Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

Nyitány Szegeden Spartacus a Dóm téren KIVÄNSÄGMÜSOR, avagy majdnem mindenki kedvére. Sőt: szerkeszti a néző. Ilyes­fajta címeiket adhatnánk a televízió „Önök kérték”, kissé merev című műsorá­nak. Lényegében ez volt az első, már a nézők kérése alapján szerkesztett műsor, s nem kell különösebb jóste­hetség ahhoz, hogy rövide­sen egyik legnépszerűbb műsor lehet a képernyőn, — ha a szerkesztő megfelelően rostálja meg a nem minden­kor képemyőképes kívánsá­gokat A rádió, felelevenítve égy régi műsortípust, sok friss ötlettel fűszerezve, közvetlen hangot megütve, jó ideje tartja programján a szinte műfajilag is „osztá­lyozott” kívánságokat, — kü­lönböző műsorvezetőkkel. És éppen a rádió példája igazolja, a „legesztrádabb” esztrádműsor lehet ez, ahol még szó sem érheti a ház elejét, bírálat is alig hát a szerkesztőket hiszen azt kapja a kedves néző, amit kért: maga főzte, egye meg. A szombati program, ha még nem is volt megfelelően ol­dott, ha még fesztelen ott­haniasságában, baráti meg­hittségében van mód is az előbbre lépésre, nem nél­külözte a kellemes perceket. Nem: még azok számára sem, akik más kívánságainak teljesítését nézték végig a képernyőn. A televízió archívuma ki­meríthetetlen kincsek tárhá­za. Nemcsak gazdasági meg­fontolások — bár azok sem lebecsülendőek! —, de mű­vészeti szempontok figye­lembevétele miatt is kár len­ne a gazdag archívanyag­nak az elfektetése, csak egy- egy esetleges dokumentum- műsor, vagy műsorismétlés esetén történő felelevenítése. Az archívműsorok olyan kin­cset jelentenek, amelyek nem a „trezorban” kincsek —, ha­nem ha időről időre újból közkinecsé válnak. Külön­ben is régi bölcsesség: nin­csenek régi televíziós műso­rok, az újszülöttek számára minden műsor új. Legfeljebb néhány új mű­sor hat réginek! De azért nem az archívum a felelős! (gyurkó) Négyrészes proNukcüt forgatnak a magyar ellenállás hőseiről jező rész a környező álla­mok magyar vonatkozású partizánharcainak állít em­léket „Ártatlan vagyok1 Szombaton megkezdődött Szegeden az immár negyven­éves szabadtéri játékok idei programja. A négyévtizedes múlt természetesen csak az 1931-es nyitányra igazit el, a háborúval megszakadt ha­gyományt !959-ben újították fel, azóta viszont nyaranta, rendszeresen. A legfrissebb adatok szerint általában 400 ezren fordulnak meg a vá­rosban ilyenkor, nyolcvan- ezren tekintik meg a játéko­kat, melyeknek idei öt pre­mierjén, előadásain várják az egymilliomodik nézőt. Ju­talma öt évre szóló kétsze­mélyes bérlet. A szegedi szabadtéri játékok történel­me az ország legnagyobb népszínházának történelme. Szombat este Hacsaturján Spartacus című histórikus témájú balettjét mutatta be az Állami Operaház együt­tese annak a Seregi László­nak koreográfiájával-rende- zésével, akinek 1968 májusá­ban Budapesten ez az első nagyszabású munka hozta meg az Igazi nagy sikert. „§okat tanultam Howard Fast regényéből, mely az ókori rabszolgalázadás mind­máig legjelentősebb művészi megfogalmazása — nyilatko­zott a rendező. — Az én szövegkönyvemben máskép­pen heroikus Spartacus, mint az eredetiben: csupán egy a névtelen ezek közül, akiknek hősiessége is azoké, kik példáját azóta követték.” A díszlettervező Forrai Gábor elhagyta az operaházi bemu­tató kellékeit, s a festett fa­lak helyett a dóm sajátos hangulatú kőrengetegéhez, színhatásához alkalmazkodó mértani ábrákat komponált. A Spartacus megérdemelt szegedi sikere nincs előz­mények nélkül, hiszen eddi­gi hetven bemutatója között szerepel a libanoni is, ahol a kétezer éves baalbecki rom­város „természetes” környe­zetében rendkívül hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. A szegedi premier főszerep­lői Fülöp Viktor, Kun Zsu­zsa, Havas Ferenc és Sipeki Levente voltak, a fesztivál- zenekart Pál Tamás dirigál­ta. Legközelebb július 23-án a Magyar Állatin Népi Együt­tes mulatja be az Ecseri la­kodalmas című műsorát, másnap, szombaton Mu­szorgszkij Borisz Godunovja kerül a közönség elé a bol­gár Nikolai Gyuszev cím­szerepével, Vaszy Viktor ve­zényletével. Szinetár Miklós rendezésében. Farkas Ferenc dal játékának, a Csínom Pal­kónak augusztus 6-án, Ily- lyés Gyula Dózsa György cí­mű drámájának szabadtéri premierje augusztus 15-én lesz. A szegedi ünnepi hetek au­gusztus végén záródó prog­ramjában a szabadtéri játé­kok mellett természetesen tudományos, zenei, Ifjúsági, sport és más rendezvények is szerepelnek — köztük a már megnyílt ipari vásár, a lezajlott szakszervezeti nép­táncfesztivál, maratoni ver­seny és a július 11-én meg­nyitott pedagógiai nyári egyetem. N. I, A kivetkező hónapok egyik tangos vállalakozása: négy — egymássá! szorosan összefüggő, de önmagában is egész — film készül a magyar ellenállás hőseiről. Az egy-egy órás részekből J álló sorozat első darabja az!] ellenállás hazai tradícióit i eleveníti teL A másod ik^ „Magyarok a Szovjetunió-1| ban” címmel — az emigrálj ció éveit idézi. A következői folytatás a nyugat-európai'! ellenállási mozgalomban,] részt vett magyarokat, köz- tűk a spanyol polgárháború J hőseit mutatja be. A befe-'j _ ________________________| i 3 Megjelent a FÁKLYA legújabb száma j fa ötéves terv új létesít- i| menyeiről nyilatkozik aFák-J lya július 25-én megjelenői 14. számában Vaszilij Isza-j jev, a Szovjetunió Állami,! Tervbizottságának elnökbe- lyettese. A nyilatkozat mél-! tatja az ipari beruházások' méreteit, felhívja a figyel-! met azok korszerűségére és a Szovjetunió színes térké-; pén az olvasó követheti, mi­lyen méretű ipari fejlődés' várható az ország keleti ré-! szein. Színesen illusztrált riport számol be az Atlanti­óceán viharaival birkózó szovjet halászhajók életé­ről. A lap bemutatja a bu­dapesti metró számára moz­gólépcsőket építő leningrádi Kotljakov-gyár munkáját. Olvashatunk a Központi • Televízió egyik vetélkedőjé­nek győzteséről, életmódjá­\ról, eszményeiről, és bizo­nyára a gyerekek számára'*! érdekes a híres dimkovói t játékbirodalom bemutatása, f A magyar kultúra szovjet-«' unióbeli terjesztésének fon-,«, tos eseménye volt Szökő-1 lay Sándor Vémasz című| operájának észtországi be-t mutatója — az olvasó meg-| ismerkedhet az operát szín-,j, rehozó Estonia együttessel. | Közli a lap melléklet-1 ben — Julian Szemjonov j „A keresztrejtvény-akció” «> című kémregényének 6. } folytatását. wn. Július 20., kedd z. Egy másik japán film, Hideo Sekigawa „Hirosima” című alkotása, nyolc évvel a pusztító nap után játszódik. Hőse az apátlan-anyátlan Szatyio. A kisfiú úgy tartja el magát, hogy a városba lá­togató amerikai turistáknak az elpusztultak — közös sír­ból kiásott —, koponyáit áru­sítja —, emléktárgyként. Tadashi Imái 1953. végén forgatta „Jelenetek az atom­bombáról” című megrázó ere­jű dokumentumfilmjét. E mű­ve olyannyira forradalmi, hogy hosszú ideig a kormány export-bojkott listáján szere­pelt és helyette inkább az ugyancsak kommunista Ka- neto Shimdo „Hirosima gyer­mekei” című filmjét javasol­ták külföldi forgatásra. Huszonkét évi tilalom után Japánban, mint az oktatás­ügyi miniszter 1968. elején bejelentette, a nyilvánosság elé került a hirosimai ésna- gaszaki atombomba pusztí­tásairól készült, dokumentum­film. A filmet közvetlenül az amerikai atomtámadások után forgatták a helyszínen, elkészülte után azonban az USA katonai hatóságai elko­bozták. Japánban hosszú idő óta heve® sajtókampány folyt a film visszaszolgáltatásáért, az ügyben a Japán kormány is lépéseket tett. Ennek kö­szönhető, hogy a Washington visszajuttatta a filmtekercse­ket Tokióba. Egyébként a film vetítési ideje 160 perc; az eredeti, teljes változatot azonban a japán oktatásügyi miniszter határozata értel­mében csak tudományos és orvosi társaságoknak, illetve szervezeteknek mutatják be. A nagyközönség számára — a televízióba —, c’v tíz perccel megrövidített verzió kerülhetett. Itt említjük meg, hogy a hirosimai atomtámadás év­fordulóján, 1964. augusztus 6-án a Magyar Televízió egy negyvenperces kisfilmet su­gárzott. „A hamu gyermekei” című — eredeti dokumentu­mok felhasználásával készült —, angol film a mai Hirosi­ma tükrében emlékezett meg az emberiség történelmének legtragikusabb dátumáról És több más filmben is lát­tuk a borzalmas kataklizmát, amelyet a Hirosimára ledo­bott atombomba okozott. Pe­ter Kass 1961-ben készített angol—amerikai filmje, a „Pogányok ideje”, megrendí­tő hatással mutatta be az atombombát