Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

Verseny és %M*M%piac A parádsasvári ólomkristály és festett üveg helytállásáért A PARÁDI ÜVEGGYÁR 1S71. X. félévi értékesítésének 62 százaléka került tőkés pi­acra, jórészt angol, egyesült államokbeli, kanadai, francia, olasz és svájci piacra. Leg­fontosabb kiviteli cikkünk a kézi gyártású, ólomlcristály poháráru, de kisebb mennyi­ségben készítünk még színes üvegből gyártott díszmadara­kat, káliüvegből pedig festett és festés nélküli poharakat. Ezek együttes értéke 1971- ban előreláthatóan megha­ladja a félmillió dollárt. Termékeinket külföldön a Feruníon Műszaki Külkeres­kedelmi Vállalat útján hoz­zuk forgalomba, a két válla­lat között érvényes társasági szerződés alapján. E szerző­dés jellege folytán a piaci impulzusok az alkalmazott anyagi érdekeltségi rendsze­ren keresztül közvetlenül ki­hatnak a gyári gazdálkodás­ra, az eredmónyalaikuláson keresztül pedig a dolgozók személyi jövedelmére. Ennél­fogva senkinek sem lehet kö­zömbös gyárunkban, hogy ve­vőink mennyire elégedettek az általunk szállított üveg­áru minőségével, áruinkat milyen feltételek mellett tud­juk értékesíteni. GAZDASÁGPOLITIKÁNK EGYIK ALAPKÖVETELMÉ­NYÉNEK tekintjük a rendkí­vül igényes nyugati piaco­kon történő helytállást, ver­senyképességünk fenntartását és fokozását. A versenyképesség fenn­tartásának egyik igen fon­tos feltétele a minőségi kö­vetelmények és a szállítási határidők szigorú betartása. A rendkívül kiélezett piaci versenyben termékeink az említett tőkés piacokon csali az esetben értékesíthetők kedvező árén, ha garantálni tudjuk velőinknek a kiváló minőséget és szállításaink so­rán ettől sohasem térünk el. Ez irányban tett eddigi tény­kedésünkkel elértük már a legfejlettebb tőkés és demok­ratikus országok üvegipará­nak színvonalát, s ezt iga­zolják vevőink több esetben kifejezett elismerései is. Az elismeréseken kívül azonban sokkal többet jelent, hogy vevőink ragaszkodnak a gyá­runk által készített üvegáru szállításához és egyre fokoz­zák megrendeléseiket. Ennek következtében egyik legfon­tosabb problémánk a folyton növekvő igények minél ma­gasabb szinten történő kielé­gítése. VERSENYKÉPESSÉGÜNK fenntartása érdekében tehát feltétlenül növelnünk kell a kivitelre kerülő üvegáruk mennyiségét is. Valamennyi termékünk kézi gyártású üvegáru és ezt a profilt a jövőben sem kívánjuk mó­dosítani, ezért a többletter­melést a kisegítő folyamatok kisgépesátésével, a termelé­kenység növelésével kíván­juk biztosítani. Ennek érde­kében előrehaladott tárgya­lásokat folytatunk olyan új eljárások, korszerű technoló­giák bevezetéséről, mélyek minimális létszámnöveléssel jelentősen növelhetik terme­lésünket. Ezek között is a legjelentősebb az úgyneve­zett gyémántszesmcsés csi- szolási eljárás bevezetése, valamint az üvegpattantás- nak és száj csiszolásnak a gépesítése. E gépesítésekkel a gyártás kézi jellege megmarad, sezt azért szükséges külön hang­súlyozni, mert gépi gyártású üvegtermékekké! a külföldi piacokon nem tudunk verse­nyezni. Vevőkörünk ugyanis magas minőségi követelmé­nyű, de általában közepes szérianagyságú üvegárut igé­nyel, amiknél szükséges biz­tosítani a speciális kívánsá­gokat. Ez viszont csak a már említett kézi gyártással old­ható meg. AZ ÜVEGGYÁRUNK irán­ti bizalomnak elengedhetet­len feltétele az is, hogy a csomagolás biztosítsa az áru épségének megóvását, de egy­ben esztétikailag is megfe­leljen a követelményeknek. A jelenlegi kartoncsomagolás helyett ezért egyre inkábba műanyagok bevezetésével foglalkozunk. Kísérletezünk á polystirolhabos csomagolás megvalósításával, sőt ebben a félévben már próbaszáUí- tásra is sor kerül. A versenyben. történő helytállás egyik igen fontos követelményének tartjuk, hogy újabbnál újabb termé­kekkel jelentkezzünk a pia­con. Ennek érdekében üveg­tervezőink fokozott figye­lemmel kísérik a világ élvo­nalába tartozó országok üveggyárainak technikai fej­lődését, valamint a legfonto­sabb piacainkon a vevők íz­lését. A gyári technológia és a fenti információk alapos ismeretében ezért újabbnál újabb cikkek mintapéldánya­it tervezik, hogy ezekből ve­vőink általában személyesen választhassák ki az egyéni ízlésüknek legjobban megfe­lelő üvegárukat. A tervező­ink által tervezett üvegter­mékek kitűnően alkalmasak a modem és hagyományos la­kás belső díszítésére. Ugyan­ekkor a mindennapi élet célszerű használati tárgyai is. Ennek tulajdonítható, hogy a korszerűség, az esztétikai követelmények és a haszná­lati funkciók figyelembevé­telével az üvegtervezők és iparművészek által tervezett üvegtermékek iránt egyre nö­vekszik az érdeklődés bel-és külföldön egyaránt VERSENYKÉPESSÉGÜNK fenntartása érdekében, eddig csak a legfontosabbakat em­lítettük, de ezenkívül nap mint nap különféle problé­mákat kell megoldani. Ezek megoldásában nagy segítsé­get nyújt az a nézetbeli vál­tozás, ami az új gazdaság- irányítási rendszer beveze­tésével és alkalmazásával gazdaságpolitikánkat megvál­toztatta. Kedvező számunk­ra, hogy az önállóság növe­kedésével meg is van a lehe­tőségünk ezen feladatok opti­málisabb megoldására. Varga Sándor a Parádi Üveggyár igazgatója v A MÉM felmérése a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedéséről A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium vizs­gálatokat végzett az agrár­felsőoktatási intézményekből kikerült fiatal szakemberek végleges munkába helyezésé­ről. Az agrár-felsőoktatási in­tézményekben 1969-ben vég­zett mintegy 1000 fiatal csaknem 80 százaléka mező- gazdasági nagyüzemekben kezdte meg a munkát. A vizsgálat megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek a korábbinál többet tesznek a fiatalok megfelelő foglalkoztatása és megtartása érdekében. A felmérések szerint a ter­melőszövetkezetekbe került 592 fiatal közül az egyéves gyakorlat után 82 százaléku­kat véglegesítették, az álla­mi gazdaságok pedig 183 kezdőből 160-at 87 százalé­kot —, foglalkoztattak to­vábbra is. Különösen kedve-' ző, hogy az éves gyakorlati idő után általában az ifjú szakemberek 95 százaléka ka­pott önálló beosztást. Ezen- belül jelentős előléptetéssel került felelős munkakörbe a tsz-ekben dolgozó fiatalok 29 százaléka, az állami gaz­daságokban foglalkoztatott ifjú szakemberek 19 százalé­ka. A termelőszövetkezetekbe irányított fiatalok 85 száza­iéira már egyetemi vagy fő­iskolai végzettségű szakem­ber mellé került, s jelentős támogatást kapott feladatai­nak ellátásához. A termelő­szövetkezetekben dolgozó if- . jú szakemberek letelepedésé­hez nagyban hozzájárult az is, hogy a megyei és járási szakigazgatási szervek állami támogatásként az egyéves gyakorlati idő lejárta után mintegy 400 fiatalnak adtak letelepedési segélyt, összesen 4,5 millió forintot. Az állami gazdaságok vi­szonylag Írevés kezdőt fogad­tak, de a korábbi jó tapasz­talatoknak megfelelően ered­ményesen segítették szakmai fejlődésüket. Valamennyi ál­lami gazdaságban megfelelő­en berendezett két-három személyes gyakornoki szobá­ban lakhatnak a fiatalok, na­gyon kedvezményes térítési díj ellenében, s általában 11 —13 forintért napjában há­romszor juthatnak meleg ételhez. Az Állami Gazdasá­gok Országos Központja évente háromnapos vándor- gyűlést tart a fiatal szakem­berek részére. Az egyéves gyakorlati idő után első munkahelyéről el­távozott fiatal szakemberek nagy része valamilyen egyéb MÉM-intézménynél, vállalat­nál, állateegészségügyi intéz­ménynél helyezkedett el. A kihelyezetteknek összesen 94 századéira dolgozik a MÉM felügyelete alá tartozó szer­veknél. A legtöbb indoko­latlan mozgás a városokban volt, mert részben a veze­tők türelméltensége, másrészt a fiatalok túlságosan, nagy igényei miatt nem kerülhe­tett sor a véglegesítésre. A kezdő szakemberek első évi teljes alapbérére fordí­tott állami támogatás mint­egy 30 millió forint. A MÉM álláspontja szerint az összeg hatékonyabb kihasználása, a szakember-után p oltás foko­zottabb támogatása érdeké­ben a megyei, járási szak- igazgatási szerveknek és az Állami Gazdaságok Országos Központjának pemteaeseae» ellenőrizniük kell az állami támogatás felhasználását, szükség esetén pedig meg kell vonni a támogatást azoktól a gazdaságoktól, amelyek nem a célnak meg­felelően élnek vele. (MTI) Újabb szakok, képzési formák a felsőoktatásban Szőke Sándor, az MTI munkatársa jelenti: Az ősszel kezdődő felső­oktatási tanév számos új­donságot tartogat, mind a képzés tartalmában, mind pedig néhány újszerű képzé­si forma bevezetésében. A számítástechnikai prog­rammal szoros összefüggés­ben számos felsőoktatási in­tézményben tettek lépéseket a megfelelő szakemberek ki­képzésére. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen a következő tanévtől kezdve már az egyetem valamennyi hallgatója ré­szesül számítástechnikai alapképzésben — szaktár­gyától függetlenül. Emellett azonban megkezdődik a spe­cialisták képzése is. A fel­sőbb évesek közül többen mint modellalkotó program­tervezők hagyják majd el az egyetem padjait. A ké­sőbbiek során pedig éven­ként mintegy 120 olyan ma­gas fokú matematikai tu­dással rendelkező szak-köz­gazdászt képeznek, akik tudják: miként építsék be a feladatokat a vállalatok adatfeldolgozó, illetve döntési modelljébe. Szeptembertől kezdődik meg — nappali és esti képzés formájában — Székesfehérvárott a számí­tástechnikai szakemberek képzése. Itt a Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Főiskola kihelyezett tago­zatának számítástechnikai szakán indul meg az okta­tás. — A műszaki tanári sza­kokon — ahol a szakközép- iskolák és a szakmunkás- képző iskolák szakmai el­méleti tantárgyainak okta­tóit képezik — újdonság, hogy esti és levelező for­mában is megkezdődik az oktatás a gépész szakosok számára a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, valamint a Nehézipari Mű­szaki Egyetem dunaújváro­si Kohó- és Fémipari Főis­kolai karán, a villamos sza­koknak pedig a Kandó Kál­mán Villainosipari Műszaki Főiskolán. Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, az épí­tőipari kar nappali tagoza­tán ősztől három új szak lé­tesül. Megkezdik tanulmá­nyaikat a magasépítési sza­kon azok a leendő üzem­mérnökök, akik az építéski­vitelezés, az üzemeltetés fel­adatait ellátják, és részt vesznek a tervezés, a beru­házás egyes részletkérdései­nek megoldásában. A mély­építési szakon a magasépí­tési munkákkal együtt járó vagy kiegészítő mélyépítési munkák irányítására alkal­mas szakembereket képez­nek. Ugyanezen a főiskolán műszaki tanárokat is ké­peznek ősztől a nappali ta­gozaton. A bölcsészkarok nappali tagozatain ismét úgyneve­zett a szak lesz ősztől .a könyvtáros és a népművelés, amelyet tehát a hallgatók alapszakjuknak, vagyis fő­hivatásúknak választhatnak, valamelyik más szaktárgy- gval együtt. A budapesti, debreceni, valamint a szege­di bölcsészkarok nappali ta­gozatain egyébként elkészül­tek az új tantervek, illetve tantárgyi programok. Az új tantervnek megfelelően a ta­nári szakokon 1973-ban már megváltozik az államvizs­gák jelenlegi rendszere is, s a tervek szerint nem külön- külön, merev szaktárgyi egységekben, hanem komp­lex módon, az ismeretek al­kalmazásával adnak számot tudásukról a leendő taná­rok. Újdonságnak számít az is, hogy a Színház- és Film­művészeti. Főiskolán esti kép­zés formájában csaknem 20 fiatal kezdheti meg tanul­mányait az operettszakon. (MTI) Vasüti törzsgárdisták A hatvani vasútállömás­tól jó messzire, a síneken ácsorgó tehervagonokon át­mászva, egy kis bódéban találtunk rájuk. „K” bódé, ahogy a szaknyelven mond­ják; őrhely, ahová két fel­adat között betérnek pihen­ni a 'kocsimesterek és ko­csirendezőik. Elosztóközpont, ahová a gépek vezetői jön­nek bejelentkezni, s infor­mációs iroda, mert ide tele­fonálnak az ipari üzemek, ha tehervagonjaikat el kell szállítani. Kétszer három méter, kis kályhával, kopott asztallal, padokkal. Szilágyi István vezető váltóőrnek 1954 óta megszakítás nélkül ez a munkahelye. — Jövőre lesz harminc éve. hogy takarítóként a Keleti pályaudvaron elkezd­tem a vasúti szolgálatot. Azután Aszód, Kőbánya kö­vetkezett: voltam salakos, szénrámoló, raktári munkás, málházó, aztán hadifogoly. Később Hatvani» kerültem, itt kaptam az első „vasutas” feladatot, kocsirendező let­tem. 1954-ben letettem a kocsimesteri vizsgát. Voltam sztahanovista, megkaptam a Elsősegélynyújtó olimpia ■B Huszonegy európai ország részvételivel a Margitszigeti Út­törő Stadionban tegnap befejeződött az első európai ifjúsági vöröskeresztes találkozó és elsősegélynyújtó olimpia ver­senysorozata, Képünkön a szolnoki Egészségügyi Szakiskola csapata. (MTI foto — Benkő Imre felvétele) vezérigazgató dicsérő okle­velét, most vezető váltóőr­ként dolgozom szocialista brigádban. Jövőre lesz ese­dékes, hogy arany törzsgár- distajelvényt kapjak. Szilágyi István az őrhely­hez tartozó brigád megbí­zott irányítója. összeszá­molta: legalább kétszázszor kell bejárnia naponta 12 váltót, amelyek közül a leg­távolabbi 100 méterre van az őrbódétól. Pillanatnyilag többen is vannak a helyiségben. Szo­ronganak a padokon, vár­ják a következő munkát. — Mi, akik régen itt va­gyunk, már jobban meg- órezeük azt ha valahol ke­vés a munkához az em­ber — mondja Korponai László kocsimester. — Én 1943-ban kezdtem itt dol­gozni, háromszor kaptam kiváló dolgozói oklevelet. Váltóőri tanfolyamot végez­tem, mást nem, de itt első­sorban a nagy gyakorlat számít; a munka megszer­vezésénél, a beállításnál, kocsikivontatásmál egyaránt. Azt pedig annyi idő alatt már meg lehetett tanulni. — Minden szolgálat csak nehezebb, nehezebb... Ami­kor már eljutunk addig, hogy a nehéz fizikai mupka helyett könnyebbet kell vál­lalni, akkor aztán ennek arányában a munkaköri alapfizetésünk is lejjebb száll. Kezében elmaradhatat­lan munkaeszközét, a piros jelzőzászlót simítgatja. itt dolgozni. Csak arra is volt már példa, hogy az a fiatal dolgozó, aki idekerüli, magasabb munkaköri bért kapott hasonló beosztásért, mint a törzsgárdatag. Tu­dunk esetről, hogy azt mondta az egyik: ha nem emelik a fizetését, elmegy. Emelték, mégis elment a vasúttól. — Mi, akik idősebbek va­gyunk. nem tudunk innen már elmenni. Nem is érez­nénk jól magunkat másutt. Olyan ez, mintha a család­ban lennénk, úgy megszok­tuk itt. Korábban patronál­tunk egy tsz-t és aratni is együtt jártunk. Azt is ter­mészetesnek vesszük, ha ka­rácsonykor, húsvétkor vagy bármilyen ünnepen be kell jönni: ez vasút, ennek men­nie kell hidegben, meleg­ben. — Az én feleségem nem dolgozik sehol — mondja Bálint József. — Azaz, hogy igen. mert bedolgozó egy háziipari szövetkezetnél. De hivatalosan nem számit munkának, mert amikor második gyermekünk szü­letett, azt mondták. nem jogosult a 600 forintos gyer­mekgondozási segélyre. Most varrogat otthon, de nem sokat tud a gyerekektől. Pe­dig kellene a pénz, a ház még' alig van berendezve, kerítés sincs körülötte... A fizetésüket számolják. Munkaköri alap 1210, 1370, 1400. Ehhez jön a rangpót­lék, amit júniustól emeltek, meg prémium. Két és fél ezer körüli összeg jön ki. Szilágyi István 29, Korpo- nai László 21, Bálint József 21 éve dolgozik a vasútnál. — Nem vagyunk elége­detlenek, sőt ezen az állo­máson kifejezetten jól érez­zük magunkat, szeretünk — Mit szeretnénk még el­érni? Mint régi dolgozók, a lehetőség szerint nagyobb megbecsülést. Hallottuk a vasutasnapon, hogy most már erre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Szeretném, ha számon tartanának bennün­ket, különösebb nagy vá­gyam nincs. Csak a lakást tudjam rendbe tenni. — Én úgy szeretném be­rendezni a házamat, hogy amikor nyugdíjba vonulok, ne kelljen segédmunkát vál­lalnom, mint most a sza­badnapokon. Akkor csak pihenni akarok... Heketí Sándor If júsági nagygyűlés Gyöngyösön Tegnap délután Gyöngyö­sön a MÁV Kitérőgyártő Üzem fiataljai nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett a városi KlSZ-bizottság tit­kára, Patócs László is. Az elmúlt négy év mun­káját Medve Lajos, az üzem KISZ-csűcweze tőségének s titkárr. értékelte n beszámolójában. A koaegr resszusra való felkészülés je­gyében a további feladato­kat is meghatározták a kité­rőgyári KISZ-esek. SsmmQ wn. JSBw TSS-i péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom