Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

Hadi* KOSSUTH 8.20 Magnóval a világ körül 8.37 Harson a kürtszó! 9.12 Nótacsokor 10.05 Szimfonikus zene 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.15 trj Georgikon 11.00 Fúvószene 11.12 A visszhang titka. Rádiójáték gyermekeknek 11.19 Éneklő ifjúság 15.10 Kóruspódium 15.20 A könnyűzene orgonavirtuózai 1S.33 A Magyar Fúvósötös játszik 16.05 Népi muzsika 16.20 Riport 16.10 Áriák 17.20 Fritz Kreisler hegedül 17.35 Az alumíniumprogram­ról 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.30 Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló 20.16 Nóta- és népdalest 21.03 Kilátó 22.15 Lemezmúzeum 22.12 Meditáció 22.52 Kórusművek 23.03 Könnyűzene 0.10 Auber operáiból PETŐFI 8.05 Dalol az ifjúság 8.25 Pol-beat 8.15 Felejthetetlen operaesték 9.50 ötven kaszás 12.00 Gulyás: Első szerelem 12.11 Vivaldi-hangverseny 13.03 Törvénykönyv 13.18 Zenekari muzsika 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Divatos divatok 18.35 Hangverseny 19.20 Népdalok 19.39 Népdalok 19.39 Szamosháti hétköznapok 20.28 Mártírok nyomában 21.03 Muzsikáról — fiataloknak 21.36 Zenekari muzsika 22.15 Tanyavilág 22.30 Népi zene 23.15 Kamarazene 23.53 Fúvószene MAGYAR 17.33 Hírek 17.40 Helyszíni adás az Állatkertből 18.10 A magyar kultúra napjai. Dortmundban 18.30 Az orvosi gondolkodás története. 1. Semmelweis 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Illyés Gyula: Malom a Séden. Színmű két részben 22.25 Tv-híradó POZSONYI 18.05 Táncdalverseny 19.00 és 21.55 Tv-híradó 19.30 A moszkvai tv zenés táncműsora 21.55 Mama, ez a te új fiad. Lengyel film-vígjáték EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A réztorony Színes csehszlovák film. egri brödy (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor Mici néni két élete Magyar filmvígjáték, fősze­repben: Kiss Manyi. EGRI KERT Este 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westernfilm - Felemelt helyárakkal! GYÖNGYÖSI PUSKIN Kezdet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG í Feketeszakáil szelleme 1 GYÖNGYÖSI KERT I Petulia HATVAN i VÖRÖS CSILLAG + Hogyan robbantottam ki a II. világháborút (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH Az inkák kincse HEVES Reménykedők FÜZESABONY Hogyan fogtam el az őrnagyomat pétervAsAra Fel a fejjel Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utrai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szer- \ da reggel 7 óráig a Jókai utca I 4i. szám alatti rendelőben. (Te- ( WQ&. 17-27J. .................. ......... G yalogosok és autósok Egyetértésről, kölcsönös udvariasságról egyáltalán nem beszélhetünk gyalogosok és autósok között, nem úgy, mint mondjuk Ausztráliá­ban, ahol majdnem min­den gyalogos autós is. A balesetelhárítási propagan­dájuk jelmondata is erre épül: „Vigyázz a gyalogos­ra, hiszen az is autós — csak neki már sikerült par­kolóhelyet találni!’’ Mi még nem tartunk — nem is tart­hatunk — itt, éppen ezért az autós is, a gyalogos is másként értelmezi helyét, szerepét a közlekedésben, ebből pedig egyenesen kö­vetkezik a nagyon gyakori konfliktus, amelynek nem egy esetben súlyos tragédia a vége. Miért nincs egyetértés az úttesten? Sok oka közül ezúttal a gyalogosok közlekedésben tanúsított helytelen maga­tartásáról teszünk említést. Sajnos ennek igen mély gyö­kerei vannak, éspedig visz- szavezethető egészen a köz­lekedési szabályok ismereté­nek hiányáig. A gépjármű- vezetők ugyanis a közleke­dési szabályok ismeretében róják a kilométereket baj nélkül, mindaddig, míg szembe nem kerülnek a sza­bálytalankodó gyalogosok­kal, akik: nem a kijelölt gyalogátkelőhelyeken kelnek át az úttesten és ráadásul minden körültekintés nélkül; felügyelet nélkül játszani en­gedik gyermekeiket; bizony­talankodnak még a gyalog- átkelőhelyen is és gyakran féktávolságon belül lépnek a robogó autó elé; nem tud­ják, hol a helyük az ország­úton és mi a teendőjük la­kott helyen, forgalmas vá­mosban. .. De hogyan tanuljuk meg a helyes közlekedést? Sajnos erre kevesen tud­nának választ adni, ha csak a legegyszerűbben nem mondjuk: mindenkinek sa­ját érdeke, tanuljon meg közlekedni saját -maga ere­jéből. .. Ismét egy külföldi példát kell idéznünk, ezút­tal Svédországból, ahol az iskolákban rendszeres köz­lekedési oktatás folyik. A svéd iskolákban folyó köz­lekedési oktatás tájékoztat­ja a tanulókat a kölönböző közlekedési körülményekről, a jelenleg érvényben lévő közlekedési szabályokról, a közutakat igénybe vevők különböző csoportjainak a közlekedésben tanúsított ma­gatartásáról és a közleke­désben elfoglalt helyzeté- ről. A közlekedési oktatás célja az, hogy a tanulókban kialakuljon a különböző közlekedési helyzetekben va­ló talpraesettség és a közle­kedési szabályok megértése mellett megtanulják tisztel­ni a közutak más igénybe vevőit is. Mint áhogy megta­nulnak a svéd gyerekek az iskolában ími-icilvasni, el­sajátítják az órákon a he­lyes közlekedési magatar­tást is. Ezzel magyarázha­tó, hogy Svédországban rendkívül kevés a gyermek­baleset és általában a gya­logosok kevés gondot okoz­nak a közlekedésben, hiszen felnőtté válva sem feledik az iskolapadban tanultakat. Nálunk is folynak ilyen irányú kísérletek, írják, szer­kesztik az első iskolai KRESZ-tankönyvet.. 1 Be­látható ideig még egyoldalú lesz a közlekedési szabályok ismerete és betartása. Ép­pen ezért a gyalogosok és autósok közötti egyetértés érdekében legfontosabb a kölcsönös udvariasság. Ezt tanítani sem kell és bizo­nyos fokig ez is célravezető, sok-sok embertársunk testi épségét, életét menthetjük meg vele. A János vitéz a Szigeten Az elmúlt évek sikeres nyári produkcióját, Kacsóh Pongrác János vitézét — a közönség kívánságára — az idén is műsorra tűzik a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Parádés szerep- osztásban kerül a daljáték a nézők elé: Kukorica Jan­csit Palcsó Sándor, Juliskát Csengery Adrienne, Bagót, a trombitást Radnay György alakítja és énekli. A gonosz mostohát Gobbi Hilda for­málja meg, a francia ki­rály szerepében Márkus Lászlót, a királykisasszonyé­ban Németh Marikát lát­hatja a közönség. A János vitéz első szabadtéri előadá­sa július 16-án, péntek es­te lesz a Szigeten, s ezt kö­vetően a nyári hetekben még négy alkalommal játsz- szák. (MTI) V. Klimovics cA Írnél Befejeztem a munkát. Ha- zaugrotiam. Újból boldognak éreztem magam; nem cso­da, hiszen legjobb dolog a világon nősnek lenni! Most becsöngetek, az én édes kis feleségem kinyitja az ajtót, megölel, megcsókol, segít átöltözni és megebédel­ni... Ebéd után végignyúlok a heverőn, ő meg felolvassa nekem a mai újságot. Csengetek. Semmi nesz. Még egyszer csengetek. Új­ból semmi. Az ember egész nap dolgozik, fáradt, mint egy ló, éhezik mint egy far­kas, s ez nem elég, még ajtót sem nyitnak neki. Nehezen sikerült csak ki­nyitnom az ajtót, elszoktam tőle. Nem csoda, öt éve nős vagyok. Ahogy bemegyek a szobá­ba, éjféli sötétség fogad. A feleségem sehol. Hosszas ke­resés után megtalálom a kap­csolót. Nézek ide, nézek oda, az asztalon egy levél. „Édes kis Petty ám! Sáros cipővel ne járkáld össze a la­kást. Az ajtó mellett van egy kis szék. Ülj le, vedd le a cipőd, aztán húzd fel a pa­pucsot — ott van a kisszék alatt. Ahhoz, hogy le tudd venni a cipődet, előbb ki kell oldani a fűzőt. Keresd meg és húzd meg a fűző rövidebb végét... ___________________________ ______ K edvesem! Emlékszel? Es­küvő előtt azt mondtad, hogy a tenyereden fogsz hordani. Most egy kicsit pihenhetsz, biztosan elfáradtak a tenye­reid a súlyom alatt... Az ebéd kész, a konyhában van a gáztűzhelyen. A leves a fazékban van. (A fazék egy fémedény, hasonlít a ka­lapodhoz, az is zöld színű.) A hús és a krumpli — tudod, amelyik Amerikából szárma­zik —, a lábosban, a tea a teáskannában. Édesem! Ne haragudj, ebé­delj most meg egyedül. A konyha egyébként egy kis szobához hasonlít, közvetle­nül a fürdőszoba mellett van. Hogy könnyebben megtaláld, rajzszegekkel feltűztem egy „Konyha” feliratú táblát az ajtóra. Miután bementéi a konyhába, állj arccal az ab­lak felé. Most nézz balra! A sarokban látsz egy szekrény­hez hasonló fehér asztalkát. Ez a gáztűzhely. Biztosan megtalálod; rajta van a „Gáztűzhely” felirat. Egy kis képes címkével ellátott do­bozban — a gáztűzhely bal sarkán —, gyufaszálakat ta­lálsz. Nyisd ki a dobozt! Ve­gyél elő egy gyufaszálat — az egy olyan vékony rudacs­ka —, és a fekete végét dör­zsöld hozzá a doboz oldalá­hoz. Amikor meggyulladt, A Pasaréti úton megkezdte működését a második Zsiguli-szerviz. A Budapesti Autójavító Szövetkezet 15 millió forintos költséggel épült műhelye a Zsigulik garanciális és garan­cián túli javítása mellett más kocsitípusok szervizét is vállalja. (MTI foto — Bara István felvétele) Élethivatása — Szibéria Az irkutszki terület vala­mennyi munkása ismeri az 56 éves Pavel Kacubát. Is­merik Bodajbo aranybányá­szai és az Usztyllimi vízi erőmű építői, a cseremhovói szénbányászok és Angarsz kőolajipari munkásai is. Pavel Kacuba, az SZKP Irkutszk területi bizottsá­gának másodtitkára, felada­ta az iparvállalatok párt- szervezeteinek irányítása. Ezenkívül az Oroszországi Föderáció Legfelső Tanácsá­nak küldötte. Eddig az SZKP két kongresszusán vett részt. „Tervszerű támadás" Faluhelyen nőtt fel, már gyermekkorában megtanulta becsülni a földet, a parasz­ti munkát. A vegyészmérnö­ki diplomát 1940-ben szerez­te meg. Amikor kitört a há­ború, Pável is fegyvert fo­gott. Két harci érdemrend és egy tucat érem beszél a harcban tanúsított bátorsá­gáról. 1945-ben visszatért Zla- touszt városba, egykori üze­mébe, s műhelyfőnök lett. Később a munkások megvá­lasztották üzemi pártszerve­zetük titkárává. Így lett hi­vatásos pártmunkás. — Nem valami nagy önbi­zalommal vállaltam el a pártmunkát — emlékezik Pável —, mert nem láttam világosan, hogyan kell cse­lyukacsos micsodához, a má­sik kezeddel pedig csavard meg az ablak felőli első fe­hér gombot. Ha minden rend­ben van, és nem fáradtál még el túlságosan, édesem, gyújtsd meg a gázt a lábos és a te­áskanna alatt is. Az égő gyufát ugyanúgy dugd alá, csak ne felejtsd, most már a második, majd a harmadik gombot kell elfordítanod. Nézd meg az órádat, öt perc múlva a fehér gombokat csa­vard vissza osí ellenkező . lekedr.i, melyeik a járható utak. Idővel azonban mind több tapasztalatra tettem szert. Nehéz idők voltak. Az ország a háborús sebet gyó­gyította. A szibériai ipar erőteljes fejlődése azonban már ekkor megkezdődött. Tudósok, mérnökök és mun­kások utaztak a Szovjetunió keleti részébe. Energikus fiatal pártmunkásokat küld­tek az építkezésekre és az üzemekbe. Pavel Kacuba is köztük volt. 1951-ben épült fel a tajga mélyén Angarszk, a kőolaj- vegyipar városa, 1954-ben pedig megkezdték a bratsz- ki vízierőmű építését. — Tervszerű támadást in­dítottunk Szibéria ellen — mondja Kacuba. — Energia- és hőigényes iparágakat kell itt kifejleszteni — ajánlot­ták a tudósok. Ehhez pedig minden adottság megvan, az olcsó energia kimeríthetet­len forrásai és a szükséges nyersanyag is. Az Angara-Tenyiszej vízlépcső Ez a népgazdaság-fejlesz­tési irányvonal teljes mér­tékben helyesnek bizonyult. Az Angarán már két vízi erőmű működik — az ir­kutszki és a bratszki. Az utóbbi 24 milliárd kilowatt­órát termel évente. Néhány irányba. A kék színű lán­gocska csak annyit mond, hogy „pakk!” és már el is tűnik. Tedd magad elé a hozzád legközelebb eső tányért. Nem baj, ha eltörik, mert mögöt­te találsz még három póttá­nyért is. (Emlékszel még, csillagom, tányérból szok­tunk enni?) A fazékból, benne levő merítőkanállal szedhetsz magadnak levest Persze, hogy megtalálod. Egy nagy fehér papír van a fo­góján „merítőkanál” felirat­tal. Ebéd után menj át a szo­bába — ahonnan jöttél — feküdj le a díványra, s várj rám türelmesen. Leugrottam a 14-es lakó­tömb fodrászához. Tudod, az ünnepekre szép akarok len­ni, hogy úgy szeressél, mint akkor... Édes kis Petyám! Ne ha­ragudj! Millió forró csók. Masenykád.” Néhányszor elolvastam a levelet. A leírás alapján vi­szonylag hamar ráakadtam a konyhára. Kinyitottam az ab­lakot. Megigazítottam benne az új kalapomat és leszalad­tam a fodrászhoz. Kéz a kézben jöttünk ha­za. Azóta újból a tenyeremen hordom a feleségemet. Nem is csoda! Legjobb dolog az egész világon nősnek lenni! Oroszból fordította: _________ §alga Attila é v múlva munkában áll az Uszty—Ilimi vízi erőmű is. Utána a Bogucsanszki vízi erőmű következik. Mind­egyik az Angara—Jenyiszej vízlépcső tagjai, s várható évi termelésük 70 milliárd kilowattóra. Az Angara vízi energiája kiváló minőségű alumínium és cellulóz előál­lítását tette lehetővé Bratszk és Irkutsz üzemeiben; a ko­rábban olcsón áruba bocsá­tott faanyagot most megfe­lelő módon feldolgozzák. — Még egy jellemző rész­let — folytatja Kacuba. — 1947-ben az irkutszki terület termelőerőinek fejlesztésére összehívott tanácskozáson csak moszkvai tudósok tar­tottak előadásokat. 1959-ben már négy szibériai is volt az előadók között. Legutóbb viszont valamennyi előadást, illetve referátumot irkutsz- kiak tartották. Így nyert polgárjogot a szibériai tudo­mány. Az irkutszki kutatóintézetek Jelenleg 17 kutatóintézet működik az irkutszki terü­leten. Az Angara partján épült akadémiai városban kaptak helyet a Szovjet Tu­dományos Akadémia szibé­riai részlegének fontosabb intézetei. Pavel Kacuba szoros kap­csolatot tart fenn a tudó­sokkal. Részt vesz valameny- nyi, Szibériában rendezett tanácskozáson. A tudósok is gyakran kémek segítséget vagy tanácsot a területi párt­titkártól. Kacuba például lelkesen támogatta azt a ta­nárcsoportot, amely elektro­nikai és programozó mérnö­ki kar létesítését szorgal­mazta az irkutszki egyete­men. A kar második éve működik, és Kelet-Szibéria számítóközpontjaiban hama­rosan az irkutszki egyete­men képzett szakemberek dolgoznak. Húsz éve él Szibériában. Kétszer választották be az Oroszországi Föderáció Leg­felső Tanácsába. Kacuba gyakran beszél választói előtt, kikéri tanácsukat, meghall­gatja véleményüket. — Előttük nincs titkom — mondja. — Ezekkel az em­berekkel vízi erőműveket, üzemeket, óvodákat, szállo­dákat és éttermeket építet­tem együtt. Ha hibáztunk, azt is együtt tettük. Közösen örültünk a győzelemnek is. Két lányától négy unoká­ja van. A gyerekek elkísé­rik nagyapjukat horgászni, vagy együtt serénykednek vele házi műhelyében, ők már Szibériában születtek. Itt folytatják majd apáik és nagyapáik nagyszerű művét. Leonyid Moncsinszkij MmswG$ 1971. július 13., kedg , 7«rcrrf «7F»?rr/ P4*4nKTlVX

Next

/
Oldalképek
Tartalom