Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

R/vUíp KOSSUTH *.20 A senki-szigeti nagy kaland. 8.43 Púvos/.ene. 9.00 Kozmosz. 9.25 Nóták. 10.05 Magyar Parnasszus. 10.35 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél. 13.40 Riport. 14.00 Kóruspódium. 14.10 Népdalok. 14.40 Regényrészietek. 15.10 Zenekari muzsika. 16.05 Operettdalok. 16.20 Riport. 16.40 Népi muzsika. 17.IS Bartók: öt Ady-dal. 17.34 Nyitott stúdió. 18.00 Zene indul Ferihegyről. 20.03 Puccini: Bohémélet. Négy fel vonásos opera. 22.20 Népdalok. 22.45 A modern filozófia problémái. 23.00 Tánczene. PETŐFI 8.05 Vígoperákból. 9.00 Händel müveiből. 9.30 BCM. Dók.-műsor. 12.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Magánvélemény közügyekben. 12.40 Monteverdi: Mise négy tételben. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Magyar muzsika. Kettőtől — hatig ... 18.10 Waltari: Szinuhe. Rádióváltozat. 19.00 Rádió- hangversenyekről. 19.31 Könnyűzene. 20.28 Közv. a súlyemelő EB-ről. 80.50 Itjúsági Vidám Színpad. 21.38 Könnyűzene. 21.50 Előadás Liszt Ferencről. 22.20 Politikai könyvekről. 22.30 Három Vivaldi­hegedüverseny. 93.13 Romantikus kórusmuzsika. Szihalomról MAGYAR 17.18 Hírek. 17.25 Szovjet kisíilm. 17.55 Álba Regia-napok. 13.30 Az Országházból jelentjük... 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 90.00 Minden kilométerkőnél . , . 12. Az első nap *.00 Genesl Sári énekel, 21.30 Emlékezés Lukács Györgyre. 92.10. Tv-híradó. 82.20 súlyemelő EB. POZSONYI 9.35 Juno és a páva. 11.05 Samo Ivasko énekel. 19 50 Spartak Trnava—Rapid Wien nemzetközi labdarúgó-mérk. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 20.00 Kockázat. Lengyel tv- sorozat. A íőrohamvezető. 20.55 A Román Állami Együttes műsorából. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-3-.) Fél B és 8 órakor A kétarcú felderítő Szinkronizált kalandfilm. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 órakor: A fekete angyalok I—II. rész Gyűlölet, áldozat, hősiesség. Színes, kétrészes bolgár film. Mérsékelt helyárakl EGRI KERT Este 8 órakor Idegen a cowboyok között Kétrészes, színes amerikai westernfilm. (Dupla helyárak.) GYÖNGYÖSI KERT Ha kedd van, akkor ez Belgium GYÖNGYÖSI PUSKIN Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hajúkkal a bástyák ellen HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Angyal elrablása FÜZESABONY „Az állatnak meg kell halnia” E .'erben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10.) Rendelés gyerme­kek rés-ére is. Gyöngyösön: 19 órától pén­tek reggel 7 óráig, a Jókai utca 91. szám alatti rendelőben. (Te- toon; 17-27.) _____ K ét éve készült el a köz­ség mélyfúrású kútja, s azóta négy és fél kilométer hosszú vizvezetékhálózat is megépült. A választási jelö­lő gyűlések alkalmával a községben többen javasol­ták, hogy a község minden utcájába jusson el az egész­séges ivóvíz. A községi ta­nács vezetői a lakosok ja­vaslata szerint elkészítették a vízműhálózat tervét, ösz- szesen nyolc és fél kilomé­ter vezetéket kell építeni, s ez nagy összegű beruházást igényel. Elkészítéséhez víz­műtársulást hoznak létre. A negyedik ötéves terv beruházásainak másik nagy fontosságú létesítménye a községi művelődési ház, melynek terve szintén most készül. A kétmillió forintos költséggel megépítendő új létesítménnyel a községi könyvtár és a mozi elhe­lyezésének problémáját is megoldják. A tanács kezelésében lévő Zsóri-fürdő szomszédságá­ban 17 holdas terület van az üdülőtelep fejlesztéséhez. Ed­dig már több mint 180 te­lekigénylőt tartanak szá­mon, részükre 70—80 négy­szögöles telket adnak el. Az üdülőtelek kiosztására a jö­vő tavaszon kerül sor, utá­na megkezdik a üdülőtelep közművesítését. Császár István Hatvanból A közelmúltban a Mátra­vidéki Cukorgyárak hatvani üzemének kultúrtermében találkoztak az üzem újítói, munkavédelmi őrei és szo­cialista brigádvezetői. Az ankéton részt vett Bakos József, a Cukoripari Tröszt újítási előadója, Búzás Lász­ló, mukavédelmi előadó és Decsi Ferenc, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatója. A vitaindító előadást Vaj­da József, a gyár főmérnöke tartotta meg. Az átszervezés az újítási mozgalmat is éritette többek között, — mondotta, — elég sok ne­hézség merült fel ezzel a munkával kapcsolatban is. Ennek ellenére 15 újítást adtak be, az előző év ha­sonló időszakának 11 újítá­si javaslatával szemben. Három újítás már beveze­tésre is került. A munkavédelmi munkát pozitívan értékelte a beszá­moló, 1971. június 16-ig csak 19 munkanapkiesés volt bal­eset miatt. Felszólalt az értekezle­ten Decsi Ferenc igazgató is, aki tanácsokat adott a további munkához. A vita Uj szabvány a tartósított élelmiszerekre Szeptember elején lép életbe az az új szabvány, amely a tartósított élelmi­szerek minőségi követelmé­nyeit, csomagolását írja elő. A korszerűsített szabvány szerint kizárólag olyan hús tartósítható, amelyet a ható­sági vizsgálat erre alkal­masnak talált. Ugyancsak a hatósági egészségügyi szer­vek engedélye szükséges a szintetikus tartósító, zama- tosító és színező anyagok használatához. Általában a tartósított élelmiszerek csak akkor te­kinthetők jó minőségűnek, ha az új szabvány vala­mennyi előírásának megfe­lelnek. A fogyasztók érdekének védelmében a szabvány elő­írja, hogy a kiskereskede­lembe kerülő valamennyi tartósított élelmiszeren ez­után fel kell tüntetni a gyártó cég nevét, a gyártás időpontját, az áru tiszta, il­letve töltősúlyát. Az egységes, új szabványt különösen az tette idősze­rűvé, hogy a konzervipar igen gyors ütemben fejlő­dik, hiszen jelenleg 1400 fé­le terméket tartósítanak. Az új szabvány elősegíti, hogy a fogyasztók megbíz­ható, egyenletes minőségű terméket kapjanak, ______ s orán sok hasznos javaslat született, többek között foglalkoztak a répatermelési szerződések problémájával is. A tanácskozás befejezése után a gyár vezetői meg­vendégelték a résztvevőket. Szűcs Ferenc Tiszanónóról A tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezet vezetősége értékelte az aratásra való felkészülést. Az aratási munkák 90 százalékát gép­pel végzik. Ebből adódik a gépészet nagy feladata. Ör­vendetes. hogy a kombáj­nokra olyan vezetőket tud­tak biztosítani nagyobb­részt, akik értenek a szere­léshez is. A küszöbön álló nagy munka zavartalan el­végzése érdekében a kétme- netes aratást szervezik meg, s üzembe állítanak egy forrólevegós szárítógépet. Amennyiben az időjárás csapadékos lesz az aratás idején, ez a felszerelés nagy segítséget nyújt. Az aratást 14 kombájnnal végzik, eb­ből kettőt a borsó és a bük­köny aratására állítanak be. Egy kombájnra 357 hold te­rület learatása vár. Az aratási feladatok meg­vitatása után az állatte­nyésztés helyzetéről is ta­nácskoztak a tsz vezetői. Marsalkó János /• ■■ FT I Gyöngyösről A Nehézipari Miniszté­rium egyik rendelkezése meghatározza, hogy bizo­nyos munkakörök betöltésé­hez milyen szakképzettségre van szükség. E határozat ér­telmében szervezték meg a Mátraalji Szénbányáknál a szállítási dolgozók tanfo­lyamát. A tanfolyamot Gyöngyösön, a vállalat köz­pontjában tartották meg, s a tanultakról vizsgát a pes­ti Szállítási Tanács képvi­selőjének jelenlétében tet­tek. Az alapfokú szállítási tanfolyamon a petőfibányai gépüzem, a vegyes üzem és a visontai gépszerelőüzem dolgozói vettek részt. A vizsga jó eredménnyel zá­rult. Tóth Lajos GVURKO GÉZA* Petiiéit íme Firenze, a leszálló toscanai alkonyaiban.., — Pont ezen a helyen égették meg Sav onarolát, aki... Mintha egy parázs itt ma­radt volna az egykori vesz­tőhelyről, úgy ugrottam odább. Félezer év után sem megnyugtató érzés úgy lát­szik egy megszállott ostoro­zó, a firenzeiellet kegyetle­nül kemény prédikációival, aszkézisával egészen a mág­lya aljáig magával ragadó pap vesztőhelyén álldogál­ni. A máglya aljáig — mond­tam, Mert a megtért firen­zei nép, a felülkerekedett signoria mellett és a mág­lya tövében maradt végül is, hogy végignézze haláltusá­ját annak, akit a minap még megszállottan követett. Nem, nem a tömeg volt áruló. Savonarola volt ir­reális. S annak idején az ir­realitást keményen büntet­ték. Például máglyahalálla) ötszáz évvel ezelőtt, itt, a Firenzei Köztársaság főterén, ahol három évvel ezelőtt méter magasam állt a víz. Későn jött, fél évezredet ké­sett, hogy Savonarola mág- lyatüzét eloltsa, de úgy tűnt hogy ahhoz nagyon is idő­ben, hogy elpusztítsa Büren­Alkatrészellátás Mondták is a vénasszo­nyok az árnyékos verandá­kon. — Szegény Gacsaj Pesta! Megsütheti az aratást! Már megint belebolondulhat az allcatrészhiányba! Hej, te Pest, hej te Pest — emel­gették kicsiny, aszott öklü­ket. Már szőke volt a búza, mint Gacsaj Pannika gyö­nyörűséges haja, amikor édesapja egy utolsó szemlét tartott a kombájnok fölött. Csodaszép sorban álltak a gépek, mint a katonák. De Gocsaj István bizonytalanul érezte magát és gyanakod­va kérdezte a felelőst, Sob- ri Jóskát. — Te Józsi, az idén meg mi a csuda hiányzik? Jóska lenézett maga elé, mintha a porból akarná ki­olvasni. — Hát a cófhózni! — mondta mérgesen. Távirat ment a gépgyár­ba. Postafordultával megjött a cófhózni. — No, akkor minden rendben! — lélegzett na- gyott Gacsaj István. — Von a... — mondta Sobri. — Most látom csak, hogy nincs elegendő irgum- burgum sem! Ment a távirat; Jött az frgumbwgum; Be is szerelték a kombájnokba. — Most már tényleg sem­mi sem hiányzik — mond­ta Sobri. — De hát a fene tudja, nem ártana tartalék cófhózni és tartalék irgum- burgum sem! Távirat. Küldemény. — Holnap kezdhetjük — rikkantott vidáman Gacsaj István. — Ilyen aratásunk még sosem volt...! Hogy semmi se hiányozzék... ! — Már csak egy hiányzik — sütötte le szemét Sobri. — A te Panna lányod. Ne­kem. Szeretném feleségül. Neki is volna hajlandósága hozzám. Mert Gacsaj széles kedvé­ben volt, ráhagyta. — Jó, legyen a tiéd Pan­na. Derék legény vagy te, Jóska! Szorgalmas, igyek­vő! Amint végeztünk az aratással, megtartjuk az es­küvőt! Erre egyszerűen elájult Sobri Jóska. Csak nagy ne­hezen tért vissza evilágba. — Jaj nekem — fogta a fejét. — Jaj nekünk! Nem­igen lesz itt aratás, vagy csak keservesen! — Az apád! — hördült fel Gacsaj. — Mit felejtettél el? Mi hiányzik még, mi? Sobri lemondóan mondta. — Hát az, aki a kombájn­ra ül. Az ember. •Darázs Bődre ze kincseit. Majd minden kincsét. Az emlékezetes fi­renzei árvíz nyomai ma is láthatók — a falakon. A zöld-hófehér Santa Maria del Fiore falain, a Santa Crocében Dante jelképes sírkövén, a Mediciek ősi palotájánál;; megfeketedett kövein vont fehér csíkot az ár, amely behömpölygött az Uffizi termeibe, az évszáza­dos paloták, s tán’ évezre­des kora gótikus házak lép­csőin kapaszkodva egyre fel­jebb. Hoszúlcás, nemes ívű és veretű tányér. Ez az Arno völgye. S e tányéron és a tányér szélein helyezkedik el a félmilliós Firenze, meg­kapó összhangban a múlt és a legkorszerűbb jelen. Az utcákon van ahol csak egy autó fér el, az is csak 500- as Fiat, van hol széles a su­gárút már, hogy négy sáv­ban hömpölyög a kocsiára­dat, a kapualjakból a múlt­ba és a mély sötétségbe lát­ni itt, vagy üveg, színes be­ton hófehér tető veri vissza az ég kékjét, a szomszédos hegyek zöldjét, a lebegő át­tetsző lágyságát amott. Toscana fővárosa: Firenze. Három esztendeje a pusz­tulás városa volt. Otthono­san járkálok utcáin: hogy kincsei közös kincsek, hogy múltja a jelen lehet és a jövő is, hogy kövei, ame­lyek mögül kihaltak az egy­kori signorok, ma is lükte­tő életre tekinthetnek — abban nekünk is részünk van. Csekélyke tán, de jo­gos részünk van Firenze je­lenében. Magyar tudósok, magyar szakemberek egy csoportja is dolgozott itt, hogy mentse, megmentse a rettenetes víztől a rettene­tesen szép, a félelmetesen magával ragadó középkori freskókat, hogy megőrizzék Tiziano színeit, Dürer tekin­tetét. mindent, ami ma Fi­renze. Mindazt, ami a világ kultúrtörténetének egy da­rabja. Jussomat jöttem vissza — nézni! Nézem és lelkem rajta, ki­csit irigykedem is. Azt mond­ja az idegenvezető, egy ku­tat díszítő szoborcsoportra mutatva: — Ez kicsit gyengécske. A firenzeiek szerint az volt az érték, amit elfaragtak, míg ez a szobor kialakult. A kő! Michelangelo Dávidja mel­lett valóban elnagyoltnak tűnik, a kutat díszítő férfi­alak — de nem fércmunka. Művész alkotta! Egy mű­kincsekben gyengébben el­eresztett város, vagy ország igen csak nagy becsben tar­tana egy középkori szobor­remeket, amely a firenzeiek szerint „gyengécske” .:. A bőség nagyképűsége ez, nem a nagyképűség bősége — kétségtelen, bár így is és mégis bosszantó. Hazagon­dolok, a naponta meg-meg- újuló harcra a műemlékvé­delemmel, vagy amiatt, hogy megőrizzünk-megvédjünk a kor kórjától egy-egy követ, házfalat, ívet a kapu felett, vagy egy-egy épületet. Fi­renze belvárosa, az ősi Fi­renze, még ma is százezrek otthona, lakása, munkahe­lye, élete és halála — egy­séges és remekbe szabott műemlék. Nem műemlékek­ből áll, hanem az egész az. Az építkezések szerkezete, az utcák vonalvezetése, az egész város belső struktúrá­ja — műemlék. Évszázados, évezredes emléke az ember­nek, aki a halott kőből éle­tet teremt. — Mindig templomot néz­ni? — morog, első hallásra jogosnak is tűnőén egyik útitársunk. Talán a tizen­ötödik templomot járjuk. De ezek végtére is lehet, hogy az Isten imádására. de va­lójában az ember dicsőségé­re épültek. Neves és névte­len építészek, kőfaragók, szobrászok, festők, a mozaik művészei faragták, ívelték, tervezték, vakolták, vésték, rakták a házakat, a csipké­ket, a szobrokat, az ablako­kat — nagyra, hatalmasra, az égre törően mind. Mert az ember mindig fel­felé, egyre felfelé tört. A maga istenéhez. A teremtő, az örök és megőrizhető em­beri szépség, az alkotó hu­mánum felé. Péntek volt és Firenze. És szállodánk dolgozói sztráj­koltak. Bennünket, magya­rokat és egy szovjet cso­portot azonban kiszolgáltak. És főztek is nekünk. És ta­karítottak is ránk. Mi „oda- átról” jöttünk, ahol a mun­ka szépsége talán még nem kézzelfogható, de elismert és mintegy törvénybe iktatott és a teremtő, alkotó ember nem megégeti Savonaroláiát — megmosolyogtatja már. És dolgozik, kutat tovább. Például azon: hogyan lehet megóvni Rubens. Raffael szineit itt, az Uffizi vászna­in. A Ponte Vecchio arany­műveseinek talpa alatt, az évszázados öreg híd ívei között csendesen folydogál most az Arno. Csendesen és ártatlanul. Válóban: ő nem volt bűnös. A dolgát tette. Mikor megindult a hó a he­gyekben, megáradt! Miért nem tette a dolgát akkor az ember is. De ennek már három éve. Firenze újra a régi és min­dent elfelejtett. Ma°'-a- s^ó is csendül az öreg "< között, szájtáti tűr" múlják azt, amit • - se­rény kezű magyar >m- berek adtak vissza a száj- táti bámulásnak. Na ugye, Arno: mégiscsak teszi a dol­gát az ember! (Folytatjuk.) IMI, Jícica 24* (csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom