Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

I KOIKKEDUNK Mit kell tudni a módosított KRESZ-röl ? R/tclZfr KOSSUTH 8.20 A Senki-sziget... 8.16 Népdaljáték 9.24 Harsán a kürtszó! 10.05 Zenekari hangverseny 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.45 Üj Georgikon 14.00 Rádiójáték gyermekeknek 14.30 Riport 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Musicalrészl. 15.40 Schubert: Miriam diadal­éneke 16.05 Dalok 16.20 Riport 16.40 Nóták 17.20 Áriák 17.35 BCA1 Dók.-műsor 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.30 Az öttusa-bajnokságról 19.35 Párizsi zeneparádé 20.05 Népi zene 20.40 Hóinak közvetítjük 21.03 Rádiószinház 22.15 Laoszi útijegyzet 22.05 Könnyűzene 22.55 Riport 23.10 Nótacsokor 0.10 Gitármuzsika A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter februárban életbe lépett együttes rendelete többek között módosítja az „Egyirányú utca” eddig használatban lévő jelzését is. Az új forgalmi jelzőtáb­lát két formájában helyezik KRESZ idetartozó részének módosítását: Közúti baleset bekövetke­zése esetén minden érintett jármű vezetője, illetőleg hajtója köteles azonnal megállni és a baleset foly­tán megsérült, vagy ve­szélybe került személy ré­szére haladéktalanul segít­séget nyújtani. SÚLYOSABB ESETBEN: Ha a baleset halált, sze­mélyi sérülést, vagy 15 000 forintot nyilvánvalóan meg­haladó dologi kárt okozott, a balesetről értesíteni kelta rendőrhatóságot vagy a leg­közelebbi rendőrt; a lehető­ségekhez képest gondoskod­ni kell a nyomok megőrzé­séről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyé­vel szabad elhagyni. ANYAGI KAR, „KOCCA­NÁS” ESETÉBEN: PETŐFI 8.05 Operettdalok 8.35 Az élő népdal 9.03 Együttesek Puccini operái* ból 9.45 Miért szép? 12.00 Liszt-zongoraetüdök 12.25 Törvénykönyv 12.40 Éneklő világ 13.03 Szimf. zene Kettőtől — hatig ... 18.10 Kis magyar néprajz 18Í15 A közhelyek bölcsessége 18.40 Hangverseny 19.30 Riport 20.25 Kortársaink tl.04 Cherubini: Medea. Három- felv. opera MAGYAR 16.53 Közv. az Ökölvívó EB-rö! 17.30 Hírek 17.35 Kérjük szépen! NSZK zenés film 18.05 A vevőszolgálatról. Vitaműsor 18.25 Közv. az ökölvívó EB-ről 19.10 Esti mese 10.30 Tv-hiradó 2C.00 A csavargó, vígjáték két részben 22.00 Tv-híradó 22.10 Közv. az ökölvívó EB-ról POZSONYI 9.25 Burján fénykora. Cseh filmvígjáték 19.00 és 21.50 Tv-híradó 19.30 Az NDK televíziójának dalműsora 20.10 Berlin elvtárs, dok.-film 21.30 A labdarúgás hírei EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A szicíliaiak klánja Színes, szinkronizált francia bűnügyi film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Kezdet Hogyan lesz egy csúnyácska lányból fllmiőszereplő. Magyarul beszélő szovjet film. EGRI KERT: Este 3 órakor Tájkép csata után Andrzej Wajda színes, lengyel filmje GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hogyan robbantottam ki a II. világháborút 1—II. rész Dupla hely árak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ezópus HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A lovag végakarata HATVANI KOSSUTH: Szép lányok, ne sírjatok HEVES: Néma barátok GYÖNGYÖSI KERT: Bűntény a Via Veneton FÜZESABONY: majd el. A most bemutatott jelzőtábla alapszíne kék, a nyíl színe pedig fehér. Ezt a táblát az úttest tengelyé­re merőlegesen kell elhe­lyezni, míg a másik fajtá­ját, amely téglalapalakú és a nyíl vízszintesen helyez­kedik el a táblán, az úttest tengelyével párhuzamosan szerelik a helyére. A tábla jelentése kiegészül, „Egyirá­nyú utca”, közlekedés a nyű irányában. Az „Egyirányú utca* jel­zőtáblákat 1972. december 31-ig kell az újakra kicse­rélni. Az eddig alkalmazott jelzőtáblák a kicserélésig érvényben vannak. Mit kell tenni a balesetnél Ez még mindig sok gép- járművezető számára okoz gondot és a rendelkezés fe­lületes ismeretéből követke­zik: a balesetnél érintettek tanácstalanok, bizonytala­nul kezdenek az ilyenkor kötelező, vagy lehetséges tennivalókhoz. A tájékozat­lanság egyik oka, hogy nem mindenki ismeri a Mondják, bosszút állni csúnya, alantas dolog. Indu­lat! Ötszáz voltos áram az erekben, vörös kör az agyon, az idegek vitus táncot járnak, a kéz zöld-fehéren szorítja a kemény pengéjű kést, egy rövid cikázó ív, az ellenfél 6Óhajt és" vérével tisztára mossa a bosszút álló gyilkos családi szégyenét. Szicíliai bosszú! Parasztbecsület! Ne­mes bosszú! A franciák könnyedebbek. A megcsalt férfi átmegy a szomszédba, karon ragad egy fiatal lányt, tüntetőén elvo­nul a csaló nő előtt és fino­man visszaszól: Ma chérie, ma nem jövök haza. Talán addig maga is szórakozhat­na a katonasággal. Csókot int és elvonul, karján a csa­csogó, fiatal nővel. A magyar kevésbé hajlik az önbíráskodásra, ősidőktől fogva a tisztelt bíróságba ve­ti bizodalmát. Ha per, úgy­mond, hadd legyen per Én is bizom a tisztelt bíróság­ban, de úgy érzem, az én ügyemben most nem tu lőtt volna igazságos ítéletet hoz­ni. Bár ügyem jóval megha­ladta a tyúkérőt, mégis az önbíráskodás külhoni mód­A szent bűnös Egerben: 19 óró tói szerda reg­rej 7 órúig. a BaJcsy-ZslUnfxky utcai rendelőben. • (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekeit ré­szére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; ÍJ-2U szeréhez nyúltam. Beisme­rem: bűnöm előre megfon­toltan körültekintően és ra­vaszul követtem el. Tettem egyetlen indítéka a bosszú, önmagam persze nem tud­tam és e percben sem tu­dom eldönteni, hogy a sziva- met féltő érzés és az ebből eredő tettem nemes-e. vagy nemt'’e'i Mindenesetre bős;-ni után szomjazó lelkem most megnyugodott, mind­össze az zavar, hogy ha áldo­zataimmal találkozom, aka­ratlanul is kajánul vigyor­gok. Lelkemben semmi résa- ... &• Ha a baleset csupán do­logi kárt okozott és a kár nem haladja meg nyilván­valóan a 15 000 forintot, az érdekeltek kölcsönösen kö­telesek személyazonosságu­kat egymásnak hitelt ér­demlő módon igazolni. Ha valamelyik érdekelt ezt kí­vánja, a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt értesíteni kell, s a rendőri intézkedést a helyszínen mindegyiküknek meg kell várniuk. Ha a baleset foly­tán megrongálódott gépjár­mű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas mó­don a helyszínen hátrahagy­ni és a balesetet a felelős­ségbiztosítási jogszabályok rendelkezésednek megfele­lően a biztosítónak bejelen­teni. EGY FIGYELEMRE MÉL­TÓ KIEGÉSZÍTÉS: Az üzembentartó szerv és a javítóműhely vezetője vagy megbízottja köteles a rendőrhatóságnak haladéq- talanul jelenteni a tudomá­sára jutott olyan járműron­gálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy azt személyi sérüléssel járó baleset okoz­ta. vét, semmi bánat. Sztorim a következő: Az utca, ahol lakom, ha­talmas háztömbökből áll és mindenben komplett. Kocs­ma, presszó, patyolat, ci­pész, csemegbolt, valamint a tánciskola mindössze egy karnyújtásnyira tőlünk. Két­ezer táncos lábú fiatal lány és fiú él az utcánkban, Itt felénk játszanak a Scam- polóék, az Omegáék. Azt mondja a 16 éves fiam, hogy adj egy kis dohányt, me­gyek a Scampoló-bulira. Ko­cog a térdem, arcizmaim rán­gatóznak, de a fiú cseles, a hősmestirné előtt kérte a pénzt, nem járathatom le magam, adok egy ötvenest. A szobában letol a felesé­gem, hogy én egy smucig ÍMtec vagyok, a M mindig Amikor 1869-ocü Egerben városi kézbe vették az egyházi elemi iskolákat... Akik nem ismerik Eger város érdekes múltját, azok­nak a száján egyhamar ki­szalad az a megállapítás, hogy ennek az ősi városnak a régi vezetői és hangadói mind vaskalapos reakciósok voltak, akiknek egyéb dol­guk sem akadt, mint a pa­pok szekerét tolni... Mivel a történetírás adós — és úgy látszik, hogy még hosszú ideig az is fog marad­ni — Eger históriájával, egy újságcikk erejéig és ke­retében, felvillantjuk a XIX. század egy olyan eseményét, melynek ízig-vérig forradal­mi szelleme előtt szocialista korunk is méltán meghajt­hatja az elismerés zászlaját. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk rendezte a nép­iskolai oktatás keretében ezen iskolák felállításának és fenntartásának a jogát. Az egri képviselőtestület plénuma előtt 1869. július 18-án olvasták fel a kirá­lyi tanfelügyelő tollából a minisztérium végrehajtási utasítását. Ekkor a város­atyák olyan bölcs határoza­tot hoztak, mely szerint a kérdést, különös tekintettel az egyházi iskoláknak nyúj­tott városi anyagi támoga­tásra, egy külön bizottság­nak kell megvizsgálnia. E bizottság sorában találjuk Eger haladó szellemű polgá­rait, élükön Csiky Sándor­ral, az „egri tigris”-sel. A forradalmi lépést az 1869. augusztus 22-i képvise­lőtestületi ülés tette meg, amikor a bizottság javasla­ta alapján kimondotta: .. kötelességének vélte e testület Eger népiskoláit községi jelleggel felruházni, illetőleg községieknek nyil­vánítani, mi ezennel határo- zatilag kimondatik.’’ Ez a döntés tehát azt jelentette, hogy az egri egyházi iskolá­kat városi, azaz állami ke­zelésbe vették! Azon mele­gében fel is állították a 21 tagú iskolaszéket, és a fon­tos eseményről átiratban ér­tesítették Vavrik Béla kirá­lyi tanfelügyelőt. A forra­dalmi határozatot a 71 tagú képviselőtestület abszolút többséggel (46:25!) mondotta ki, bizonyítva ezzel azt, hogy nem egy vékony réteg állásfoglalásáról van e fon­tos kérdésben szó. Az iskolaszék tagjainak felesketésére augusztus 29­őt vágja le egy húszasra, mi­ért nem adok? Valóban, mi­ért nem én ? Feljön a házmesterek fia két sráccal: — Béla, kész vagy már? Kijön a gyerek a fürdő­szobából, megfogja a ház­mesterék fiának lábszárán a nadrágot, felhúzza és mu­tatja a cipőt. Most Kapta a szüleitől. Mindannyian en­gem néznek. — Szép — mondom —, há­nyas? — Negyvenes — válaszol a tulajdonos. ’— Érdekes, negyvenötös­nek néztem, olyan hosszú és tompa az orra. — Igen, kisiparos munka, ötszáznegyven forintba ke­rült. Párizsban ez a menő fazon. Fiam undorral felhúzza a háromszáz forintos állami cipőt és díszlépésben hagyja el a szobát, ezzel jelezve, hogy az ő labán nem pári­zsi, hanem katonabakancs van. Másnap a fiam: — Tulajdonképpen mi sem vagyunk szegények, igaz? Zoli papaja kertész. Te köny­velő vagy. És neki ötszáz­negyvenes cipője van. Mi“rt kell nekem hendikeppel in­dulnom a lányoknál? Egé­szen mulatságos, sőt, anak­ronisztikus dolog, hogy egy modern nővel, modern zené­re járom a modern táncot, ócska kincstári szerelésben. Konfekcióruhát veszel ne­kem, topogóm buta bakancs, nem érzem benne a figurát. Tulajdonképpen t.i mire köl titek a pénzt? Kiszúrod a szemem egy húszassal... — Az az anyád volt.;.. — Nem mindegy?.., Másnap é®; _ é n került volna sor a kép­viselőtestületi ülésen, de a „betódult több nem képvise­lő hallgatók által tett izgató lármás közvbeszóllások és az ez ként fokozott ingerültség miatt” ekkor az eskütétel el­maradt. „Több ingerült nem képviselő lakosok betódulá- sa és zajos lármája" — ahogy a botrányt a városi * jegyzőkönyv is megörökítet­te — nem volt semmi más egyéb, mint a felhecgelt katolikus vérmesebb polgá­rok és parasztok tüntető ak­ciója. Csiky Sándor naplójában leírta, hogy miként folyt, kivált a hóstyák népe között az uszítás az érseki és káptalani iskolák városi kézbe vétele ellen. Samassa József egri érsek levélben tiltakozott a városi döntés ellen. A fenyegető hang ar­ra bírta a képviselőtestüle­tet, hogy a közigazgatási ta­nácsot utasította, hogy ,.o netalán fennforgó birtok­háborítás esetében kellő­képpen intézkedjék”. Szeptember 25-én olvas­ták fel Samassa vészjósló levelét a városatyák előtt. Mivel vészesen közeledett az iskolai vakáció vége, hogy megakadályozzák az egyhá­zi iskolákban a városi ha­tározattal ellenkező gyakor­latot: felfegyverzett városi hajdúk kíséretében, Kása György városi tanácsnok, a községi iskolaszék néhány tagjával, köztük Csiky Sán­dorral „erőhatalommal bir­tokba vette” a líceumi és a hóstyai katolikus egyházi iskolákat. Figyelemre méltó fényt vet a városi kezeiébe vétel visszhangjára az a körül­mény is, hogy például csu­pán három tanító nem volt hajlandó a városi iskolák­ban tanítást vállalni, akik részére a város nyomban megszüntette természetesen a fizetésük folyósítását. Az egriek lépése országos feltűnést keltett. A M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium is közbevetet­te magát, és diplomatikus lépésként „mindkét rész ér­dekének kölcsönös kiegyen­lítése tekintetéből küldött­ség” kiküldését javasolta —, amit a város korrekten vég­re is hajtott. De a mozgalom spiritus rectora: Csiky Sándor sem — Gyei-e, elmegyünk vá­sárolni. Te csak mondd, mi a menő és én megveszem. Kérésem: ha megjövünk, légy szíves látogasd meg a bará­taidat, lehetőleg az ottho­nukban. A könnyed mozdulattal el­lopott kosztpénz a zsebemben lapul Rójuk az utcát, bá­muljuk a kirakatokat. Aztán megtérünk a zsákmánnyal. Vettünk egy Lee farmernad­rágot, egy ötszáznegyvenes ci­pőt, egy fehér garbóinget és egy tenyér szélességű derék­szíját, rézzel kiverve. Nem mondom, időnként föltámadt bennem az ellenállás, de bosszúvágyam mindig le­győzte. — No, fiam, öltözz fel és mútasd meg mindenütt a szerelést. Szépek ezek a júniusi es­ték. A mi utcánk különösen szép. Már minden zöld és két nap óta tele van far- mernadrágos, garbóinges srácokkal. A fiúk esküsznek, hogy csoda klassz ízlésem van és messziről hangosan köszönnek. Én is köszönök mindenkinek A szülők fa­gyosan biccentenek, a ház- mesterné hátat fordít. Tessék megmondani, mi­ért? Én miért a kaján vigyor az arcomon? És a feleségem miért főz egy hete paprikás krumplit? És miért főznek minden házban paprikás krumplit? És a feleségem miért beszél velem dixilend stílusban, trombltahangon? Hogy az ő szerelése hagyo­mányos, tehát tavalyi? Most mag édes a bosszú. De tessék szíves lenni megmondani, ha ebben a nemes verseny­ben elfogy a pénzem, mit tegyek? —________fctf» -Andor ' ma radt nyugton. Az október 25-i parlamenti ülésen meg­interpellálta a oel- és ok­tatásügyi minisztereket „az egri iskolaügyben”. Eötvös József miniszter válaszában kifejtette, hogy mivel „az egri külvárosi (azaz hóstyai) iskolaépületek, mint köisé- giek vannak a telekkönyvbe bejegyezve, azokat a város községi tanodákul használ­hatja.” A líceumi és az an­golkisasszonyok népiskolái felett azonban, a város, hoz­zájárulásuk nélkül nem ha­tározhat. — A város a lí­ceumi elfoglalt iskola kulcsa­it ki is adta az érseki ható­ságnak. Hogy Eger haladó többsé­gének lépését kellő pers­pektívában értékelhessük, tudnunk kell, hogy az ese­mények alatt a vármegye élén, az 1867. évi kiegyezé­si törvény visszautasitása miatt, „főispáni helytartó” állott s fel volt függesztve a törvényes megyei élst is- Éppen az egri iskolák köz- ségesitése korában és talán hatása alatt —, hogy a kor­mány a húrt tovább már ne feszítse. 1969. november 16- án Ferenc József visszahív­ta gróf Szapary Gyula fő­ispáni helytartót és vissza­állította a törvényes várme­gyei életet. Hosszú-hosszú jogi vita és pereskedés indult a vá­ros, az egri érsekség és a káptalan között. Isten mal­mai lassan, de biztosan őröltek! 1871. őszén mondot­ta ki „a Magyar Királyi Kúria, mint legfelsőbb íté­lőszók” megfellebbezhetetlen verdiktjét, mellyel visszaál­lította a hóstyai iskolákban az érseki és káptalani isko- labirtokló jogokat. Az In­doklás igen-igen gyenge lá­bakon állott: .....ez fe'-X m eg az alapítók (ti. az egy­házi iskolaalapítók) akaratá­nak, melyet a szakadatlan gyakorlat kétségtelenül ta­núsít .. A város haladó erői az egyenlőtlen küzdelemben ugyan végül is alulmarad­tak, de ízig-vérig forradalmi tettükkel örökre beírták ne­vüket nemcsak az egri, de a magyar oktatásügy történe­tébe is. Sugár István Békéscsaba — június 15 — 17. Országos konferencia a véradásról Ma délután ünnepélyes keretek között nyitják meg Békéscsabán a Magyar Vö­röskereszt Országos Köz­pontja és az Országos Vér­ellátó Szolgálat III. országos konferenciáját A három napra tervezett szakmai ta­nácskozás főbb napirendi pontjai a korszerű orvostu­domány és a véradó mozga­lom kapcsolatát, valamint a véradás szervezésének, a vér­adók megtartásának és meg­becsülésének. újabb formái­nak, lehetőségeinek témakö­reit elemzik. Előadások, hoz­zászólások segítik ennek a lényeges munkaterületnek, a véradás megszervezésének és lebonyolításának korsze­rűbbé formálását, közösségi jellegűvé változtatását. Megyénket a kongresszu­son orvosok, vöröskeresztes aktívák, kiváló véradók, szervezők képviselik Gere István, a megyei vöröske­resztes titkár vezetésével. A Heves megyében végzett munkáról, a tapasztalatokról Juhász Gábor, a hatvani vá­rosi vöröskeresztes titkár számol majd be a tanácsko­zás résztvevőinek. 1971. június 15., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom