Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

A fegyelem és a hatékonyabb edzésmunka meghozta gyümölcsét Gondolatok az Egri Dózsa ezüstérmes labdarúgó­csapatáról Bár az 1970—71. évi lab­darúgó-bajnokság néhány he­te befejeződött, a játékosok döntő többsége szabadságát tölti, hogy pihenten kezdhes­sék az alapozást az új baj­noki küzdelmekhez —, még sincs abszolút pihenő a szakosztályoknál. Most zajlik áz átigazolás, a csapatok erő­sítése, ugyanakkor a szak­emberek készítik az írásos beszámolókat, hogy össze­gezve az elmúlt hónapok ta­pasztalatait, gyümölcsözően hasznosíthassák az elkövet­kezendő időkben, amelyre egyébként nagy szüksége van a magyar labdarúgásnak. Ugyanis som Marseilles-tői, de Szófia óta sem lett jobb a helyzet, mint volt annak előtte. Természetesen ha klubon­ként értékeljük a jelensége­ket, más és más tapasztala­tokat gyűjthetünk. Voltak olyan egyesületek, ahol rossz munkát végeztek, nem sokat tettek azért, hogy a magyar labdarúgás színvonala emel­kedjék, de szeremsére akad­tak olyan csapatok is, ahol igyekeztek a maximumot nyújtani az egységes felada­tok megoldásáért. Nos, ilyen gárda volt az utóbbi bajnoki évben az Eg­ri Dózsa most már NB I-es labdarúgócsapata is, ahol ko­moly munka folyt, s ennek eredményeképpen a csapat elérte célkitűzését: a táblá­zat élmezőnyben való vég­zést és a felkerülés jogának kiharcolását. Az Egri Dózsa labdarúgói olyan bravúrt hajtottak végre, amelyre még nem volt példa a ma­gyar labdarúgás történeté­ben. Ugyanis ez ideig még nem volt olyan együttes, amely egymás után három­szor tudta kiharcolni a ma­gyar labdarúgás élvonalába való kerülést. A lila-fehér szurkolók tud­ják legjobban, kedvenceik­nek nem volt könnyű erre a helyes útra térniük, hiszen menet közben, de különösen az elején akadtak bőven gon­dok, problémák is. A csapat másfél éve búcsúzott el azl. osztálytól. Több játékos; Lakinger, Salcza, Kováén Gy. stb., eltávoztak az egye­sülettől, különböző okok mi­att, mások katonai szolgálat­ra vonultak be, avagy ép­pen visszavonultak az aktív szerepléstől, mint például Winkier és Kiss J., de a volt edző, Szusza Ferenc is új csapatot keresett magának Lengyelországban. Sőt válto­zás történt és újjáalakult a sportkör elnöksége, valamint a szakosztályvezetés is. A nagy mozgás érezhető válto­zásokat hozott a szakosztály fegyelmi állapotában, amely­nek megszilárdítását időben, célul tűzték ki a vezetők. Ez sikerült, s ebben nagy érde­meket szerzett Kovács Ferenc edző, akinek személyében ölyan ember került a csa­pathoz, aki meg tudta értet­ni magát játékosaival, kemé­nyen küzdött a fegyelem, a rend megszilárdításáért, az intenzivebb, hasznosabb és eredményesebb edzésmunka végzésééi't. Az ezerszemű tömeg, a szurkológárda ezt a tevé­kenységét idejében észrevet­te az edzőnek, támogatta. .,kegyeibe fogadta", mint ahogy megbarátkozott az újonnan jött fiatalokkal. Ambrussal, Tóth Tiborral, Víghgel, Szondával, Temes­várival stb. Hogy ez így volt, bizonyítja az is, hogy Békés­csaba után Egerben volt a szurkológárda létszáma a 1851, Július 13.„ kedtí Az Egri Dózsa NB l-be került labdarúgócsapata. Állnak: (balról jobbra) Sándor Imre gyúró, Bulyovszky Miklós. Mészáros József, Tóth Tibor, Szonda György, Temesvári Ti­bor, Kovács Ferenc, Ambrus István. Berán Károly, Landi Ferenc Kovács Ferenc edző Simon Flórián intéző: Térdelnek: (balról jobbra) Tóth Miklós. Faliszek Sándor, Vígh Tibor, Czeczeli Károly, Bán kúti László, Kárpáti József, Tátrai Imre, Rajna György, Szűcs István. legtöbb a bajnoki összecsa­pásokon. Ősszel 8 mérkőzé­sen 26 500, tavasszal pedig kilencen 32 500, azaz össze­sen 59 000 néző buzdította az egri fiúkat. Egy-egy mérkő­zésen átlagban 3470 ember volt jelen. Tehát a szurko­lók is kivívták a részükre ké­szített táblázaton az egy osz­tállyal való feljebb kerülés jogát. Reméljük, az NB I- ben ez az átlag emelkedik és jobb lesz, hogy újra kialakul e sportág egyik fontos ele­mének, a mérkőzések zsúfolt látogatottságának és a játé­kosok részéről pedig a jobb, eredményesebb játékkal való viszonozás kapcsolata... A fegyelmi helyzet statisz­tikájához tartozik még, hogy a bajnokság során csupán, egy lila-fehér játékos volt kénytelen elhagyni idő előtt a pályát, mert a játékvezető kiállította, egyébként min­den különösebb reklamáció nélkül fogadták a fiúk a já­tékvezetők döntéseit, ellenfe­lükkel igyekeztek a szabá­lyok biztosította körülmé­nyek között a harcot felven­ni, a győzelmet kivívni, s ez­által más városokban is szimpatikussá tetétk együtte­süket. Külön nőtt az Egri Dózsa tekintélye akkor, ami­kor leleplezték a BVSC né­hány játékosának „bunda-kí­sérletét”, amellyel szerintünk is ország-világ előtt bebizo­nyították, hogy az a helyes elv, ha a játékosok a zöld gyepen csatákkal, s nem pe­dig a zöld asztalnál, poha- razgatás közben döntik el egy-egy mérkőzés két baj­noki pontjának sorsát. A rendszeres, kemény munka, az új taktikai ele­mek begyakorlása, az új stí­lus megteremtése értelem­szerűen rutinhoz juttatta a fiatalabb fiúkat is, amelynek ezután veszik majd csak igazán hasznát. Czeczeli, Ambrus, Vígh, Tóth T., Ko­vács F., de a többiek is te­kintélyt vívtak ki maguknak az idősebbekkel együtt az NB I. B-ben, amely arra en­ged következtetni — s erre nem egy példa akadt menet közben —, hogy a játékosok egyénileg is mindent megtet­tek a fő cél, a győzelem ki­vívásáért, s ennek folytán nem maradt el az egymás ki­szolgálása, illetve az önzős- ködés kerülése, az esetleges játék közben vétett hibák jó­indulatú elnézése, a „vétkes” buzdítás arra, hogy a követ­kező akció majd jobb lesz. Ezek az paró kockák, mo­zaikrészek vezettek el odáig, hogy a csapat fel tudott nőni feladatához. A félidényes bajnokság után öt jutalom­ponttal és a 10. helyről in­dultak a végző helyezések eldöntéséért. Az új bajnoki évben aztán gyorsan megsze­rezték a hiányzó pontokat. amelyekkel sikerült riváli­saik (Kecskéméi, Oroszlány. Békéscsaba), elé kerülniük. Az Egri Dózsa labdarúgó­együttese a bajnokság során csupán egyszer került a 3. helyre, de rövidesen ismét elfoglalta eredeti posztját a bajnoki tabellán, s a .máso­dik helyet végig tartani is tudta. A csapat játéka egységes­nek tűnt, de az eredményes­ségre való törekvés elsősor­ban a hazai találkozókon si­került jobban, amikor a já­tékosok bátrabban küzdöttek, jobban érvényre merték jut­tatni tudásukat, elképzelései­ket. Idegenben passzívabban, olykor-olykor bátortalanul is játszottak, főleg az őszi idényben, de a tavasz elején is akadt sorozatban vereség. (Debrecen, Békéscsaba, Kecs­kemét.) E vereségek számlá­ján a meddő csatárjáték sze­repelt az első helyen, de az is igaz, hogy a helyzetek ki­használásában sem szegődött melléjük mindig Fortuna. Ezekből természetesen le kell vonni a tanulságokat az idei bajnoki évre, amikor- nem­csak a követelmények növe­kedésével kell számolnia a vezetőnek, a sportolónak, ha­nem a rutinosabb ellenfelek­kel is, akiknek két vállra való fektetése mindig jelen­tős teljesítménynek számít majd. Bízunk azonban ab­ban, hogy ez a gárda, ame­lyik átesett a tűzkeresztsé­gen, meg tudja valósítani a hő óhajt: a bantmaradást. Ezt kívánjuk mi is altkor, amikor az elmúlt bajnoki év szép teljesítményéhez az Egri Dózsa valamennyi já­tékosának és vezetőjének gratulálunk. Ezek után pedig nézzük meg a statisztikát. Ki mennyi gólt szerzett a bajnoki mérkőzéseken? Tóth T. 16, Kovács F. 12, Tóth M. 5, Vígh, Czeczeli, Bánkúti 4—4, Szűcs 2, Temesvári és Kárpáti 1—1. Az ellenfelek közül öngólt vétett az egriek javára Bátor, Abuczi és Gö- böly. Ki, hányszor szerepelt? Va­lamennyi mérkőzésen szóhoz jutott Czeczeli, Berán, Bán­kút!, Tóth T. 33, Mészáros 32, Kovács F. 32, Tóth M. 31, Szűcs 25, Rajna 24, Vígh 24, Kárpáti 23, Bulyovszky 22, Ambrus 15, Tátrai 12, Te­mesvári 12, Landi 12, Szonda 10, Bóbita 1. A tavaszi fordulóban mu­tatott játék átlaga osztályo­zókönyvünk szerint: Czecze­li 7,41, Bánkúti 7,41, Kovács F. 7,12, Berán 7,11, Tóth T. 7. — Mészáros 6.93, Kárpáti 6,83, Bulyovszky 6,77, Tóth M. 6,75, Landi 6,66, Ambrus 6.5, Rajna 6,44, Vígh 5,71, Tátrai 5,63, Szűcs 5,33, Bóbi­ta 5. Az évi szereplés átlaga osztályozókönyvünk szerint: Bánkúti 7,5, Berán 7,32, Cze­czeli 7,26, Mészáros 7,21, Tóth M. 7,16, Kovács F. 7,03, Kár­páti és Tóth T. 6,87, Rajna 6.5, Temesvári 6,25, Ambrus 6,2, Szonda 5,9, Szűcs 5,64, Tátrai 5,63, Vígh 5,5, Bu­lyovszky 5,45, Landi 5,2. Fazekas István Csúcsgyárfás a margitszigeti Szombaton és vasárnap délelőtt és délután folytak a margitszigeti Sportuszoda 50 méteres medencéjében több száz 10—12 éves egri és fő­városi gyermekúszó részvé­telével a területi seregszem­le versenyszámaí. Már az első nap délelőttjén több ki­emelkedő eredmény szüle­200 m vegyes: 2. Lázár 2:53.2, 4. Nagy 2:55.1 (delfincsúcs), 400 m gyors: 1. Lázár 5:20.8. 100 m pillangó: 2. Nagy 1:20.2 (dell'mcsúcs). 400 m vegyes: 1. Lázár 6:05.8. 4x100 ra gyorsváltó: i. Egri Dózsa Sí (Forgács, Nagy, Pelle, Lázár) 4:57 (gyermekcsúcs). 200 m cwors: Nagy Andrea tett, majd délután és más­nap tovább folytatódott a fiatalok csúcsgyártása. Ör­vendetes volt, hogy ebben a csúcsgyártásban kivették ré­szüket az Egri Dózsa Sport­iskola delfin- és békaúszói is. Az egri kislányok közül Nagy, Lázár, Pelle verseny­zett nagyszerűen, a fiúknál pedig Holló „vágta ki a re­zet”. Az egriek jobb eredmé­nyei. Fiúk: 200 m gyors: 3. Holló 2:31.6. 4x100 m gyors­váltó 2. Egri Dózsa Sí 4:34.4, 4x200 m gyorsváltó: 2. Egri Dózsa Sí 10:16.8. 100 m gyors: 3. Holló 1:09. 4x100 m vegyes váltó: 3. Egri Dózsa Sí 5:20.2. Lányok. 100 m gyoi-s: 1. Lázár 1:07,9. 3. Pelle 1:10.2. 200 m mell: 1. Polgár 3:05.6. 3. Pelle 2:41,1. 800 m gyors 1. Lázár 10:55.5. 100 m hal 3. Pelle 1:19.2. 100 m mell 1. Polgár 1:27.4. 200 m pH langó: 1. Nagy 3:00.9 (delfin- csúcs). 200 m hát: 3. Pelle 2:51. 400 m vegyes váltó: X. Egri Dózsa Sí (Pelle, Polgár, Nagy, Lázár) 5:26.2 (gyer­mekcsúcs). a Heves megyei válogatott Heves megye válogatott — Motorul Arad 12:8 Nemzetközi ökölvívó-mér­kőzés, Gyöngyös, 500 néző. Szombaton este került sor a két csapat találkozójára. Az aradiak a Heves megyei vállogatott látogatását vi­szonozták és sikerült vissza­vágniuk az Aradon elszen­vedett vereségért. A román együttes egyébként nehéz­súlyban nem indított ver­senyzőt, s így csak 10 pár összecsapására került sor. A megjelenteket Fodor Kál­mán főtiszt üdvözölte, majd sor került a találkozóra. Elől a Heves megyei ver­senyzők: Papír súly: Fischer p. gy. Ursulesu ellen. Fi­scher a 2. menettől kezdve nagyszerűen küzdött s meg­érdemelten győzött. 2:0. Lég­súly: Zvara az első menet­ben feladta Pop ellen. A ro­hamozó Pop már az első pillanatoktól kezdve meg­rendítő ütésekét vitt be el­lenfelére, akire kétszer is rászámoltak s az edzői tö­rülköző mentette meg a biz­tos kiütéstől. 2:2. Harmat­súly: A román vezetőbíró a harmadik menetben Pupor- kát és Trusut sorozatos sza­bálytalanság miatt leléptet­te. Meglepetésre a vezetőbí­ró egy-egy pontot ítélt az öklözőknek. 3:3. Pehelysúly: Csötönyit és Astelanut az első menetben sérülés miatt leléptették, s a bíró ismét egy-egy pontot ítélt a ver­senyzők javára. 4:4. Köny- nyűsúly: Nagy p. gy. Czir- kó ellen. Nagy András köny- nyűsúlyban is eredményesen vette fel a küzdelmet sú­lyosabb ellenfelével, akire az első és harmadik menetben nyolcat számolták. 6:4. Kis­váltósúly: Kerékgyártó p. gy. Mihalczek ellen. A nap mérkőzésén Kerékgyártó okos, fegyelmezett vívását vastaps kísérte. 8:4 Váltó- súly: Pusztai a 2. menetben feladta Mátyus ellen. A hosszú karú Heves megyei versenyző ügyesen lépegetett el a rohamozó Mátyus elől, de a második menetben megsérült, és kénytelen volt feladni a nyerésre álló ta­lálkozót. 8:6. Nagy váltósúly: Barcsa—Tirb döntetlen. Bar­csa végig jobb volt ellenfe­lénél, de a bírók másképp látták. 9:7. Középsúly: Bu­kat—Lazea döntetlen. Bu­kat kevesebbet ütött, sze­rintünk jobb volt a román fiú. 10:8. Félnehézsúly: Tóth I. ellen a második menet­ben Dehela feladta. A ro­mán fiút a törölköző men­tette meg a padlóra kerü­léstől. 12:8. Spartakiád-hírek 1971. július 18-án (vasár­nap) 8—14 óráig rendezik meg a munkahelyi sparta- kiád Eger városi döntőit at­létika, kézilabda, röplabda, kispályás labdarúgás és te­ke sportágakban. Az úszást hét közben (ké­sőbb meghatározott időben) bonyolítják le az uszoda zsúfoltsága miatt. A versenyre a rendező bi­zottság a továbbiakban is elfogad nevezést. A Heves megyei döntőket — ahová I—II., illetve csa­pat sportágakban az I. he­lyezettek kerülnek — 1971 szeptember 26-án Gyöngyö­sön (természetjárásban Sás­tón) rendezik meg 8-tól kö­rülbelül 17 óráig. ★ A szakszervezetek és az MTS Heves Megyei Tanácsa 1971. július 25-én Sástón bo­nyolítja le a munkahelyi spartakiád előkészítő termé­szetjáró ügyességi versenyét. Indítás 24-ért (vasárnap) 9 órától 2 percenként a kis­vendéglő teraszáról törté­nik. Az első hat csapat ok­levelet, a győztesek sport- felszereléseket kapnak. Je­lentkezni 1971. július 17-ig, Szegedi Barnánál lehet (Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, Eger, Szálloda u. 5.) ★ A falusi termelőszövetke­zeti dolgozók XX. spárta- kiádjának megyei döntőit á következő időpontokban rendezik: Atlétika: I. fordu­ló augusztus 15., Füzesabony; II. forduló szeptember 19., Atkár; Kézilabda: augusz­tus 1. Sírok; Röplabda: au­gusztus 1. Sírok; Torna au­gusztus 15. Füzesabony; Te­ke: szeptember 26. Gyön­gyös. A megyei döntőket csak azokban az egyéni és csa­patszámokban rendezik meg, melyeket 10 egyéni verseny­ző, illetve 4 csapat részvé­telével valamennyi járásban lebonyolítottak. Pelle Judit Kyugat-európai Síréra utazik a ráifafeia- vágatott' A vízilabda bajnokság va­sárnapi befejező fordulója után sem kapnak pihenőt a legjobbak, mivel a hét kö­zepén vízilabda-válogatot­tunk nyugat-európai ven­dégszereplésre utazik: Hol­landiába és az NSZK-ba. Tizennégy játékos utazik ebben a keretben ismét szerepel Sárosi. aki az utol­só lehetőséget kapja a bizo­nyításra. Ha be tud illesz­kedni a csapatba, akkor ál­landó tagja maradhat. Az alábbi 14 játékos szerepel az utazó keretben. Kovács, Cservenyák (kapusok) Fara­gó, Görgényi, Kásás, dr. Konrád III., Szívós. Sáros:, Bányai, Bállá, Kucsera, Gye- rő II., Wiesner és Hámori. A nyugati túra után au­gusztus 11—15 között Buda­pest lesz a színhelye egy hatos tornának, amelynek részvevői: az NSZK, Romá­nia. Svédország, Bulgária, Hollandia és természetesen Magyarország

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom