Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-30 / 152. szám

Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében Olaas film r Ä film valóban csak egy rendhagyó vizsgálat történe­ti mozzanatait tárja a nézó elé, de ennél sokkal többet akar: az igazságot. A beve­zető képek a hatalmas köz­épületek homlokzatáról az Igazságosság, a Tudomány szavait villogtatja meg és Mózes Tíz Törvényét. Aztán a rendőrségi folyosón már csak plakát formájában azt látjuk feliratként, hogy a törvény adja a szabadságot: Suta lege libertás! De jó-e a törvény? A jól öltözött úriember, a doktor, a rendőrség gyilkos- sági osztályának vezetője, agglegény, szerelmi ügyek­ben infantilis és kényszer- cctakat járó, akinek hatalmi tudata, gőgje és lelkiisme­rete egy bizonyos ponton el­viselhetetlen sebet kap: Au­gusta, a milliomosok, római kitartottja a játékban el­veszti a fejét és azzal sérti ■meg az egyébként kifogásta­lan úriembert, a hatalom letéteményesét, hogy meg meri csalni őt a szeme lát­tára egy fiatal egyetemistá­val. Itt csábítja el a doktori a saját lelkiismerete arra a (kalandra, amely alkalmas arra, hogy mindent bebizo­nyítson a hatalommal kap-; isolate« kételyeiről, A doktor a gyilkosságig iá tedta, hogy áthidalhatatlan szakadék tátong a hatalom birtokosai és a törvény­könyvekből kirajzolódó ál­lampolgár között Amikor yallat, maga is folytonosan a demokráciára hivatkozik, amelynek jogán az ártal­matlanul lehet lázadni is, de szerinte — ismét csak har­sog, amikor erről beszél — az már nem demokrácia, az egyetemisták úgy for­radalmárok, hogy a rendszer gyakorlatára fenékedve a Város különböző pontjain egyszerre követnek el rob­bantásokat. A törvény tiltja a vagyoni károkozást az ál-, lampolgárok életének ve­szélyeztetését s ha valaki vét a törvény betűje ellen, azt eljárás alá kell vonni, tettét meg kell tarolni, lehe­tőleg úgy, hogy a jövőben hasonlót ne kövessen eL Gyilkolni lehet? Ö, azí sem szabad! A törvény tilt­ja, meghatározza és kiméri rá a személytelen büntetési kvótát. De mielőtt a bünte­tést kiszabná és megtorol­nák a bűnt, azt fel is kell deríteni. Fel kell kutatni a gyanúsítottak körét. De kik kerülhetnek gyanúba? Kell-e és szabad-e a nyomozóknak a saját szemüknek hinniük, ha azt látják, hogy egy ma­gas rangú rendőrtiszt a ha­talmi tudat és lelkiismeret kínzó párharcában egyen­súlyt vesztve, vagy az igaz­ságot keresve bebizonyítja magáról, hogy 6 a gyilkos? Ez már nem egészen egy­szerű, itt hosszabban el kell időznünk — mondja a film művészgárdája. A doktort hajmeresztő önvádja után szobafogságra kárhoztatják, de ő otthon nyugodtan, pontosan előre kimorfondí- rozhaitja, hogy jönnek a fő­nöke és a többi kollégák, akik majd szemforgatóan hamis szavakkal, de teljesen egyirányú szándékkal meg­magyarázzák neki, hogy el­lene nincs és nem lehet bizonyíték, 5 nem a gyilkos, 6 nem lehet a gyilkos, azt máshol kell keresni. Majd megtaláljak! Elio Petri filmje — a forgatókönyvet is ő írta ügo Pirro társaságában. — ho­mályos részei és nekünk fé­lig érthető római utalásai ellenére is kiváló alkotás. Nem véletlenül jut eszünkbe Antonioni filmje, a Zabris- kie Point Ott a lázadó ame­rikai egyetemisták oldaláról mutatja be az olasz filmren­dező, hogy a fiatalok mit és hogyan képzelnek el a hata­lomról, annak megsemmisí­téséről, megsemmisítésének szükségességéről, itt meg ar­ról vallanak a hatalom bir­tokosai és gyakorlói, hogyan értelmezik a törvényt azok ellen, akik csak egy mon­dat erejéig, egy hiba meg­torlásának perspektívájában is dacolni mernek a hata­lom bitorlójával, gyakorló­jával szemben — akár csak magánügyben, a leginti­mebb kapcsolat keretein be­lül is. Elio Petri szemléletében teszi naggyá a film távla­tait, magasra rakva azt az erkölcsi mércét, amely a lá­tószöget meghatározza. Egy pillanatra sem enged abból a konokságból, amellyel a gyilkos feltárni igyekszik sa­ját bűnét. Jelenetek sorával idézhetnénk a művészi szán­dék tisztaságát, de a leg­tisztábban, képi és szöveges megfogalmazásban egy­aránt a vízvezeték-szerelővel való párharcában nyilvánul meg ez a szándék. Ahogyan a doktor ezt az esett, találomra kiválasztott állampolgárt belöki a nyo­mozati eljárás hányattatá­sai közé, ahogyan mellérak­ja az ártatlanság tudott jel­lemzői mellé a faggatás, az eredményre törés hatalmi módszereit, mindennél éke­sebben bizonyítja. Macchia- velli nem véletlenül fogal­mazott pontosan és példá­kon okulva az II principe- ben úgy, ahogyan a „cél szentesíti az eszközt” elvét megírta. Korunk nagy prob­lémája a hatalom kérdése és a film legjobbjai közvetle­nül, vagy közvetve mindig eljutnak ehhez a problema­tikához, valahányszor komo­lyan akarják és tudják ven­ni a XX. század emberét A film nagy lehetőségét, a gyilkos alakítóját Gian Ma­ria Volonta kapja és nem herdálja el. A gőgöt, a szak- avatottságot, a hatalom megfertőzöttségét nagysze­rű egyszerűséggel érzékelte­ti. Ahogyan a legváratlanabb fordulatokkal kiadja rend­őrtisztviselő társait, aho­gyan zavarba hozza egy-egy arccal felettesét és a tőle függőket, félelmetes, elgon­dolkoztató. Kitűnő jellem­színészek: Salvo Randone, Gianni Santuccio, Orazio Or­lando, Sergio Tramonti szol­gálnak jó játékkal, míg az Augustát alakító Florinda Bolkan nemcsak új arc az olasz filmvilágban, de moz­galmas egyéniségű: az epi­zódok adta lehetőségben is vonzóan helyt állt. Azért ott, Cannes-ban nem mindig mérhetnek rossz mérleggel, hiszen 1970-ben ez a film ott két díjat is kapott Megérdemelten. (farkas) „Örökké imádlak?" Az invázió egy nagy tölgy­fahordóval kezdődött, ame­lyet két esztendeje, a bor­napokra gurítottak a főis­kola előtti parkba. A na­pokból hetek, a hetekből évek lettek, az alkalmi bor­mérés maradt. Mérhetetlen sok szeszt megittak azóta vendégek és hazaiak a hor­dó szájánál, s csaptak számtalan undorító randa- lírozást körötte a részegek. Ez azonban úgy tűnik, sen­kit sem zavar. Miként az sem, hogy maga a kép kirí a környezetből, a főszékes­egyház, az érseki palota és a Ho Si Minh Tanárképző épülete által határolt tér hangulatából, méltóságából. Mi több: szaporodnak az elárusító helyék, hovatovább zsibpiaccá alakítva Eger és az ország egyik legszebb te­rét. Néhány hete, főleg va­sárnaponként, mikor idegen- forgalmi rajzásra számítanak a kereskedők, elárusítósát- rákat vernek fel a hordó környékén, s folyik „souve­nir” fedőcím alatt minden­féle ordenáré giccs árusítá­sa, olykor szinte vásári tu­multust idézve elő. Miféle tárgyaikat vehet néhány deci bikavértől, muskotálytól mámorosán az ide tévedt áldozat? Van itt kérem minden, mi szemnek, szájnak, bugyellárisnak in­gere. Van játék géppisztoly és léggömb. Fából faragott minaret és olcsó rézesatokkal ékes műanyag táska, vállra- akasztóval. A szenvedő Krisztus képe mellett pe­diglen táncdalénekesek fo­tója, meg szívbe zárt csó- kolózó szerelmespár, hang­zatos szöveggel: örökké imádlak... A sátrak alatt, a pult túloldalán számoxatlan gyűlik az ércpénz, a papír­bankó. S háló sarkában éhes pókként kuporog, vagy érvel áruja kiváló minősé­ge, csábossága mellett a vásározó. És ilyen, vagy még zsú­foltabb, visszatasZftóbb a helyzet a vár tövében, ahol egy-egy mozgalmas, verőfé­nyes délutánon szinte eltor­laszolják a fokra vivő kes­keny feljárót az emléktárgy- árusok, kofasátrak. Az el­adásra szánt cikkek minősé­ge is azonos azzal, amit a főiskola előtt láttunk. De próbálja csak szóvá tenni valaki a helyzet tarthatat­REPW06EP£IIE#ÍTES ÍQ. Banditák a gépen 1970. október 15-én rövid jelentést adott ki a TASZSZj elrabolták az Aeroflot szov­jet légitársaság AN 24-tfpusú utasszállító repülőgépét A gép — fedélzetén 46 utastól és ötfőnyi személyzettel —, Batumiból Szuhumiha indult Tíz perccel a gép elindulá­sa után ketten fegyverrel fe­nyegetőzve be akarta tömi a pilótafülkébe. A légikisasz- sasony, Nagyezsda Kuncsenko útjukat állta és meg akarta akadályozni, hogy az ajtó­hoz jussanak. A két támadó ekkor közvetlen közelből le­lőtte a stewardesst, majd be­rontott a pilótafülkébe. Itt — dulakodás, lövöldözés után —, fegyverrel arra kényszerítették a pilótákat, hogy változtassák meg a re­pülőgép útvonalát. A dulako­dás, lövöldözés közben meg­sebesült a repülőgép pa­rancsnoka, és súlyos sérülést szenvedett a navigációs OtäMm 1 tiszt. A pilóták, hogy meg­mentsék a gép utasainak élei tét, kénytelenek voltak le- száUni a szovjet—török határ közelében levő Trabzon tö­rök város repülőterén. Az első hír után megtud­ta a világ a részleteket is. Kiderült mindenekelőtt, ki volt a géprabló. Apa és fia — a 46 éves Pranasz Bra- zinskas-Koreivo és 18 éves fia. Brazinskas egy litvániai faluban született, az ország felszabadulása előtt gyapjú- feldolgozó-üzem tulajdonos volt A Pravda a géprablók­ról: „Brazinskas, a bandita, tolvaj és spekuláns volt aki elzülíesztette a saját fiát, s amikor légikalózzá és gyil­kossá vált, őt is bevonta a bűncselekményébe... 1950­ben Vevis litvániai városban egy fogyasztási szövetkezet­ben dolgozott de az árucik­kek árának jogtalan feleme­lése révén meg nem enge­dett haszonhoz jutott, így öt évre ítélték lopás és egyéb üzelmek miatt amelyeket egy terménynagykereskedésben, illetve egy üzemanyagraktár­ában követett gU*. Kiszaba­duISsa után dladta vevisi há­zát elhagyta családját és ViL- niusba költözött egy nőisme­rőséhez ... 1967-ben Uzbe- kisztánban telepedett le, má­sodszor is megnősült, de ha­marosan ezt a feleségét is elhagyta, kislányával együtt Ä szovjet sajtó beszámolt arról is, hogy Nagyezsda Kurcsenko stewardess meg­gyilkolása után az idősebb Brazinskas sebesí tette meg Gsahrakija első pilóta repü­lőgép-parancsnokot, és ejtett igen súlyos sebet Fagyejev navigációs tiszten, & nyugati sajtó megje-’ gyezte: ez volt az első repü­lőgéprablás a Szovjetunióban. Az Izvesztyija ekkor, a ban­ditatámadásról írott cikké­ben a következőket szögezte le: „Nem ez volt az első ilyen kísérlet Olvasóink még em­lékeznek rá, hogy négy évvel ezelőtt, ugyancsak Batumi- ból, három fegyveres bandi­ta próbált eltéríteni egy re­pülőgépet. Slenov és Tomas- vili komszomolista pilóták, valamint Kutatyeladze, a ba- tumi tengerészeti iskola hall­gatója azonban bátran harc­ba bocsátkoztak a banditák­kal, akiket sikerült lefegyve­rezniük. Kutatyeladze, mégis sebesült. Nagyezsda Kur­csenko légikiszasszony a sú­lyos pillanatban ugyanúgy járt ahogyan előtte Jha-i § Háttérben a méltán világhírű, copf stílusú főiskola, az előtérben a még sátornak is stílustalan bazárvityilló. (Foto: Kiss Béla) lanságát, kapja a piacosok-; tói a ledorongoló választ: Mi szabályos engedéllyel működűnk, kiskereskedők vagyunk, fizetjük az állam­nak a súlyos adókat, hát természetes, hogy oda te­lepszünk, ahol némi hasznot remélünk. Az ember, ha korrektül akar eljárni, ezek után hall­gatni kényszerül. Mert min­den úgy igaz, ahogyan a sátrakban visszhangozzák. Meggyőződtünk az enge- délypapírokbóíL Hol hát a hiba? Ahol kiadják ezeket az en­gedélyeket az árusítóhely szigorú meghatározása nél­kül! Nyári hónapokban óriási idegenforgalmat bonyolít le Eger; Dicsekednek is az eg­riek, hogy a „Balaton és Duna-kanyar mögött tanyá­zunk”. Az ilyesféle talmi kül­sőségekben nem kell azon­ban követni a legdivatosabb helyeket Nem törvényszerű, hogy a szíves vendéglátás­nak ki kell terjednie a vá­sározás, a piaci bóvli kétes gyönyöreire. Vagy ha már mindenkép­pen engedünk a „közízlés­nek” és szükségét látjuk az emléktárgy-árusok sátrai­nak: a városi tanács keres­kedelmi csoportja kösse helyhez a piacolást. Mégpe­dig olyan formában, hogy az alkalmi elárusítóhelyek, bor­mérések ne szállítsák alá a városkép esztétikai értékét (moldvay) Tájékoztató az egészségügyi lapok rendszeresítéséről Fontos adatok az életet mentő orvosi beavatkozáshoz Á közelmúltban jelent meg az Egészségügyi Minisz­térium rendelete egészség­ügyi lap rendszeres! tésérőL Az intézkedés céljáról, jelen­tőségéről a minisztérium il-, letókesei elmondták: — Köztudott, hogy mint világszerte — hazánkban is állandóan nő a balesetek száma, főleg a közúti közle­kedésben, de a háztartások­ban és az üzemekben is. Az orvosok, a mentők ta­pasztalatai a hirtelen rosz- szullétek számának jelentős növekedéséről is tanúskod­nak. Az egészségügyi lap rendszeresítésének célja, hogy az életmentés szem­pontjából legfontosabb né­hány adat szükség esetén azonnal rendelkezésre áll­jon és ezek birtokában ha­ladéktalanul, még a beteg kórházba szállítása közben meg lehessen kezdeni az adottságainak, szervezetének legjobban megfelelő orvosi ellátást. — Az életmentés szem­pontjából legfontosabb ada­tok a vércsoport és az RH- faktor. További ilyen adat, hogy a beteg mikor, milyen jellegű tetanuszoltást, illető­leg egyéb oltásokat kapott, nincs-e cukorbaja, nem szenved-e tudatzavarral vagy eszméletvesztéssel járó be­tegségben — epilepsziában. Hasonlóan nagymértékben befolyásolja a kezelést az esetleges vérzékenység, vagy bizonyos gyógyszerekkel szembeni allergia, túlérzé­kenység is. Feltétlenül szá­mításba jön a magas vérnyo­más, vagy az esetleg időn­ként zuhanásszerűen bekö­vetkező vémyomáscsökkenés is. Ezeket az adatokat az egészségügyi lap tulajdono­sának kérésére az Állami Egészségügyi Szolgálatnak az illetőt kezelő, vizsgáló or­vosa vagy intézménye írja be az egészségügyi lapba. Célszerű, ha az adatokat mindjárt a vizsgálat vagy ke­zelés alkalmával írják be. A gyógykezelésre illetékes (pél­dául körzeti, üzemi, rende­lőintézeti) orvos ezenkívül az egészségügyi lap tulajdo­nosának kérésére köteles följegyezni egyéb hatósági, illetőleg orvosi okirattal, például kórházi zárójelen­téssel igazolt adatokat is. A vércsoportra és az RH-fak­torra vonatkozó adatokat azonban csak az országos vérellátó szolgálat intézmé­nyeinek igazolása alapján szabad beírni. Az egészségügyi lap ada­tai természetesen nem je­lentik azt, hogy mellőzni le­het a beteg kezelésekor az előírt vizsgálatokat, de nagy­mértékben meggyorsítják a beteg ellátását. Például vér­átömlesztéskor előre ki le­het készíteni a megfelelő vércsoportú vért és ha a vizsgálat eredménye egyezik az egészségügyi lap adatá­val, nyomban megkezdhető a transzfúzió. A rendelet november el­sejével lép életbe, addig te­hát nem kerülnek forga­lomba az egészségügyi la­pok. Ezt követően azonban ajánlatos, hogy minél töb­ben szerezzék meg és hord­ják állandóan maguknál — fejeződött be a tájékoztatás; soiriJS módon eljártak más szovjet emberek”. A szovjet repülőgép, a szov­jet kormány fellépése után, utasaival együtt, másodnap már visszatért a Szovjet­unióba — a banditák azon­ban csak néhány órát töl­töttek a trabzomi ügyészség fogházában. Az igazságügyi szervek — a szovjet közvéle­mény és világközvélemény egyöntetű megdöbbenésére —, szabadon bocsátották őket A trabzcmi közlés sze­rint „rendőri felügyelet alatt vannak mindaddig, amíg po­litikai menedék iránti kérel­mükről határoznak”. | Nem sokkal azután, hogy a gyilkos légibanditák ügyé­nek híre elterjedt Ankará­ba érkezett az Egyesült Álla­mokból egy ,litván emigráns szervezet” néhány megbí­zottja, hogy a gyilkosok se­gítségére legyen. Ekkor már világossá vált hogy a török igazságügyi szervek arra hi­vatkozva igyekeznek megta­gadni a gyilkosok kiadását A géprabló, gyilkos bandi­ták, mint „politikai mene­dékjogot” élvező személyek, kibújtak a szovjet büntető Igazságszolgáltatás előtti fe­lelősségre vonás alól. Következik: Nemzetközi bűncselekmény .v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom