Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

RtfUip KOSSUTH (.20 Knock out! Készletek. 8.41 Lúdanyó mesél. A csipkerózsika. B.00 Harsan a kürtszói 9.35 Katonadalok. 10.05 Rossini: Bruschlno úr. Vlgopera. 11.26 Édes anyanyelvűnk, 11.36 Kamarazene. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.48 Üj Georgikon. 14.03 Károlyi Pál: Zongoradarabok. 14.19 Mesejáték. 14.49 Éneklő Ifjúság. 15.10 Népi muzsika. 15.25 Nicolai Gedda énekel. 15.45 Beszélgetés egy versről. 16.05 Kantáta. 16.18 Riport. 16.38 Operettdalok. 17.05 Arab arcképcsarnok: Kadhafi. 17.20 Népdalok. 17.45 A görög matematika kezdete. 18.00 Könnyűzenei Híradó. 18.30 A Szabó család. 19.30 Hangversenymúzeum. 21.00 A McNamara-dosszlé. 21.40 A vígözvegy. Részletek. 22.20 A dzsessz világa. 23.20 Bach-művek. 23.50 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Mozart-művek. 8.40 A McNamara-dosszié. 9.20 VJeuxtemps Magyarországon. 9.45 Országúton. Elbeszélés. 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Törvénykönyv. 13.20 Kórusművek. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Balatoni emléktáblák. 18.35 Éneklő világ. 19.00 Népi muzsika. 19.39 Jegyzet. 20.28 Az utas. Rádiójáték. 21.10 Kubai slágerkoktél. 22.00 Operafelvételek. 22.23 Századunk mester­műveiből. 23.15 Nóták. 23.50 Kodály-kórusművek. MAGYAR 17.38 Hírek. 17.45 Látogatás a Pilisben. 18.15 Tv-mlntabolt. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 A vidéki asszony. Magyarul beszélő olasz film. 21.50 Parabola. 22.10 Tv-híradú. 22.20 A veszprémi tv-találkoző díjnyertes müveiből. POZSONYI 9.25 Manón Lescaut. 19.30 Lola Janovlcs énekel. 21.20 A világ nagy vasútjai. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében A' titokzatos gyilkos. Színes, szinkronizált olasz Ilim. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor: A medveember Misztikus, fantasztikus történet, színes lengyel filmen, EGRI KERT Este . órakor Idegen a cowboyok között Kétrészes, színes amerikai westernfilm. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI PUSKIN A kétarcú felderítő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A sólyom nyomában GYÖNGYÖSI KERT Ha kedd van, akkor ez Belgium HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Angyal elrablása HATVANI KOSSUTH „Az állatnak meg kell halnia” HEVES Emberöléssel vádolva EO/FS.' BONY Maxiin ka Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, n Flajcsy-Zsillnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szire is. Syöngyösőn: 19 órától szer­reggel 7 óráig, a Jókai utca ■iám alatti rendelőben. (Te­„Jaj, úgy élvezem én a strandot...” (Foto: Kiss Béla) Egy ókori városka kincsei A HAJDANI Kijevi Rusz 238 városára vonatkozó tör­ténelmi adatok még koránt­sem teljesek. Az akkoriban virágzó lakott területek egyik gyöngyszeme Nyugat-Ukraj­na szélén, a mai Podolje vi­dékén feküdt. A gyönyörű vidék állandó idegen táma­dások célpontjául szolgált, sokáig volt ellenséges meg­szállás alatt, településeit és városait lerombolták. Egy részük később újba életre- kelt — köztük a vidék fővá­rosa Bakota, valamint Kal- jusz, Kamenyec-Podolszkij, Mezsibozsje, Gubin, Izjasz- lav és Bozsszk is. Az utóbbit először az 1100- ban íródott „Elbeszélések hajdani évekről” című mun­ka David Igorjevics herceg száműzetésének helyéül emlí­ti. A herceget a hűbéres fe­jedelmek tanácsa ítélte el — idegen földek meghódítá­sáért. A következő, Bozsszk- ra vonatkozó adat 1146-ból, míg az utolsó hivatkozás 1191-ből származik. A leírásokban a Kijevi Rusz délnyugati része erődí­téseinek központjaként em­legetett város további sorsá­ról hosszú ideig nem sikerült újabb adatokat találni. : 1968-ban Vaszilij Jaku- j bovszkijnak, a Hmelnyicki I Helytörténeti Múzeum fiatal j munkatársa expedíciójával' eljutott az Egar folyóhoz, a ; Dél-Bug meredek hegy ha-! tárolta torkolatához. Ez a : hely alig kétszáz méterre: van Gorodiscse, ukrán falu ' szélétől. j A falu öregei által megőr- : zött szájhagyományokból ki-' derült, hogy az Egar övezte meredélyt az „Istenek váro- sá”-nak nevezik. (Bozsszk, a Bog — oroszul Isten — szó­ból származik.) Hozzáláttak az ásatásokhoz. RÉTEGRŐL rétegre kerül-] tek felszínre az erődváros; maradványai. Lakói főként a' földműveléstől nem teljesen' elszakadt kézművesek voltak. A régészek a mocsarakból ki­bányászott vasérc szárítására szolgáló helyekre bukkantak,; de sok vasból készült eszköz,; fegyver, díszöntő forma, me­zőgazdasági felszerelés — sarlók, lapátok, cséphada- rók, kések — is felszínre ke­rültek. A leletek alapján megálla­pították, hogy a város tatá­rokkal vívott ütközetben pusztult el. A takarítatlan házak, az elhajított szerszá­mok és a harcosok tetemei váratlan támadásra utalnak. A két éven át folytatott ásatások során úgyszólván a teljes erődítést feltárták, nemkülönben a gazdasági épületeket és a lakóházakat is. Felszínre került 206 ezüst­ből és aranyból készült női ékszer is. Az ékszerek közül különö- j sen azok a lemezdíszek ér­dekesek, amelyek aranyozott ezüstszalagon a nők fejéről egészen vállukig értek, nem­különben a két talált karpe­rec egyike is. Az áttört és fekete verettel díszített kar­perecét öt boltív osztja ré­szekre. A boltívek alatt két bort ivó fiatal nő, egy álla­tot etető férfi, párduc és oroszlánfej, egy griffmadár — a mitikus „élet fájá”-nál — és széttárt szárnyú mada­rak gravírozott képe látható. AZ ÓKORI Kijevi Russzal kapcsolatos lelet az utóbbi évek egyik legértékesebb ré­gészeti és művészettörténeti anyaga, minden bizonnyal a X—XII. századból származ­tatható. Igor Natocslj Aki először dramatizálta Eger hősi védelmét: Telekesy István, Rákóczi püspöke AZ 1552-ES HŐSI véde­lem a drámai helyzetek tö­megét teremtette meg a megpróbált egri vár falai között, Már maga az a tény, hogy Dobó István egyedül állt szemközt és küzdött egy világnak mondható idegen özönnei, a tragikum klasz- szikus magját hordozza ma­gában. Hogy a hősiesség fo­kára tudta hevíteni marok­nyi népét, amely a drámai feszültségű jelenetek soka­ságában harcolt, élt, halt ég s föld között omló palánko- kon, az elbeszélés nyugodt keretei közül kilépő, színpa­di életre való valóság. A várvédelemnek három színpadi változatát ismerjük eddig. Az első és különös módon leginkább emlékezem tes Tóth Kálmán színműíró múlt századi feldolgozása, Dobó Katica címmel. Ebben irta meg az azóta Is sokai emlegetett, de sohasem élt leányt, Dobó leányát. A tör­ténelmi tény ugyanis az, hogy Dobó az ostrom előtt kéti évvel nősült, s az ost- rom idején még csak egy- esztendős Ferenc nevű fia élt. A második változat Szi- netár Miklós darabja, ame­lyet a várvsdélem négyszáz éves fordulóján adtak elő. A harmadik Kárpáti Gyuláé, amelyet 1866-ban mutatták be. Valaki azonban már 1700- ban hozzányúlt a témához, s ez a valaki Telekesy Ist­ván volt, alti szabad térre dramatizálta a híres-neveze­tes ostromot, éspedig az is­koladrámák keretében. megtett, hogy legkegyelme­sebben nyilvánította, hogy akinek pedig ez nem tetszik, elmehet másfelé. Amikor Telekesy a város felszabadítása után tizenkét évvel Egerbe jött, a jezsui­ták adtak neki szállást. A jezsuiták már a felszabadító hadakkal bejöttek mohame­dán törököt, meg protestáns magyart a katolikus hitre téríteni. Mert, hogy el ne felejtsük, ezekben a száza­dokban nemcsak a török volt az ellenség, hanem a magyar is, ha éppen más hitet vallott, csak míg az Egerből elvonuló török csa­patokat Heisler Donát csá­szári vezér 1100 lovassal Nagyváradig kísérte, hogy bántódásuk ne essék, addig Szelepcsényi hercegprímás szemrebbenés nélkül küldet­te gályarabságra a magyar protestáns papokat, felség- sértés és egyéb hamis vádak alapján. A JEZSUITÁK akkor már gimnáziumot létesítőt, tek, azon a helyen, ahol a volt ciszterci rendi templom áll. Ne gondoljunk most egy mai gimnáziumra, mindösz- sze egv török mosch eát ala­kítottak át templommá és tanulóhellyé. Telekesy szíve­sen hallgatta a tanulók vizs­gáit, amelyeknek nyilvános vitajellegük volt, sőt szíve­sen segítette elő az ifjúság színi előadásait, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a la­kosságot közelebb vigyék az iskolához, s a fiatalságot hozzászoktassák a nyilvános szerepléshez. gítséget a Tisza mellékén mozgolódó „rebellisek” el­len, Montecuccoli ezredének. Telekesy még nem számolt komolyan a kuruc mozgal­makkal és feleskette az eg­rieket a város piacán n ki­rály hűségére. Közben a Lengyelországból hazaiért Rákóczi a felkelés élere állt, s akik a megyében elsőnek megálltak, a gyöngyösiek voltak, hiszen Gyöngyös la a Rákóczi-birtokhoz tarto­zott. Itt Almásy Pál, a me­gye egyik volt alispánja állt élükre, és megindult Eger ellen. ÍGY TÖRTÉNT, hogy a gyöngyösiek ostrom óla vet­ték a városfalat a hatvani kapunál. A város akkor még ellenállt, de mikor Bercsé­nyi is megjelent a kurucai- val és az ostromlók száma mintegy nyolcezerre nőtt, Telekesy feladta a várost, biztosítva a szabad elvonu­lást. El is indultak Buda felé, de Rákóczi kívánságára a püspököt Gyöngyösön le­tartóztatták és a közeli Cse­répvárába zárták. 1705 januárjában a várbe­li német csapatok is megad­ták magukat, s mert egyéb­ként is Telekesy egyházme­gyéje Rákóczi kezére került, a püspök a fejedelemhez csatlakozott és nagy ünne. pélyességgel fogadta őt a Széchenyi és Malom utca sarkán, amint ezt emléktáb­la is hirdeti. A hadiszerencse és a pe»­1687. DECEMBER 17-ÉN vonult ki Eger várából a tö­rök, s Telekesy 1699-ben lett egri püspök — hatvanhat éves korában Amikor ide-, érkezett, nem volt hová fe­jét lehajtania, elődje nem is lakott itt, hanem Kassán, ű volt ama Fenesy György, aki ellenállt Eger város tö­rekvésének, hogy szabadul­jon a földesúri és várme­gyei terhek alól és szabad királyi városi rangra emel­kedjék, s amikor a város már használni kezdte iratain a szabad királyi pecsétet, Fenesy felmutatja I. Ferdi- nárrd kiváltságlevelét, mire az uralkodó I. Lipót megpa­rancsolta Eger magisztrátu­sának, hogy „szűnjenek meg élni ideiglenesen . nyert ki­váltságaikkal”. Így vissza- szállt a püspökre a kocsma, malom, vásár, legeltetés és egyéb kiváltságok joga. A dolog annál kínosabb volt, mivel éppen I. Lipót nyil­vánította szabad királyi vá­rossá Egert, hogy lakosakat csábítson a néptelenné vált városba. Annyit azonban Szederkényi említi, hogy a tanulóifjúsággal előadatta a dicsőséges egri várostromot, amelyet ő fogalmazott a dráma nyelvére, s az elő­adást a gimnázium nagy udvarán tartották meg 1700- ban. A szabadtéri előadás helyéül azt a falat és dom­bot választották, amely az udvar nyugati oldalán hú­zódik és egészen a régi vá­rosfal bástyájáig emelkedik a Heves megyei Nyomda Vállalattal szemközt. Később ezen. a helyen a ciszterciek orgonás kertet létesítettek. Telekesy fiatalos lelkesedés­sel irányította az előadáso­kat, amint ezt a jezsuiták házi története. História Do- musa említi. Ez a latin nyelvű napló máig is meg­maradt a megyei levéltár őrizetében. Persze Telekesyt is, meg a jezsuita drámákat is elso­dorta Rákóczi szabadsághar­ca. Kerek hetven esztendős volt az egri püspök, amikor Lipót király leírt a várme­gyének, hogy nyújtson se­tis azonban megfordították a dolgok állását. A történe­lemkönyvek szép mondata szerint a kurucok csillaga lehanyatlott. 1710. decembe­rében a császáriak vissza­foglalták a várat, s megkez­dődött a megtorlás. Telekesy Szarvaskő várába menekült, mert a hercegprímás meg­fosztotta tisztségétől és ja­vaitól, a király pedig Csáky Imre kalocsai érseket ne­vezte ki egri püspöknek. Csak 1711 márciusában térhetett vissza. Püspök po­rolt a prímással, prímás a nunciussal, nuncius a pápá­val, pápa a királlyal, míg végre sikerült tisztázni, hogy a prímásnak nem volt joga Telekesyt elmozdítani, s a királynak mást nevezni ki helyette. VÉGÜL IS SIKERÜLT szabadon meghalnia 1715- ben, 82 éves korában. Há­rom várral volt dolga. Az egribe nem mehetett, pedig az volt a püspöki vár, a má­sik kettőbe pedig be kellett mennie — rabnak. 'Ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj E. KUBICSEV Már ősidők óta foglalkoz­tatja az emberiséget az a kérdés, hogy vajon milyen anyagból áll a Hold? Erdő- nyi sűrűségűre tehető azok­nak a feltételezéseknek, va­lószínűségi elméleteknek a száma, amelyek ezzel a kérdés­sel foglalkoznak, s napjaink­ban is hatnak ránk száz- nyolcvan fokos váratlan, fantasztikus fordulataikkal. Egyébként Földünk útitár­sát Gogol Egy őrült naplója c. művének hőse fedezte fel. Emlékezzünk csak: „Azt a fenti egyszerű Holdat Ham­burgban készíti egy kádár­mester: méghozzá gyövörű munkával... Az a sánta ká­dármester, amint látható, na­gyon ostooa, mert halvány fogalma sincs arról, hogy milyen is az valójában. Szurkos kötelet és faolajat is tett bele.. A Gogol hősének agyában megfogant fantasztikus elmé­letet csak száz s egynéhány évvel később sikerüli meg- dönteni. De ahogyan ez már lenni szokott, a mi Hold alatti világunkban, nem éri meg az emberiségnek hosz­szú évtizedekig törnie a fe­jét valamilyen rejtély nyitját Dr. Kapor Elemér II Tisza II. a Jászságban A kiskörei Tisza II. vízlép­cső öntözőrendszerének fon­tos része lesz a jászsági fő­csatorna, valamint a nagy­kunsági főcsatorna. A két mesterséges folyó összesen 220 kilométer hosszan húzó­dik majd át a vidéken A vasutak, közutak, valamint a főcsatorna találkozásánál több mint 60 új hidat építe­nek. A csatornák és a műtár­gyak építése jó ütemben ha­lad. Júniusban — Fegyver­nek és Tiszafüred térségében — átadták a forgalomnak a nagykunsági főcsatorna leg­újabb közúti hídját. A jász­sági főcsatornán már koráb­ban elkészült két híd, eddig összesen öt nagy teherbírá­sú híd épült fel az új csatorna- hálózaton. A jászsági főcsa­tornán — Kisköre és Táma­szén tmiklós között — az idén elkészül az első vasúti híd is. MémsmQ 1971. június 29., kedd i NékártM szó a sag*-!/?ú!étiről keresve, mert úgyis még ége­tőbb problémákkal találja magát szemben. Csak nemrégen sikerült megbízható adatokat besze­rezniük a tudósoknak a hold­kőzetekről. A Holdon hagyott szeizmográfról kiderült, hogy nem működik egészen ponto­san, mivel a szeizmográfikus hullámok ott valamivel las­sabban terjednek, mint a földkéregben. A szeizmológusokat ez a tény nagyon kellemetlenül érintette. Nosza, sorra vették földgolyónk összes elképzel­hető anyagát, hogy a hul­lámterjedés alapján megta­lálják azt a bizonyos anya­got, amelyoen ugyanolyan sebességgel terjednek a hul­lámok, mint a hnldkőzetek- ben. Az amerikai újságok tudo­mányosan konstatálva közlik 7 vizsgálat, eredményét. Ezek szerint, az a bizonyos anyag... jól beérleh, nemes­penésszel bevont sajt! Ügy látszik, a kacsa mesz- szire is elrepül. Még sze­rencse, hogy a holló nem! Oroszból fordította: Saiga Attila :

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom