Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

5 Szerda esti külpolitikai kommentárunk Raktárban is éfeiveszéiyes! NEM ÁLLÍTJUK, hogy az az okmány, amelyet ma ' szovjet részről négy nagyhatalomnak átnyújtottak, köz- ! vetlen és gyors eredményre vezet. De annyi már az át- : nyújtást követő pillanatokban is nyilvánvaló, hogy tör- I ténelmx jelentőségű dokumentumról van szó. ' A Washingtonnak, Pekingnek, Londonnak és Párizs- ; ttak egyidejűleg átnyújtott moszkvai kormánynyilatkozat! lényege, hogy össze kellene hívni a nukleáris hatalmak leszerelési konferenciáját. A nyilatkozat szövege nem hagy kétséget aziránt, hogy a Szovjetuniót a lényeg, az értekezlet összehívása érdekli és a részletek, a helyszín, ; az időpont stb. kérdésében minden ésszerű javaslat elfő- ; gadására hajlandó. ; Mi teszi aktuálissá egy ilyen tanácskozás összeillését? A kérdés így aligha pontos. Ki kell egészítenünk. Valahogy úgy kellene megfogalmaznunk, hogy mi teszi akt xálissá és mi tenné lehetővé egy ilyen értekezlet létre­jöttét. Mert, mint az életben általában, a nemzetközi po- ; liti kában sem elég egymagában az aktualitás, ha vala­mire nincs reális lehetőség. AZ AKTUALITÁS ugyanis nem újkeletű, inkább a lehetőség. A nukleáris leszerelés az atomfegyverek szü­le ésének pillanatától aktuális. Csakhogy amíg a leg- k nrszerűbb tömegpusztító fegyver az imperializmus mo- n póliuma volt, egyszerűen nem lehetett komolyan szó : semmiféle leszerelésről. Amíg Washington úgy érezte : — igaz, nem sokáig érezhette —, hogy nukleáris mono- : póliumával fenyegetheti a Szovjetuniót, természetesen ; .illúzió lett volna minden olyan elképzelés, amely bármi­féle amerikai engedékenységgel számolt volna. Amikor az imperialista atommonopólium megszűnt,: a rendkívül kiélezett hidegháborús viszonyok tették lehe­tetlenné bármilyen lényegesebb probléma megoldását. A mostani szovjet kormánynyilatkozat mögött van­nak régi és új elemek. A régiek: Az a tény, hogy a nuk- , leáris fegyverek a pusztulás rémét idézik fel a glóbuszon, : azonkívül gyártásuk és tárolásuk mérhetetlen költségeket : jelent. Egy szellemes meghatározás szerint az atombomba nemcsak akkor öl, ha ledobják, hanem akkor is ha rak­tárban szunnyad, az árából ugyanis éhezők sokaságát lehetne jóllakatni és betegek tömegét lenetne meggyó­gyítani. AZ ÜJ ELEM: Az erőviszonyok világméretű válto­zása és ennek nyomán bizonyos enyhülési tendencia, mi i.denekelőtt az európai kontinensen. És még valami: mint közismert, a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatban a francia és a kínai magatartás volt a legnegatívabb. Érnek nem utolsósorban presztízsindoka volt. A Párizs- ; ok és Pekingnek is szóló szovjet jegyzék puszta ténye ; alkalmas arra, hogy legalábbis komolyan csökkentse z eddig legjobban húzódozó két főváros tekintélyi termé- :etű aggályait. . /\A/WW^AA^VWWVWVWV\íVv'WVVV'^VV'/iA/VVVVVV'VVWVWVWSAAAA/ Nixon szenátusi veresége Nixon elnök vietnami po­litikája eddigi legnagyobb vereségét szenvedte él az amerikai törvényhozásban kedden este, amikor a sze­nátus először 57:42 arányban megszavazta, majd később, újabb csatlakozókkal 61:38 arányban megerősítette Mansfield szenátor indítvá­nyát Az indítményt .nem­zeti politikaként” deklarál­ta a szenátusnak azt az ál­láspontját, hogy a tárgyalá­sok útján kell véget vetni a vietnami háborúnak és 9 hónapon belül be kell fe­jezni az amerikai fegyveres erők maradéktalan kivoná­sát. Ez azonban csupán dek­laratív jellegű határozat —, az elnökre nem kötelező erejű. A kormány „vietnamizálá- si” politikájának támogatói