Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

t A fószakées HERCZEG JÖZSET rA mant&stáh ABEL0CZK1 1STVÄNNE rÁ pedagógusé GALAMBOS LÁSZLÓ 'As úszómester: JUHÁSZ JÁNOS HÉTFŐ, KEDD, SZERDA... NAP KÖVET NAPOT, HÍTRE HÉT KÖVETKEZIK. SOK REMENYSEGGEL, NEM VÁRT ESEMÉNNYEL. LEGJOBBAK AZOK, AMELYEKRE SZÁMÍTUNK. A TERVEZGETÉS, A KÉSZÜLŐDÉS PERCEI KELLEMES IZGALOMMAL FŰSZEREZIK ADDIG IS NAP­JAINKAT... KI MIT RÉM EL, MIT VÁR A JÖVŐ HÉTTŐL? ERRE KERESTE A VÁLASZT SZERTE HEVES MEGYEBEN KÉT MUNKATÁRSUNK, MOLDVAY GYŐZŐ ES PÉCSI ISTVÁN. VELÜK UTA­ZOTT GRESKOVITS LÁSZLÓ GRAFIKUS ÉS KISS BÉLA FOTŐRIPORTER... Főszakács Egerből — Ajaj, na­gyon hah ázás lesz a jövő hetem! Július ele­jén szabad­ságra megyeik a család­dal Dubrovnikbe, így min­den gondom, bajom ezek­re a napokra fut össze. Itt, a konyhán a rendes napi for­galmon felül például tizen­három rendezvény étrend­jét kell előkészítenem. Lesz éretségi találkozónk, eskü­vőnk, névnapi vacsoránk. S nem akármilyen ám! Az egyik esküvői vacsorát Űjhá- zi-tyúkhúslevesset kezdjük nyolckor, s éjfélkor tartunk majd a disznótoros eledel fel­szolgálásánál Közben le kell mennem a fiamért a Bala­tonra. Fel kell utaznom Pest­re a dubrovniki re­pülőjegyért S feltétlen el akarok tenni télire egy pár üveg meggyet, málnát, uborkát Aztán, ha valami nagyon, kellemes dologgal akarom fűszerezni a jövő he­tet, tudja miért drukkolok? Hogy hét derekán legyen egy kis csöndes eső! Amint el­áll az apostolok lován nya­kamba veszem a Szépasz- szany-völgyet Na, nem a pincék dolgában, mert tíz esztendeje a szeszes italt tel­jesen elhagytam. Hanem éti- csigák végett Eső után elő- ca jzanak, s pár pere alatt össze tud az ember kapkod­ni másfa küónyrt, ami bő- • családomnak. Műn hősnő Hatvanból Pedagó­gus Kaiból tanév munkáját. Az előadá­sok reggel nyolctól este ha­tig tartanak, a tanfolyam ugyan bentlakásos, én azon­ban naponta hazautazom Kálba, nem nagy távolság Egertől, legfeljebb korábban kell kelnem. Mégis megéri, mert itthon vannak a gyere­kek, s így minden estét velük tölthetek. Arra is adódik al­kalom, hogy esténként be­benézzek az iskolába, most folyik a tatarozási munka, s szeretném, ha minden rend­ben, s főként gyorsan halad­na. Az esti program? Rend­szeres tv-néző vagyok, remé­lem, a jövő hét műsora nem okoz majd csalódást, mint már annyiszor. Egyet sajná­lok: az igazgatói értekezlet miatt elmarad a szokásos hét­fő esti énekkari próba. Úszómes­ter Egerből = Cufiór- gyáifoan dol­gozom se­gédmunkás­ként Férjem wskkantnyugdi'jas. Azt hi­szem, ebből megérthetik, mi­ért nem várok túl sokat a kö­vetkező héttők Szürkén, meg­szokottan, sok munkával tél­nek éveim. Kelek, takarítok, rohanok be a gyárba. Dél­után haza. Mosás, főzés, hogy az emberemnek meglegyen a következő napi ebédje. Foj­togatja az asztma, sokszor mozdulni sem tud. Jó, hogy van egy modem kis laká­sunk, amit berendezhettünk, amikor még az uram is dol­gozott! Akkor vettük a tele­víziót is, ami az egyetlen szó­rakozásom. A Foréyte Saga végtelenül tetszett Egész hé­ten arra készültem. Sajnos, épp a jövő héten lesz vége. Mondják, követi valami ha­sonló a televízióban. Bár ugyanezt végignézném még egyszer. írják meg! Jaj, va­lami elmaradt volna, hanem faggatnak a család felől. Él még az én drága jó anyám, s most lesz 75 éves... Szeret­nénk szépen, illően megün­nepelni a születésnapját. Jö­vő hét végén sütök, főzök, mert nálunk jön össze az egész rokonság Leszünk vagy ötvenen, hiszen csak nekem hat testvérem van. Az uram azt mondta, hogy ahány éves a mama, annyi piros szegfű­ből csináltat neki születés­napi csokrot. Hát nem gyö­nyörű lesz, mondják? Kombáj­nos Verpelét­iül — A jövő heti prog­ram? Ügy is mondhat­nám: meg­terveztek szamomra. ugyanis egyhetes megyei igazgatói értekezleten •’ vé­széit részt, ahol az is­kolavezetés elméleti es gyakorlati kérdéseit vitatjuk prseg. Témában nincs hiány: azt hiszem, mindannyiunkat leginkább a pedagógus-bér­rendezéssel kapcsolatos kér­dések érdekelnek majd. Sze­mély szerint legalább eny- nyire érdekes lesz számomra a szombati program is: ek­kor értékelik majd az elmúlt jól fizetik. tűk az nagyon az elején vagyunk, épp emiatt mondhatom, hogy a jövő heti programom már “biztosítva van reggel öttöl este nyolcig. Természetes, hogy vasárnap sincs pihe­nő, délután kettőig akkor is dolgozom. A baj csak az, hogy mindezt feltételes módban is mondhatnám, ugyanis előfordulhat, hogy a gép bármikor leáll. Nézze ezeket a megkopott ékszíja­dat, aligha lesznek hosszú életűek, s idegesítő, hogy az AGROKER nem biztosít újakat, ha elszakad, abba­marad az aratás, s ez vesz­teség mind nekem, mind a termelőszövetkezetnek. Nem értem, miért nem lehet ide­jében biztosítani az alkat­részutánpótlást. Szabad időm alig marad, naponta késő estére érek haza, ha nem vagyok túl fáradt, akkor té­vét nézek a családdal, vagy újságot olvasok. Jövő va­sárnapra is akad elfoglaltsá­gom, nemrég vettünk egy házat, azt tatarozom majd, csak futná erőmből meg időmből. Rajzoló Egerből — Münden évben a strandon töl­tőim a nya­rait; koráb­ban kabinosként, most viszont úszómesterként dolgozom reg­gel nyolctól este hétig. Áp­rilisban tettem le az úszó­mesteri vizsgát, elsősorban azért, mert a képesítéssel rendelkezőket jobban megfi­zetik. Szabad időm nagyon kevés marad: minden héten két nap. A jövő hét azonban kivétel: osztályommal — az egri Szilágyi Erzsébet Gim­náziumba járok —, szerdán egyhetes balatoni kirándulás­ra indulunk. Jó lesz ez a ki­kapcsolódás, csak meg kell adni az árát: a hét napot előre ledolgozom, így ugra­nak a hét végi szabadnapok, ám ezért a vakációért érde­mes áldozatot hozni. Munka­idő után? Szeretném meg­nézni a Vörös Csillag mozi­ban A medveembert, sok jót hallottam a filmről. A hét elejét feltétlenül elmegyek a Megyei Könyvtárba, kell azért könyv is a balatoni va­kációhoz. Kedvenc szórako­zásom a motorozás, van egy kismotorom, szabadnapokon, a Bükk és a Mátra útjait já­rom, szeretem a természet csendjét. A jövő héten hosz- szabb barangolásra aligha lesz időm. Valamelyik este azért csak kimegyek Makiárra, a barátomhoz, meghallgatom újabb magnófelvételeit, hát­ha akad olyan, amelyik az én gyűjteményemből hiányzik. Azt hiszem az ón nap­jaim nem oly változa­tosak, minit a többi hasonló korú lányé! Bármily furcsán hangzik, alig múltam tizen­nyolc éves, de otthon ülő természet vagyok. A jövő héten is például végzem munkámat a tervezővál­lalatnál, ahol műszaki raj­zolóként alkalmaztak tavaly ősszel. Kétszer elmegyek énekórára, mert azt nagyon szeretem. Egyszer moziba. Időiként olvasok, méghozzá szakmai könyvéket. Mert nem elégít ki, amit most csinálok az irodában. Húzni csak tussal a tervrajzokat, melyekből semmit sem ér­tek. Szeretném elérni, hogy plasztikusan jelenjen meg előttem az épület, aminek szerkezeti rajzain babrálok. Most jut eszembe, a legfon­tosabbak nem is mondtam! Jövő hétre esik a fizetés! Négyszázat gyorsan beteszek a takarékba, ilyen ifjúsági lakásépítő alapra, ötszázért pedig megveszem azt a for­ró nadrágot, felsővel, amire régóta fáj a fogam. Tűzpi­ros lesz, az jól megy a bő­römhöz és a hosszú, fekete hajamhoz... labor­vezető Sóstóról — Ezen a nyáron ke­rültem elő­ször kom­bájnra, nem könnyű mun­ka, de szí­vesen csiná­lom, mert Kedden kezd- aratásit, még Párttitkár Gy on­gyösről — Egy olyan közös gazda­ságban, mint a gyöngyö­si Mákra Kincse Ter­melőszövet­kezet, bizony van gond­ja a pártszervezet titkárá­nak, ha mindent rendben akar tudni maga leörül. Itt volt a választás, a szovjet pártkongresszus anyagának feldolgozása. ismertetése. Most pedig az új ötéves terv gazdaságunkra érvé­nyes célkitűzéseit kell elő« készítenem a jövő heti bri-> gád- és parkcsoport-gyűlé­sekre. Ráadásnak ott volt a marxista egyetem... De en­nek vége, sikerrel vizsgáz­tam, így a jövő héten en­gedélyezek egy kis kinyúj­tózást magamnak. Többet törődhetek az asszonnyal, s kislányommal, aki a sze­münk fénye. Kedvelt íróm, Berkesi András könyveit is elővehetem. S mivel nagyon érdekelnek a legújabb kori történelem kulisszatitkai, be­lefogok egy nagyon érdekes dokumentumírásba, amely Hitler végnapjairól tudósít. Berchtesgadentől a berlini bunkerig... És mondjam, vagy elhallgassam? Végre újra élhetek egyetlen szen­vedélyemnek, a futballbírás- kodásnak! Jövő vasárnap már megyei bajnoki mécs­esét vezeték, utána pedig valószínűleg bekerülök az NB Ill-as keretbe... Orvosnő Kékes­tetőről — Nyaran­ta legalább napi tizen­hat órát dol­gozom itt, a sástói oam- pdngben. Ha­mm éve, hogy vállaltam az étterem és a tábor veze­tését. Érdekes munkaterü­let, sajátos időbeosztással. Szezon után, télen is kapom a fizetést, amiért tavasszal, nyáron és kora ősszel kell megdolgoznom. Így már nem tűnik túl soknak a napi ti­zenhat órás munkaidő. Itt minden hét egyforma: ál­landóan telt ház van: na­ponta százhúsz táborlakóval kell törődni, így lesz a jö­vő héten is. Reggel négy­kor kelek, mert a távozó csoportok rendszerint korán indulnak, s az is előfordul, hogy este tízkor érkeznek vendégek. Feladat mindig van bőviben, az embemék annyi mindenhez kell érte­nie, ha elromlik a kazán vagy baj van a villannyal, ki oldaná meg, ha nem a táborvezető. Pihenés? Leg­feljebb este tíz után. Televí­zió sajnos nincs, a vállalat nem adott még, pedig a vendégek is igényelnék, akárcsak a rádiót Szeptem­ber végéig itt lakom, felesé­gem meg a három gyerek Gyöngyösön, csak akkor ta­lálkozom velük, ha délelőtt vagy délután beugróm a városba, vagy ők jönnek ki hozzám. Remélem, hogy a jövő héten többször is meg­látogatnak. Cipész­mester Hevesről — Lassan nyolcvan­éves leszek, de még jár a kezemben a szerszám. — Hat éve kerültünk a Kékesteti Állami Gyógyinté­zetbe a fér­jemmel, mindketten bel­gyógyászok vagyunk, utó­lag csak azt mond­hatom, hogy jól választot­tunk: lakást kaptunk, jól megfizetnek, érdekes, válto­zatos a munkánk. Hozzám huszonnégy felnőtt és har­mincnégy gyerek tartozik. Reggel nyolctól fél ötig dol­gozom. A bentlakásnak elő­nyei és hátrányai egyaránt vannak. A beteget akkor sem lehet elutasítani, ha le­telt a munkaidő, s szemé­lyes problémájával kopog­tat. A jövő hót? Többet vá­rok tőle, mint a korábbiak­tól. Kocsink van, így Pest nem esik messze tőlünk, másfél óra alatt felérünk, úgy terveztük, hogy szerdán délután megyünk fel bará­tainkhoz, velük együtt já­runk szórakozni, éjfél körül már vissza is érünk. Vásá­rolni is szeretnénk, felkere­sem a varrónőmet, egyszó­val, van program bőven. Re­mélem, jó filmeket szerez a ’ kultúros, s kellemes estélvet töltünk itt is. Hetek óta ter­vezzük, hogy hét végén a Balatonhoz utazunk, de a rossz idő mindig keresztül­húzza számításainkat. Talán a hét végén kellemes megle­petést okoz az időjárás. A rajzoló: TAKÁCS ERIKA A laborvezető: KOVÁCS HANKA FERENC A párttitkár: FALCS1K JÁNOS Csirizelek. tűzök, szegelek. Sok a beteg cipő He­vesen, meg aztán nincs nyugdíj, valamiből élni kell. Igaz, három gyer­mekünk gondol ránk, de hát csak nem hagyatkozhat tel­jesen reájuk az ember. Így aztán munkával telik majd a jövő hetem ... Lesz azon­ban szenzáció is benne! Négy hónap után elköltöz­hetünk a lányoméktól. Négy hónap után újra saját ott­honunkban főzhet az asz- szony, s megszólal ágyunk felett ismét a rádió, ami éb­reszteni szokott, este pedig muzsikájával elringat... Hosszú története van annak, hogy a vömhöz kényszerül­tünk, s itt kell étkeznünk az öregek napközijében... Feb­ruárban, midőn a belvíz romba döntötte keservesen összetajkolt házunkat, akkor futamodtunk oda. S indulta tanakodás: mit csináljunk, hogyan folytassuk az életet? Biztosítva volt ugyan a régi epület, de belvízire! nem ad­nak kártérítést. Tgy tettük bénzzé a régi telket, bon­tásanyaggal együtt. s az arából sikerült éppen ven­nünk eev másiket a Blaha « Lujza utcában. Nem olyan 1L tágas, mint az eddigvaló g§ Kisebb a konyha, meg a 11 műhely is, de két öreg nem ugrándozik már olyan so­kat. 'Az orvosnő: DR. KOSA ERZSÉBET A cipészmester: VIGH LAJOS A kombájnos: OROSZ JÁNOS Mit csinál a jövő héten ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom