Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

PMUÍDSISVÍXI ÜVEGGYÁR sérieteztek. Ezzel, s a más említett típusokkal együtt rendkívül megnőtt a magyar üveg foynai gazdagsága, változatossága. Nagy általánosságban eze­ket mondhatjuk el a ma is működő hazai üveggyáraink­ról: Ajkáról, Karcagról, Orosházáról, Sajószentpéter- ről, Salgótarjánról. Tokodról és Parádsasvárról. A gyár tervezői a múlt hagyományait is figyelembe véve tervezik a szép és kva­litásos üveganyagból előál­lításra kerülő üvegtárgyakat. A tiszta és könnyű drága­kőszínek mind azt bizonyí­tották, hogy a parádi gyár tervez® művészi érzékkel folytatják a hajdani huta kristálytechnikával díszített darabjait. Reprezentatív, színes kristályvázái, színte­len kristályüvegkészletei í I nép kristályáruk tervezője Hamza Erzsébet. A parádsasváid üveggyár több mint 260 éves múltjára az állandó fejlődés volt a jellemző. Ez a megállapítás ez összes magyarországi üveggyárakra érvényes a felszabadulás, illetve az ál­lamosítás óta. A magyar üvegipar termelése 1949-től kezdődően több mint öt és félszeresére, a foglalkozta­tottak száma több mint két­szeresére emelkedett. A ter­melés éa termelékenység nem tapasztalt fejlődését eredményezték. A különbö­ző dísz- és használati üve­gek anyaguk finomságával, művészi kivitelüknél- fogva egyaránt az új magyar üveg- művesség korszerű termékei, az egyre inkább modernizá­ló lakáskultúra állandó tar­tozékai lettek. Az üveg ki­tűnően alkalmas a modem és hagyományos lakás belső díszűesére, továbbá a min­mind a modern üvegművé­szet legszebb darabjai. A parádi gyár termékeire több ízben is elnyerte: »Az Üveg­ipar legszebb termőre’* cí­met az Iparművészeti Ta­nács és a Belkereskedelmi Minisztérium által kiírt pá­lyázatni. A gyárban fiatal és tehet­séges iparművészek, terve­zők dolgoztak és dolgoznak ma is. Az 1964-es kiállításon a Boroskészlet tervezője Kénes György. gyors Otemfl nŐvékecfSse mellett folyamatosan gon­doskodott államunk a mun­kakörülmények megjavításá­ról, a dolgozók életszínvo­nalának emeléséről. Az ál­lamosítás óta eltelt húsz esztendő alatt sikerült a gyár nagy részében korsze­rű feltételeket teremteni. Ez nemcsak a gyártástechnoló­gia korszerűsítésében mu­tatkozott meg, hanem a munkafolyamatok gépesíté­sében is. Az ily módon korszerűsí­tett, megváltozott technoló­giai feltételek a magyar üvegművesség eddig soha den nap! étet célszerű ßasz- nálati tárgya. Ennek tulaj­donítható, hogy a korszerű­ség. az esztétikai követel­mények és a használati funkciók figyelembevételé­vel, az iparművészek terve­zésénél elkészített magyar üvegtermékek iránt egyre növekszik az érdeklődés bél­és külföldön egyaránt. A tervezésnél egyre inkább igyekeznek azoknak a tech­nológiai követelményeknek is megfelelő művészi üveg előállítására, amelyet az egyedi üvegművészettel fog­lalkozó iparművészek kikí­pará'di üveggyár nemcsak a köszörült termékeit mutat­ta be, hanem a színes huta­kész dísztárgyait: tálakat, virágkosarakat, hamutartó­kat, A színes hutakristály tárgyak mindig kedvelt da­rabjai lesznek a modem la­káskultúrának. Az üvegfes­tés terén is sikerült kísérle­tekkel találkozott a közön­ség a kiállításon. Ez apnál is inkább figyelemre méltó, mert a festéssel díszített üvegkészletek terén merül fel a legtöbb veszély az A parádi huta látképe 1868-ból. üvegművességben. Az üveg- festés ma sokkal nagyobb probléma, mint a metszés, vagy köszönülés. A parádi gyár az üvegfestés terüle­tén elsősorban a világító testek, virágvázák díszítésé­ben ért el eredményeket. A gyár mai termékeit, az ólamkristály szervizeit, hu­takész színes és préselt kris- tálydíszmű áruit elsősorban külföld vásárolja. A világí­tási áru, a festett szervizek a belkereskedelem útján jutnak el a vásárlóközönség­hez. A külföldre szállított kristályszervizekből a kö­vetkező széria készül, termé­szetesen különböző nagyság­ban, de, azonos díszítéssel: likőr kehely, tokaji kehely, malaga kehely, pezsgés csé­sze, likőrpohár, borospohár, vizespohár, söröspohár, bo­rospalack, vizeskorsó, likőr- palack, vizeskehely. Nem beszéltünk még a parádi gyár profiljába tar­tozó és szintén hagyomá­nyos termékekről, a kézzel festett színes üvegről. Már az 1964-es kiállításon hang­zottak el kifogások a festett termékekkel kapcsolatban és ez elmarasztaló kritika ma is érvényes. Az eddigi formájában a kézzel festett színes üvegáru esztétikai szempontból nem állja meg a helyét. Elképzelhető azon­ban, hogy egyszer el fog jönni ennek a feldolgozási ágnak az újjászületése. A régebbi termékek kö­zött, akár a köszörült, fes­tett darabokról beszélünk, több olyan akad, amelynek formában, díszítésben ma is lehetne folytatása. A parádi huta bemutatott régi termé­keit utánozva az egyszerű, ívelt vagy hengerpoharak színes borítással, rubin pá­colással, korszerű metszés­sel, esetleg festett díszítés­sel minden bizonnyal meg­örvendeztetnek a színes po­harak, készletek gyűjtőit és kiszorítanák emléktárgypia­cunkról, legalább részben, az ott sajnálatosan elbur­jánzott bazárárut; A parádi gyárat szinte kötelezte a múlt hagyomá­ólomkristály termékeit első­sorban a külföld vásárolja: Kanada, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Svájc. Századunk üvegművészetének legfonto­sabb iránya a formatiszta­ságra való törekvés, a díszí­tés alárendelése a formának, s általában a díszítő motí­vumok csökkenése. Feléled­nek újra a régi műfajok, csökken a metszett köszörült üvegek mennyisége, helyü­ket a hutakész sima, fúvott üvegek váltják fel. A kö­szörült kehelyszériák. a hu­Kékesiné Sípos Judit tervei alapján készült csiszolt poharak. nya arra, hogy a kristály- technikai eszközével élve a kristályüveg gyártásában haladjon tovább. Az üzem ta kész dísztárgyak, a kor­szerű üvegművesség szép példád. (X) A. Miidsasvári üveggyár látképe 1971. .Kinti Jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom