Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

Hadi» KOSSUTH 8.30 t4flanyó meséi; A pagoda 8.10 Openettdalok 9.00 KkiadAs Móricz Zsigmoad­ról 9.so Régi melódiád 10.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Zenekari muzsika 11.00 Hol történt? 1140 Cherubini: Medea. Részlet 12.20 Ki nyer ma? 1S.S0 Tánczene 13.15 Népi zene 1345 Ivó Andrics: Játék 11.00 Szomszédolás 11.25 Antaridák a Földön J (Befejező rész) i5.io,Népi muzsika 15.25 Mozart: Haflner-snmMtö» 15.18 Réruspódium íii.os Tartozók és követelők 11.20 Áriák 17.15 Mikrofórum 18.00 Három szegény szabó' legény. Mesejáték .1. rész 19.30 A magyar—román atlétikai viadalról 10.37 Bartók-felvételék *0,16 Magnósok, ílgyeleras »1.04 Atlasz 21.14 Schubert-zongoraeat 23.11 Gül Baba. Részletek RIO Cseh kórusmuzsika PETŐFI 8.05 Indulók 8.13 Népdaljáték 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Chopin zongoraművek 12.40 A munkáról. Dokumentum­műsor 13.03 Áriák 13.30 Tömörkény: Mindenek ébredeznek 14.00 Mindenki kedvére — kettőtől — hatig... 18.10 Pánik. Zenés játék »0.28 Bizet: Dzsamile. Részlet 21.00 Könnyűzene 21.38 Fúvósátiratok *1.50 Ártalmatlan paraziták 22.00 Hangversenynaptár 22.15 Verbunkosok 23.15 Kamarazene MAGYAR 17.08 Hírek 17.15 O. C. Smith énekel 17.55 Telemagazin’ 18.40 Vitaműsor 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 30.00 Telitalálat 21.10 Telegroteszk 21.35 Aktív pihenés 22.05 Tv-hiradó POZSONYI 19.00 és 21.45 Tv-h£radó Si.io Hűtlenség. Tv-komédia 22.05 Dalműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Forró éjszakában Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor Feketeszakáll szelleme Színes, szinkronizált amerikai film. EGRI KERT Este 8 órakor Az inkák kincse Színes, szinkronizált bolgár—NSZK film. GYÖNGYÖSI PUSKIN A szicíliaiak klánja (Felemelt helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ben Wade és a farmer GYÖNGYÖSI KERT Mesés milliók HATVANI VÖRÖS CSILLAG Adaton 31 HATVANI KOSSUTH A dél csillaga HEVES Rekviem Füzesabony Horizont PETERVASARA Egy férfi, aki tetszik nekem limesünk és aggodalmunk: a viz ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- llnszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10). Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szom- Mt reggel 7 óráig, a Jókai utca <’4, tzám alatti rendelőben. (Te- tBaa; 17-27.) _ , ..... NEKÜNK MÉG VAN vi­zünk, illetve valahogy elő­teremtjük. Helyzetünk gok országénál kedvezőbb. Pe meddig tart ez a viszonylag kényelmes állapot? Fejlesz­tési terveink ugyanis rend­kívül erőteljesek. Azt akar­juk, hogy 1985-ben a lakos­ság 85 százaléka ihasson ve­zetékből folyó vizet és a te­lepülések 60 százalékában legyen kielégítő csatornahá­lózat. Egyre több vizet hasz­nál az ipar és a mezőgazda­ság is, Ilyen irányú fejlesztés mellett szembe kell nézni a (kérdéssel; honnan lesz eny- nyi vizünk? Adottságaink nem egyér­telműen kedvezőek. Felszí­ni vízfolyás — folyó, patak — hazánkban 300 méternyi jut egy négyzetkilométerre, Csehszlovákiában 700, Auszt­riában 1000 méternyi. Vi­szont a felszín alatti víz­készletek nálunk meglehe­tősen gazdagok. A Duna és nagyobb folyóink évmilliók során föld alá temetődött kavicspadjaiból például egy­szerű csőkutakkai rengeteg víz emelhető ki. A másik kérdés, hogy mit csinálunk a vízzel? Légin-, kább bizony szennyezzük. A szennyezésnek és hatásának különböző formái vannak. Legegyszerűbb az úgyneve­zett hőszennyezés. (A fel­használt ipari víz 85 száza­iéira hűtési oélokat szolgál.) Ez felhasználás után sem piszkos, de ha melegen en­gedik vissza a folyóba, ak­ikor a vízi élőlények úgyne­vezett hősokkot kapnak és elpusztulnak. Veszélyesebb a szerves anyaggal történő szennyezés. Ennek fő okozói a /cukorgyárak. Következ­ménye, hogy a szerves anyag elbomlása kivonja a vízből az oxigént, tehát a vízi élő­lényék megfulladnak. Az­után az igazán veszélyes ve­gyi anyagok! Nagy szerepet játszik itt például a papír­gyárakból kikerülő fenol, de a csatornába kerülő mosó­szer is. A VIZEK SZENNYEZÉ­SÉBEN sajnos, már sikerült nemzetközi színvonalra ke­rülnünk, tisztításában még korántsem. Hihetetlenül hangzik, de igaz például Bu­dapest szennyvizének 93 szá­zaléka tisztítatlanul kerül a Dunába. A természet adománya, a víz, korlátozottan rendelke­zésre álló kincsünkké vál­tozik tehát. Lakó-, ipar­vagy mezőgazdasági telep­helyének kijelölésekor a víz helyzetet messzemenően fi­gyelembe kell venni. A Bükk lejtőm például gyönyörű üdülőtelepeket létesíthet­nénk, de nincs víz. A Szé­kesfehérvár—várpalotai ipar­vidék hatalmas tempóban fejlődne, ám elegendő vizet nem lehet helyben találni, A mezőgazdaság ma már so­rozatban létesít nagy kapa­citású szakosított állatte­nyésztő telepeket. Gyakori azonban, hogy csak futólag futkosnak víz után. Már pe­dig egy ilyen telepen renge­teg víz kell és rengeteg szennyvíz keletkezik. Ez utóbbit a folyókba nem en­gedhetik be, tehát csak ak­kor engedélyezik a telep lé­tesítését, ha a szennyvizet például öntözésre használják fel. De most már igazán néz­zük, honnan lesz oly sok vizünk 1985-ben? A szak­emberek azt mondják, vizet sokféleképpen lehet szerez­ni. Igaz, csak irgalmatlan sokba kerül. Hazánkban a terveket arra alapozzák, hogy a víz egyes időszakok­ban — például nyár végén — hiánycikk, de hóolvadás­kor, vagy zöldár idején nagy feleslegek vannak belőle. A „taktika” az, hogy ezeket a vizeket „takarékpénztárba” helyezzük, azaz visszafogjuk és tartalékoljuk nehezebb időkre. Tartalékoljuk völgy­záró gátakkal a kisebb pa­takok mentén és vízlépcsők­ben a folyókon. Sok ilyen kis völgyzárógát van máraz országban, elkészült a Tisza első vízlépcsője és most épül a második. Végleges tervek még nincsenek, de a követ­kező 15 évben számos újabb tározóra lesz szükség, a Ti­szán még egy vagy két víz­lépcsőre, és legalább még egyre a Kőrösökön is. Ezen­kívül szó van még egy du­nai, sőt drávai vízlépcsőről Is. Ily módon azonban egyes folyók vizét túlságosan igénybe vesszük, ezért szük­ség lesz költséges átvezeté­sekre, folyók összekapcsolá­sára is. befejezésül arról kell szólni, amiről eddig nem beszéltünk. Földrajzi hely­zetünkről Európában. Ne­künk „saját” vizünk nincs. Legfeljebb folyócskák, mint a Zagyva, vagy a Kapos. Egyébként minden folyóvi­zünk külföldről érkezik és külföldre távozik. Folyóink tisztaságát tehát csak akkor őrizhetjük meg, ha szomszé­daink tiszta vizet engednek be hozzánk. A Tisza vagy különösen a Duna vizét hasz­nálva mindig gondolnunk kell arra, hogy ez a víz még kell Jugoszláviában, Ro­mániában, Bulgáriában is. Azaz: vízgazdálkodás nem­zetközi összefogás nélkül el sem képzelhető. A Duna völ­gyi népek közös érdekeiről sokat beszéltünk már a tör­ténelem folyamán. A vízről sem elég csak beszélnünk, Cselekedni kell, és az utób­bi évek diplomáciája azt mutatja, hogy az érdekelt országok meg Is indulnak a szükséges úton. Füldeaki Béla A férfi-szépségverseny győztese Barbara Schoene ifjú színésznő adta át a győztesnek járó serleget Bernd Wilczewski, 26 éves filmszínésznek június 28-án este, az egyik nyugat-berlini mulatóban rendezett férfiszépségverseny első helyezettjének. A győztes a Mr. Body (Test úr) „megtisztelő" címet viselheti. (Teleföto — MTI Külföldi Képszolgálat) Augusztus : harmadik Duna menti népitánc-fesztivál Nagy érdeklődés előzi meg a harmadik Duna menti né- pitánc-fesztivált. A három­napos eseményre — augusz­tus 19., 20., 21. — több mint 2000 vendéget várnak. Hu­szonhárom hazai népművé­szeti együttes készül a ta­lálkozóra, ezenkívül tizen­egy ország népi táncosai ne­veztek be a folklórtesztivái- ra. Első alkalommal fogad­nak táncosokat a Szovjet­unióból és Romániából. A látványos eseménysorozatot megosztva, négy helyen, Ba­ján, Kalqcsán, Kiskunhala­son és Soltvadkerten bonyo­lítják le. Holló Mária, Recsk: A pályaválasztási tanács­adó Egerben működik, cí­me: Eger, Űj Élet utca 3. A nyár folyamán csoporto­san hívják majd be az al­kalmassági vizsgára jelent­kezőket, ezért kérjük, kö­zölje címét közvetlen a pá­lyaválasztási tanácsadóval, hogy a vizsgálat idejéről értesíthessék. M. A., Eger: A belvárosi rekonstrukció célja, korszerűsíteni, a mai követelményeknek megfele­lővé tenni a belvárosi la­kásokat, házakat, de úgy, hogy a műemlék és műem­lék jellegű épületek meg­maradjanak, s velük a vá­ros régi képe, mely sok idegent vonz határainkon be­lülről is és hatá "iinkon kí­vülről is. A ré;:l épületek lebontása után egy teljesen korszerű épületekkel felépí­tett új városközpont bizo­nyára nem használna a vá­ros idegenforgalmának, ar­ról nem is beszélve, hogy a műemléképületek elbontása pótolhatatlan veszteség len­ne. A belváros korszerűsí­tése folytán gondoskodnak a belvárosi üzlethálózat bővítéséről is. E. Gy-né, Eger: Értesülése téves, nem je­lent meg új jogszabály, a nyugdíjasok mellékkeresete változatlanul évi 6000 fo­rint lehet. Egyes iparágak­ban azonban valóban van lehetőség ennek a keretnek emelésére, például az épí­tőiparban. Forduljon kérésé­vel közvelentil a vállalat­hoz, ott közölhetik önnel, hogy kaptak-e lehetőséget keretbővítésre. Mivel mun­kahelyét . nem jelölte meg, pontosabb választ nem tu­dunk adni. A. János, Hort: Panaszukat továbbítottuk az Illetékesekhez. Kérjük szíves türelmüket, a válla­lat levélben értesíteni fog­ja a kivizsgálás eredményé­ről. „Továbbtanulók” jeligére: A Munka Törvénykönyve pontosan rögzíti, mely ese­tekben és milyen mértékű tanulmányi szabadság jár. Felsőfokú intézményekben, amennyiben a három esz­tendőt meghaladó az időtar­tam, 27 nap tanulmányi sza­badság jár. Ugyanígy rögzí­ti a Munka Törvénykönyvé­nek végrehajtási utasítása azt is, hogy mennyi szabad­nap jár a konzultációkra és a vizsgákra, s milyen ese­tekben kell a vállalatnak hozzájárulni az utazási költ­ségekhez. Amennyiben a vállalat munkaügyi osztá­lyával nem sikerül tisztáz­ni a problémákat, fordulja­nak a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. G. Kern okiidze: • * Micsoda siket! — Masenyka! — ordítot­tam befutva a konyhába. — Ez aztán siker! Elsöprő si­ker! Az általam készített hóeltakarító kombájn terv­rajzát elfogadta a tudomá­nyos minősítő bizottság! — Moridtam én, hogy minden jó, ha a vége jó —, suttogta a feleségem, és a terített asztalra mutatott. Ott már illatoztak a finom ételek, középen pedig inger­lőn díszelgett a pezsgősüveg. Miután egy pohárral fel­hajtottuk, ezt mondtam: A háeltakarító kombájnom tervrajza ördögien jól sike­rült! Utolérhetetlen! A leg­ideálisabb gép, majdhogynem örökmozgó. Képzeld, milyen elmés szerkezet: Van egy ha­talmas gőzkazánja, amelynek örökmozgását is köszönheti. A gép összekotorja a havat, felmarkolja és betáplálja a kazánba. Itt a hó átalakul gőzzé, azaz a gép mozgató energiájává, mellyel új havat gyűjt, ami aztán ismét gőz­zé változik. Ez a folyamat állandóan ismétlődik. Nagy­szerű, ugye? — Én mindig zseniális tervezőnek tartottalak — suttogta meghatódottan a fe­leségem. — Én már akkor is hittem neked, amikor még senki sem hitt. Emlékszel, harminc évvel ezelőtt, házas­ságunk első hónapjaiban, amikor megkonstruáltál egy lapátot, mindenki kinevetett. De én hittem a képességeid­ben! — Miféle lapátról beszélsz te tulajdonképpen? Mi a fészkes fenének terveztem volna én lapátot? — Nem egyszerű lapát volt — magyarázta a felesé­gem —, hanem háeltakarító lapát. Volt rajta egy nyomó­gomb is... — Minek terveztem volna én ilyen lapátot — morogtam sértődötten —, vajon mi­nek? Különben is, kinek né­zel te engem? — Ez nem mese! Ez tény — mondta keményen. — Csak te egyszerűen elfelej­tetted. — Nem, nem — tiltakoz­tam kézzel-lábbal ez le­hetetlen! Egyáltalán mire jó az — lapát nyomógombbal? Nagy viccmester vagy te, Másenyka. Ügyesebb lesz, ha felhajtunk még egy pohárka pezsgőt a boldogsá­gunkra! Másenyka felemelte a telt poharat, kiitta, majd észbe kapva azt mondta: — Jaj, igaz is, neked ma teheráru-küldeményed érke­zett! — Küldemény, teheráru- ként? — örültem meg, és felhajtottam az italt. — Ez nem -o^sz. Nézzük, mi van a csomagban! A folyosón idomtalan. hosszúkás láda éktelenkedett. Az italtól egyre derűsebb hangulatban nekiestem fel­bontásának. Ügyes mozdula­tokkal felnyitottam a tetejét, s nagy nehezen kiemeltem belőle egy nehéz fémlapátot, melyen nyomógomb is dísz­lett. Mellékelve ott volt egy levél is: „Tisztelt Ivanov Elvtárs! örömmel közöljük önnel, hogy harmincéves szorgal­mas és kitartó munka után üzemünkben ráálltunk az ön tervei alapján készített hó­eltakarító lapát sorozatgyár­tására. Gratulálunk önnek, és emlékül megküldjük a futó­szalagról lekerült első lapá­tot. Tervező munkájához új sikereket kívánunk!" — Drágám —, mondta fel­eszmélve keserű mosollyal miközben odamentem az asz­talhoz és töltöttem —, ezt megünnepeljük egy pohár itallal. Arra iszunk, hogy hosszú-hosszú életet éljünk, hogy négyén év múlva ismét megünnepelhessük az álta­lam tervezett, s az állami mi­nősítő bizottság által már el­fogadott kombájn szériagyár­tásának az első példányát... Fordította: Sigfjr Imre Á takarás második váHoiata Legutóbb azzal az esettel foglalkoztunk, amikor is a negatív alsó fele lényege­sen vili.. ., abb tónusokat mutat, s így kevesebb ex­pozíciós ic V követel. Gyakran állunk szemben ennek fordított esetével. Amikor pl. napsütötte havas táj, vagy nagyobb vízfelü­let van az előtérben és mondjuk .zínszűröt Is al­kalmaztunk. Ha az expozíciós időt szűkén vagy normálisan méi-jük, akkor általában nem sok problémánk lesz. De ha eve egy kicsit is túlexpon::' a felvételt — és ez a gyakoribb —, akkor a napsütötte táj vagy vízfelület túlságosan fedett­nek bizonyul az előhívott filmen, míg az égből a szű­rés miatt aránylag sokkal gyengébb fedettséget mu­tat. Ha az ilyen filmről minden takarás nélkül ké­szítünk nagyítást, akkor az égbolt túlságosan sötét tónusban fog jelentkezni Ez ugyan nem egy esetben előny, mert ki­emeli a napsütötte alsó kép­mező világos tónusait, s így végeredményben szebb képhatást eredményez. De csak bizonyos mértékig. Túl sötét ég már természetelle­nesen hat, zavaró képhatás jelentkezik. Itt is csak takarással se­gíthetünk a bajon. Bemér­jük az expozíciós időt kü­lön az alsó és külön a fel­ső képmezőre, s ugyanúgy járunk el, mint legutóbb ol­vastuk. Előbb rövidebb idő­vel exponáljuk az egész képmezőt, majd utána ta­karjuk a felhős részt és az alsó képmezőre exponálunk többet. Arra mindenképpen vigyázzunk, hogy az égbol­tozaton kiexponáljuk a fe­hér gomolyíelhőket, de sem­miképpen sem exponáljuk túl. A sötét ég előnyös ugyan a gomolyfelhők érvényre- juttatása érdekében, de csak addig, amíg azok ragyogó fehér tónusokban jelent­keznek. Túlexponálással el­veszítik tündöklő csillogá­sukat és beszürkülnek: oda a varázslatos szépségük. A takarást itt is kézzel vagy kartonlappal végez­zük. Sőt nem egyszer a ha­tárvonal-alakúra kivágott szélű kartonlappal. Körmendi Károly 1971, júliug 2, péais» t 7, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom