelentő Beke Manó díjat

Amikor először találkoztunk — majd három éve már —, a tankönyvírás műhelytitkairól faggattam Balogh Viktóriát, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vesető szakfelügyelőjét. Akkor készült épp befejezni az elsőt, a számára még sok gondot jelentőt Emlékszem a beszélgetés néhány mondatára:

— Vajon megnyeri-e a

gyerekek tetszését a tankönyv, sikerül-e nekik szólóvá formálnom a feladatokat? ... Szeretném játékosabbá, a gyerekek számára vonzóbbá tenni a sokszor száraznak tűnő matematikát.

A második könyv sikere is igazolta, hogy elérte, amit akart

OOO

Hogyan, sikerült?

Ahhoz, hogy erre válaszoljunk, sok évet kell visszapergetni. 1948-ban, friss diplomával a kezében, már ugyanezt akarta, a hogyant azonban még csak sejtette. ötleteket a gyakorlattól, várt. Hevesre került matematikafizika szakos tanárnak. A gyakorló évek során érezte csak igazán, hogy mennyire szükség van a matematika- oktatás frissítésére. Tudott örülni minden ötletnek, akár

Több érdekes könyvújdon- saggal jelentkezik az év második felében a Zrínyi Katonai Kiadó. A napokban jelent meg „Kardok történelmünkben” címmel dr. Csillag Ferenc munkája, amelyben a szerző e fegyver történetét — sajátos vonatkozásait — foglalja össze. Helmuth Kirst „Tábornokok éjszakája” című könyvében a Hitler szolgálatában álló tábornokokat mutatja be. Az író korabeli dokumentumokkal igazolja a történet hitelességét

Augusztusban jelenik meg a Charisius és J. Mader több mint 400 oldalas könyve, a

kapta, akár maga bukkant rá; de légióként annak, ha tanítványai tekintetében ezek nyomán érdeklődés villant fel.

Később szakfelügyelő lett, két évtized során törekedett arra, hogy kollégái munkáját segítse, eredményesebbé tegye saját tapasztalataival. A segítőkészséget családi örökségként kapta, együtt a gyermekszeretettel, hiszen pedagógusdinasztia leszármazottja; nagyapja a Nógrád megyei Nőtincsen, apja és anyja Pardon oktattak hosz- szú évtizedeken át.

A két tankönyv alkotójuk önarcképe is, közel huszonegy év tapasztalatait tömöríti.

Lapozom a kötetekben; a példák szövegle a gyerekekhez szól: rajzold be, számítsd ki, mi történik ha,... így kezdődik a szövegezés. S

„Nem titok többé”. A szerzők gazdag kutatási anyagra támaszkodva mutatják be az imperialista titkosszolgálatok szervezését és működését. „Gerillák, diverzánsok, szabotőrök” címmel lát napvilágot Scheich Vilmos könyve, amely a különleges hadviselés fogalomkörébe tartozó erőszakos fegyveres cselekményekről ad képet. Ugyancsak a második félév újdonságai közé tartozik a „Haditechnikai kislexikon”. Közreadják az ismert nyomozó, Mág Bertalan nyugalmazott rendőralezredes újgbb könyvéit, „Zsákutca” címmel.

mennyi játékos megoldás. Emitt mértani totó; amíg a diák kitölti, egyúttal szórakozik is. részese a játék semmivel sem pótolható örömének. S közben észrevétlenül tanul, új ismeretekkel gyarapszik, s a régiek rögződnek tudatában.

— Magam is tanítottam saját tankönyvem alapján, jóleső érzés volt, hogy tetszett a gyerekeknek.

OOO

Amikor meglátogattam, éppen írógépe mellett ült. Az íróasztalon jókora kézirathalmaz.

— Tanári kézikönyv írásával bíztak meg, augusztus elejéig be is kell fejeznem. Elég nagy munka, mert a gépelést is nekem kell csinálnom, mert nem akad gépírónő, aki bíbelődne a szakszöveggel. összejött most a munka, pihenésre alig jut idő. Évközben meg annyi volt az elfoglaltság, hogy kevés időm maradt a kézikönyv írására.

Továbbképzések során hetvenkét előadást tartott az alsó fokú matematikaoktatás korszerűsítésének kérdéseiről. Alig végzett ezzel, már jött is a megbízatás a Tanító szerkesztőségétől, hogy adja közlésre — több sorozatban

—, az előadások anyagát. Ismét írógép mellé ülhetett.

— Még adós vagyok két résszel, remélem, időre elkészülök.

Ebben aligha tehet kételkedni, hiszen Balogh Viktória — nemhiába imatematikus — ügyesen gazdálkodik idejével. Az elmúlt év folyamán elkészítette — négy megye: Heves, Nógrád, Komárom és Pest —, matematika- tanárainak három évre szóló továbbképzési tervét, mellékelve természetesen a tíz téma bő vázlatát is. A munika- közösség-vezetok számára szintén ő tartott előadást ebből a témakörből.

OOO

Megbízásokban nincs hí-' árny:

— Űj tanterv készül az általános iskolai matematikatanításhoz. A Művelődésügy® Minisztérium részéről felkértek, hogy társuljak az összeállításhoz, s vegyék részt a

A Zrínyi Kiadó második félévi újdonságai

a költs dolgai catlan dolgokat hanem az, hogy váratlan esemé- , a hihetetlent is vényeivel magyalt. OsztrovszktJ

t

n családban e^y Bfanhívással kéziem enyek. ez nagy család, ét emberből ál- Szergejevnából 51. A apjáról — epanovics Kov/

inüizMs*

,

____________

H fSOL.Juluib 35» vasamat»

rigínről — Lén ócska csupán édesanyja elbeszéléséből tudott valamit.1

Amikor a lány még kicsi volt, Marija Szergejavna sokat beszélt neki az apjáról. De amint nagyobb lett Lénocska, az anyja elbeszélései rövidebbre, kurtábbra sikerültek. A férje halála után az asszony hűvös, tartózkodó, zárkozott lett, még a kislányának is nehéz volt megtalálni az utat a szívéhez.

& mégis az az erős vonzalom a férje iránt, melyet Marija Szergejavna még évek múltán is megőrzött, lányának is sajátja lett Lé- nócska rajongásig szerette apját, akire nem is emlékezett, de úgy képzelte ma - ga elé. mint elöl. 'olyannak,

amilyennek a fényképeken

látta.

Viktor Sztyepanovics Kovrigin 1945. áprilisában Königsberg ostrománál elesett

Marija Szergejavna, az elméleti fizika kandidátusa, lányával, Lénocskával együtt Kazanyban élt a háború alatt

Itt ismerkedett meg Glazunov akadémikussal — ezekben az években az az akadémikus még levelező tag volt, a világhírnévre csak a háború befejezése után néhány évvel tett szert.

Az akusztika új törvény- szerűségeit állapította meg, és amikor elméleti számításai alapján sikerült jelentősen korszerűsíteni a rádiólokációs berendezéseket, ő maga utazta be majdnem az egész országot, hogy jelen lehessen azok kipróbálásánál.

Glazunov olthatatlan

szomjjal érdeklődött az elméleti fizika területén végzendő minden munka iránt. A fiatal Kovrigin-házaspár kísérletei az emlékezetébe vésődtek, s amikor Kazanyban találkozott Marija Szer- gejevnával, nyomban felajánlotta, hogy dolgozzék az egyik laboratóriumban. Az asszony számításba sem véve az ajánlat jelentőségét, kitérő választ adott.

— Ezt meg kell tanácskoznom a férjemmel, együtt dolgozunk és a tiáború után is együtt akarjuk folytatni megszakadt kísérleteinket.

Glazunov megértette Marija Szergejavnát és nem siettette.

— Ez magától értetődik — hagyta helyben. — Az idő türelmes. De amikor ön és férje együtt akar majd velem dolgozni, ne feledje, hogy intézetem ajtaja az önök számára műidig nyitva áll

De Marija Szergejevnának

már nem volt kivel megtanácskoznia a dolgot A G4a- zunowal folytatott beszélgetés után néhány nappal megkapta a gyászjelentést

Férjének halála után Marija Szergejevnának nem volt kivel tanácskoznia, levelet küldött tehát Glazu- novhoz, melyben megírta, hogy az intézetében akar dolgozni, melyet időközben viszaköltöztettek Moszkvába

Történetünk időpontjában Marija Szergejavna mar rég

Glazunov egyik legmegbíz-♦ hatóbb munkatársának szá-} mított. Nem törődött kélle-* mes külsejével, társadalmi } helyzetével, épp úgy élt, >•• mint azelőtt, kettesben Lé- ♦ nocskával egy Moszkva dél-J nyugati kerületében, az * egyetem közelében épült | házban. f

Lénocska ekkorra már l1 szép, szemrevaió, csinos},1 kislánnyá serdült. Épphogy t elmúlt huszonegy éves, s } befejezte az orvostudomá- i nyi egyetem harmadik évfo-j lyamát. J

Azon ez estén épp Lé- 4 nocska által sütött tőkehalat}, ették és jelentéktelen dől-1 gokról beszéltek. ¥

És ekkor félcsengett az aX telefonhívás, amely kizök- } kentete Kovrigináék életét a X szokott kerékvágásból. ?

— Tessék — mondta Lé-}

nocska, amikor kezébe vet-} te a hallgatót. — Tessék,} hallom! <t>

— Jelen« Viktorovna Kov-¥ riginát kérem — szólítottál Lénocskát egy halk, de sza-} hatosán beszélő férfihang. }

— Hallgatom. — ismételte} Lénocska. — Én vagyok az.}

— Kérem, ne csodálkoz-} zék és ne is mondjon addig} semmit, amíg végig nemi hallgat, — folytatta ugyan-f az a hang. — Édesanyja} nyugalma érdekében kérem t erre. Addig ne mondjon} semmit, amíg nem érti, mit a dolog lényege. Édesanyja } komoly kellemetlenségeknek néz elébe, de a maga segít-} ség ével elkerülheti őket. { HaLl engem?

(Folytatjuk) }

kísérletben is. Nem tudom, hogy megy majd, hiszen csak egy osztályban tanítok, éppen nyolcadikosokat, szeptembertől. a saját könyvemből. Még egy osztályt, egy ötödiket aligha tudok vállalni. Azért figyelem kollégáim munkáját, s gyűjtöm a tapasztalatokat, s jövőre hatodikban csak tanítok, mert a kísérletnél nincs izgalmasabb, érdekesebb valami.

Szabad idő, szórakozás? Ebben meglehetősen szűkösen van része Balogh Viktóriának, hiszen hétköznapjai még nyáron is munkával telnek.

— Az a jő, hogy ez számomra a szórakozást is jelenti. Pihentetőnek itt vannak a szakfolyóiratok, és estére a televízió.

— Hobbyja?

— Inkább vágyam az, hogy megtanuljam) a gépkocsivezetést, ha sikerül, akkor az idővel szemben egyelőre én nyertem.

— Újabb tankönyve mikor

várható?

— Magam sem sejtettem, hogy sikerül az első próbálkozás. Megnyugtató az, hogy tudtam újat adni, s köny- nyebbé, színesebbé tettem valamivel a matematikaoktatást diáik és pedagógus számára. Ezért vállalok szívesen minden újabb megbúj tást.

Pécsi fetvift