Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
L TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA TUDOMÁNY ÉS TUBOMÁNT W ÉS 1LCSNTKÍ- <■ it; 1$- X. <" pm • slí- ás <a P II íi «iff US-:" fc, i o 3 li. 64 Lézersugárral íré elektronikus számitúgép Nappali fényben is köny- nyen olvadható, két négyzetméteres képernyőre vetített szöveget ír a lézersugár a számítógép jelzéseire. A csaknem 10 ezer képpontból összetevődött 600 betű és jel néhány szi- zadmásodpercnyi idő alatt „íródik” le. A „digitális sugáreltérí- iés” nevet adták ennek az új eljárásnak, melyet két nyugatnémet kutató fejlesztett ki. A „digitális" szó itt azt jelenti, hogy a fénysugarakat nem egy mechanikus módon mozgatott tükörrendszer, hanem egy számítógép igen-nem impulzusai irányítják. Az új elv nehézsége abban rejlik, hogy a fényt, mint semleges elektromos közeget, nem lehet elektromos jelzésekkel közvetlenül befolyásolni, A problémát olyan anyag segítségével lehet megoldani, melynek optikai tulajdonságai elektromossággal megváltoztathatók. Az elektromos úton eltérített sugaraknak rendkívül sok alkalmazási területe képzelhető el, az egészen kis helyen tárolt információk villámgyors leírásától és könnyen olvashatóvá tételétől a televízióképek nagyított vetítéséig. % Rezisztencia | a DDT-vel £ szemben 5 03 s Mm se ö •ftii 6" * \ % Pirula — fér fii altnak „Nemsokára forgalomba kerül — jelentette ki a londoni St. Bartholomew- kórház orvosa, Dennis Lacy — a fogamzásgátló pirula — férfiak számára”. Egy hormonkészítményről van szó. amely patkányokon alkalmazva, megfelelőnek bizony ulf. Baleset ellett — kaparógép Az ’Egészség-agyi Világszervezet — tagállamaiban végzett felmérések alapján —, nyilvánosságra hozta, hogy az 1962—68. közötti években kereken száz kártevő vált rezisztenssé a híres DDT-vegyszerrel szemben. Számuk az ezt megelőző hatéves időszakban még csupán 81 volt. Bár világszerte folynak kutatások a kártevők biológiai módszerekkel történő irtása területén, az Egészség- ügyi Világszervezet szakembereinek véleménye szerint még hosszú évekig fog tartani, mire ezek bevethetők lesznek a kártevők ellen, s addig csupán kémiai szerekkel lehet védekezni ellenük. Régészeti ásatások Afganisztánban Francia régészek ásatás sokat végeznek Afganisztán területén, az Amu-Dar- ja és a Kokcha folyók találkozásánál. Elsősorban a hellén civilizáció régészeti emlékeit keresik. Nemrégiben egy ókori görög város nyomaira bukkantak: a város egyike azoknak az Alexandria nevű településeknek, amelyek Nagy Sándor egykori hódító útja nyomán létesültek és ennek ma kései útjelzői. Az ásatás színhelyén különféle használati tárgyak, edények. szobrok kerültek a felszínre. Érdekes a leletek között egy fiatal görögöt ábrázoló márvány szobor és egy szobortöredek, amelyen Zcus-emblémával ellátott szandál azonosítható. A szobor mellett talált írásos emlékek Arisztotelész tanítványát, egy bizonyos Cléarquost említenek, aki itt időzött, ebben a városban. Az ásatások a me- diierráni hellén kultúra Dél-Ázsiáig történő kiterjedését bizonyítják Afganisztán területére, ahol a buddhista és a hellén civilizáció emlékei hevernek részben már feltárva, részben még feltáratlanul, a különböző rétegekben, Az onas állatok kipusztulásának okát tárta fel egy amerikai zoológus' kutatócsoport, s megállapította, hogy Víztávvezetékek A gáz- és olajtávvezetékek mellett a víztávvezetékek is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert világszerte. Egyes helyeken a természet szűkmarkúsága következtében szorulnak rá a messziről jövő távvezetéki vízre. Másutt a természetes vizek — folyók, tavak — ipari szennyezettsége hiúsítja meg a gazdaságosabb helyi vízkivételt. A víztávvezetékek létesítési költségei kétségtelenül nagyok. Perspektivikusan akkor kifizetődő az építésük, ha egyenletesen ki tudják elégíteni az egyre növekvő kommunális és ipari vízigényeket is. Jellemző példa a hatalmasra duzzadó világvárosok vízgondjaira Hamburg esete. A város jelenlegi ivóvízszükséglete napi 280—300 ezer köbméter, ami a századfordulóig kb. 1 millió . köbméterre fog emelkedni. Erre való tekintettel egy 600 km hosszú víztávvezeték építését vették tervbe, mely a svédországi Väner és Vätter tavak kristálytiszta vízével látná el a világvárost. A Szovjetunió vízben szegény vidékein (pl. Örményországban) a mezőgazdaság igényeinek fedezésére is kifizetődőnek bizonyult a víztávvezetékek építése. Képünkön: évi 250 millió köbméter vizet szállító távvezeték m Ararat völgyében. ULOOMANV £s TECHNIKA,... ÉS TECHNIKA-^ jS TggHNIKA í ,* «feOOMÁNX Ég .SgCHNIKA'-tS JUUOMANY ÉS TECHNIKAI!» „Hideg gondok" ma és holnap A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carre-féle vá- kuum-hötőge- pet 1840-ben találták fel, s annak is már több mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett — Dél- Amerikából Európába, egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberiség gyorsan felismerte a mesterségesen előállítható hideget nyújtotta élelmi- süerixartásítá- si lehetőségeket, s élt is az alkalmazásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is „rákaptak” a gépi hűtésben rejlő előnyök kiaknázására. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mélyhűtés és gyorsfagyasztás technológiájának a kidolgozása, alkalmazásba vétele. Ezt követően alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amelynek összes előnyeit élelmiszerellátásunkban ma élvezzük. Modern vonalú, mélyhűtött árúk szállítására is alkalmas frizsiderkocsi. hülyített élő kis „magokká”, amelyek nem sértik meg azt. Így használatbavételkor — a felolvasztáskor — azélel- miszer nem „esik össze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formájában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mínusz 30 fokos hőmérsékletén megy Végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hütőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasztóig, sok idő telik el a kiszállítástól a felhasználás pillanatáig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tárolt élelmiszereket a hűtőházihoz hasonló körülmények kell, hogy fogadják az üzletekben. A mélyhűtött élelmiszereket forgalomba hozó üzleteket tehát mélyhűtőpultokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig ■ ún. hűtővitrinekbe kerülhetnek /(természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás során se melegedjék fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosszú ideig késleltette a mirelite-áruk széles körű elterjedését, s még ma sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan megoldódott volna e sok költséges beruházást igénylő kérdés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előrehaladást irányoz elő, nevezetesen a hűtőlánc minél mesz- szebbre való kiépítését, akár a községekig, falukig is. Szállítás hidegben • Gondoljunk azokra a hűtve tarolt élelmiszerekre is, amelyeket külföldre kell szállítanunk. A mélyhűtött áruk vasúti szállítását ma már kompresszoros, hűtő- folyadékos frizsider-kocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hűtési igényű élelmiszerek táblajéggel, vagy ún. szárazjéggel feltöltött szállítási eszközökben is . romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az INTERFRIGO nevű nemzetközi szervezetnek, legmodernebb hűtővagonok állnak a rendelkezésünkre, amelyek ellátásáról egészen a célállomásig minden országban folyamatosan gondoskodnak. Egyenletes élelmiszer-ellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmiszerellátásának a letéteményese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és húskészletek, valamint egyéb élelmiszierféleségek a hűtő- házak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalomba hozzák őket. Hűtő- iparunk tárolókapacitása az , elmúlt évben meghaladta a 4400 vagont. Fajlagos hűtő- kapacitásunk azonban mind a nyugat-európai országoké- ' hoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különbségek kiegyenlítésére a IV. ötéves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer vagonos befogadóképességgel. Ezenkívül a országban sokfelé építenek még kisebb-nagyobb elöhűtőket, hűtött gyömolcstárolókat. Ahány élelmiszer, annyiféle a hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két-három fokos hőmérséklettel. Ugyanez a hőfok a tejnek és néhány tejterméknek csak néhány napig biztosítja az eltarthatóságát. A hús rövi- debb ideig való megőrzése a romlástól ugyancsak plusz 1—4 fok közötti" hőmérsékleten történik, huzamosabb ideig való konzerválásához azonban már mélyen fagypont alatti — mínusz 15— 20 fokos — hőmérséklet szükséges. Gyorsfagyasztás — 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmiszernek és nem utolsósorban a készételek széles választékának hosszú ideig való eltarthatósága csak gyors- fagysztással* mélyhűtéssel oldható meg. Ha megfelelően nagy sebességgel történik a lehűtés, a sejtekben lévő víz nem tű alakú kristályokká fagy meg, amelyek ^elszúrhatnák a vékony sejtfalakat, hanem lsgömA? üzemekben a padlón, utakon keletkezeit síko szennyeződések megannyi súlyos baleset forrását. A zsír- olaj- vagy fesiékfoliokra por és hulladék rakódik, eze ken könnyen el lehet csúszni, lehat sok baleset forrás a Ilyen foltok gyors eltávolításához szerkesztette <i képei látható gépéi az egyik francia gyár. .4 négy kerékéi gördülő kaparógépböl kinyúló karok vízszintes rezgőmoz gást végeznek (6 mm amplitúdóval percenként 2100 réz gesl). A. karokat rugók szorítják lefelé, így mindenkor hozzásimúlnak a tisztítandó felülethez. A gép akár elek tromotorral, akár benzinmotorral működtethető. Hegszűnik a malária Az arab országok és Törökország közös intézkedése két tesznek a malária teljes megszüntetésére. Az Egész ségügyi Világszervezet és az érdekelt országok egészség' ügy minisztériumainak terve szerint a Közel-Kelet or szagaiban a következő öt évben teljesen megszűnik ez í betegség. A maláriában megbetegedettek száma ebben : térségben az utóbbi tíz évben a korábbiaknak már csupái töredéke volt. Elektromos áram és m csonttörés Gyenge élektromos áram elősegíti a csontok össze- forrását — mutatták ki állatokon végzett kísérletekkel c pennsylvaniai egyetemen. Az áramot közvetlenül a toréi helyén a bőr alá implantált kis elektromos készülék gerjeszti. A készülékben lévő tranzisztorok a szövetek fokozódó ellenállása ellenére egyenletesen tíz milliampei erősségű áramot biztosítanak. Ezt az elektrostimulációs eljárást embereknél is kipróbálják,_ amint az elektródák hatásmechanizmusát éi optimális alkalmazását az állatkísérletek eredményeképpen kellően megismerik. A homo sapiens áldozatai egy terület állatfajai akkor pusztultak ki, amikor ott az ember megjelent, vagy ahol az addig gyűjtögető életmódot folytató ember áttért a* nagyvadak vadászatára. A < vadászat első ízben Afriké- ( ban és Dél-Ázsiában terjedt; el több mint 40 ezer évvel i ezelőtt, sorrendben követke- - zett Délkelet-Azsia és Auszt- ’ rália, majd Észak-Ázsia, Eu- t rópa és Észak-Amerika, utol- 13 rjára Űj-Zéland, Mdagaszkár ► és a Karibi-tenger szigetei. £ Az amerikai vadnyugaton £ az óriásállatok tömegmészár- i lása.nem akkor történt,ami- 9 kor oda a farmerek és az3 aranyásók betörtek, hanem; kb. 11 ezer évvel korábban. A tettes az ember volt, az áldozatok: a prehisztorikus. idők áriás állatai. Szibériai; vadászhordák az utolsó jég- j- korszak után a Bering-szo- ? roson és Alaszkán át betör- jj tek az észak-amerikai konti- > nensre. Az indiánok eme ősei " csak íjjal és nyíllal rendel- p keztek, mégis kiirtották a te- V fület hatalmas állatfajait, pl.: „ a Neochoerust, egy borjú P nagyságú rágcsálót, az Ere- jj mptheriumot, egy bagger 2 nagyságú lajhárt, s a zsiráf- 5 hoz hasonló, 7 méter magas ^ tevét, a Titanotylopust. A ki- ; pusztulás oka nemcsak a vadászat, hanem az is, hogy az ember megbolygatta a felfa- « lás és felfalatás egyensúlyát ’ az állatvilágban. ■ Európában is, mint Észak- ■ Amerikában, az utolsó jég- . korszakot követő időben, tehát kb. 8—15 ezer évvel ezelőtt pusztították ki az óriás állatokat, közöttük a mam- mutot, a gyapjas orrszarvút és kardfogú tigrist.
