Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
A Minisztertanács előtt A Mátra-Bükk üdülőterület rendezési terve Séta az ALKATRÉSZ korul II. Mi történt? (Folytatás az 1. oldalról.) Az ország legjelentősebb idegenforgalmi területei között a Mátra—Bükk üdülőterület rendezési terve az ötödik — a balatoni, a Dunakanyari, a nyugat-dunántúli és a velencei-tavi után —, amely a kormány elé került. Mint ismeretes, a kormány csütörtöki ülésén elfogadta, jóváhagyta ezt a regionális tervet, amelynek célja, hogy elősegítse a két hegyvidék turisztikai, gyógyászati, üdülési és idegenforgalmi hasznosítását, s az ehhez szükséges építmények létrehozását. Meghatározza a növekvő idegenforgalmi igények kielégítéséhez szükséges legfontosabb fejlesztési feladatokat, s alapja a konkrét fejlesztési elhatározásoknak. A Mátra és a Bukik magas hegyei, összefüggő erdőségei, gyógyforrásai, klimatikus gyógyhelyei, barlangképződményei, világhírű borai, műemlékei nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős idegenforgalmi értékekkel ruházták fel ezt a területet. Értékét növeli az is, hogy a főváros felől és az országnak más idegenforgal- milag jelentős vidékeiről is — Zempléni-hegyek Aggtelek, Hortobágy, Mezőkövesd stb. — jól megközelíthető. Az üdülőterület kedvező idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználása érdekében, a kormány intézkedésere — fokozott figyelmet kell fordítani az erdők, a természetvédelmi területek és a gyógyhelyek védelmére, a száilas- és üdülőhelyek fejlesztésére, a sportlehetőségek feltárására, a magas színvonalú szolgáltató létesítmények kialakítására, a hét végi házak és üdülőtelepek létrehozására, a gyermeküdültetés fejlesztésére, a vnű«nmlékek feltárására, védelmére és bemutatására. A terv szerint elsősorban fejlesztendő település Eger és Miskolc. A Mátra központi részén Galyatető, Mátra- szentistván, (Mátraszentirrvre), Kékes, Mátrafüred, Mátraháza (Gyöngyös), Parádfürdő és Parádsasvár. Eger környékén Almárvölgy (Szarvaskő), Sík- iökút (Noszvaj) és Szilvásvárad. A Bükkben Bükkszent- kereszt, Jávorkút (Miskolc), továbbá az ivóvíztározók védőterületére vonatkozó előírások betartásával a lázbér- ci tározó környéke (Bánhorváti). A fejlesztésben elsőrendű feladatok közé tartozik a regionális vízellátás, a szennyvízlevezetés és a közlekedési hálózatok korszerűsítése. Így folytatják a mátrai regionális vízmű építését, s ezt a széles körű vízellátást kiterjesztik a Mátra észak-nyugati részére, a Nógrád megyei területre is. A vízellátás érdekében megépítik a Csőr- réti tározótavat is. A mátrai területhez hasonlóan a Bükkben is fokozatosain kialakítják a regionális vízellátást. A közlekedés fejlesztése érdekében többek között lehe- . tővé kell tenni, hogy az erdőgazdasági vasutak egy részét felhasználják az üdülőterületek megközelítésére. Az úthálózat-fejlesztési tervek is figyelembe veszik azt. hogy egyes erdőgazdasági utakat, főleg Szilvásvárad környéken közútakká alakítsanak. Áz idegenforgalmi lag jelentősnek minősített települések közvetlen környékén az erdőségeket egy kilométeres sávban védett területté kell minősíteni. Országos erdőpark néven lesz védett terület a Kékestől kelet-nyugati Tovább szélesedik a Mi- ■úsztertanács „Tanácsi Hivatalának hatásköre, tevé- , e jobban igazodik a irányban haladó országos kék jelzéstől délre levő erdőség egy része, a Bükk-fenn- sík, továbbá a Galya vonalától délre a tóhegyesi kilátóig, kelet-nyugati irányban pedig a Galya alatti tarvágástól a Mátrakeresztesig terjedő terület. A rendezési terv szerint az üdülőterület szervezési és elosztási központja lesz Eger, Miskolc és Mátraháza. A főváros felőli kedvező megközelítés miatt fejlesztendő üdülőterület Hatvan és Pásztó. Gyógy jelleggel fejlesztendő kedvező éghajlati adottsága miatt Bükkszentkereszt, Eger, Galya, Kékes, Mátraháza és Mátraszentimre, továbbá értékes gyógyforrásainak kihasználása miatt Bogács, Bükkszék, Eger, Kács, Miskolc-Tapolca és Parádfürdő. Nemcsak nyári, hanem egész évi üdülésre alkalmas településsé fejlesztendő Almárvölgy, Bánkút, Bagolyirtás, Bogács, Bükkszék, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépváralja, a lázbérci tározó kör nyélre, az ivóvíztározókra előírt védősáv betartásával, Eger, Fal- lóskút, Felsőtárkány, Galyatető, Kács, Kisnána, Lillafüred, Mályi, Mályinika, Márkáz, Mátrafüred, Mátraháza, Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Mátraszentlászló, Mát- raalmás, Miskolc-Tapolca, Parádfürdő, Parádsasvár, Répáshuta és Szilvásvárad. Étkező- és pihenőhelyekkel ellátott turistatelepülés lesz Abasár, Bátor, Dédestapol- csány, Egerbakta, Gyöngyös- oroszi, Hasznos, Kisgyőr, Mátraverebély, Nagyvisnyó, Parasznya, Recsk, Sírok, Tar, Tardona és Tamaszent- mária. A téli sportokra nyújt majd gazdag lehetőséget Bánkút, Bükkszentkereszt, Galya, Jávorhegy, Kékestető, Mátraalmás, Mátraháza, Sástó és Várkát. A vízisport központja lesz Eger, Mályi-tó, markazi tározó, Miskolc és a nyéki tó. A vadászat igényeinek megfelelő központtá fejlesztendő Mályinka, Nagyvisnyó és Répáshuta. Lovas- pályák, ménistállók és egyéb létesítmények építésével teremtik meg a lovassport feltételeit Gyöngyösön, Párádon és Szilvásváradon. A Hasznos melletti Gombástető pedig a vitorlásrepülők fellegvára lesz. A fejlesztésre kijelölt helyeken fokozatosan — a nép- gazdasági lehetőségek figyelembevételével — 25 200 új szálláshelyet kell létesíteni. Ebből legalább 10 000 szálláshelyet kell létrehozni, a megvalósítás első ütemében, tehát a következő két-három ötéves terv során. A teljes program befejezéséig a Mátrában 8600, a Bükkben 13 600, Egerben 1750. és Miskolc belterületén 1250 új szálláshely létesítendő. Ezekből 14 700 lesz a kötött férőhely, vagyis a beutalóval elérhető gyógyintézeti, gyógy- és üdülőszállóbeli helyek, valamint az összesen 7200 személynek pihenést nyújtó hétvégi telepek szálláshelye. Az épülő új szállodákban, motelekben, turistaházakban, kempingekben és fizetővendégszolgálati lakóházakban pedig összesen 10 500 szabad- forgalmú férőhelyet kell kialakítani. A kormány felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az üdülőterületek részletes fejlesztési programját, — ezen belül elkülönítve Eger és Miskolc idegenforgalmi fejlesztési programját is — az érintett megyei és városi tanácsok közreműködésével készítse el. tanácsok irányításának rendszerén változtató tanácstörvény rendelkezéseihez — így összegezhető a Minisztertanács e témába vágó módosító határozata: A tanácsi hivatal tevékenységét elvi jellegű munka és nem operatív beavatkozás jellemzi, a helyi tanácsok önállóságának növekedésével jól megfér a hatékonyabb központi irányítás. A tanácsi hivatal feladatai közé tartozik, hogy segítse a központi elgondolások megvalósulását a végrehajtó bizottságok munkájában, ellenőrizze a jogszabá- ban”, figyelemmel kíséri tevékenységüket, elemzi, ellenőrzi munkájukat, a Minisztertanács a tanácstörvényben foglaltaknak megfelelően egy sor újabb témával bővítette azoknak a kormány hatáskörbe tartozó ügyeknek a felsorolását, amelyekben a hivatal készíti elő a , Minisztertanács döntését. Több olyan, gyakrabban előforduló egyedi ügyben, amelyben a döntés joga a kormányt illeti, a hatáskör gyakorlását a tanácsi hivatal elnökére ruházta át. (így például a hivatal elnöke hagyja jóvá a fővárosi, illetve a megyei tanács szervezeti és működési szabályzatát, dönt a fővárosi, vagy megyei tanács lyok végrehajtását, előterjessze a tanácsokkal kapcsolatos törvénytervezeteket, ellássa az igazgatási és szervezési osztályok ágazati felügyeletét, figyelemmel kísérje a tanácsok szakigazElkészült az összegezés: az idén 54 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira, — a pályázók száma több mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Legtöbben —, szám szerint 34 ezer 490-en — nappali tagozaton szeretnék folytatni tanulmányaikat, 14180-an jelentkeztek levelező tagozatra, 6220-an pedig estire. (A nappali tagozatokon együttvéve 243 százalékos a túljelentkezés, a tavalyi 22 százalékossal szemben). Változatlanul legdivatosabbak a művészeti főiskolák: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára csaknem 44-szeres, a Képzőművészeti Főiskolára 17-szeres, az Iparművészeti Főiskolára pedig 13-szoros a túljelentkezés. A felvételi keretszámhoz viszonyítva ötszörös a jelentkezés az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, a Szegedi József Attila Tudományegyetem állam. és jogtudományi karán és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átlagosan háromszoros, a műszaki egyetemekre több mint kétszeres, a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemi, főiskolai karokra csaknem másfélszeres, a tanító- és óvónőképzőkbe, valamint a tanárképző főiskolákra több mint kétszeres, az orvostudományi egyetemekre csaknem háromszoros a túljelentkezés. Nem éri viszont el a jelentkezők száma a felvételi keretszámot a Kandó Kálmán Villamosipari Műszála Főiskola erős áramú karán, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari karán, a Budapesti Építőipari Tech. nikumban, az Esztergomi Vegyipari Gépészeti Technikumban és a Putnoki Mező- gazdasági Technikumban. Alig haladja meg a jelentkezők száma a fel vehetőket a Budapesti KözJekedé" Távközlési Műszaki Főiskc gatási szerveinek ügyintéző munkáját, s elemző, kutató tevékenységet folytasson a tanáosszervek továbbfejlesztése érdekében. A tanácstörvény újszerűén fogalmazta meg a tanácsok jellegét, kifejezésre juttatta a helyi tanácsok gazdasági alapokon nyugvó önállóságát,. — s számos más rendelkezés mellett — körvonalazta a hatósági tevékenységükkel kapcsolatos döntési jogköröket. A tanácstörvényhez igazodva döntött úgy a Minisztertanács, hogy a tanácsi hivatal ezentúl nem csupán a végrehajtó bizottságok; központi irányításában vesz részt, hanem közreműködik a tanácsok — mint testületek — általános elvi „eligazításá- vb és a helyi tanács közötti vitában stb.). A Minisztertanács határozata a hivatal feladatává tette, hogy összehangolja a helyi államigazgatás egységesítésére irányuló törekvéseket, s feljogosította a hivatal elnökét, hogy döntsön a kisebb jelentőségű, megyehatárt nem érintő területszervezési ügyekben. (Község járások közötti átcsatolása, község város környéki községgé nyilvánítása, illetve községi, nagyközségi államigazgatási helyének megállapítása) , A Minisztertanács végül kiegészítette a tanácsi koordinációs bizottság feladatkörét: a tanácsi hivatal mellett működő javaslattevő, véleményező. elvi összehangoló munkát végző szerv ezentúl egy-egy megyei végrehajtó bizottság tevékenységét is megvitatja, elemzi a tanácsoknál végzett átfogó ellenőrzések tapasztalatait. Ián, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, valamint a Szegedi Vasútíorgalmi Technikumban. Egyenletesség jellemzi a fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezési arányát, a pályázók 38,7 százaléka közülük kerül ki; ez az arány valamivel magasabb a tavalyinál. t Már a III. ötéves terv időszakában nagy utat „futott” a Mátraalji Szénbányák, hiszen a tevékenységét leginkább jellemző lignit árának időközbeni 25 százalékos csökkenése mellett is 500-ról 800 millió farínra növelte termelési értékét, s eközben nem kevesebbet tett mint azt, hogy 1966-ban például még 134 millióval dotált — veszteséges — vállalatból nyereségessé vált tavalyra... így a most kezdődött IV. ötéves terv megvalósításához már nem igényelte a rossz emlékű anyagi támogatást, az idei esztendőt ilyenféle segítség nélkül kezdte. Ösztönzést, kedvet, erőt adott mindez a következő öt évhez, amelyek során most már érthetően sokkal többre mer vállalkozni. A vállalkozások sikeréhez — természetesen további fejlesztésre van szükség. Erre meg is vannak már az elképzelések! Megyénk nagy vállalatának középtávú fejlesztési terve rendkívül körültekintő, gondos, pontos munkára vall — valóságos tanulmány. Minden eddiginél részletesebben elemzi a lehetőségeket, s ezekhez, valamint a népgazdasági igényekhez igazodva próbálja meghatározni valamennyi munkaterület soron következő feladatait úgy, hogy ezek megoldásával a vállalat célszerűen gyarapodjék a jövőben is. Az említett program szerint 1975-ig 1,3 milliárd forintra növelik a vállalat — t >valy még „csak” 800 míl'•. — termelési értékét. * "a- iü’.-g tovább JiTítják a munka termelékenységét. Tavaly aratáskor tehát mélypontra jutottunk, a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátásban súlyos helyzet alakult ki. Ez már nem csupán a termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok, s nem is csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondja volt. Politikai kérdéssé nőtt, s az államhatalom mozdult meg. Kormány- határozatok sora született, foglalkoztak az üggyel az összes illetékesek. Jelentős lépés volt, hogy a probléma feltárására, majd megoldására tárcaközi bizottság alakult, amelyben részt vett — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével — az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Külkereskedelmi Mi- ninisztírium. A baráti országokkal miniszteri szinten folytak megbeszélések. Az ügyet mindenki magáévá tette. A tehergépkocsikról és gumikról (az úgynevezett műszaki cikkekről) most nem beszélve, az alkatrészek három fő csoportba sorolhatók. Első a hazai gyártású gépek szükséglete, második a külföldi gépek igénye, a harmadik csoportba pedig az úgynevezett kifutott — már régen nem gyártott — gépek alkatrészei tartoznak. Az első két csoportban számottevő javulás következett be, a MÉM-nek mégis be kellett látnia, hogy elsősorban a saját erejére támaszkodhat. Az élelmiszer-gazdaságnak ebből a szempontból két támasza van. Az egyik a mezőgazdaság ellátásával foglalkozó, kereskedelmi jellegű AGRO- TRÖSZT, a másik a hajdani gépállomásokból kialakult, számottevő műszaki kapacitással rendelkező MEZŐGÉP Tröszt. A két hálózatot némileg átszervezték és a MEZŐGÉP vállalatai fő feladatul kapták, hogy „dolgozzanak he” az alkatrész- ellátásba. Ezzel áz intézkedéssel a pótalkatrész-ellátás 65 százaléka az élelmiszer- gazdaságon belülre került. A fennmaradó problémákból egyet feltétlenül meg kell említeni. Ez pedig az, Mégpedig úgy, hogy az egy főre jutó legutóbbi, évi 127 ezer forintos termelés 195- re változzék. így már 184 millió forint lehet a vállalati nyereség. Mindezek következtében nyilvánvalóan egyénileg is gazdagodnak a dolgozók: évi átlagos összjövedelmük meghaladja majd a 41 ezer forintot. A vállalat műszaki fejlesztése három fő irányban halad. A terv foglalkozik a széntermelés — a visontai fejtés hozamának — fokozásával, ezen belül nem feledve még a bányászati tevékenység által érintett mezőgazdasági területek rekultivációját sem, feladatnak tartja a csővezeték-építési munka növelését és az építőipari tevékenység kiszélesítését. A fejlesztés hatására a visontai Thorez Külfejté- ses Bányaüzem már jövőre csaknem ugyanannyi lignitet. ad mint az idén a visontai és az ecsédi üzem együttesen! A tervidőszak végén pedig — amikor az ecsédi bányára már nem lehet számítani — eléri az évi 7,5 millió tonnás termelést. A csővezetéképítéssel a törzsüzemen kívül még a vállalat két másik üzeme is foglalkozik, s igy két esztendő múlva csupán ebben a profilban közel iU milliárd forintos programmal dől - goznak. Az építőipari ága7 zat fejlesztésének hatásárá csupán a vegyesüzem pihenőház-gyártásának évi 33— 37 millió forint értékűre kell növekednie. Egyedi nagyberuházással, gazdagodik tovább Visonta, míg a vállalati beruházásokból nagy Óbb összest - petőfibányai gépüzemuek hogy az élelmiszer-gazdaság bárhogy igyekszik, legfeljebb esztergálásra, kovácsolásra, s szerelésre képes. Alapanyagot nem tud előállítani. Rögtön bele is ütközött tehát az öntvény- problémaba. A KGM vállalatai csupán azt vállalták, hogy a negyedik ötéves tervben évenként annyi öntvényt adnak a mezőgazdaságnak, amennyit 1970- ben, ami már akkor is kevés voit! A kényszerhelyzetbe került MEZŐGÉP végül is csalt Jugoszláviában és Ausztriában talált vállalkozó öntödéket. Ezek elkészítik a szükséges darabokat: dollárért, a hazai árnak körülbelül a négyszereséért. A tröszt ezt a többletet most még nem hárítja át a fogyasztóra. hanem maga gazdálkodna ki a veszteséget, de kérd<.-. hogy meddig képes erre Előrehaladás tapasztalható mindezek ellenére. „Házon belül” az idén kétezer alkatrésztípus gyártása kezdődött meg. A kereskedelembe az első félévben másfélszer annyi, gépalkatrész és közel kétszerannyi műszaki áru került, illetve kerül, mint tavaly, az azonos időszakban. A készletek tehát növekednek, a választék bővül. A mai helyzet — erről még részletesebben is szó lesz — nem olyan súlyos, mint tavaly volt, mégis le kell írni a kifejezést: hűi az ágazati fejlődés? A szocialista tervgazdálkodás egyik sarkalatos tétele ez. amin a gazdasági reform sem változtatott! Azt jelenti. hogy a kenyérért a mező- gazdaság, a traktorért a gépipar, a gumiért a nehézipar. a szállításért a Közlekedés- és Postaúgyi Minisztérium a felelős. Divatos dolog napjainkban azzal, vádolni a mezőgazdaságot: nem a blízavsl törődnek, hanem kiegészítő üzemágukban „csatahajót” akarnak gyártani. Furcsa módon most a kényszer szorítja rá az élelmiszer-gazdaságot, hogy más iparterületek feladatait végezze el. Ez azonban a végtelenségig nem tartható. biztosítanak. Ez utóbbinál a rekonstrukció mellett a Magyar Villamos Művek segítségével újabb üzem létesül a tüzihorganyzó feladatok végzésére. S csakúgy, mint itt. a másik partner, az olajipar is támogatást nyújt a profiljával összefüggő csővezetéképítés fejlesztéséhez is. A termelési eredményekkel összefüggésben foglalkoznak az — emberrel is. Öt év alatt 13 millió forintot akarnak a vállalatnál költeni a nehéz fizikai munka könnyítésére, munkavédelmi, biztonságtechnikai szociális, üzemegészségügyi fejlesztésre, illetve fenntartásokra, sport- és kulturális célokra összesen több mint 200 millió forintot terveztek. Négymillió forintot szánnak csupán a petőfibányai hatszáz fős üzemi konyhára, bővítik a petőfibányai és a gyöngyösi óvodát, kétmilliós költséggel felújítják a vállalat haj- dúszoboszlói üdülőjét, s további hárommillió forintot kap a gyöngyösi bányász- stadion. hogy csupán a jellemzőbbeket említsük az elképzelésekből. Nagyok a tervek, s é®* pen súlyukra való tekintettel minden eddiginél szélesebb fórumot is kaptak a készítésükkor. Részt vett * kidolgozásukban a párt- és a szakszervezeti bizottság is. a vállalati és üzemi vezetők — akik közül természetesen a brigádvezetők sem hiá-. nyoztak — külön plénuifm-n .tárgyaltak róluk. Gy. Gy. A Minisztertanács Tanácsi Hivataláról szóló jogszabály módosítása Csaknem 55 ezren pályáznak az egyetemek, főiskolák első évfolyamaira Tovább csökkent a parasztfiatalok jelentkezési aránya Földeáki Béla (Folytatjuk) lfeaw@z ss usallsalesS
