Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

tAm/uka, tmt ? VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANACS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 131. szám ARA: 80 FILLER 1911. június 5„ szombat | Munkaügyi miniszter tájékoztatója Üj kezdeményezésképpen kedves esemény zajlott le két­napos programban az Egri Dohánygyárban. A gyári dol­gozok gyermekeinek lehetőségük volt arra, hogy megte­kintsék, hogyan dolgoznak és állnak helyt a munkában szüleik. Nagy érdeklődéssel figyeli Sebe Ági édesanyját, aki már 30 éve dolgozik az üzemben. Az üzemlátogatás után uzsonna és édeüseg várta az ifjú látogatókat. (Foto: Tóth Gizella) Befelezte mnahálát a főiskolán a pedagógiai tanácskozás A négy megye — Heves, Nógrád, Komárom, Pest — részvételével szervezett pe­dagógiai tudományos napok rendezvénysorozata pénte­ken Blaskó János egri tan­székvezető főiskolai tanár előadásával folytatódott, aki referátumában azt vizsgál­ta, hogy miképpen lehet az iskolákban a pedagógusok és tanulók alkotó tevékeny­ségének feltételeit biztosíta­ni. A hozzászólók konkrét javaslatokkal egészítették ki az előadást. A tanácskozások tapasz­talatait dr. Somos Lajos, nyugalmazott főiskolai ta­nár, a Magyar Pedagógiai Társaság helyi szervezeté­nek titkára foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy az egy­hetes rendezvénysorozat alapvető célját betöltötte, mert ízelítőt adott mind az alkotó gyermekek, mind az alkotó pedagógusok tevé­kenységéből, s konkrét for­mában vizsgálta annak fel­tételeit, hogy miként lehet­ne az eddig még fel nem fe­dezett képességeket, értéke­ket hasznosítani. A pénteki program Szűcs Lászlónak, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatójának zárszavával ért véget. Ezzel tulajdon­képpen a pedagógiai tudo­mányos napok szakmai programja befejeződött. Ma .délelőtt, a rendezvény- sorozat utolsó napján kerül sor a pedagógusnapi kitün­tetések átadására az egri Gárdonyi Géza Színházban. Ezt ünnepi záróműsor kö­veti, melynek keretében a kulturális tevékenységben kiemelkedő eredményt elért tanulók, valamint tanuló- csoportok adnak műsort. a termelékenység* alakulásáról, a munkaerőmozgásról, a szakmunkásképzésről A kormány Tájékoztatási Hivatalának rendezésében Lázár György munkaügyi miniszter pénteken délután a Parlament épületében idő­szerű munkaügyi kérdések­ről tájékoztatta az újságíró­kat. Elmondta, hogy a népgaz­daság fejlesztésének legfon­tosabb módszere a munka hatékonyságának növelése. Az ipar ez év első negyedé­ben már a létszám növelése nélkül emelte termelését, s az építőiparban is meggyor­sult a termelékenység növe­kedése, bár a termelési több­letnek még csupán felét biz­tosították a termelékenység javításával, a többlet másik felét a létszám növelésével érték el. A munkaerőmozgás a je­lek szerint túljutott tető­pontján. 1969-ben másfél­szer annyian változtattak munkahelyet, mint 1968- ban, 1970-ben a munkaerő­mozgás üteme nagyjából változatlan volt, az idén pedig már valamelyest csök­kent, bár még mindig na­gydob az indokoltnál. A miniszter ezután a lét- számarányok alakulásával foglalkozott, s ezzel kap­csolatban elmondta, hogy az utóbbi években az iparban lényegesen gyorsabban nőtt az alkalmazottak száma, mint a munkásoké, sőt ez év első negyedében már kevesebb munkás dolgozott az iparban, mint egy évvel ezelőtt, az alkalmazottak száma pedig tovább emel­kedett. Ezután a no rmaikarban tar­tás jelentőségét hangsúlyoz­ta. Elmondotta: gazdaság- irányítási rendszerünkkel nem volna összegyezitethető, hogy központilag rendelje­nek el normaváltoztatást. A normákat ugyanis ott kell módosítani, ahol annak tech­nikai feltételei megterem­tődtek, tehát ott és akkor változtassanak a normákon, ahol és amikor a szervezési és műszaki adottságok ezt lehetővé és szükségessé te­szik. A túlórák alakulását ele­mezve utalt arra, hogy a túlóráztatás a gazdálkodás realitásai közé tartozik. Kü­lönösen a jelenlegi helyzet­ben, amikor az üzemek többsége munkaerőhiányról panaszkodik, nem foglal­koztathatnak annyi dolgo­zót, amennyi a csúcsidők­ben túlórák nélkül is el tud­ja végezni a mindenkori fel­adatokat. A nagymértékben megnőtt túlóráztatást azon­ban sok vállalatnál nem ilyen okok idéztek elő, ha­nem a szervezetlenség. A túlórák nagy száma tehát indokolatlan. Az utóbbi idő­ben egyes területeken már tapasztalható némi javulás. Az iparban ez év első ne­gyedében az összes ledol­gozott idő 2,4 százaléka volt túlóra, a tavalyi első negyedévi 2,6 százalékkal szemben. Fontos feladatként emlí­tette a szakmunkások to­vábbképzését, a fejlett tech­nikához értő szakmunkás- gárda kialakítását. Jelenleg meglehetősen kevesen vesz­nek részt a továbbképzés­ben, csupán a szakmunká­soknak körülbelül 5 száza­léka. A Munkaügyi Minisz­tériumban tervet dolgoztak ki, melynek alapján 1972- ben megindul a munkások szervezett továobképzése oly módon, hogy legalább 5—8 évenként valamennyi szak­munkás elsajátíthassa a mű­szaki haladással járó új is­mereteket, szükség esetén megtanulhassa a rokonszak­mákat is. Nem kisebb fel­adat a szakmunkástanulók képzésének további korsze­rűsítése. Sok vállalatnak okoz problémát, hogy nagy áldozatok árán szakmára ta­nítja fiataljait, akik tanu­lóéveik letöltése után má­sutt helyezkednek el. A mi­niszter utalt arra, hogy egy közelmúltban hozott kor­mányhatározat alapján oly módon változtatnak e hely­zeten, hogy egyetlen vállalat se juthasson mások anyag: áldozatai révén szakmunkás­hoz. A jövőben a vállalatok közös anyagi eszközökkel lé­tesítenek szakmunkásképzési alapot, s az itt összegyűlő összegekből azokat a válla­latokat támogatják, ame­lyek szakmunkásta nulóka t nevelnek. Az első ilyen alap 1972-ben jön létre, s az alapból az első összegeket 1973-ban folyósítják. Ülést tartott a megyei pártbizottság Megtárgyalta az országgyűlési és tanácsválasztások tapasztalatait Tegnap, pétiteken délelőtt ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága a megyei székházban. Az ülést Oláh György, a megyei pártbizott­ság első titkára, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg. majd Virág Károly, a párt- bizottság titkára számolt be az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásá­nak. az alakuló tanácsülé­seknek tapasztalatairól és az e tapasztalatokból adódó fel­adatokról. A beszámolót vi­ta követte. A megyei pártbizottság elismerését fejezi ki mind­azoknak a szerveknek és állampolgároknak, akik a választást előkészítő és le­bonyolító munkában aktívan közreműködtek. Eredményes volt a magyar jószolgálati küldöttség útja Hollaí Imre külügyminisz­ter-helyettes nyilatkozata a 2. oldalon. Áz Izzóban már elkezdődött G. Molnár Ferenc 3. olda­lon olvasható cikkében ar­ról ír mit tettek a pártba tározat szellemében n vökért az Izzóban. Beszélgetés az olasz kommunista nőküldöttség tagiaival Munkatársunk cikkét, a j. oldalon olvashatjuk. Sorsok, dolgok, emberek Szalag István 4. oldalon kö­zölt tollrajzanak (rime Há­rom korsó Lottosorsolás Egerben A Gárdonyi Géza Színház­ban lezajlott pénteki ese­ményről beszámolónk a 8. oldalon Vörösfcereszf- segéiyszáliilmátív indust Vietnamba A Magyar Vöröskereszt pénteken mintegy 300 000 forint értékű segélyszállít­mányt indított útnak repü­lőgépen Hanoiba, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság fővárosába. A hősiesen harcoló viet nami nép megsegítésére gyógyszerekből, elsősegély- nyújtó ládákból, sátrakból és egyéb nélkülözhetetlen cik lekből állították össze a gegnítmanyt. A konzultációkról és ta­nácskozásokról készült jegy­zőkönyvek aláírásával pénte­ken befejeződött Egerben, a Technika Házában rendezett öt napig tartó KGST-szakér- tői értekezlet. A tagországok épületgépészeti kutatinté- zeteinek vezetői kidolgoztak és elfogadtak egy öt évre szóló kutatási programterve­zetet, amelynek utolsó . fel­adatait 1975-ben fejezik be. A munkáiban a kutatóintéze­tek arányosan elosztott rész­feladatokat vállaltak, s az egész programnak Magyaror­szág, az Építéstudományi In­tézet az irányítója. A ta­nácskozás eredményeiről, a kutatási témákról Völgyes Istvántól, az Építéstudomá­nyi Intézet épületgépészeti tagozatának vezetőjétől kér­tünk tájékoztatást. í Kimondta« hogy, a tagor­szágok nyolc kutatási terü­leten hangolják össze mun­kájukat. Ezek közül az egyik legfontosabb a középületek és ipari csarnokok fűtésére szolgáló, mennyezeten elhe­lyezett sugárzó fűtőberende­zések terveinek elkészítése. Orvosok előzetes vizsgálata szerint ez sokkal kelleme­sebb klímát biztosít és a mennyezetre szerelt hősugár­zó-ernyő mintegy 20 száza­lékkal hatékonyabban hasz­nálja fel az energiát a ha­gyományos központi fűtés­nél. Egy másik téma a köny- nyűszerkezetes épületek ré­szére kidolgozandó gazdasá­gos légkondicionáló rendsze­rek terveüiek elkészítése, amelyeknek különösen nyá­ron lenne jelentősége, ami­kor a vékony falú épületek­ben felhalmozódott fülledt, mdtg levegő káros haliét«!» lehet a benntartúzkodókra. Mindkét témában Magyar- ország a közvetlen felelős, hazai irányítással végzik az esetleges külföldi részfelada­tokat is. Magyarország szempontjá­ból igen jelentős még a me­zőgazdasági épületek számá­ra készülő korszerű fűtő- és szellőztető berendezések ter­veinek kidolgozása, amelyet a bolgár szakemberek vé­geznek. A kutatócsoportok megál­lapodtak abban, hogy éven­ként szakértői értekezlete­ken számolnak be eredmé­nyeikről és a kidolgozott konstrukciók terveit folya­matosan már a következő években átadják gyakorlati felhasználásra. Igyekeznek egységes tei*vajánlatokat ké­szíteni, amelyek egyformán felhasználhatók valamennyi Kállai Gyula l'ogadta az indiai bélit*fa»slcs delegációját Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elnöke pénteken fogadta az indiai béketanács delegációja! {BSH íoto — gelrovics L. felvételé — Kg Öt évre szóló kutatási tervek Befejeződött Egerben *■ SCSST szakértői értekezSet

Next

/
Oldalképek
Tartalom