Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
Nyitány Szegeden Spartacus a Dóm téren KIVÄNSÄGMÜSOR, avagy majdnem mindenki kedvére. Sőt: szerkeszti a néző. Ilyesfajta címeiket adhatnánk a televízió „Önök kérték”, kissé merev című műsorának. Lényegében ez volt az első, már a nézők kérése alapján szerkesztett műsor, s nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy rövidesen egyik legnépszerűbb műsor lehet a képernyőn, — ha a szerkesztő megfelelően rostálja meg a nem mindenkor képemyőképes kívánságokat A rádió, felelevenítve égy régi műsortípust, sok friss ötlettel fűszerezve, közvetlen hangot megütve, jó ideje tartja programján a szinte műfajilag is „osztályozott” kívánságokat, — különböző műsorvezetőkkel. És éppen a rádió példája igazolja, a „legesztrádabb” esztrádműsor lehet ez, ahol még szó sem érheti a ház elejét, bírálat is alig hát a szerkesztőket hiszen azt kapja a kedves néző, amit kért: maga főzte, egye meg. A szombati program, ha még nem is volt megfelelően oldott, ha még fesztelen otthaniasságában, baráti meghittségében van mód is az előbbre lépésre, nem nélkülözte a kellemes perceket. Nem: még azok számára sem, akik más kívánságainak teljesítését nézték végig a képernyőn. A televízió archívuma kimeríthetetlen kincsek tárháza. Nemcsak gazdasági megfontolások — bár azok sem lebecsülendőek! —, de művészeti szempontok figyelembevétele miatt is kár lenne a gazdag archívanyagnak az elfektetése, csak egy- egy esetleges dokumentum- műsor, vagy műsorismétlés esetén történő felelevenítése. Az archívműsorok olyan kincset jelentenek, amelyek nem a „trezorban” kincsek —, hanem ha időről időre újból közkinecsé válnak. Különben is régi bölcsesség: nincsenek régi televíziós műsorok, az újszülöttek számára minden műsor új. Legfeljebb néhány új műsor hat réginek! De azért nem az archívum a felelős! (gyurkó) Négyrészes proNukcüt forgatnak a magyar ellenállás hőseiről jező rész a környező államok magyar vonatkozású partizánharcainak állít emléket „Ártatlan vagyok1 Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negyvenéves szabadtéri játékok idei programja. A négyévtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazit el, a háborúval megszakadt hagyományt !959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta, rendszeresen. A legfrissebb adatok szerint általában 400 ezren fordulnak meg a városban ilyenkor, nyolcvan- ezren tekintik meg a játékokat, melyeknek idei öt premierjén, előadásain várják az egymilliomodik nézőt. Jutalma öt évre szóló kétszemélyes bérlet. A szegedi szabadtéri játékok történelme az ország legnagyobb népszínházának történelme. Szombat este Hacsaturján Spartacus című histórikus témájú balettjét mutatta be az Állami Operaház együttese annak a Seregi Lászlónak koreográfiájával-rende- zésével, akinek 1968 májusában Budapesten ez az első nagyszabású munka hozta meg az Igazi nagy sikert. „§okat tanultam Howard Fast regényéből, mely az ókori rabszolgalázadás mindmáig legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatkozott a rendező. — Az én szövegkönyvemben másképpen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ezek közül, akiknek hősiessége is azoké, kik példáját azóta követték.” A díszlettervező Forrai Gábor elhagyta az operaházi bemutató kellékeit, s a festett falak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengetegéhez, színhatásához alkalmazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előzmények nélkül, hiszen eddigi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baalbecki romváros „természetes” környezetében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. A szegedi premier főszereplői Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Sipeki Levente voltak, a fesztivál- zenekart Pál Tamás dirigálta. Legközelebb július 23-án a Magyar Állatin Népi Együttes mulatja be az Ecseri lakodalmas című műsorát, másnap, szombaton Muszorgszkij Borisz Godunovja kerül a közönség elé a bolgár Nikolai Gyuszev címszerepével, Vaszy Viktor vezényletével. Szinetár Miklós rendezésében. Farkas Ferenc dal játékának, a Csínom Palkónak augusztus 6-án, Ily- lyés Gyula Dózsa György című drámájának szabadtéri premierje augusztus 15-én lesz. A szegedi ünnepi hetek augusztus végén záródó programjában a szabadtéri játékok mellett természetesen tudományos, zenei, Ifjúsági, sport és más rendezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szakszervezeti néptáncfesztivál, maratoni verseny és a július 11-én megnyitott pedagógiai nyári egyetem. N. I, A kivetkező hónapok egyik tangos vállalakozása: négy — egymássá! szorosan összefüggő, de önmagában is egész — film készül a magyar ellenállás hőseiről. Az egy-egy órás részekből J álló sorozat első darabja az!] ellenállás hazai tradícióit i eleveníti teL A másod ik^ „Magyarok a Szovjetunió-1| ban” címmel — az emigrálj ció éveit idézi. A következői folytatás a nyugat-európai'! ellenállási mozgalomban,] részt vett magyarokat, köz- tűk a spanyol polgárháború J hőseit mutatja be. A befe-'j _ ________________________| i 3 Megjelent a FÁKLYA legújabb száma j fa ötéves terv új létesít- i| menyeiről nyilatkozik aFák-J lya július 25-én megjelenői 14. számában Vaszilij Isza-j jev, a Szovjetunió Állami,! Tervbizottságának elnökbe- lyettese. A nyilatkozat mél-! tatja az ipari beruházások' méreteit, felhívja a figyel-! met azok korszerűségére és a Szovjetunió színes térké-; pén az olvasó követheti, milyen méretű ipari fejlődés' várható az ország keleti ré-! szein. Színesen illusztrált riport számol be az Atlantióceán viharaival birkózó szovjet halászhajók életéről. A lap bemutatja a budapesti metró számára mozgólépcsőket építő leningrádi Kotljakov-gyár munkáját. Olvashatunk a Központi • Televízió egyik vetélkedőjének győzteséről, életmódjá\ról, eszményeiről, és bizonyára a gyerekek számára'*! érdekes a híres dimkovói t játékbirodalom bemutatása, f A magyar kultúra szovjet-«' unióbeli terjesztésének fon-,«, tos eseménye volt Szökő-1 lay Sándor Vémasz című| operájának észtországi be-t mutatója — az olvasó meg-| ismerkedhet az operát szín-,j, rehozó Estonia együttessel. | Közli a lap melléklet-1 ben — Julian Szemjonov j „A keresztrejtvény-akció” «> című kémregényének 6. } folytatását. wn. Július 20., kedd z. Egy másik japán film, Hideo Sekigawa „Hirosima” című alkotása, nyolc évvel a pusztító nap után játszódik. Hőse az apátlan-anyátlan Szatyio. A kisfiú úgy tartja el magát, hogy a városba látogató amerikai turistáknak az elpusztultak — közös sírból kiásott —, koponyáit árusítja —, emléktárgyként. Tadashi Imái 1953. végén forgatta „Jelenetek az atombombáról” című megrázó erejű dokumentumfilmjét. E műve olyannyira forradalmi, hogy hosszú ideig a kormány export-bojkott listáján szerepelt és helyette inkább az ugyancsak kommunista Ka- neto Shimdo „Hirosima gyermekei” című filmjét javasolták külföldi forgatásra. Huszonkét évi tilalom után Japánban, mint az oktatásügyi miniszter 1968. elején bejelentette, a nyilvánosság elé került a hirosimai ésna- gaszaki atombomba pusztításairól készült, dokumentumfilm. A filmet közvetlenül az amerikai atomtámadások után forgatták a helyszínen, elkészülte után azonban az USA katonai hatóságai elkobozták. Japánban hosszú idő óta heve® sajtókampány folyt a film visszaszolgáltatásáért, az ügyben a Japán kormány is lépéseket tett. Ennek köszönhető, hogy a Washington visszajuttatta a filmtekercseket Tokióba. Egyébként a film vetítési ideje 160 perc; az eredeti, teljes változatot azonban a japán oktatásügyi miniszter határozata értelmében csak tudományos és orvosi társaságoknak, illetve szervezeteknek mutatják be. A nagyközönség számára — a televízióba —, c’v tíz perccel megrövidített verzió kerülhetett. Itt említjük meg, hogy a hirosimai atomtámadás évfordulóján, 1964. augusztus 6-án a Magyar Televízió egy negyvenperces kisfilmet sugárzott. „A hamu gyermekei” című — eredeti dokumentumok felhasználásával készült —, angol film a mai Hirosima tükrében emlékezett meg az emberiség történelmének legtragikusabb dátumáról És több más filmben is láttuk a borzalmas kataklizmát, amelyet a Hirosimára ledobott atombomba okozott. Peter Kass 1961-ben készített angol—amerikai filmje, a „Pogányok ideje”, megrendítő hatással mutatta be az atombombát a világon elsőnek kioldó amerikai pilóta lelki bomlottságát és kálváriáját. A férfit rettenetes víziók gyötrik... ... ismét repülőgépen ül, mint akikor, sok évvel ezelőtt. Szintén a pusztító atomre- pülőgép parancsnokáról szól Békés József pszichológiai drámája is. „Próbáld meg, daddy!” című novellája elnyerte az 1959. évi VIT irodalmi első díját. És meg abban az évben televíziós játék született belőle. A dráma egy olyan emberről szól, aki beleőrül a felelősségtudatába, akit társadalmi helyzete egyre mélyebbre zülleszt. Mégsem képes vállalni a hős szerepét, hiszen tömeggyilkosnak tartja magát. Az író remek pszichológiai érzékkel ábrázolta a darab főhősét. A becsületességre született Mike, aki csak a családjának élt mindaddig, a borzalmas világtörténelmi napig. Irőilag talán legsikerültebb része a Arii - ■áriak, amikor a hirosimai veteránok klubjában egy apa eljátszotta a valóságot. Családját egy képzeletbeli repülőgépre ülteti, s az őrület erejével játszásra kényszeríti őket. Bár mindenki a saját életének a szövegét mondja, mégis repül a gép. S az történik, amit a megtámadott agyú áll. Nem egyszerűen azért, mert ott játszódik a történet, nem is azért, mert bizonyos mértékig dokumentumfilmet kapunk erről a tragikus sorsú városról, hanem azért is, amit ez a név az atomkorszak embere kollektív emlékezetének jelent. Hirosima borzalmát, a háború borzalmát idézi a bombázás tárgyi maradványait gondosan összegyűjtő múzeum, vagy az atomtól megfertőzött emberek kórházában tett látogatás képei, továbbá azok az egyhangú dokumen- tumfilrn-részletek is, amelyeket Resnais filmjébe beiktatott. A francba alkotást követte A volt pilóta agyában rettenetes táncban kavarognak felgyújtott épületek, haláltusájukat vívó uszonyok, gyermekek képei. Daddy diktál. A család, annak ellenére, hogy nem akar játszani, ledobja a bombát... — Ártatlan vagyok, nem akartam, ne bántsatok, ártatlan vagyok! — kiáltja Daddy őrjöngve, s mindenki tudja, hogy egyikük sem akart semmit, s mégis megtörtént minden. A francia Alain Resnais sok vitát kiváltó filmje, a „Szerelmem, Hirosima” középpontjában ismét Hirosima egy újabb japán fűm, a „Szívfájdalmam, Hirosima”. Már a címében utalás és polémia is. Kimisabure Yoshi- mure filmje tizenhét évvel a hirosimai tragédia után a katasztrófát túlélők jelenét kutatja, a múltbéli emlékeknek a jelen-be való sugárzását. Míg Resnais filmjének francia hősnőjét az atomheiál városával való személyes találkozás és az ott átélt elementáris erejű szerelem szembesíti háborús emlékeivel és állítja végleges, emberi, erkölcsi próbatétel elé, a japán film hősnője saját testében, zsigereiben hordja a hálált. Egy tokiói újságíró az atomtámadás 16. évfordulójára írott cikkéhez gyűjt élményt és anyagot. Hirosimában, a kórházban, a múzeumban, az egykorú felvételek modelljeit, az események tanúit kutatja, s közben a véletlen elébe sodorja azt az asszonyt, akinek tragikus sorsa — ha az újságíró ismerné —, fájdalmasabb félkiáltójel lehetne a me- mentónak szánt írásban. Ez az asszony, Akiko, egy hirosimai bár szépséges, körülrajongott, titokzatos vezetőnője, nemcsak elfogadja, de viszonozza is az újságíró szenvedélyét. Szerelmük azonban mégsem lehet boldog, Kami- yának a beteljesülés előtt meg kell tudnia az igazságot, hogy tündérszép arcú választottjának testét élroncsolta az atomhalál. A férfi megrendül, de nem akarja elveszíteni a szeretett asz- szonyt. Könyörög Akikónak, menjen vele Tokióba, és amikor látja, hogy minden hiába, megígéri, hogy visz- szatér... Hasonló a témája Tadashí korábban készült „Egy tiszta szerelem története” című filmjének. A Tokióban játszódó dráma két árva, ma- gárahagyatott fiatal szerelmes: Kantaro és Mitsuko buktatókkal teli életútját mutatja be. A fiatalok boldogan, becsületesen szeretnének élni. szakítva régi, bűnöző környezetükkel. De ehhez az ő társadalmukban kevés a kettőjük ereje. Boldog együttlétük rövid ideig tart. Több mint tíz év telt el a hirosimai atombombázás óta és Mitsukot csak most keríti hatalmába a lappangó, gyógyíthatatlan kór: a sugárbe- tegség. Murai Já
