Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
YflLÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 148. szám ARA: 80 FILLER 1971. június 25., péntek Befejezte munkáját az országgyűlés ' nyári ülésszaka Túl az ezredik ■ mm mm koron Tudományos kommentá runk a 2. oldalon. Tizenöt év után Másfél évtizede érettségizett diákokat keresett meg munkatársunk, hajdani terveikről, álmaikról faggatta őket. Erről és sorsak alakulásáról számol be Pécsi István riporter lapunk 4. oldalán. Ha péntek, akkor ez Firenze Gyurkó Géza olaszországi útibeszámolójának 5. oldalon közölt részében Rimi- níbe kalauzolja az olvasókat, lüvfi heti rádfó- és tv-müsor a 7. oldalon. Kép az ülésteremről. (MTI foto — Mező Sándor felv. — KS) Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Apró Antal elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagija, a. Központi Bizottság titkára volt. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökéllek az országgyűlés elé terjesztett beszámolója a való helyzetnek megfelelően vette számba a kormányzati munka eredményeit, a megoldásra váró problémáikat és a jövőre vonatkozó terveket. Elmondotta többek között, hogy „kormányunk külpolitikai eredményeinek értékét növeli, hogy azokat bonyolult nemzetközi viszonyok között kellett kiharcolni. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország külpolitikai kezdeményezései az Amerikai Egyesült Államok és más imperialista hatalmak uralkodó köreinek agresz- szívabbá és merevebbé vált magatartásába ütköznek. Az amerikai vezető körök ismét az erőpolitikával kísérleteznek, holott az már a múltban is kudarcot vallott. Katonai erejük fitogta (ásóval, politikai és gazdasági nyomással próbálják keresztülvinni akaratukat az európai és a közel-keleti problémákról folytatott tárgyalásokon.” Komócsin Zoltán ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem kecsegtet látványos sikerekkel, és szívós munkára, erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy külpolitikánkat a gyakorlatban megvalósítsuk. Elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájában a legnagyobb jelentősége a magyar—szovjet kapcsolatoknak, a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítésének van. Ez az együttműködés mind gazdasági, mind politikai, mind kulturális és nemzetközi téren szüntelenül fejlődik. Ez a legfontosabb külső biztosítéka a szocializmus építésének hazánkban. Az internacionalizmus kölcsönös elkötelezettségének elvén alapuló kétoldalú kapcsolatainkat erősítette, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán részt vett pártunk Központi Bizottságának első titkára. Azt is hangsúlyozta Komócsin Zoltán, hogy a közös ügy szempontjából nagy jelentőségűnek tartjuk a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében és a nemzetközi politikában megvalósított minden eredményét. Az előadó ezután arról beszélt, hogy országiunk kétoldalú kapcsolatai eredményesen fejlődnek a többi európai szocialista országgal is. A jelenlegi. helyzetet az jellemzi, hogy rendszeressé váltak kormányunk képviselőinek személyes találkozásai a testvéri szocialista országok kormányainak képviselőivel. Indokölt pártunknak és kormányunknak az a törekvése, hogy ezek az eszmecserék még hatékonyabbá, érdemibb jellegűvé váljanak, hogy a közös eredmények ismertetése mellett sokkal több időt lehessen fordítani az alkalomadtán adódó problémáit, az óhatatlanul felmerülő ellentmondások tanulmányozására, a pozitív és negatív tapasztalatok kölcsönös kicserélésére, s azok tanulságainak fel- használására. Komócsin Zoltán ezután az egyes szocialista országok viszonylatában konkrétan elemezte a kapcsolatok alakulásának fázisait. A Kínai Nép- köztársasághoz és az Albán Népköztársasághoz fűződő kapcsolatainkról — többek között —, az alábbiakat mondotta Komócsin Zoltán: ,.Mi a magyar—kínai és a magyar—albán államközi kapcsolatok normalizálására törekszünk... A normalizálás útján a jövőben is elvi meggyőződésünkhöz ragaszkodva kívánunk járni. Amikor törekszünk a kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére, nem vállalkozunk elvtelen engedményekre, hízelgésre, annak dicsőítésére, amivel nem értünk egvet. Normalizálást akarunk minden hátsó szándék nélk ül ... Meggyőződésünk. hogy az egyértelmű elvi álláspont a világos, nyílt beszéd vezethet a kölcsönös megértés útjainak megtalálásához. Hogy ezen az alapon érhetünk el tartós eredményeket.” Beszéde további részében Komócsin Zoltán az indokínai helyzetről, s kormányunk ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról beszélt. Később a kö- zelüceleti helyzetet vizsgálta. Beszédének befejező résziben azt a tevékenységet-elemezte Komócsin Zoltán, melyet a szocialista országok fejtenek ki földrészünk békéjének, biztonságának meg- ' szilárdításában.. Beszélt a nyugat-berlini probléma, megoldásának járható útjáról, a szovjet—nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálásának fontosságáról, a fegyveres erők kölcsönös csökkentésével kapcsolatos rendkívül jelentős és reális szovjet javaslatról. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: „A jelenlegi Európa és világhelyzetben egész népünk helyesli, hogy kormányunk politikája változatlan: a bonyolult viszonyok és a nehézségek ellenére folytatja erőfeszítéseit — ha kell kétoldalú, ha lehet sokoldalú alapon —. az első biztonsági értekezlet összehívásáért, az égető európai pi'oblémák rendezéséért.” Ezután Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára mondott beszédet, utalva a X. kongresszus által meghatározott legfontosabb feladatokra. Hangsúlyozta, hogy pártunk (Folytatás a 2. oldalon) Tizenkét városban lesz nyári egyetem Eger is várja vendégeit A TIT nyári egyetemei közül — amelyet az idén 12 városban rendeznek — elsőnek Esztergom fogadja a hazai és külföldi hallgatókat. A Duna-kanyar művészeti nyári egyeteme július 2-án nyitja meg kapuit, s ezt követi sorban Gyulán az eszperantó. Szegeden a pedagógiai, Veszprémben a balatoni, Debrecenben az irodalmi, Pécsett a népek barátsága, — Keszthelyen a Georgikon, Szombathelyen a bavaria, Miskoiccia a botKO-i di, Egerben a művészettörténeti és régészeti, Sopronban az erdőgazdálkodási, végül Budapesten az idegenforgalmi nyári egyetem. A hallgatók száma évről évre nő. Az elmúlt esztendőben 25 országból csaknem másfél ezren vettek részt nyári egyetemeken, s minden jel arra mutat, hogy az idén a részt vevő országok és hallgatók száma jóval meghaladja a tavalyit. Sok a „visszatérő” hallgató. Az amerikai pedagógusok száztagú csoportja például az elmúlt esztendőben Szegeden, az idén Szombathelyen vesz részt a nyári egyetemen, jövőre pedig úticéljuk Eger lesz. Jövőre egyébként új témakörökkel gazdagodnak a nyári egyetemek. Tervezik például az urbanizáció, a művelődéselmélet kérdéseivel foglalkozó nyári egyetemek megszervezését, s Budapesten közgazdasági nyári egyetem létrehozását IftSzerda reggel nyolc óra Után a megszokottnál jóval nagyobb a sürgés-forgás a verpeléti tsz irodán. Az elnöki szobában együtt a vezérkar : — Tegnap kezdtük az őszi árpa aratását. A kilátások biztatóak. Tavaly tizenkét mázsás átlagot ériünk el, az idén meglesz a holdankénti tizennégy mázsa. Igyekeztünk kellőképpen felkészülni, megtettük ami rajtunk múlott, gondokban mégsem szűkölködünk... — összegez Nagy György tsz-elnök. Be sem tudja fejezni, mert munkatársai majd egyszerre panaszkodnak: — Időben kezdtünk, mégis veszélyes a termelés. Hét kombájnunk van, épp elég ahhoz, hogy minden rendben menjen. Ám mégis csak négy dolgozhat a határban, károm meg csak vesztegel. mm Mi magyarázza a-kény- ®Krpihenőt? Komócsin Zoltánnak, az MSZMP KB titkárának felszólalásával folytatta munkáját csütörtökön az országgyűlés. (MTI foto — KS) Csütörtök délelőtt az országgyűlés folytatta a kormány programjának vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, — Nincs ékszíjunk, a hiány tavaly is gond volt, igyekeztünk idejében szerezni, de sajnos hiába kopogtattunk az AGROKER- nél. Most az a veszély fenyeget, ha idejében nem kapunk utánpótlást, hogy elérik a termés. Aggódnak a kombájmosok is, akikkel a határban találkoztunk : — A meglévő ékszíjak is kopottak, ki tudja mikor szakadnak el, sürget az idő, s mi tehetetlenek vagyunk. A hét végére végeznénk a 330 hold őszi árpával. Utána kezdhetnénk a tavaszi árpa aratását. Ám ha vesztegelnünk kell... Megannyi jogos keserűség, érthető aggodalom a közös forintokért. S ez nemcsak verpeléti gond, hanem országosan megoldatlan kérdés évről évre. — Hol a kiút? — kérdeztük Csánk Andrásáétól, az AGROKER alkatrészosztályának vezetőjétől, — Nemrég jártak berni nálunk a verpelétiek, gép- csoportvezetőjük jónéhány eddig hiánycikknek számító alkatrészt kapott. Mi igyekeztünk elég ékszíjat rendelni, nemcsak magyar árut, hanem belga és szovjet importterméket is. Sajnos a szállítmány eddig késett. Biztató hírt azért mondhatok. Ma tájékoztattak a MEGÉV-től, hogy a jövő héten kedden vagy szerdán megérkezik Egerbe is a várt utánpótlás. Ekkor megoldódik a verpelétiek gondja is. Ügy érezzük a hímek nemcsak Verpeléten örülnek. Ennek ellenére is érdemes megkérdezni: — Nem lehetett volna idejében gondoskodni. a zavartalan ellátásról. mert rumiakról, a jövő évi kenyérről van szó. « Verpeléti aratás