a világon első­nek kioldó amerikai pilóta lelki bomlottságát és kálvá­riáját. A férfit rettenetes ví­ziók gyötrik... ... ismét repülőgépen ül, mint akikor, sok évvel ez­előtt. Szintén a pusztító atomre- pülőgép parancsnokáról szól Békés József pszichológiai drámája is. „Próbáld meg, daddy!” című novellája el­nyerte az 1959. évi VIT iro­dalmi első díját. És meg abban az évben televíziós já­ték született belőle. A dráma egy olyan ember­ről szól, aki beleőrül a fele­lősségtudatába, akit társadal­mi helyzete egyre mélyebbre zülleszt. Mégsem képes vál­lalni a hős szerepét, hiszen tömeggyilkosnak tartja ma­gát. Az író remek pszicholó­giai érzékkel ábrázolta a da­rab főhősét. A becsületesség­re született Mike, aki csak a családjának élt mindaddig, a borzalmas világtörténelmi napig. Irőilag talán legsike­rültebb része a Arii - ■áriak, amikor a hirosimai veterá­nok klubjában egy apa elját­szotta a valóságot. Családját egy képzeletbeli repülőgépre ülteti, s az őrület erejével játszásra kényszeríti őket. Bár mindenki a saját életé­nek a szövegét mondja, mégis repül a gép. S az történik, amit a megtámadott agyú áll. Nem egyszerűen azért, mert ott játszódik a törté­net, nem is azért, mert bi­zonyos mértékig dokumen­tumfilmet kapunk erről a tragikus sorsú városról, ha­nem azért is, amit ez a név az atomkorszak embere kol­lektív emlékezetének jelent. Hirosima borzalmát, a hábo­rú borzalmát idézi a bom­bázás tárgyi maradványait gondosan összegyűjtő múze­um, vagy az atomtól megfer­tőzött emberek kórházában tett látogatás képei, továbbá azok az egyhangú dokumen- tumfilrn-részletek is, amelye­ket Resnais filmjébe beikta­tott. A francba alkotást követte A volt pilóta agyában rettenetes táncban kavarognak fel­gyújtott épületek, haláltusájukat vívó uszonyok, gyermekek képei. Daddy diktál. A család, an­nak ellenére, hogy nem akar játszani, ledobja a bombát... — Ártatlan vagyok, nem akartam, ne bántsatok, ártat­lan vagyok! — kiáltja Daddy őrjöngve, s mindenki tudja, hogy egyikük sem akart sem­mit, s mégis megtörtént min­den. A francia Alain Resnais sok vitát kiváltó filmje, a „Szerelmem, Hirosima” kö­zéppontjában ismét Hirosima egy újabb japán fűm, a „Szívfájdalmam, Hirosima”. Már a címében utalás és po­lémia is. Kimisabure Yoshi- mure filmje tizenhét évvel a hirosimai tragédia után a ka­tasztrófát túlélők jelenét ku­tatja, a múltbéli emlékeknek a jelen-be való sugárzását. Míg Resnais filmjének fran­cia hősnőjét az atomheiál városával való személyes ta­lálkozás és az ott átélt ele­mentáris erejű szerelem szembesíti háborús emlékei­vel és állítja végleges, em­beri, erkölcsi próbatétel elé, a japán film hősnője saját testében, zsigereiben hordja a hálált. Egy tokiói újságíró az atomtámadás 16. évforduló­jára írott cikkéhez gyűjt él­ményt és anyagot. Hirosi­mában, a kórházban, a mú­zeumban, az egykorú felvé­telek modelljeit, az esemé­nyek tanúit kutatja, s köz­ben a véletlen elébe sodorja azt az asszonyt, akinek tra­gikus sorsa — ha az újságíró ismerné —, fájdalmasabb félkiáltójel lehetne a me- mentónak szánt írásban. Ez az asszony, Akiko, egy hiro­simai bár szépséges, körülra­jongott, titokzatos vezetőnő­je, nemcsak elfogadja, de vi­szonozza is az újságíró szen­vedélyét. Szerelmük azonban mégsem lehet boldog, Kami- yának a beteljesülés előtt meg kell tudnia az igazságot, hogy tündérszép arcú vá­lasztottjának testét élron­csolta az atomhalál. A férfi megrendül, de nem akarja elveszíteni a szeretett asz- szonyt. Könyörög Akikónak, menjen vele Tokióba, és amikor látja, hogy minden hiába, megígéri, hogy visz- szatér... Hasonló a témája Tadashí korábban készült „Egy tisz­ta szerelem története” című filmjének. A Tokióban ját­szódó dráma két árva, ma- gárahagyatott fiatal szerel­mes: Kantaro és Mitsuko buktatókkal teli életútját mutatja be. A fiatalok boldo­gan, becsületesen szeretné­nek élni. szakítva régi, bűnö­ző környezetükkel. De ehhez az ő társadalmukban kevés a kettőjük ereje. Boldog együttlétük rövid ideig tart. Több mint tíz év telt el a hi­rosimai atombombázás óta és Mitsukot csak most keríti hatalmába a lappangó, gyó­gyíthatatlan kór: a sugárbe- tegség. Murai Já

Next

/
Oldalképek
Tartalom