csupán kétségbeesett erőfe­szítésekkel és parlamentáris manőverekkel tudták az utolsó pillanatban megaka­dályozni Nixon elnök még katasztrófálisabb vereségét: a Manfield-indítvány előtt a Cook—Stevens törvényjavas­latról szavaztak, amely a 9 hónapos határidő lejártával megfosztotta volna a kor­mányt a háború folytatásá­hoz szükséges költségvetési pénzalapoktól. A Cook—Stevens törvény- javaslat az amerikai kivo­nulás 9 hónapos határide­jét ahhoz a feltételhez kö­tötte, hogy a VDK a kong­resszusi határozattól számí­tott 60 napon belül vállaljon „szilárd kötelezettséget” az amerikai hadifoglyok szaba- donbocsátására. Ehhez John Stennis, a szenátusi fegyve­res erők bizottságának elnö­ke, a háborús párt egyik ve­zéralakja az utolsó pillanat­ban módosító indítványt nyújtott be, amely a hadi­foglyok 60 napon belüli sza- ba donbocsátását szabta vol­na meg feltételül. Ezt a mó­dosító javaslatot 51:48 arány­ban leszavazták, s ez már előrevetítette a kormányra váró vereséget Ekkor James B. Allen ala- bamai demokrata párti sze­nátor, a háborús párt má­sik oszlopos tagja, aki for­málisan csatlakozott a Cook —Stevens törvényjavaslat támogatóihoz, az első szava­zásnál (mert így a szabályok értelmében joga van „újra- megfontolást” kérni), meg­változtatta szavazatát a kö­vetkező menetben. Ugyanak­kor sikerült egy szenátort, Everett Jordánt, visszacsa­logatni a kormány oldalára. Ilymódon a szenátus mind­össze egy szavazatos több­séggel, 50:49 arányban sza­vazta meg Stennis módosító Indítványát. A módosításban foglalt ésszerűtlen feltétel­lel az eredeti törvényjavas­lat értelmét veszti, ezért fo­lyamodott a háború ellenzé­ke ezután a Mansíield-in- dítvány beterjesztéséhez. En­nek győzelmével a szenátusi többség első ízben fejezte ki bizalmatlanságát Nixon el­nök vietnamizálási politiká­jával szemben. Közvetlenül a szavazás után a Fehér Ház ingerült hangú nyilatkozatban fejez­te ki sajnálkozását és eluta­sító álláspontját a szenátusi határozattal szemben. Ro­nald Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára kijelentette: a határozat „kinyilatkoztatja 61 szenátor véleményét ar­Tanácskozik az országgyűlés űy tatás az 1. oldalról) .unka áll előttünk. Az el­ült években sem panasz- lhattunk arra, hogy ke- : a tennivalónk, de most még jobban összpontosíta- -unk kell erőinket. Ezekhez a feladatokhoz kérem a ma­'am és a kormány nevében hazánk valamennyi állam­polgárának a segítségét, mert céljainkat csalás közös ösz- r.ze fogással tudjuk elérni — mondotta bef?;ezésül a Mi­nisztertanács elnöke. A miniszterelnöki beszá­molóhoz, amint az elnöklő Apró Antal bejelentette, 26 képviselő jelentkezett hozzá­szólásra. A vitában, amely a kor­mányelnöki expozé arányai­nak megfelelően, főleg gaz­dasági kérdésekre összponto­sult, erős hangsúlyt kaptak a vezetés kérdései, gazdasági és politikai értelemben egyaránt. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke főleg a vezetés és a szocialista demokrácia összefüggését elemezte, hang­súlyozva, hogy a jól bevált gazdasági reform megváló­ra ' - isában a munka megja­vítása jelentős mértékben a különböző szintű helyi veze­téstől, s maguktól a veze­téktől függ. A szocialista de­mokrácia — emelte ki —, ncsak jogokat, hanem fe- lűősséget is jelent és nem u .olsósorban a kibontakozás és a megszilárdulás állandó ellenőrzését. A vezetés nem nélkülözheti a dolgozó tö­megek észrevételeit és ja­vaslatait, amelyeknek figye­lembevétele nemcsak kor­mányszinten, hanem minden területen nagy fontosságú. A v?"*<•; t" 1; íletesítésánek v; úati kő;.,élményéit ele- i ;zte Gácsi Miklós, Borsod megyei képviselő, iparválla­lati vezérigazgató, s a veze­tik legfontosabb kötelességei 1 j .é sorolta, hogy teremt- s. k meg a korszerű érde­1971. június 24, csütörtök kéltség! rendszert a válla­lat minden szintjén és mun­kahelyén. Rámutatott, hogy az__ anyagi érdekeltséggel tel­jesen azonos fontosságú a jó munkahelyi közérzet, amely szorosan összefügg a dolgo­zók szociális ügyeivel való lelkiismeretes foglalkozással, és a gondos vezetés sok más követelményével. Miután a miniszterelnök beszédében a gazdasági prob­lémák között erős hangsúlyt kaptak a beruházási kérdé­sek, több hozzászóló is rész­letesen kitért ezekre. Mol­nár Endre például, aki a fő­város XIX. kerületének pártbizottsági titkáraként jól ismeri az ilyen irányú gon­dokat, annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy ha csupán kormányszinten te­szik lelkiismeretes mérlege­lés tárgyává a beruházásra szolgáló, anyagi eszközök ha­tékony felhasználását, a vál­lalatoknál pedig jóval kevés­bé, akkor nehéz lesz előre­haladni e téren. A tapaszta­latok szerint mondotta, a gazdasági ösztönzők sem hat­nak egyértelműen a beruhá­zások jó előkészítésére és gyors megvalósítására. Említést tett Molnár End­re a szocialista elosztásnak és a helyes jövedelemará­nyok kialakításának vállala­ti követelményeiről is, hang­súlyozva, hogy az utóbbi idő­ben ilyen értelemben sok hasznos, gyakorlati intézke­dés született. A felszólalók túlnyomó többsége különbö­ző nézőpontból érintette az életszínvonal javulásának, a lakosság ellátásának kérdé­seit, amire erős ösztönzési- adott maga a miniszterelnö­ki expozé és a belkereske­delmi miniszternek ugyan- r-„v a szerdai ülésen sorra A mi az ellátás kérdéseit illeti, érdekes módon a leg­többen, s a legalaposabban a húsprogram megvalósulá­sát, kilátásait taglalták. Szo- ’ pia Károlyné dr., Somogy 'í ■ '•’' sió, utalva vá- 1 'ke eleiének és megyé­jének ki P> állatte­nvésztási érdekeltségére, el­sősorban a szarvasmarha-te­nyésztés nehézségeit elemez­te, különös tekintettel a ház­táji állomány csökkenésé­re, amelyet elsősorban a nagyüzemi tartás hatásos ösztönzésével lehet — véle­ménye szerint — ellensúlyoz­ni. A mezőgazdaságra össz­pontosította figyelmét Náná- si László, Szolnok megyei képviselő is, a SZÖVOSZ fel­ügyelő bizottságának széles körben ismert elnöke, bár ő elsősorban a cukorrépa­termelés és a zöldségter­mesztéssel foglalkozott. A miniszterelnök előter­jesztésének megfelelő teret k; pott a felszólalásokban a t sadalom egyik legfonto­sabb szociális kérdése, egy­ben egyik legnagyobb gazda­sági feladata; a lakásépítés. Beszámolónk végére hagy­tuk Szurdi István belkeres­kedelmi miniszter felszólalá­sának ismertetését, annál is inkább, mert az több vonat­kozásban összefogta azokat az életszínvonallal kapcsola­tos, főleg ellátási kérdéseket, amelyekről a szerdai ülé­sen sok szó esett. A miniszter mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy nemcsak a fogyasztás meny- nyisége emelkedett — leg­újabban már több mint évi öt százalékkal —, hanem összetétele is jelentősen vál­tozott és tovább változik. Csökkent az élelmiszerek, és nőtt az iparcikkek aránya a vásárlásokban. Egészében so­kat javult a kereskedelmi ellátás, s a termékek minő­sége is, de még sok a tenni­való. 1975-ig a lakosság összfo­gyasztása további 29—30, a fogyasztási cikkek kiskeres­kedelmi forgalma pedig 40 százalékkal növekszik. Nem tartom kizártnak, jegyezte meg Szurdi István, hogy eze- j két a szinteket is túlhalad- | hatjuk. A jövőt illetően utalt j a várható, illetőleg 'kívánatos ! további szerkezeti változá­sokra, nevezetesen, hogy az étrendben fokozódik az állatij fehérjék és a vitamintartal­mú élelmiszerek aránya,' több lesz az úgynevezett „félkész étel”, ami a minisz­ter véleménye szerint a ház­tartási munka megkönnyíté­sének legalább annyira fon­tos követelménye, mint a háztartások gépesítése. Szólt a tartós fogyasztási cikkek gvors térhódításáról, a bú­torvásárlás emelkedő ten­denciájáról s a bővülő sze- mélygépkocsi-értékesítésrőL Lényegesen javítani kí­vánja a minisztérium a vá­sárlás körülményeit, első­sorban. a nagyobb alapterü­letű, korszerűen felszerelt üzletek számának gyors nö­velésével. A kormányprogram fölötti vita a csütörtöki ülésen foly­tatódik, majd a múlt évi költségvetés végrehajtásáról tanácskoznak a képviselők. (MTI) u-j.hMinvm'in SZARVAS ÖT KILÓT JAVÍTOTT AZ ORSZÁGOS CSÚCSON ÉS KEZÉBEN VOLT AZ ARANYÉREM! Szarvas Gábor, a Testvé­riség 28 éves versenyzője rohamot indított Kurencov dicsősége ellen. Ragyogóan versenyzett a magyar baj­nok, már-már kezében volt az aranyérem, azonban az utolsó lökésgyakorlat, amely mindent tisztázott, Kuren- coívnak sikerült, Szarvasnak ról, mi legyen a politikánk. Ez nem kötelező erejű tör­vény és a törvényhozási fo­lyamat még nem zárult le. Ziegler ezzel a megjegyzés­sel arra utalt, hogy a 435 tagú képviselőházban még feltehetően többségre szá­míthat Nixon elnök „vietna­mizálási” politikája. Kongresszusi megfigyelők rámutatnak: a Mansfield-in- dítvány törvényhozásilag ugyan valóban nem köti meg Nixon elnök kezét, de lélektanilag fordulópontot jelenthet, mivel első ízben történik meg, hogy a folya­matban levő háború kérdé­sében a szenátus többsége nyíltan bizalmatlanságát nyilvánítja az elnök iránt. Vég-et ért m.% afrikai c> cs Adisz Abebában szerdán véget ért az afrikai egység­szervezet állam és kor­mányfőinek értekezlete. A csúcsértekezlet fontos hatá­rozatokat hozott Afrika időszerű politikai és gazda­sági kérdéseivel kapcsolat­ban. A konferencia — mint már jelentettük — elvetette a Dél-afrikai Köz­társaság fajgyűlölő rendsze­rével a nemzetközi impe­rializmus ösztönzésére indí­tandó „párbeszéd” gondola­tát, élesen elítélte a fajgyű­löletet, a faji megkülönböz­tetést és az apartheid-poli­tikát, valamint a NATO- orszáeok együttműködését a dél-afrikai gyarmattartó, fajgyűlölő rendszerekkel. A csúcsértekezlet sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének össze­hívását Namibia problémá­jának megvitatására. ’<éptdvírónkon érkeze!! nem. Így Szarvas hiába ja­vított öt kilót saját országos csúcseredményén, csak az aranyérem közvetlen közel­ségébe kerülhetett, de azt nem vehette át. Váltósúlyban Európa-baj- nok: Viktor Kurencov (Szov­jetunió) 462,5 kg (147,5,135, 180), 2. Szarvas Gábor (Ma­gyarország) 460 kg, új or- : szágos csúcs, a régi 455 kg, (142,5, 140, 177,5), 3. He­kel (Csehszlovákia) 452,5 kg (145, 140, 167,5), 4. Bagócs (Magyarország) 442,5 kg I (147,5, :s?a «7Ä i Szadat, Egyiptom államelnöke (jobbról) vendégével Fejszál szaúd-arábiai királlyal Alexandriában. (Te’ofctc — AP—MTI—KS> Anglia jóval közelebb került a Közös Piachoz. Képviselője, Rippon (jobb oldalt) elégedetten fényképezteti le magát Schumann francia külügyminiszterrel. (Te’e'oto — AP—MTI—KS) 1 Boston Globe is... Tovább dagad a titkos Pentagon- i.atok körüli botrány. A New York Times és a Washington Post után a Boston Globe című lap is közölt részleteket — és ugyanarra a sorsra jutott, mint New York-i és washing­toni laptársai: a kormány bíróságilag letiltotta az anyag további közlését. SsUtíüfa — AP—MTI—K59

Next

/
Oldalképek
Tartalom