Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

warn .11 R/idUí KOSSUTH 8.20 Áriák 9.00 Puszták népe 9.20 Bob herceg. Részi. 10.05 Iskolarádió 10.40 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.30 Ki nyer ma? 12.40 Tánczene 13.25 Népi zene 13.45 Válaszolunk hangatóinknak 14.00 Zenekari muzsika 14.41 Kóruspódium 15.10 Az élő népdal a I 15.20 Iskolarádió 16.05 Könnyűzene 16.20 Megjelenés előtt 17.20 Holnap közvetítjük .+} 17.45 Félfogadás után 18.00 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről 18.50 Virágénckek 20.00 Ablak 21.03 Gondolat 21.42 A rádió dalversenyének győztese énekel 22.20 Sárai: Tavaszi concert» 22.42 A hazai társadalom- kutatásról 22.02 Tánczene 23.40—0.25 Gluck PETŐFI M$ »agy siker volt — "'IL. hallgassuk meg djna n 9.00 Haydn-művek U.55 Néhány perc tudomány 12.00 Hugenották. Részi. 13.03 Kórusművek 13.25 Régi hangszerek világa 14.00 Kettőtől — hatig . . . 13.00 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekiőő tt.lO Ki t magyar népraja 18.15 Falusi esték 19.00 Népi muzsika 19.35 Brahms-1 kőzv. Elfelejtett hősők nanglemezgyfijtők húszperce 22.20 Verbunkosok 23.11 Sugár: Metsz 23.41 Könnyűzene MAGYAR (Wőrrv tJ30 Mindenki ltoiWlwM* MJö A Forsyte Saga 18. Egy nimfa ' íl.es Nők fóruma 3S-10 Előkészítő a vizsgákra j Közv. a :-------... V asas labdarúgó mérkőzés*« ft SS Klsíilm 18.05 Hírek 18.10 öröm 18.25 mportmftacr a Parlamentből 59.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 50.00 Századunk 21.00 Telitalálat 23.10 Tv-hiradó POZSONYI «.30 Közv. a kerékpáros versenyről ík35 Volt egyszer kőt Magyar balettfllm 79.00 és 22.35 Tv-híradó 20.00 Eltorlaszolt Út. Tv-jőt 81.15 A Molszejev-együttea műsorából 3230 Beszámoló a ke békeversenyről EGRI vörös csnxnoa (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A követek nem gyilkolnak A íis-as szoba rejtélye NDK-ülm EGRI BRODTr (Telefon: 14-07) . Fél 6 és fél 8 órakor Néma barátok Színes, szinkronizált, román— kanadai film EGRI KERTMOZX3 Este fél 8 órakor 12+1 BORI BŐSE: As elrabolt expresszvenaá GYÖNGYÖSI PUSKIN: A baracktolvaj enröNGYösi szabadság« A kardforgató nó HATVANI VÖRÖS CSILLAG? Olsen bandája HATVANI KOSSUTH* Kaleidoszkóp TERI ÜGYELET Egerben: 19 Órától csütörtök reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zslllnszky utcai rendelőben: (Telefon: 11- 10). Rendelés gyermekek részé­Gyöngyösön: 19 Órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. fiám alatti rendelőben. (Telefon: »13». Kálban is megalakult a községi tanács Községünkben is megtar­totta alakuló ülését a közsé­gi tanács. Az ülésen képvi­seltették magukat a megyei és járási szervek is. A ta­nácskozás a választási elnök­ség beszámolójával kezdő­dött, s arról is ezó esett, hogy a jelölő gyűlésen felve­tett problémákkal már folya-; matosan foglalkoznak. Ezután sor került az ügy­rendi bizottság megválasztá­sára. A tanács élére, az el­nöki posztra ismét Bocsi Sándort választották, a tit­kári teendőket továbbra is Józsa Sándor látja el. A végrehajtó bizottságba több fatlalt is beválasztottak. Az újonnan megválasztott tanácselnök ezután a tanács feladatairól beszélt, külön is hangsúlyozva a X. pártkong­resszus által meghatározott feladatokat. Az ünnepélyes eskütétel után került sor az állandó bizottságok megválasztására, s tájékoztatták a tanácsta­gokat a szakigazgatási szer­vek vezetői is. Megyei tanácstagnak Hoiv váth Ferenc elvtársat, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőiét választották meg. Tóth Ráírnám Fiatalok vetélkedője Hatvanban Á napokban került sor Hatvanban egy vetélkedő megtartására melynek részt­vevői a kereskedelemben dol­gozó fiatalok voltak. A vetél­kedő kérdéseit politikai, tör­ténelmi, irodalmi, a KISZ- munkát érintő és szakmai tudással kapcsolatos témák­ból dolgozták ki. A hatvani kereskedő fiatalok KISZ- szerveaeténefc jelentős ese­ménye volt ez a vetélkedő^ egyik bizonyítéka, hogy az addig meglehetősen szerve­zetlenül folyó KlSZ-munká- ban javulás várható. A vetélkedőn legjobban szereplő öt fiatal jutalmat kapott A KISZ-szervezet tervei között szerepel újabb vetélkedő szervezése is, va­lamint klubdélután tartása. Terveznek közös színházláto­gatást és kirándulást is. SEfics Ferena Kiállításra készülnek Szihalmon A községben már több éve működik a Mezőkövesdi Ma­tyóház 60 főt dolgoztató ki­helyezett részlege. A részleg dolgozói most kiállítás ren­dezésére készülnek. A kiál­lítás szervezéséhez segtfcéget nyújt a helyi nőbizottság is, Ismét egy alkalom lesz ar­ra, hogy a fiatalok megis­merjék népművészetünk re­mekeit, A bedolgozók rendszeresen foglalkoznak a fiatalokkal, amikor hetenként háromszor behozzák a kész munkákat arra is találnak Időt, hogy a matyóhímzés „kötelező sza­bályai”-val megismertessék a fiatalokat A kiállítás a község jelen­tős eseménye lesz, hiszen be­mutatja a népművészet mű­velőit is. Joő Sándor Nem húsz forinttal mérhető kár... Az összeg, amiről szó van, nem sok. Mindössze húsz fo­rint. De a kár az ennél több. Gyermekek igazságérzetét a felnőtt világba vetett bizal­mát Ingatták meg. Varga Sándor bogácsi iskolaigaz­gató írta meg panaszos leve­lében az esetet. Az iskola 5. osztályos tanulói Egerben jár­tak tanulmányi kiránduláson. A nevezetességek közül ter­mészetesen nem hagyták ki a híres egri strandot sem. Igen- ám, de két kislány nem ho­zott magával fürdőruhát. Váltottak hát hozzá két je­gyet, darabonként 10—10 fo­rintért A kölcsönzőben nem volt rájuk való fürdő­ruha, nem is vették él tőlük a jegyet. A kislányok, majd a kísérő tanár is kérte, vált­sák vissza a kölcsönzésre jo­gosító jegyeket hiszen akis­lányok nem tudták igénybe venni. A válasz elutasító volt Nem találtak megér­tésre a strand vezetőjénél sem. összegre valóiban nem nagy. Mindössze húsz forint De elgondolkoztató az eljá­rás. A 11 éves kislányok és velük az osztály úgy érzi, alaposan becsapták őket a felnőttek, hiszen olyasmiért kellett fizetniük, amit nem is kaptak, a gyermekek meg­rendült bizalma pedig nem húsz forinttal mérhető kár. Locsoljunk, de mikor? A gyöngyöst lakótelep lakói szerint semmi esetre sem reg­gel hattól-hétig, amikor a leg­nagyobb a forgalom a lakóte­lepről kivezető utakon. A város büszkesége, « to­ronyház még nincs kész. Az épületben a különböze szere­léseket végzik, kívül pedig járhatatlan a terep a csator­názás, és egyebek miatt, me­lyek természetesen kísérői egy ilyen nagy építkezésnek. A gyalogosok kénytelenek a to­ronyház környékén az úttesten járni. A közlekedés veszélyes­ségéről, már máskor is irtunk, sajnos az autóvezetők nem ve­szik figyelembe mindig a gya­logátkelőhelyeket. Rdudásul ép­pen a legforgalmasabb időben itt jár a locsolóautó, mely vagy a járókelőket „öntözi" meg, vagy a nyomában maradó po­csolyát fröcskölik fel a jármü­vek. Jó az ha locsolnak, — mond­ják az érdekelt gyalogosok, de tegyék ezt valamivel későbbre, mert az útnak mindegy, de az itt közlekedő gyalogosoknak nem. Es ez is valami! Mesél a múlt... Amikor adót kellett fizetniük a dohányosoknak K orunk egyik legna­gyobb, s egyes orvo­sok szerint legveszélyesebb szenvedélye: a dohányzás. Ma nő és férfi, fiatal és öreg egyaránt fújja a füs­töt s miközben egyet-egyet jól mélyre leszív — nem is gondolja, hogy volt idő, amikor Heves megyében, s itt Egerben, a megyeszékhe­lyen szigorúan utánajártak a dohányosoknak, ahogy akkor mondották a „PIPA- SOK“-nak, s nem csupán megadóztatták ókelméket, de ráadásul még különböző rendszabályokkal is vegzál- ták. Na, nem egészségvé­delmi óikból, de annál in­kább a pipából kiröppenő veszélyes szikra által okoz­ható tűzveszély miatt A Tekintetes Nemes Vár­megye már az 1700-as évek elején egyik rendelkezést hozta a másik után a pipá­zók megregulázására, de mindhiába. Már akkor csö­könyös emberek voltak a ni- cotin szekta rajongói. Végül is 1736-ban radikális eljá­ráshoz folyamodtak a vár­megye urai, és elhatározták a pipások összeírását: „Az Nemes Vármegyének sok ízben Lett Determiná- tiója (határozata) mellett megh tilalmaztatott Pipá­zott, az melyre Sokat egye­dül csak az Negédes pajkos­ság és az iffjúságh között és Társaság szoktatott reá, és nem előírásból az Termé­szetük segítségére... De na­ponként tapasztdllyuk, hogy egy helyen, hol másban tör­ténő Pipázás által való tűz­esetből mennyi gazdákat koldulásra az rossz Pipás cseléd ejt... „Utasítják a helységek bíráit és nótáriu­sait, hogy „valamint magok Böcs.ülletit szeretik... men­tül nagyobb Szörénységgel (serénvséggel) véghez vigyék az Pipások conscripitióját (összeírását). De érdekes beleolvasni a zamatos magyarsággal írt indoklásba is, mely imigyen szól: „Hogy ezen nemes és üdvösséges Végzés Láb alá ne tapodtattassanak, s azok által következendő Szerent- sétlenségek (azaz tűzesetek) is üdéjében eleiben állhas­sanak, Ügy az hajlandó Mos­tani iffjúságh is, aki mégh ekkoráig reá nem szokott, az szokott rossz társaságban magát reá ne szoktassa, s azok is, a kik már reá Szok­tak, istállókban és XJczákon ne Pipázzanak.. A dohányosok összeírá­sát szorgalmatosén el­végezték, az évi néhány krajcár adót megfizethették, de azért vidáman fújták a jóféle dohánnyal tömött pi­pák bodor füstjét szerte a megyében utcákon, korcs­mákban, színháztermekben, mindenütt... 1754 nyarán azután gróf Barkóczy Ferenc egri püs­pök dühbe gurult, hogy a sokszoros tilalom csak falra hányt borsó maradt. Nemze- tes Hemer Ferenc egri btró urunkat futólépésben magas színe elé citáltatta és kemé­nyen adta ki „hathatós Pa- rancsolattyát, hogy ennek john Stawe: Qíijuqüdjőn meg., uram ! Feldúlt férfi rob­ban be a rendőrség­re: — Tegnap titokza­tos körülmények kö­zött eltűnt egy hölgy­ismerősöm. Vele együtt eltűnt a pén­zem és minden ér­téktárgyam. — A hölgy neve? — Csak a kereszt- nevét tudom. Mind­össze négy napja is­merem. — Írja le a külse­jét/ — Nem tudom... — Szeme? — Nem tudom... Talán kék, de lehet, hogy fekete. — Haja? — Szőke, ha nem tévedek... — Különös ismer­tetőjele? — Magával vitte a kutyámat! — Müyen kutya volt! — Ssry Bizsu nevű foxi. A szőre fekete, fehér sávokkal, a há­tán egy barna folt. A két mellsó lába és a bal hátsó laba szin­ten feher a jobb hát­utánna valaki ollyan talál- tátik Légyen ámbár Kicso­da, az Ki az Utczán dohá­nyozna, azonnal is Lyukban (a piactér közepén felállí­tott kalodába!) tétessék, melly Kegyes Parantsolat is Fertály Mesterek által egész Vázasban Publikáltassék...“ Barkóczy igen-igen hara­gudhatott a dohányosokra, de iparkodott azért szenve­délyüket ki is használni. Így, amikor 1748-ban fel­merül a városi plébánia épí­tése, akkor, „hogy inkább bővebb fundussal (telke) le­hessen’’, a város pipásaira külön adót vetett ki, hogy annak ára is hozzájáruljon a telek árához, s így a te­lek nagyságához. A XVI11. század elején, még gróf Erdődy püspöksé­ge alatt, a Sarudi Pipás vagy Dohányos Emberek’’ nagy alázatossággal azért esedez­nek előtte, hogy pénz he­lyett, egy-egy dohányos 25 —25 kéve náddal rójja le földesura előtt „az Pipások Taxáját.” De úgy látszik bölcs emberek voltak a sa- rudiak, mert kérelmüket imigyen toldották meg: „Akik pénig öreg Emberek, vagy nyavalyások (azaz be­tegek!), Orvosság helyett hadd élhessenek vélte in­gyen!” r N a, de hányán is dohá­nyoztak Egerben pél­dául 1761-ben? Ezt félre­érthetetlenül megőrizte ré­szünkre „Az Pipa Porciónak Lajstroma”, mely szerint ekkor 411 derék atyafi hó­dolt e szenvedélynek, évi 12 krajcárral fizetve meg érte az adót. A fallal kerített vá­rosban 220-an pipáztak, a többi a bóstyák népéből ke­rült ki. A XIX. században Eger fő dohányosai, a vígkedclyű jurisiák, a joghallgatók kö­réből kerültek ki, akik még arra a szentségtörésre is ve­temedni merészeltek, hogy Spetz patikárius uram szín­háztermében rendezett „te­átrum előadások jádzása idején sem parantsoltak bű­nös pajzánságoknak.” „A Nemes Tanuló Ifjúság”-ot még az iskola direktora sem tudta móresre szoktatni... A dohányzás szinte lavi­naként öntötte el legalább is Eger városát, mert egy 1757 beli városi magisztrá- tusi határozat elárulja, hogy „a pipázás annyira el hatal- mazódott, hogy majd közel 10—12 Esztendős Gyermekek is ahoz meg Szokván, jö­vendőben rossz szokásokká válnának...” S zeretnénk hinni és re­mélni, hogy a finom verpeléti dohányból, az Eg­ri Dohánygyár valamelyik zamatos cigarettájának füst­je mellett, érdemes volt egy kicsinyt elábrándozni a múlt e furcsaságán... Sugár István Ez aztán fogás! Amit a gépkocsivezetőnek tudnia kell Hasznos tanácsok kezdő autósok számára Mielőtt még a kocsit (motort) megkísérelnénk be­indítani, vessünk egy pil­lantást a kerekekre, nem engedett-e le, nem puhult-e meg valamelyik kerék az éjszaka, vagy a nap folya­mán. Ha kint áll a kocsi utcán, téren, a parkírozó helyen, győződjünk meg a kocsi éppségéről és arról, hogy gyermekek, vagy akár rosszindulatú felnőttek is nem tettek-e a kerék elé valami éles tárgyat, üveget, hegyes fémet, vagy éppen egy jókora szeget, ami el­indulás után pár méteren belül defektet okoz! Ha a kerekek körül min­den rendben van, nézzük meg nincs-e olaj, víz, vagy esetleg benzintócsa a kocsi alatt. A motorház felnyitá­sa után nézzük körül a mo­tort, s annak tartozékait, nem észlelünk-e rendelle­nességet? Az ékszíj nem la­za-e, kopott, esetleg cseré­re szorul. Ellenőrizzük le az olajszívót és a hűtőt, s ha a kocsi már több órája, eseti ■’g na nők óta áll, a , benzinszállító (á. c.) pumpa kariát néhányszor emeljük meg. L..cl az esetleg elpá­rolgott benzinszíntet a kar- . burátorbari feltöltöttük. Ha mindez megtörtént, megpró­báljuk a motort beindítani. A gázpedált párszor be­nyomjuk, eközben a gyorsí­tó (pumpa) szivattyú ben­zint fecskendez a szívóto­rokba. Néhány másodperc várakozás után megkísérel­jük az indítást, ami úgy 10—15 másodpercig tartson. Ha nem indul, 15—20 má­sodperc múlva újra pró­bálkozzunk, — esetleg a szivatót meghúzva — in­dítani. Amikor a szivatót hasz­náljuk, a gázpedálról le­vesszük a lábunkat és csak kihúzott (vagy behúzott) szivatóval indítunk. Ha a motor beindul, a szivatót lassan, fokozatosan vissza­engedjük, s a gázpedál se­gítségével a motort az alap­járatnál magasabb fordu­lattal pörgetjük , amíg az üzemi hőmérsékletet (70 Q°) el nem éri. Hideg mo­tort turáztatni, magas for­dulattal „bőgetni” nem sza­bad. Bozó József 1071. május 12. són megtaláljuk a lőtt Németből fardí tóttá: Saáemszky László ső fekete. 1 kája rúzsa. bal mellső la alatt... ram. Egészen bízta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom