Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-26 / 149. szám
Könyvtár és Helytörténet Befejeződött az egri könyvtároskoníeiencia Pénteken befejeződött Egerben öt megye könyvtárosainak helytörténeti tanácskozása. Nógrádból, Borsodból, Szabolcsból, Hevesből és a Hajdúságból közel száz olyan könyvtári munkatárs, tudományos kutató hallgatta végig az előadásokat, s hallatta maga is szavát, akiknek mindegyike közvetve, vagy közvetlenül szerepel a történetírásban. Megoszlanak ugyanis a helytörténeti gyűjtőmunka feladatai a különböző közművelődési intézmények között. Mert amíg a levéltárak a kéziratos emlékeket kutatják, rendszerezik, múzeumaink pedig a tárgyi dokumentumok gyűjtésével, feldolgozásával foglalkoznak, könyvtárainkra hárul az a munka, hogy a nyomtatott, helytörténeti szempontból fontos műveket, kiadványokat, cikkeket feltárják, ki- cédulázzák és a történészek számára hozzáférhetővé tegyék. E munka részletkerdeseit ölelték fel a két nap során elhangzott értekezések. S akár dr. Vörös Károly történész, Szabó János muzeológus, Fogarassy Miklós könv- vész, akár pedig Szecskó Károly, Bánó Zsuzsa tudományos kutatók megállapításait, közreadott tapasztalatait tekintjük, könnyen leszűrhető, hogy az öt megyében, de országosan is egyre jobban özös nevezőre jut a könyvtárak helytörténeti kutató tevékenysége. Ha itt-ott hiányosság észlelheitő, vagy nem eléggé intenzív agyűj- íeményanyag feltárása, katalogizálása, osztályozása, ennek oka is inkább a munkatársak felkészültségében, mintsem lelkesedésében található. A helytörténetnek közvetlen társadalmi hatása van, ami természetesen igen lassú folyamat. Feladataival kapcsolatosan legfontosabb talán, mint ezt dr. Vörös Károly megfogalmazta, hogy: e munkák eredménye, a létrejött hely- történeti mű tudatosítja az emberekben a helyet, ahol élnek, s elősegíti demokratikus igényük kiteljesedését. Ezzel egy időben más funkciónak is megfelel a hely- történet! A történeti kép felvázolásával szerkezetileg képes felmutatni a társadalom helyzetét. A helytörténeti gyűjtemények kialakítása, mint a résztvevők szavaiból megállapítható volt, minden könyvtárban két vonalon fut. Az intézmények gyűjtik a megyéjükről szóló önálló, . könyv alakban megjelent | írásokat. De nagyon fontos munkájukat képezi a különböző aprónyomtat- ványok feldolgozása is. Ezeken túlmutató igényként jelentkezett a telefonkönyvek, vagy a régi és újabb gyászjelentések összegyűjtése. Ez utóbbi például a ge- neológíai kapcsolatok feltárásában segítené történészeinket. Hiszen sok ember rokoni kapcsolata, vagyoni pozíciójának eredete felderíthető a temetésről tudósító nyomtatványok névsorából. Az egységes munkastílus és eredményesség dolgában szintén hasznos elveket, módszereket tisztázott az egri könyvtárostanácskozás. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a könyvtári sajtóanyag rendezése nem szimpla címgyűjtés. Aki reperto- rizálással foglalkozik, előzetes terv alapján, s mind mélyebbre hatolva feleljen meg vállalásának. Igazodjon továbbá kronológiai, vagy téma szerinti csoportosításhoz, s kerülje a tudománytalanságot. Korábbi években károsan befolyásolta a könyvtárak helytörténeti gyűjtőmunkáját, hogy például pártosságot követeltek a repertóriumoktól. Mára megváltozott ez a nézet, hiszen oda vezetett, hogy nagyon fon- s tos történeti tények doku- i O mentumok sikkadtak el miatta. Pártosságot a cikkek, írások szerzőitől kell megkövetelni. Nem várhatjuk viszont attól a tudományos munkától, amely a megjelent írásokat csupán rendszerbe foglalja. Szó esett a két napon a Heves megyei Könyvtár helytörténeti gyűjtőmunkájáról is. Mint megtudtuk, 1951 óta folyik Egerben a Hevesre vonatkozó irodalmi alkotások, cikkek, nyomtatványok feldolgozása. A kigyűjtött anyagot betűrendes és szakrendi csoportosítás alapján cédulázzák, s az ebből alakult helytörténeti katalógus minden olyan olvasó rendelkezésére áll. alti meg akar ismerkedni a megye falvainak, városainak intézményeinek multiéval, történetével. (m. gy.) Eafíka- regény - filmen Kaffka Margit regényébo. — a Hangyabolyból — Ilié. Endre forgatókönyve nyomá t Fábri Zoltán készít filmet. A történet egy zárdában játszódik, szereplői apácák és növendékek. A főszerepeket Tör öcsik Mari, Vaus Éva, Andai György, Makai Margit. Jarka Schalter óva és Fónay Márta játsszák. Operatőr: Illés György. Képünkön a film egyik jelenete. , ,.....=>• — Egyéniség Jó megjelenésű fiatalember. Haja gondosan hátrafésült, keze finom, körmei ápoltak. — Nem tudna valami jó állási? A csodálkozó tekintetre bő tere engedet1 magyarázaton kezd. — őszintén szólva, jelenleg ..szabad' ember vágyóit. Otthagytam azt a vén medvét « pékségben. Folyton csa : engem maceráit, hogy Így Józsi, meg úgy Józsi, Ezt ne tedd, Józsi, ide ne menj. Józsi! Szóval, érti? Meguntam az örökös lelkizését. Azután, ha elkéstem, vagy nem jöttem műszakra, — mert gyakran fáj a fejem — akkor mindig nekem állt: — Hál. milyen ember vagy te, Józsi? Azt hiszed, hog" az embereknek meg tudom magyarázni, hogy miért nine friss kenyér, hogy az én Józsim.. Annyi mint száz. unta az örökös mániáját. Ahogy beszél, szemében valami furcsa fény vibrál. Tízszer is keresztbe dobja a lábát, rágyújt, azután félen ' eldobja a cigarettát. — Mutassa a munkakönyvét! Körülményes, pózoló keresgélés. — Parancsoljon. Ebből is láthatja legalább, hogy min- d g kifogom a hülye helyeket. Azt hiszem, figurám koromban éreztem magam legjobban. — Akkor miért nem maradt annál a cégnél? — Isten tudja. Tulajdonképpen már megbántam, hogy faképnél hagytam őket. — Pedig az már a kilencedik helye volt. Lehettek tapasztalatai ... Hátrasimítja szép, fekete haját és bűnbánatot játszva mondja. — Igaza van. De most, ha szerezne nekem egy jó kis állást. Tudja, nem kell túl nagy dohány, de viszont a meló se legyen túl nehéz. — Miért maradt ki a harmadik gimnáziumból? Kedélyesen válaszol. — Lányok miatt. Pontosabban egy lány miatt. Hülye volt a kicsike és túl sokat beszélt. — Mondja! Miért, hogy maga mindent félbehagy? Félbehagyta az iskoláját, félév után faképnél hagyta a feleségét és a munkakönyvé szerint éppen egy tucat foglalkozásba kezdett bele? Gondolkodás nélkül válaszol. , — Nincs szerencsém az élethez. Mert az élethez szeren, cse kell. — Milyen életre gondol? Munkás, dolgos életre? Hangosan elneveti magát, majd váratlanul feláll. Kezét nyújtja. — Látom, nem tud, vagy nem akar segíteni. Megpróbálom hát magam. Keresek olyan munkát, amelyik megfelel majd az egyéniségemnek ... Szalay István //S/S/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJJ’*S*SSSSSS*SSSj'SSS/SSSSSSSSSS*S**SSSSSSJSS*SSSSSSSS*/SSSSS*SS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSV/'/SSSSSSi r V 99 A vidéki asszony (Kedd, 20.00) Magyarul beszélő olasz film. Mario Soldati rendező filmje — aki egyben a forgatókönyv társszerzője is. A film csaknem 20 éve, 1952- ben készült, s az alapot Alberto Moravia egy novellája szolgáltatta. Az egyik főszerepet Grna Lollobrigida alakítja — s minthogy ötvenkettőben forgatták a filmet — még fiatalon. Egy kisvárosi nő gyermeket hoz a világra, s igen sokáig titkolja származását, minthogy kerülni akarja a botrányt. A gyermek apja ugyanis a kas-tély egyik arisztokratikus lakója. A leleplezés azonban mégis bekövetkezik és éppen az anya részéről, mivel a felcseperedett kislány is bejár a kastélyba és saját testvérébe lesz szerelmes ... ám a bonyodalmak a kislány férjhezmenetele után sem szűnnek meg, sa gondo-kat okozó személy ismét csak egy arisztokrata sarj... Salto mortale (Csütörtök, 20.00) Magyarul beszélő nyugatnémet filmsorozat első részé. A nemrégiben készült filmsorozat címe már utal a műfajra: a salto mortale halálugrást jelent, s a néző a 10 rész sorén a cirkusz világával ismerkedhet. A ke 5 rí énét a cirkusz pro- i ri: ..óit •'! «lévé ' l'el A r.' v hk ők-:, a ci.-:. árlistáját Európa ,iu óvárosában. A főszere.' a Dóriák család kapta — ’evegő művészei —. akiktc minden réczbcn láthatv' 7. Túszok és feltételek . s egy-egy lélegzetelállító sza- § mot. S a film ezenkívül be-? avat a cirkusz világába is, j természetesen abba a világ-? ba, ami a porond mögött ? zajlik. Érdekességként em- ? Üthetjük meg, hogy az? egyik, szerepet az a Hans ? Jürgen Baymler alakítja,? akit Marika Kilius partne-| rekónt a magyar tévénézők,? mint a jég egyik kiemelte-1 dő sportemberét ismerhet- 4 ték m,eg. Miért építünk sokáig ?| (Péntek, 18.40) Dr. Aba Iván vitaműsora? ezúttal arra a kérdésre ke- ? rés választ, hogy hazánk- ? ban valóban lassúbb ütem- ? ben valósulnak-e meg a kü-? lönböző beruházások más ? fejlett és közepesen fejlett? országokhoz képest? S ha ez ? a lassúság igaz, mi az oka?? A vitában részt vesznek az * érdekeltek képviselői: a ter-| vező, a beruházó és a kivi- 5 telező. A gond égető, ezért* a műsor szerkesztői azt vár- $ :iák az adástól, hogy a meg- ? oldást az érdekeltek közösen § keressék meg. Kőbőré utca 1. $ (Szombat, 80.35) Látogatás egy vidám pes-? ti házban — hirdeti a mű- ? sor alcíme, s ezzel új tv-so-? rozatot üdvözölhetünk. A tér-1 vek szerint 2—3 havonta je- ? lentkezne az adás, s a keret? egy pesti bérház lesz: a Ka- ? báré utca 1-es számú házal és az if lakók. ím; a !s!só*t 'árra közül néhány: Gob-jS bi Hüd.a Bulla Sima, Lórán? Leak". K édy Ervin. Rajzjj •Tánc- és Csákányi László. A? hé-r m’- nint a kabarét,? o fa' úrták már és? r- *■’* maratták, de' sze- n *•», s hiszszi .lg. Az építésben v tie: NótiKá-? roly. Gádor Béla. Nemes Zoltán, Kürti András, Pe-? terdí Pál és még sok más 1 szakképzett „kőműves”§ A zerkai repülőtéren álló gépek utasainak szabadon bocsátásával kapcsolatos feltételek közlése — a közleményt a Palesztinái Népi Fel szabadná« Front hozta nyilvánosságra —, nemcsak arra felelt, hogy kik voltak a gépeket eltérítő „ismeretien személyek”, hanem név szerint is megmondta, ki volt az az esőköpenyekkel letakart fiatal leány, akit a kudarcot vallott kísérlet, az El A1 gépen lezajlott tűzharc után a Scotland Yard tisztjei vittek fogházba a londoni repülőtérről. A leány régi harcos: Leile Khaled. A követelések három pontja a következőképpen hangzott: „i. A svájci kormány bocsássa szabadon és küldje azonnal Ammanba a három gerillát, akik jelenleg Zürichben 12 éves börtönbüntetésüket töltik egy 1969-ben a zürichi repülőtéren egy izraeli gép ellen elkövetett támadásuk miatt. 2. Azonnal engedjék szabadon és küldjék Londonból Ammanba Leila Khaledet, a vasárnapi sikertelen El A1 gépeltérítést végrehajtó harci különítmény él’tben maradt tagját, valamint tűzharcban leiöt: társa holttestét. 3. Engedjék szabadon és küldjék Aro- manba azt a három Palesztinái gerillát, akik nyugatnémet börtönben vannak egy izraeli El A1 gép ellen Frankfurtban 1063-bsn elkövetett támadás miatt. A feltételeket közlő nyilatkozat 72 óra határidőt szabott a követelések teljesítésére. A lehatározottabban kijelentették: a PNFP mind. addig fogva tartja a zerkai repülőtérre kényszerített két repülőgép utasait — izraelieket, svájci, brit és nyugatnémet, valamint más állampolgárokat (közöttük néhány izraeli—amerikai kettős állampolgársággal rendelkező személyt), — amíg a fenti feltételeknek az iletékesek eleget nem tesznek. Nem sokkal a három követeié* nyilvánosságra hozatala után újabb teltételről érkezett hír, ezúttal már Bernből, ahol azonnal tárgyalni kezdtek az utasok esetleges szabadon bocsátásának megvalósításáról. Kiderült, hogy az izraelieket és még egy állampolgársággal (azaz kettős állampolgársággal) rendelkező személyeket a PNFF csak akkor bocsátja szabadon, ha Izraelben fogva tartott arabokat, valamint két, az izraeli hatóságok által egy repülőgépről egy izraeli repülőtéren leszállított és fogva tartott algériai kormánytisztviselőt is szabadon bocsátanak. Megmozdult a világpolitika is; a legelső megnyilatkozások egyike az ENSZ főtitkáráé. U Thant-hé volt. U Thaní ,gen éles hangon ítélte el a Palesztinái kommandók által elkövetett repülőgép-eltérítések ügyét. A zerkai repülőtéren, tűző melegben vártak a túszok. Az érintettek közül elsőnek a svájci kormány válaszát közölték a világ rádió- hallgatói türelmetlen híréhségét negyedóránként új „zerkai jelentésekkel” izgató rádióállomások. Gräber svájci külügyminiszter köznlte: kormánya elfogadja az őt érintő feltételeket és hajlandó szabadon bocsátani a három 12—12 évre elítélt Palesztina! gerillát. A tömör közlés után néhány órával azonban kénytelen volt kijelenteni: nem tudja, hogy a svájci beleegyezés elegendő-e, mert hiszen a PNFF feltételei nemcsak Svájcot, hanem most már Nagy-Bri- tanníát, az NSZK-t, Izraelt és az Egyesült Államokat is érintik. Közölte: kormánya állandóan tanácskozik az említett országok diplomáciai képviselőivel „közös akció kidolgozása céljából” az eltérített gépek utasainak kiszabadítása érdekében, s szeretné. ha közösen adnának megbízást a gyors tárgyalásra a Nemzetközi Vöröskeresztnek. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya hivatalosan bejelentette: hajlandó szabadon engedni a három Nyug” Németországban elitéit és bebörtönzött Palesztina! repülőgép-eltérítőt. Londonban nem volt ilyen gyors a döntés. Heath miniszterelnök kabinetülést hívott össze, ott kívánt határozatot hozni Leila Khaled gerillaleány ügyében. (A kabinet úgy döntött: elengedik Leila Khaledet.) Izrael a leghatározottabban elutasította, hogy szabadon engedjen 3000 lógva tartott Palesztinái ellenállót — ennyit követelt a PHFF —, é* azt is. hogy az algériai kormánytisztviselőket szabadon bocsássa. A túszok egyelőre a ledöngölt homok kifutópályának nevezett vékony csíkján álló gépekben reggeltől estig tűző napsütésben várakoztak. Szeptember 8-án kedden délután. Ammanból érdekes és ló hírt kagog a vüás. Közölték, hogy a két repülőgép 127 utasát — a nők, gyermekek és idős személyek nagy többségét —, a gerillák néhány autóbusszal és autóval bevitték a jordániai főváros egyik szállodájába. Az United Press azonnal jelentette, hogy az utasok „általában jói érzik magukat”. Ugyancsak kedden délután páratlan eseményre kerüli sor. A két eltérített repülőgép közvetlen közelében megjelent néhány autó. Utasaik Amrranban dolgoz'» külföldi újságírók voltak, akik engedélyt kaptak a PNFF-tői, hogy beszélgessenek a fogva tartott túszotc közül mhánnyal. A különös sajtóértekezletről az Associated Press embere azt jelentette, hogy a túszok elmondották . foglyulejtőik mindent elkövetnek, hogy kényelmessé tegyék helyzetüket. A TWA-gép egyik légikisasszonyának nyilatkozata: „az összes utazók jól vannak, csak a higiéniai körülmények nagyon rosszak”. A szerdai nap azonban új fordulatot hozott a repülőgép-eltérítések már az egész világot izgalomban tartó ügyében. Szerdán délelőtt ugyanis a BOAC, a brit kon- tínensközi repülőjáratok társasága egyik Bombay és ' ondón között közlekedő (Viscount—10 típusú, 104 uía-rí szállító) repülőgépét, nem sokkal azután, hogy elhagyta a Pe-zsa-öböl környékét, eredeti útirányától eltérítették. Szerdán, szeptember 9- én éjjel tudta meg a világ: a BOAC-gép is a zerkai, sivatagi repülőtér vékony ho- moksávján szállt le. Következik: Vélemények és álhértÜ _
